Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-11 / 15. szám
Hatodik évfolyam Budapest, 1917. április 11-én. 15. szám B3"iiia>Hamaiiin»iiairiaiiiaiiiaingmamPiiin8tmiiiDiiíP»iQniaüigiiiaiiiniiiaiiiamaiiia«iia»iiPiiiBiiiPii»E EEÖFJZE TÉSl ftWlKi Egész, évre .......... 20 K. Fe l évre ................ IO K. Eg yes számok hajthatók a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős szerkesztő t DOLCSÓ Emil Megjelenik mindenszer- dón. Szerkesztőség ém kiadóhivatal i VI. kér. Szív-utca ........ 18. szdm Te lefon ............... 137-13 Jó jel, hogy az állam és a társadalom már szervezkedik a háborút követő átmeneti időszak munkáira; ebből nyilvánvaló, hogy a béke már nem lehet valami elérhetetlen távolságban és hogy mihamarább ismét normális életviszonyok közé jutunk. Az állam nemrégiben megszervezte az átmeneti gazdasági hivatalt és most az állam példáját követni szándékozik a főváros is. Szerelmsére nem egy uj hivatalnak a kreálásában merül ki a főváros gondoskodása, hanem egy nagyszabású, gyakorlatilag keresztülvihető mun- kaprogrammnak a kidolgozásában és előkészítésében. A tervnek magva Feleki Béla pénzügyi bizottsági beszéde volt. Feleki a költségvetés általános vitájában az átmeneti korszak nehézségeiről szólott és indítványozta, hogy a közgyűlés küldjön ki öttagú bizottságot, amely a polgármester vezetése alatt álljon s amelynek az legyen a feladata, hogy a háború utáni korszakot előkészítse, gondoskodjék az építőipari tevékenység megindításáról, a lakásínség leküzdéséről és arról, hogy a frontról hazatérő katonák gyors munkaalkalmakhoz jussanak a fővárosban. Fzt az indítványt a pénzügyi bizottság egyhangúlag elfogadta és egészen bizonyos, hogy a közgyűlés is megérti annak fontosságát. Lesz tehát egy átmeneti időszaki bizottság, amelynek nagyon könnyű feladata lesz, mert hiszen a polgármesternek évek óta kész munka- programmja van már és most csak arról lesz szó, hogy a munkaprogramul sorrendjét megállapítsák és hogy a Programm végrehajtására szükséges pénzt előteremtsék. Nem hisszük, hogy a pénzügyi bizottság által kontemplált kétszáz milliós kölcsön felvételének lényegesebb akadálya volna; végtére is a főváros, amikor az átmeneti időszak munkáiról gondoskodik s amikor lehetővé teszi, hogy az átmeneti időszakban zökkenés nélkül folyjon a gazdasági élet: — voltaképpen állami feladatra vállalkozik és a kormány kész örömmel és megnyugvással fogadhatja ezt az elhatározást. A kormány' tehát nem tagadhatja meg hozzájárulását a nagy beruházókölcsön felvételétől, a nagybankok pedig remélhetőleg megszívlelik azt az összehasonlítást, amelyet ugyancsak a pénzügyi bizottságban olvastak rájuk s amely szerint Bécsnek négy és fél percentre adtak a bécsi bankok kétszázötven milliót, holott a mi nagybankjaink tavaly hat és fél százalékot kértek a főváros nyolcvan milliós kölcsöne után. Ám éppen a 80 milliós kölcsön példája mutatja, hogy Budapest egyáltalában nem szorul rá a nagybankok hat és fél percentes jóindulatára; egészen bizonyos, hogy ha ismét a közönséghez fordul pénzért a főváros, akkor éppen olyan mohón fogják jegyezni a főváros kölcsönkötvé- nyeit, mint amilyen gyorsan túljegyezték tavaly a 80 milliós kölcsönt. Fedezetre tehát nem lesz gond és most csak azt kell kívánni, hogy a bizottság sürgősen fogjon hozzá ahhoz a nagy munkához, amelyből uj élet, áldás, jólét, boldogság fakadhat Budapest népére. e • • Közlekedési adót szerveznek önállóan, tarifaemelés, ta- rifarevizió nélkül. A terv szerűd minden jegynek az árához, amelyet a vilamoson, autóbuszon, autotaxin, kocsin, vagy más alkalmatosságon vált a közönség, hozzácsapnak egy bizonyos hányadot és ez a hányad a közlekedési adó. Mindeneseire nagy előnye ennek az önállósításnak, hogy az egész emelés — mert a közönség szempontjából az adó voltaképpen tarifaemelés ----- a fővárosé és hogy igy nem a magánvállalatok látják a hasznát,- hanem a főváros. Attól tartunk azonban, hogy a főváros nem all meg az adóemelésnek ennél a mértékénél, hanem megteszi a közlekedési vállalatoknak azt a szívességet, hogy a tarifareviziót is élet belépteti. Ezt már azután sokkal kisebb megnyugvással fogadja a publikum és a főváros jobban tenné, ha beérné azzal a csekély hat millió koronáival, amit a közlekedési adó jövedelmezni fog. A záróra marad a régi, — igy szól egy híradás noha az uj időszámítás április tizenhalodikán életbelép. A helyzet tehát a pesti közönség szempontjából nemcsak hogy nem lesz kedvezőbb, hanem ellenkezőleg, még rosszabb, mert hiszen a mostani tizenegyórás végső határ tiz órakor fog beállani. F.z már azután csakugyan indokolatlan okvetetlen- kedés