Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-20 / 25. szám
Budapest, 1917. június 20. 3 téri és katonai szolgálatot teljesítenek és a központi, gyüjtő-kórházban már az ő segedelmükkel mintaszerűen müiködő intézményt csinálhatunk. Hisszük azonban, hogy a közönség addig is megszokja a nyilvántartó-irodát, amely elsősorban laiz ő kényelmét szolgálja. A betegek elkerülik az időpazarlást és sok kényelmetlenséget, amely mind megoldódik, ha a közönség tisztában van vele, hogy ha az iroda nem tud azonnal helyet biztosítani, akkor hiába megy kórháziról kórházra. Krfítky tanácsnok nyilatkozik a füstbe ment barakk-iskola tervekről, az uj városháza dolgáról és az épitési ipar teljes pangásáról A Fővárosi H i r i a p megírta annakidején, hogy a tanácsi XIII. és VII. ügy osztályok kidolgoztak egy tervet, amelyet az iskolákban való hiány tett szükségessé. E terv szerint barakkiskolákat épített volna a főváros az idén is, amint azt már tiz esztendő óta gyakorolta. A szükséglet ugyan nagyobb volt. de a két ügyosztály előbb 1,300.000, később kerek 1 millió korona költséggel építendő barakkiskola tervét proponálta. Később azonban végleg el kellett Allani a bai akkiskolák építésétől, mert a tanács meg akarta kiméin! a fővárost ettől a kiadástól. A terv elejtésének megokolását K r á t k y János tanácsnok, a középitési ügyosztály vezetője a következőkben volt szives elmondani a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt :- Az idén nem építünk barakkiskolákat, aminek természetesen nem az aiz oka, mintha eddig való barakképitkezéseink nem váltak volna be. A tanács állásfoglalását pénzügyi és elvi okok hozták létre. Kétségtelenül igaz ugyanis az, hogy a fővárosnak elegendő iskolája lenne, ha az állandó iskolaépületek igen nagy hányada nem lenne már a háborít kitörése óta a hadsereg, helyesebben a háborús egészségügy szolgálatában. Egészen igazságtalan dolog, hogy akkor, amikor a főváros pénzügyi helyzete éppenséggel nem valami rózsás, akkor mi ba- rakkiskolákra milliókat adjunk ki, holott egész csomó iskolánk van a hadsereg használatában. A logikus és igazságos megoldás tehát csak az lehet, hogy kapja vissza iskoláit iá főváros és a katonai kincstár építse a barakkokat a kórházak és a rokkantak elhelyezésére. Végre is annak kell építenie, akinek nincs elegendő épülete. A fővárosnak van, tehát nem kell építenie. De még ha hajlandó is lenne a főváros föladni ezt az elvi álláspontot, ha anyagi viszonyai meg is engednék, hogy milliós kiadásokba bocsátkozzék, még akkor is szemben találnánk magunkat azzal a hiánynyal, amely az építőanyagokban beállott és amely mind fenyegetőbbé kezd lenni. Az államnak már csak abból az okból is könnyebb lesz barakkokat építeni, mert hiszen minden építőanyag az állam kezében van, amely mindent rekvirált. Sokkal köny- nyebben fér tehát hozzá, mint a főváros. Ez az oka annak, hogy a tanács aizzal a kérelemmel fordult a kormányhoz, szabadítsa föl az iskolákat a kórházi és egyéb katonai célokra való szolgálat alól, adja vissza azokat eredeti rendeltetésüknek és ha szükség van rá, építtessen az állam barakkokat a hadsereg számára. A tanügyi ügyosztály megállapította, hogy amennyiben a kormány eleget tesz kérésünknek, az iskolaépítés momentán szüksége elesik. A tanács ezt a kérését elküldte a miniszterelnöknek. a honvédelmi és kultuszminiszternek, valamint a budapesti katonai parancsnokságnak is. Érdeklődtünk a tanácsnoknál az uj városháza építését előkészítő bizottság munkája iránt, amire a következő felvilágosításokat volt szives adni : — Amint azt a Fővárosi Hírlap megírta, az uj városháza építésének előkészítésére alakított ad hoc bizottság, amelybe csupai szakembereket hívtunk meg, megtartotta első ülését. Az ülésen a bizottság tagjainak módjukban volt megismerni ai felmerült terveket, most tanulmányozzák azokat és el fogják mondani majd azokról alkotott véleményüket. Döntés ezideig természetesen semmiféle irányban sem történt, A tervek különben ki vannak állitvai a tanácsteremben és azok bárki által megtekinthetők. K r á t k yi tanácsnok egyébként telve van panasszal a helyzet miatt, amely a főváros épitö tevékenységét teljes mértékben stagnálásra kényszeríti.