Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-20 / 25. szám

4

Budapest, 1917. június 20.

nát, uj jövedelmeit, amelyek a majdan építendő uj város uj életéből fakadnak.

Ahol hajdan Mátyást az igazságost királylyá választották, ott épül Uj Budapest. Ez lesz az a városrész, amelyet egyenesen a háború fog megszülni. Uj Budapest anyja a háború, apja a lakásínség. Tízezer házhely, hatszázezer Lakó, igy van a tervben, igy van a papirosra felrajzolva és kétségtelen, hogy a gondolatnak valóra kell vállnia, Budapestnek terjeszkednie kell, mert a nép a háború alatt nem fogyott, a háború után pedig megkezdődik Budapest ostroma, a harctérről hazatérők beözönlése. A főváros most gondos előrelátással, nehogy az 1871-iki berlini események megismétlődjenek, lakásról és munkáról gondoskodik. De nemcsak azzal a szükségességgel számol Budapest, hogy fejlődni, terjeszkednie kell, de jóé lőre kezébe vészi ennek a fejlődésnek a gyeplőjét és megszabja az irányt, amelyben annak történnie kell. A Warga műszaki tanácsos szobájában kiállított terv tulajdonképpen a főváros akaratának kifejezője.

Pár számot és adatot jegyzünk ki a készen levő előterjesztésből, amelyek a maga hatalmas méreteiben illusztrálják a tervet. Az uj városrész egyfelől a Városliget, Stefánia-ut és Hun- gária-köruttól kifelé a főváros határáig terjed, másfelől a MÁV. kibővítés alatt álló rákosi rendező pályaudvara és a Kerepesi-ut, illetőleg az uj Lóverseny-tér és a rákosi gyakorlótér közé esik. Mintegy 1521.7 hektárnyi terület ez, amelyet a tervezők apró háztelkekre, parkokra, útvonalakra osztottak és amely Budapest egész területének tizenkeittedrészét, a pesti oldalnak pedig több mint hatodrészét teszi. Az uj város térképét két hatalmas sugárút szeli át. Ezek az útvonalak, amelyek nem forgalmi szerepük, hanem különleges rendeltetésük révén jutnak e tervben hansulyhoz, elsősorban meg kell említeni a Városliget és az uj Lóversenytér között létesített összeköttetést. Erre a célra egy szélesebb parksávval kisért nagyszabású útvonalat terveztek, amely mint kocsikorzó-ut az An- drássy-utból, illetőleg a Stefánia-ntból kiindulva a Városligeten át a Széchenyi-fürdő előtt elhaladva, egy 65 és egy 55 méter széles rövi- debb parkozott szakasz beiktatásával, a mai Róna-utca vonalán kialakított és 55 méter szélességtől 100 méterig kibővülő parkozott sávon nyer folytatást az uj Lóversenytérig. Ezzel a vonallal az Andrássy-ut lezárásától számított öt kilométer hosszú összefüggő, nyugodt s csak enyhébb törésekkel biró olyan kocsikorzó-, séta- és lovagló-uthoz jutunk, amelyet 18 méter széles kocsiuttest, 6 méter széles lovagló-ut, megfelelő gyaloglóutak és párhuzamos ut leszállításával, 10 métertől 50 méterig váltakozó szélességű parkozott területsáv kisér. Ugyanez az útvonal a Lóverseny-tértől kiindulólag ösz- szefüggö útvonalat alkot az Alagra kivezetendő sugárirányú útvonallal, melynek e csatlakozástól csaknem a határig tervezett 40 méter szélessége lehetővé teszi további másfélkilométer hosszú parkozott kocsikorzó-ut kialakulását.

Milyenek lesznek a telkek? milyenek lesznek a házak? Mert természetes, hogy e tekintetben is befolyást akar gyakorolni a főváros. A felelet igen szép. Egészen kicsinyek, eddig- teljesen szokatlan 100—150 négyszögöles telkeket mértek ki a papiroson, aminek az a célja, hogy az is vehessen házhelyet, akit nem vet fel a pénz. Családi házaknak szánták Uj-Buda- Pcst telkeit, ahol szakítanak a bérkaszárnya- rendszerrel, udvart, levegőt, pázsitot, világosságot akarnak adni a gyermekeknek. Sok szegény kis penészvirágok áhítozva lesnek a napfény után, amelyet az építők nem akarnak Rákos egéről akkor sem eltüntetni, ha majd az uj varos is állni fog.