és értelmetlen molesztálása a közönségnek. Amikor leszállították a zárórád, azt mondták, hogy ezzel enyhítik a szénhiányt. A szénhiány azonban megszűnt, miért akarják tehát konzerválni az okozatot, amelynek lába alól kihúzták az okot? Semmi szüksége nincsen a pesti közönségnek arra, hogy ilyen módon büntessék, vagy kordában tartsák. A frontmögötti élet Budapesten sem rózsás, akik itt vannak, eleget szenvednek és bizony a megélhetés amúgy is olyan nehéz, hogy egy kis szórakozás alaposan ráfér az emberekre. Rossz politika az, amelynek célja: — elkessrités. Húsvéti ünnep elöli stílszerűen jött a legújabb megváltás. Kétségtelen, hogy a sajtó és a közvélemény még sohasem fogadott olyan megnyugvással és szinte kritika nélkül egy városházi üzletet, mint a ,,Budapesti Általános Villamossági Részvénytől sasáig“ megváltását. Ebből pedig az következik, hogy abszolút jó üzletről van szó, olyanról, hogy ellene még azok sem szólhatnak és róhatnak, akik elvi ellenzői a községesités politi kájának. Monopóliumról lévén szó, az elv megtörik, mert hiszen az ellen senkinek sem lehet kifogása, hogy a villamos áramszolgáltatás ezentúl kizárólag a főváros joga, kötelessége és — üzlete legyen. Ami pedig a megváltás összegét illeti, e tekintetben megnyugtat bennünket a szakértői becsii eredménye és az a tudott tény, hogy a megváltandó telepen mintaüzem folyt. A szakértők a beszerzési, illetve a háború előtti árakat vették alapul, amiből az következik, hogy itt a háborús haszon — a fővárosé lesz. Beszámoló a múltról, tervek a jövőről A költségvetési előirányzatot a pénzügyi ügyosztályon kivid évenkint a tanács is kommentárokkal szokta kisérni. Ez a jelentés, amelynek címe „A székesfőváros tanácsának a költségvetési előirányzatot kísérő jelentése“ most jeled: meg terjedelmes füzetben. A tanács kommentárjai rendszerint beszámolnak az esztendő munkásságáról, kisérő zenét szolgáltatnak a számok tömkelegéhez. De még ennél is érdekesebb, hogy ebben a füzetben amúgy kontúrjaiban megjelenik a tanács jövőbeli mnu,kapro- grammja is, amely akárhányszor rendkívüli érdekességeket tartalmaz. Az újságírói munka önmagában való dicséretét jelenti, hogy a Fővárosi Hírlap utolsó évfolyamában már mindazokat a terveket és szándékokat módunkban volt ismertetni, amelyek hivatalosan most jelennek meg először a nyilvánosság elölt a tanácsi kisérő jelentésben. A tanács érdemes munkája ilyenformán a Fővárosi Hírlap olvasói számára újdonságot nem hoz, mégis érdekes végiglapozni a füzetet, amely egy esztendő mun,kábavett ötleteit foglalja csokorba. Íme egy kis mutató belőle: Az uí- és csatornaépítő ügyosztály újabb,, hosszú időre szóló burkoló-kölcsön fölvételének programmján dolgozik. A tabáni útépítések terve elkészült és a háború befejeztével megkezdődhetik a munka. Foglalkozik az ügyosztály a kőbányavétel tervével, a gyalogutak építésére alkalmas cementlapok gyártásának kérdésével, a községi aszfaltgyár létesítésével és a kőanyag felzuzásának és fuvarozásának házikezelésbe vételével. A jövő évben hordozható zúzógépet szerez be a főváros a hozzávaló motorokkal együtt. A csatornázás terén tovább folynak az Ördögárok beboltozása és az Aranyhegyi árok szabályozása. Az I. kerületben levő vizle vezetőárkok szabályozására vonatkozó tervek most készülnek, küszöbön áll a balparti általános csatornázás tervének bizottsági tárgyalása, a jobbparti tervek elkészítéséhez pedig a jövő évben fog hozzá az ügyosztály. A városépítő ügyosztály megállapította a Tabán szabályozásának terveit, de a kisajátítások még folyamatban vannak és most az uj rendezés végrehajtási programmja van munkában. Tárgyalás alatt van a Kelenföld szabályozásának terve, legközelebb megkezdi működését az a bizottság, amelynek feladata az uj városháza elhelyezése és igy az Erzsébet-sugárut kérdésének megoldása. Elkészült a VI. és VII. kerületi külsőségek uj szabályozási terve, dolgoznak az uj dunai kikötő, valamint a tutajkikötő és téli kikötő kérdésével. A katonai ügyosztály több kaszárnya építésének tervével foglalkozik. A közlekedési ügyosztály bejelenti, hogy „alkalmat vett tájékoztató megbeszélések és számítások megejtésére a közúti vasút esetleges időelőtti megváltására vonatkozólag“, a közúti pedig hajlandónak nyilatkozott a tárgyalásokra. A fogaskerekű kérdésének rendezése ügyében az ügyosztály a közeljövőben előterjesztést igér, ellenben nem szándékszik megváltani a siklót, amelyet nem tart jövedelmező üzletnek. A pénzügyi ügyosztály bejelenti a pezsgőbor. az ingatlanértékemelkedés, az üres telkek és a közlekedés adójára vonatkozó szabályrendelet tervének elkészülését. Megtudjuk, hogy arányo-
