Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-20 / 25. szám

2

Budapest, 1917. junius 20.

engedhetetlen feltétel. Ez a furcsán gondolkozó szaktudós dr. Viktor Wilhelm Russ titkos tanácsos ur, akinek említett cikke mély felháborodást keltett a magyar érdekeltségek körében.

A magyarok, és még természetesebbe» a*b® jorok a Duna-Odera-csatornánál sokkal fontosabbnak tekintik a Rajna-Majna-Duna-ut kiépítését és amennyiben a hvendégjog megsértésével“ föl fognak szólalni, ennek a felfogásnak adnak kifejezést. Ha pedig rákerül a sor a magyarok elvi deklarációjára, akkor az, a mi tudomásunk szerint, a következő tartalma lesz:

a magyarság ugyan örömmel fogad minden olyan javaslatot, amely a Dunával kapcsolatban álló viziutak hálózatát teljesebbé teszi, de a maga szempontjából sürgősebbnek tartja a Rajna-Majna-Duna-ut megteremtését, mint a Duna-Odera-csatorna megépítését; szigo- goruan ragaszkodik azonban ahhoz a budapesti Duna-konferencián már végérvényesen elfogadott elvhez, amelynek értelmében legelső feladat a Dunának két méter mélységben Ulmig való szabályozása, úgy hogy azon 1000 tonnás hajók is közlekedjenek.

Az osztrákok tehát, mint ebből a magyar állásfoglalásból is látható, nemcsak aizt akarják, hogy az osztrák vizek szabályozásában Magyarország anyagi áldozatokkal vegyen részt, hanem ki akarja játszani a budapesti Dunakonferenciárnak azt a határozatát, amely az osztrák Dunának Ulmig való szabályozását teszi meg legsürgősebb feladatniajk. Miután ehhez bajor és magyar érdekek is fűződnek, Weisskirchneréknek természetesen nincs ínyükre. A szónokok és szaktudósok egész sorozatát vonultatják tehát föl. Ezeknek az uraknak a névsora a következő: dr. Heinrich Goldmund, Bécs város építési igazgatója, Max Friedmann birodallmi képviselő, Leopold Runschak és Alfonz Merőid bécsi városi tanácsnokok, dr. Viktor Wilhelm Russ titkos tanácsos, Anton Edl. v. Schromm és dir. Heinrich Ritter v. Wittek titkos tanácsos, volt osztrák vasutügyi miniszter.' Amint ébböl'is látható, magyar és bajor előadót nem kértek föl. Ilyen egyáltalán nincs a műsoron. Nem lehetetlen azonban, hogy

Weisskirchnerék legnagyobb meglepetésére, ezúttal néhány igen kellemetlen műsoron kívüli szám is lesz . . .

Megszűnik a betegek kálváriája

Márkus tanácsnok nyilatkozata

a kórházi ágy-nyilvántartásról

A közegészség! ügyosztály uj intézménynyel gyarapodik. Elkészül a kórházi ágynyilvántartó, amelyhez igen sok reménységet fűznek a városházán, mert régi szükségletet elégítenek ki vele. A közegészség- ügyi ügyosztály javaslata már a bizottság előtt is szerepelt és. arról Márkus Jenő dr., az ügyosztályt vezető tanácsnok a következőket mondotta el a F ö- városi Hírlap munkatársának :- Az a terv, amelyet megvalósítunk a kórházi ágynyilvántartó megteremtésével, éppenséggel nem uj, de nem volt eddig módunkban megcsinálni, dacára annak, hogy különösen a sajtó részéről sokat sürgették a* dolgot. Reméljük, hogy most azután vége szakad annak a panaszolt állapotnak/ hogy a betegeknek kórházról kórházra kell napokon át menniük, arnig elhelyezést nyernek

— Természetesen nem azt mondjuk, hogy ezzel az ágynyílvántártóval egy csapásra megoldottuk a kórházi mizériákat. Szó sincsen róla, de igenis, olyan rendszert csinálunk, amely ai meglevő ágyak jobb elosztását biztosítja, a beteget megkíméli az ide-oda való ráncigálástól. A kórházi bajokon csak az tudna radikálisan segíteni, ha az ágyáig a férőhelyek száma növekednék olyan mérteikben, hogy a betegek elhelyezése nem okozna nehézségeket. Erre természetesen ebben a pillanatban számítani sem lehet, de addig is, árúig ezen a téren valami komolyabb intézkedés történhetik, amig uj kórházakat építhetünk, legalább azt akarjuk elérni, hogy megállítsuk .a. betegek népvándorlását.