>- ^zek eddig csak egy megrajzolt terv,-egy 5?í 1)()C; ,lkus Rond°lat, de igen sok nagy szándék rejlik meg mögöttük. Harrer div tánácshok jogászi munkája akarja megvédeni a:' lakosság es a főváros érdekéit. Meg akarja hatóságilag álláp,ttatm es nydvantartatni a' budapesti telekéi tekékét, mert erre szükség van ra • kisajátításoknál szokásos spekulációval szemben. Szükségesnek tartja azonkívül az ingatlannal összefüggő jogoknak közhitelességti nyilvántartását, az épitőszabályzat átdolgozását, a telektulajdonosoknak az útépítésből és csatornázásból származó közterheinek olcsóbbá tételét és a harmincéves adómentességet. Egyetlen városrész építése is mennyi reform! Igaz azonban, hogy ez atz egyetlen városrész egymagában hatszázezer ember számára épül.

Előzetes védekezés

a járványos betegségek elterjedése ellen

A Fővárosi Hírlap múlt heti számában irtunk azokról aiz előkészületekről, amelyeket a főváros fertőtlenítő intézete tett, hogy Budapest lakosságát megóvja attól a veszedelemtől, amelyet a nyaranta fellépő fertőző betegségek okoznak és amelyek most háborús időben nagyobb- mérvli járványoknak is lehetnek az okozói. A fertőtlenítő intézet azonban a nagy munkának, amely ai járványok és járványos betegségek elnyomásához szükséges, csak egyik részét végzi el, sokszor a fővárosi tiszti főorvosi hivatal útmutatásai szerint, ' úgy és abban ,a mértékben, amint azt a tiszti főorvos előírja. Erről a teljesítményről a tiszti főorvosi hivatal az alábbi felvilágosítást adta munkatársunknak:

— A tiszti főorvosi hivatal munkája éppen úgy, mint bármely hasonló közegészségügyi intézményé, a háború alatt megsokszorozódott, nemcsak azért, mert nem áll kellő számú orvos rendelkezésünkre.

.hanem azért is, mert az esetek legalább is megtízszereződtek az utóbbi időben. Nemcsak a polgári, hanem a katonai hatóság körében előfordulnak járványos betegségek, amelyek kellő időben való elfojtása mindkét esetben a tiszti főorvosi hivatal munkája. Ebben pedig a hivatal minden egyes- tagja úgyszólván emberfölötti munkát végez.

— Ezt a munkát feltétlenül ismertetnünk kell már csak azért is, mert a fertőző betegségek leküzdésére folytatott hatósági, eljárás megismerésével a közönség megkönnyítheti a hatóság munkáját, ha a ragályos eseteket idejekorán a hatóság tudomására hozza. Mert a legfontosabb a ragályos betegség idejekorán való felismerése, mert minél korábban lehet valami kórról megállapítani, hogy fertőző, annál sikeresebb lesz az ellene való védekezés. A hatósági orvos a helyszínén megállapítja a betegség természetét, elrendeli a beteg azonnali beszállítását s ezt követően a fertőtlenítést. Ezt a tiszti orvos rendelete szerint a fertőtlenítő intézet végzi. Könnyebb esetekben maga a fertőtlenítő intézet, külön utasítás nélkül ellátja a fertőtlenítés munkáját, erről azonban nyomban jelentést tesz a tiszti főorvosnak, aki a szükséghez képest megteszi a további védekező intézkedéseket. A fertőtlenítő intézet ugyanis ezzel munkáját befejezte, a tiszti orvos kötelessége azonban tovább terjed, mert ezután következik- a beteg hozzátartozóinak elkülönítése, az. iskolába, óvodába járó gyermekek kitiltása a szükség szerinti hosszabb-rövidebb időre. Ha. pedig" az illetők, olyan foglalkozást űznek, amelynek folytán sűrűn érintkeznek a közönséggel, úgy ezeket a foglalkozásuktól is eltiltja.

— A hatósági orvos - azonban a súlyosabb természetű bajoknál, mint. !a kolera,. kiütéses tífusz, vagy 'a valódi himlő, még tovább is megy. A beteg hozzátartozóit és azokat, akik vele érintkeztek, a veszteglő,-intézetben helyezi eh himlőnél'pedig az oltásokat is elvégzi. A fenti három betegség' rój ja a legnagyobb fáradságot a hatósági orvosra,' minthogy az ezekkel járó intézkedések a légköriilményeseblr. Ennek az eljárásnak köszönhetjük,* hogy az oly sokszor behurcolt fertőző bajok a háború tartania' alatt sem szaporodtak el a fővárosban. A kolerában, himlőben és kiütéses tífuszban szenvedőket a háború kezdete óta a tiszti főorvos mindig'személyesen'kereste fel és vizsgálta meg és a k érül éti: tiszti örvös bevonásával rendelte el a baj természete szerint szükséges intézkedéseket. A baj eredetének felkutatását is vagy maga végzi, vagy a fertőtlenítő 'intézet' erre begyakorolt tisztjeivel saját irányítása'mellett végezteti.

