Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-11 / 15. szám

2 Budapest, 19J7. április 11. sitani fogják a városi fogyasztási adót és föl­emelik az ebadót, elkészült a biztositó intéze­teknek a községi tűzoltási költségekhez való hozzájárulására vonatkozó szabályrendelet is. A közoktatási ügyosztály reméli, hogy az év folyamán a Bajza-utcai uj iskolaépületet átad­hatja rendeltetésének, a Simor-utcai és Karp- fenstein-utcai megkezdett építkezések azonban csak a békekötés után lesznek befejezhetők. A Vágóhid-utcában legközelebb uj bölcsődét nyit­nak meg. Hozzáfog az ügyosztály az iparrajz- iskola szervezetének kidolgozásához, amelynek során gondot fordítanak a női munkaerő kihasz­nálására is. Feldolgozás alatt állanak az elemi iskolai rendtartás anyaga és az óvodába járó gyermekek foglalkoztatására nézve adandó utasítások is és elkészült a kereskedőtanonc­iskolák végleges tanítási tervezete. Munkában van a leányközépiskolák átszervezése és a pe­dagógiai szeminárium végleges szervezetének megállapítása. A Városi Nyilvános Könyvtár két fiók fölállítását tervezi, egyet a Gelléri- Szabó telepen és egyet Óbudán. A népkönyvtá­rak dolgában a könyvtárigazgató messzeható kulturprogrammot dolgozott ki. A szociálpolitikai ügyosztály tárgyalásokat folytat a hatósági munkaközvetítő dolgában a kereskedelmi kormánnyal. A jövőre legfonto­sabb feladatai az ügyosztálynak a lakásakció intenzív folytatása, kedvébresztés a magánépit- kezések megkezdésére, a kislakások forsziro- zása, a népszállók szaporítása, diákszállók épí­tése, az olcsó és egészséges tömegélelmezés intézményeinek megvalósítása, sok gondot okoz a hadirokkantakról és hátramaradottakról való gondoskodás és a jövő nemzedék meg­védése. A közélelmezési ügyosztály nem szolgál "ter­vekkel, ami természetes is, amikor a háborúban napról-napra élünk, viszont a raktárak esetleges gyűjtése a legkomolyabb titkok közé tartozik. A közjótékonysági ügyosztály útban van a tervbe vett központi nagy szegényház fölépitési tervének befejezéséhez. A közegészségügyi ügyosztály tervbe vett a Szent Rókus-kórházban egy uj háromemeletes épületet az urológiái sebészet céljaira, a Szent István-kórházban hat uj pavilont, a Szent Gél­Egy barátságos ház a Sándor- utcában A Sándor-utcában, az öreges, sok vihart látott, de ma is tiszta-homloku ház, ahol valaha Tisza Kálmánt és Fehérváryt abcugolta, Takács Zoltánt éljenezte a nép és a diákság, ma szerény, alázatos, csöndes embe­rek, kendőkbe bugyolált asszonyok, sápadt gyerme­kek szomorú karavánja mindennapos. A nép, amely valaha öklét rázva járt e ház előtt, ma reménynyel közeledik feléje. Ahova a népmilliók egykor csak a kiválasztottakat küldték, ma maga a nép, annak is leg­szegényebbje szabad belépést nyert. Barátságos ház lett a Sátidor-utcai lek in tély palo'tából, benne Buda­pest legszebb, legáldásosabb háborús alkotása, a Nép­jóléti Központ. Népjóléti Központ: a név semmiesetre sem jo. Nem a nép jólétéről gondoskodnak itt, hanem ennél sokkal fontosabb missziója van e szamaritánus uraknak és hölgyeknek. Mentőállomás ez, ahol az élet elrúgottjainak, a megélhetés harcterén megsebesül­teinek első segélyt nyújtanak. Ez a budapesti liilfs- platz. Miből lett, hogy keletkezett? Az intézmény szive mindenesetre a polgármester szivében dobog, onnan indultak ki a hőhullámok, amelyeknek hiva­tása, hogy elöntsék melegükkel az odúkat és tömeg- lakásokat, szeretetet vigyenek oda is, ahol a szeren­csétlenséget titokban tartják. Bárczy polgármesteré volt ez a gondolat, amely tízéves polgármesteri jubi­leuma alkalmából öltött testet. Fölemelően szép az a kontraszt, hogy a polgármester, aki Budapest nagy­ságának, pompájának, fényéinek poétája, amikor leg­szebbet akarta alkotni, a szegények hajlékába látoga­tott el. A költői gondolatot azonban meg is kellett \alositani. Hatalmas apparátussal, minden körülményre kiterjedő figyelmességgel, adatokkal, példákkal föl­szerelve az elméleti munkát, a papiroson való meg­tervezést Hanvai Sándor ny. elöljáró végezte, aki­nek egész életén áthúzódó szereltettél végzett mun­kája volt a közjótékonyság, a szegényügy, a népjólét tanulmányozása. Adni azonban könnyű, ha