Az, amit a kórházak férőhelyeinek központi nyilvántartása érdekében most csinálunk, szintén nem végleges, nem teljes. Az időleges megoldás is segíteni Fog azonban a bajokon, amíg a végleges intézmény a központi közkórház felállításával szintén megvalósulhat. AmiMiniszter a közgyűlésen.

Rekkenő hőség és fagyos unalom: — ebből a két alkotórészből verődött össze a tisztelt közgyűlés hangulata. A fagyos unalom nem tudta ellensúlyozni a rekkenő hőséget, amire legjobb bizonyíték egy pocakos városatya fel- jajdulása.

Miért nem inkább a Scholtz-uszodában tartják a közgyűléseket nyáron!

Rossz volna, felelt a másik atya, mert itt mi nyomjuk a viz alá a tanács tagjait, az uszodában pedig minket nyomnának a Duna nívója alá.- Nívóról ne beszéljünk. Így fejezte be a vitat egy harmadik atya, de közelebbi magyarázatok elől kitért.

Ezt annál könnyebben tehette, mert fíárczy polgármester időközben fontos elnöki kijelentést tett: az ülést megnyitódnak nyilvánította. A nyilvános rendes ülés első szónoka természetesen — Kassai Ferenc volt, a fíirgeszavu lipótvárosi társaskört vezérszemok. Bakkecskéket megszégyenítő nyilsebességgel ugrott a tanácsra, dongott az adó javallatok ellen, de kétségtelenül rokonszenves volt az a része a beszédnek, amelyet a tisztviselőknek szentelt. Rokonszenvből azonban nem tudnak megélni a tisztviselők, éppen ezéirt Feleki Béla állt fel. hogy megnyugtassa — nem Kassait, hanem a tisztviselőket. A második számú indítványnál már csak szerény társként szerepelt Kassiai, az elsőrendű vádló fíecsey Antal volt, úgyis mint vízvezetéki és földgáz-szakértő, úgyis mint lágymányosi képviselőjelölt. 0 sem zavart sok vizet és sok gázt, úgy, hogy Csupor tanácsnok rövidesen megszállhatta az előadói emelvényt és referálhatott arról, hogy hol helyezne el a főváros 220 milliót, — ha ennyi pénze volna. Tiszt arai akadémikus jellegű pénzpar- cellázasról volt szó, de a komoly és lelkiismeretes Füredi Mór óvást jelentett be a Budai Általános Titkos Községi Bank és az Óbudai Nemzeti Bank m. sz. ellen.

— Talán nem jó1 magának ez a két pénzintézet ama a rongyos pár millióra? — kérdezték méltatlankodva az érdekeltek.

— Hiszen ha rongyokról volna szó, nem bánnám, válaszolta Füredi, de itt az uj kormány és nem lehet tudni, rém lesz-e eleven valóság a telt pénztár és a kettőszázéshusz millió korona. És akkor nekem drukkolnom kell a fentebb vázolt két pénzintézet miatt és reszketve kel! gondolnom alrra az eshetőségre, hogy baj lesz és fizethetek. Mert ne tessék elfelejteni, hogy a bizottsági tagokat személyes anyagi felelősség terheli.

— Annyi baj legyen! — hangzott a háttérből. A hang tulajdonosa városatya volt. de olyan atya, akinek a hang az egyedüli tulajdona.Ralnem et circenses: — ez volt a rómaiak hires jelszava. Kenyérről ma nem lehet szó, ennélfogva Bérezel tanácsnok cirkuszról beszélt, a városligeti cirkusz bérletének meghosszabbításáról, amit a szigorú tanács és a szigorú közgyűlés csak egy esztendőre engedélyezett.

Harrer tanácsnok úgy ontja magából a területbérleti és ingatlianszabályozási előterjesztéseket, hogy ha a hazai cséplőgépek ilyen gyorsan és ilyen eredményesen fogják ontani magukból a gabonát, „akkor Kürthy kegyelmes urnák vagy utódjának kényelmes dolga lesz. Sokkal súlyosabb a helyzete Vita tanácsnoknak. Tőle várja a nép a mindennapi szenet, de hiába várja, nincs szén, még szenet szemért ser lehet majd kapni.

— Éljen Salamon! Éljen a szénkirály! kiáltják a városatyák és bízó reménységgel tekintenek Salamon Jakabra, nem azért, mert Salamon a bölcsesség kövét jelenti, hanem mivel hogy a fekete gyémántköveknek nagybani árusítója Salamon. A napirend kimerül a nagy hőségtől és Dán Leó ,már az interpellációk során beszél. A műszerüzem mázoló-mííhelye ellen fakad ki és hogy némi igaza van, azt Márkus tanácsnok sem tagadja.