— Ezt pedig azért kelt egy embernek'és' pedig a'központból ellátni, mert ezeknek'a sülyo-s bajoknak szálai legtöbbször nem‘égy kerület határáig-tartanak — ameddig a kerületi tiszti orvos hatásköre • tart hanem legtöbbször több 'kerületre; isöt nem-ritkán’ a távolabbi vidékekre is' elnyúlnák; ahol szintén a leggyorsabb intézkedések szükségesek. -Ez-pedig 'gyorsán és hathatósan- 'csak egy központból’ történhetik. Ezt az éljárást az eddigi ‘eredmény'fényesén igazolja.

Városházi kabaré.

«• •

A főváros minisztere.

Hiába nevezte ki a király belügyminiszternek Ugró n Gábort és állította V á z s o n y i t az igaz • ságügyek élére, a főváros minisztere még sem Ugrón, akinek a hatáskörébe utalja a szabályzat, hanem Vázsonyi.

^ .A f&yáros a Vázsonyi nevétől zeng és a> városházán egy nevet emlegetnek csupán: a Vá z soil y i é t. Hisz ő” a mienk, miénkebb, sőt a legmién- kebb. Elhalmozzák üdvözletekkel.

— Gratulálunk, kegyelmes,uram — rohanják meg.

— Semmi kegyelmes. Én miniszter ur vagyok csak.

— Oh. akkor gratulálunk, nagyságos ur, képzelem, mily boldog a kegyelmes asszony. ■

— ö sem kegyelmes.

— igen, akkor gratulálok, kegyelmes ur, -- javítja ki ia hibáját a már megzavarodott városházi ur — képzelem, mily boldog a nagyságos asszony.

Vázsonyi elneveti magát. Hiába itt minden. Ö mégis csak kegyelmes. Minél inkább tiltakozik ellene, annál inkább ráragasztja ezt a titulust a demokrata terminológia.

Az utcán a rikkancsa üvölt rá:

— Gratulálok, k egyelmes ur.

— Tőled vállalom — mosolyog Vázsonyi — s kinevezlek u d v iái r i szállítómmá.

Még a fia, János is igy fogadja tréfásan:

— Gratulálok, kegyelmes ur.

Erre már kitör ám az exellenciás demokrata vezér :-— Figyelmeztetlek, hogy másokkal nem. bánhatok el kedvemre ezért, de te még testi fenyítékem jogköre alatt állsz. S ha még egyszer lekegyelmesezel, majd meglátod, hogy mennyire nem vagyok — kegyelmes.

Firtatják, hogy mi volt az első szava, amikor miniszterré lett s kilépett a várból esküje után. A történetíró hitelességével állapítjuk, meg, hogy amikor kilépett Vázsonyi a várból, megrohanták az újságírók s az egyik a sarkára is taposott. Vázsonyi felszisszent s tréfásan igy szólt :

— Égi' másodperce vagyok miniszter és a sajtó már a sarkamra tiport. Jellemző !

Ezek voltak az uj miniszter első szavai. A történelmi nevezetességű szavak.

Majd feléjük fordult s úgy redingotosan, lakkcipőben igy szólt a hírlapírókhoz :

— Nézzenek iól meg. Így még soha sem láttak. Mondhatom, kényelmesebb dolog demokrata-vezérnek lenni !

Biz igy még nem láttuk. Élete nagy eseményeinél, a Désy-tárgyaláson, programmbeszédeinél is csak az egyszerű zakkójában s posztócipőjében. Polgáribb az és — kényelmesebb.

Az egész város ujjongott. Valaki azonban nagyon sötét arccal jártai a korzót. S megtörtén panaszolta :

— Nagy bajok lesznek. Féltem hazám sorsát. Katasztrófa előtt áll. En is beteg vagyok. Nem tudok aludni, nincs étvágyam. Lázam van- . . . Félek, nagyon félek ...

Majd, mintha önmagának mondaná, haragos sóhaj tör ki belőle :

—- Most esküszik a Weiszfeld-gyerek.

. . . Géza koma volt a korzó e szomorú hőse.

K. A.

HENRY (BAR0KM.DI) ARÉNA

............... VÁROSLIGET ...............

Elsőrangú szórakozó hely mindenki számára.----Na

ponta délután 3 órától, vasár- és ünnepnapokon d. u. 2 órától meglepően olcsó helvárak mellett folytatólagos családi díszelőadások

nagy júniusi műsorral

WILLY PANTZER

és az egész nagy világvárosi műsor. Az esti előadás 8 órakor kezdődik.

KZe-ttiös műsor és WILLY PANTZER.