- Építeni nem tudunk — mondta — minden munka áll. Nincsen se cement, se vas, se más anyag. A nagyobb épitési vállalkozók egymásután jelentik ki, hogy egyáltalán semmiféle műnkéit sem vállalnak, mert nem tudnak reális költségvetéseket csinálni. Bajok vannak a szén körül is, a téglagyárak nem tudnak tüzelőanyaghoz jutni és igy bár nyers tégla, lenne, nem tudják kiégetni. A német lapok pedig szintén telve vannak panaszokkal, hogy a szénbányászok ötven százaiéikát a háború elején katonai szolgálatra hívták be. A készletek egyre fogytak, pótlásról azonban gondoskodni nem lehetett, úgy, hogy többé szövetségeseinek pénzért sem tud Németország szenet adni, hanem csak olyan anyagokkal való rekompenzá- ció feltételezésével, amely anyagokra viszont Németországnak van szüksége. De nincsen munkáskéz sem, épen most akadt meg laz építés alatt álló tüdőbajosok kórházának építkezése. Itt van előttem a vállalkozó kérése, amelyben bejelenti, hogy tizenöt ácsra van szüksége. Nincs más mód, mint hogy katonai szolgálatot teljesítő szakmunkásokat kérjünk. Mert ha másra nem, de kórházakra múlhatatlan szükség van a mai viszonyok között . . . Vendégjárás Budapesten A Német-Magyar-Osztrák Gazdasági Szövetség konferenciájának előkészületei Német és osztrák vendégei lesznek ismét a magyar [fővárosnak. A hét végén a Német-Magyar-Osz- trák Gazdasági Szövetség tart ülést Budapesten. A szövetség legutóbbi berlini kongresszusán Mada- rassy-Beck Gyula báró, a Jelzálog Hitelbank vezérigazgatója vezetésével vettek részt a magyarok. A kongresszus ismét az osztrák-magyar monarchiának Németországhoz való gazdasági közeledésének elvi és gyakorlati kérdéseivel fog foglalkozni és pedig ezúttal már azokat a problémákat is figyelembe veszi, amelyeket a háborúról a békére való átmenet szükségletei vetnek felszínre. Úgy tudjuk, a jövő heti tanácskozások azon az alapon, helyesen feltevésen épülnek föl, hogy a ma katonailag és politikailag szövetségben levő központi hatalmak szervezve legyenek arra az eshetőségre is, ha az entente a katonai háború befejeztével is [folytatni akarná a gazdasági háborút. A nagy kérdésekre való tekintettel, komoly várakozással kell az események elé tekintenünk. A vendégeket természetesen örömmel és szívesen látja Budapest és e tekintetben a főváros is megteszi a szükséges előkészületeket, amelyeknek meg- ejtésével a polgármester Miklós Elemér dr. tanács- Ojegyzőt és Ziläkhy Dezsőt, ia Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal igazgatóját bízta meg. Z i 1 a h y igazgató a külföldi vendégek érkezéséről a következőket mondta el a Fővárosi H i r- 1 a p munkatársának : — Úgy látszik, a Német-Magyar-Osztrák Gazdasági Szövetség kongresszusa méreteiben túl fogja szárnyalni a múlt esztendőben megtartott Duna-kon- ferenciát is. Ennek bizonyítéka, hogy a múlt szombatig nem kevesebb, mint 310 német és osztrák vendég jelentkezett, akik- az Idegenforgalmi Hivataltól elszállásolásukat kérték. Igen valószínű, hogy ez a szám még emelkedni fog, mert az utolsó napok még mindig hozni szoktak megkésett jelentkezőket. A vendégek között többségbe!! vannak az osztrákok fölött a birodalmi németek, akik Paasche dr. titkos tanácsosnak, a porosz képvi'selőház alelnökének vezetésével jönnek. Az osztrák csoport vezetője Friedmann birodalmi képviselő lesz. Eljön a többi nevezetességek között a bécsi német nagykövet és Burggraf Dohna is. A vendégek egyébként a legkülönfélébb társadalmi osztályokból telnek ki, a legtöbben azonban a gazdasági érdekeltségek képviselői lesznek. Igen sok gyárost várunk, akik között csupa nevezetes cég szerepel, hogy mást ne tmlitsek, itt lesz Pschorr ur, a világhírű müncheni sörgyáros is. — Az elszállásolás bizony nehezen megy, hiszen a budapesti szállodák állandóan telve vannak német és