De az embereket már nem érdeklik a napikor ezt az ideiglenes ágynyilvántartót megcsináljuk, nemcsak az általunk is érzett közszükségletnek teszünk eleget, de egyben a belügyminiszter kívánságának is, aki leiratban intézkedett a kórházi férőhelyek minél jobban való kihasználása kérdésében.

Az ágynyilvántartó különben tulajdonképen egy iroda, amelyet ai központi fekvésű Ró- kus-kórházban kívánunk elhelyezni. Hatásköre egyelőre ugyan csak a főváros összes kórházaira terjed ki, de iái• jövőben valósziniilag úgy kibővül ez, hogy a klinikákra és egyéb nyilvános jellegű közkórházakra is kiterjed. Az iroda működése igen egyszerű lesz. Reggelenként a kórházak bejelentik az üres ágyak számát, amelyeket az iroda nyilvántart és azonkívül felvételi naplót is vezet. A felvételre jelentkező betegeket megvizsgálják az ügyeletes orvosok és a betegség neme szerint való kórházba utalják. Jelentkezhetik azonban a beteg más kórházban is, ahonnan telefonon jelentik be a központi irodának a diagnózist, amely ezen az alapon szintén telefonon intézkedik az elhelyezés iránt. Ugyanez történik olyan esetekben is, amikor a rendőrség, vagy a mentők jelentenek be beteget.

Az iroda iái jövő év első napján kezdi meg működését a Rókus-kórház mai felvételi irodájával egybekapcsolva. Addigra elkészülünk a szükséges átalakításokkal és megszervezésekkel. Az átalakítások mintegy 43,000 korona ösz- szegü költséget vesznek igénybe.

— Ismétlem azonban, hogy a Rókusbán felállítandó iroda nem végleges, kiforrott intézmény, abban mindössze alapját vetjük meg a tervbevett központi kórház keretében létesítendő nyilvántartó irodának. Egyrészt azonban már most megszervezhetjük a gyakorlati tapasztalatokat, 'amelyek a végleges megoldáshoz szükségesek, másrészt pedig olyan intézményt nyerünk, amelyet annak idején egyszerűen csak bele kell kapcsolni a központi kórház szervezetébe. Végül pedig ideiglenesen is, már most megszüntethetjük a betegek vándorlását. Mire az intézmény kifejlődik, kialakul, remélhetőleg, visszakapjuk régi, a diagnózis megállapításában tapasztalt alorvosainkat is, akik ma harcrendi dolgok, mert hiszen kormányváltozás van és e pillanatban robog keresztül a közgyűlés tern1 én a molett Rácz Dezső. Az arca sugárzik a hőségtől és a boldogságtól.

—- Nyeregben vagyunk! -— pihegi és egy maliciőzus bizottsági tag csöndesen mormolja:

— Rácz Dezső nyeregben: — nem utolsó látvány! . . .

Azonban a maliciőzus atya a következő pillanatban opportunizmust erőltet magára és gratulál Rácz Dezsőnek.

— Köszönöm, köszönöm. Rácz Dezső köszöni az üdvözleteket, amelyek — Vázsonyi Vilmosnak szólnak. A szerepcsere nem tart sokáig, mert az uj igazságügyminiszter személyesen is megjelenik. Hatalmas, őszinte, lelkes tapsvihar zúg a termen által. Vázsonyi miniszter kedélyesen diskurál jobbra-balra, majd a büffébe megy és majdnem megveri Íaízt a szerencsétlent, aki kegyelmes urnák szólítja. Annyi szent, hogy ilyen polgári, közvetlen minden póztól, nagyképűségtől, gőgtől, hatalmi tudattól mentes miniszter még nem volt Magyar- országon. Dédelgetik is mindenfelé és Kovács Ernő, mint a miniszter személye körüli miniszter, harsány hangon kiáltja:

— Utat a miniszter urnák! Holott Vázsonyi miniszternek már nem kell utalt csinálni. Csinált ő magának olyan széles és gyönyörű utat, amilyen még nem volt ezen a földön. Megjelent a közgyűlésen a miniszter államtitkárjiai is, Grecsák Károly. Öt is melegen üdvözlik és szürke, szikár alakja most kiemelkedik az Erzsébetváros táborából.

Egyszerre két exccllenciás úrral szaporodott meg ..la' közgyűlés. Most aztán jó lesz vigyázni, mert a közgyűlés tervez — és odafent a kormányon Vázsonyi végez. És ahogy ő végez, úgy jó lesz Budapestnek, jó lesz Magyar- országnak. Mindezek alapján:

— Éljen doktor Vázsonyi Vilmos, úgyis mint szeretett képviselőjelöltünk, úgyis mint miniszter urunk!