osztrák vendégekkel, akik nagyrészt nyaralni (?) jönnek a magyar fővárosba. Ilyen körülmények között igénybe kell vennünk a budapesti penziókat is, amelyeket ezúttal először használunk föl az idegenek elszállásolásánál. Eddig huszonhárom szállodát és penziót jelöltünk ki, ahol vendégeink lakni fognak. * —A* vendégek előbb résztvesznek a bécsi Wasserstrassen-Tagon, amely junius 20-án lesz és Bécsiről június 22-én este két hajóval érkeznek Budapestre. A konferenciát, amelynek vezérelőadói Stresc- mann és Ee liner Frigyes dr. lesznek, az uj városháza közgyűlési termében tartják meg. Junius 23-áu a kongresszus tagjai, mint a M. E. T. R. vendégei, esti kirándulásra mennek a Dunán a társaság J ó- zsef főherceg termes gőzösén. Valószínűleg a főváros is fog fogadást rendezni számukra, amelynek előkészítésén Harrer Ferenc dr. tanácsnok ur fáradozik. Uj Budapest Város épül a Rákos-mezon. — Harrer tanácsnok és Warga műszaki tanácsos tervei. — Tízezer házhely, hatszázezer lakó. Van a városházán egy szoba, a szobában egy függöny és a függöny mögött egy város. Egy egészen uj város, ami még meg sincs, de amelyet meg fognak csinálni, mert a függöny mögött levő várost erős akaratú férfiak gondolták ki. Különös időket élünk, amikor parancsszóra épülnek a városok, előbb a térkép készül el és csak azután az, amit ábrázol. Azelőtt egészem másként történt ez. Letelepedett egy család, melléje a másik, a harmadik és ha megvoltak a megélhetéshez való eszközök, akkor kifejlődött a város, ha meg nem volt valami kényelmes a hely, akkor faluvá csenevésze- dett. Ha aztán város rakódott igy egybe valahogy a házakból, akkor néztek csak körül rendben vannak-e az utak, van-e valami rendszer abban, ahogyan az egyik ház a másik mellett áll? Ha aztán nagyon finnyásak voltak az emberek, akkor megkezdődött a városrendezés. Teszem azt itt Budapesten, ahol bizony sok kellemetlenség, baj származott abból, hogy előbb fölépítették ezt a behemot nagy várost és csak aztán kezdett kifejlődni az emberek Ízlésén. Mint mikor a szabó megcsinál egy ruhát, hazaküldi, de se mértéket nem vett, se föl nem próbáltatta a ruhát, csak úgy szemmérték után dolgozott. Persze, hogy ötször-hatszor föl kell fejteni a ruhát, toldozni-foldozni, újjáalakítani. így jártunk mi Budapesttel. Tessék csak arra gondolni, hogy mennyi harc és vita volt már az uj városháza, ai belvárosi templom, vagy az Erzsébet-sugárut körül. Most minden egészen másként lesz. Ma már egy uj várost is úgy építenek, mint egy házat. Előbb megcsinálják a tervrajzot, megépítik az utakat, forgalomba állítják a villamosokat és talán még a csatornázás is készen lesz, mikorra a kőmives leteszi az első téglát. Csak az imént vetődött föl a mérnökök és az építészek között az idea, hogy ők ingyen, szívességből, közérdekből városszabályozó terveket csinálnak, külön a hegyi, külön az alföldi, külön a vizparti és mindenféle más fajta város számára. Ne épüljenek föl a vidéki városok se csak úgy átabotábain, Isten kegyeméből. Legyenek rendes, szép, tervszerűen épült városaink. Az építészek sem vallják kárát, mert hiszen az ingyen-terv révén jelentékeny munkákhoz jutnak. Harrer Ferenc dr. székesfővárosi tanácsnok, az első ilyen városszabályozási tervvel az elpusztult Gyöngyös városát kívánja megtisztelni. Legyen az, ha már a sors ilyen szörnyű katasztrófával sújtotta, amikor újra kilábal a bajból, modern, szép, kicsinosított, rendbeszedett, mintaváros, amely egészen tisztán, kifejezetten magyar stílusban épül. És igy fog fölépülni Uj-Budapest is, amelyet ma még csak poétásan, de egyben pratikusan álmodtak meg a városháza legfelső emeletén. Mikor lesz, azt még nem tudjuk, de hogy hogyan lesz, az már szinte befejezett dolog. A terv, vagy ha tetszik maga a semmiből lett, töretlen réteken, szántóföldeken épülő város ott van r. függőn: mögött Warga László műszaki tanácsos szobájában. Tovább egy ajtóval pedig Harrer tanácsnok nagyszerű jogászi elméje .gyilkolja a spekulációt, építi a főváros uj hasz-