van miből. A fontosabb lért-kórházban a személyzet lakosztályainak bő­vítését, a Szent László-kórházban uj fertőtlenitó- helyiségeket, a Bakács-téri szülészeti kórházban uj fürdők építését, az Uj Szent János- és Szent Margit-kórházaik kibővítését. Távolabbi tervek a Rókus-körháznak a Tisza Kálmán-téren való el­helyezése, a Duna jobbpartján létesítendő 80 ágyas csecsemő-kórház létesítése és a Gyáli-uti fertőtlenítő kibővítése, minden kerületben tüdő­beteggondozó felépítése. Rendkívül sok és szép terve van ezenkívül az ügyosztálynak az admi- nisztracionális újításokra vonatkozólag is. A közjogi ügyosztály a plébánosok anyagi helyzetének javításán fáradozik, revízió alá ve­szi a főváros kegyúri jogát, a kegyúri kántorok fizetését és megkísérli az állami anyakönyvveze­tés anyagi terheit az államra áthárítani. A vízvezetéki és világítási ügyosztály fog­lalkozik a balparti vizmü kibővítésének tervé­vel, a budai vizmü teljesítőképességének növe­lésével, a vizmíiigazgatóság végleges szerveze­tét megállapító szabályrendelettel. Elkészült az uj központi gázgyár építkezéséről szóló záró- jelentés és végelszámolás, munkában van a gáz­gyárak kibővítésének terve, az elektromos-mü­vek kelenföldi áramfejlesztő-telepén a beépített újabb gépegységet a jövő év elején üzembe he­lyezik és igy a telep szolgáltaíóképessége 100 százalékkal emelkedik. A közgazdasági ügyosztály legfontosabb és legnagyobbszabásu akciója1, a kereskedelmi ki­kötő létesítése körül ment végbe. Ennek az ak­ciónak eredményes voltáról állandóan beszámolt a Fővárosi Hírlap. A lágymányosi téli kikötőt a főváros területén az állam épiti és útban van a tutajkikötő és faközraktárak létesítése is. Ál­landó tanulmányozás tárgyát képezi a morató­riumi rendeletek kiegészítése és több szabály- rendeletnek a korszerű kivánalmaknak megfe­lelő átdolgozása. A városgazdasági ügyosztálynak állandó gondja van a községi konyhakerti gazdaság to­vábbfejlesztésére, valamint annak biztosítására, hogy a jövőben a főváros közönségének burgOr nyasziikségletét zavartalanul el lehessen látni. A hirdető-vállalat alerdijak és engedelmi dijak felemelését tervezi. Meg akarja valósítani a Széchenyi-fürdőnek régen tervezett szállodáját, legszebb reménye azonban az ügyosztálynak cs nehezebb feladat mégis igazságosan és minden­kinek adni, aki rá van szorulva és úgy adni. hogy az soha se legyen bántó. Baráti, testvéri gesztussal adni, szeretettel nyúlni az emberek hóna alá: így, ilyen módon a kisebb segítség is többet jelent, mintha ride­gen sokat juttatnánk. Hivatalosan, aktaszaguan, büro­krata módon a fájdalmakat enyhíteni, a rongyos cipő­ket kicserélni, a tanácstalanokat tanácscsal ellátni le­hetetlenség. Olyan ember kellett ide, akinek szivét nem lepte be a hivatalos szoba pora, lelkét nem fer­tőzte meg az a szürkeség-nyavalya, amelyet az akták közé való számkivetésiikben kapnak az emberek. Azon a félórás körúton, amelyet a régi képviselő­házban tettünk, azon a rövid, okos előadáson, amelyet Csergő Hugó dr. a Népjóléti Központ igazgatója tartott, észre kellett venni, hogy ez az ember cse­lekvései modelljéiil a mezítelen életet választotta. Anatómiát és pszichológiát az újságírás nagy iskolájá­ban tanult hozzá, pompásan boncolja az életet, testé­ben és lelkében egyaránt. Maga az intézmény, amelyet Bárczy István dr. polgármester és Déri Ferenc dr. alpolgármester je­lenlétében mutatott be Csergő dr. igazgató, nem tartozik a látványosságok közé. Az akták és kartoték­skatulyák között a szivet kell érezni és a leghidegebb, a legelzárkózottabb léleknek is meg kell indulnia a szegénység karavánjának láttán, amely itt hosszú, végeérhetetlen sorban kígyózik föl a kényelmes, egy­kor nagyurak-koptatta lépcsőkön. Csöndes sírások, bánatos asszonyfejek, csenevész pólyák, fakó, fény­telen gyermekszemek, piruló szégyenek jönnek ide, hogy mosolyra, megkönnyebbülésre váltódjanak föl. A Csergő dr. hivatalnoki gárdája, a feladat természeté­hez kiválasztott hölgyek és urak, valamennyien tisz­tában vannak hivatásukkal. Mogorva arc, hivatalos hang nem fogadja itt, aki pénzért, ruháért, vagy taná­csért jött. Az első negyedév után immár folyamatosan, biz­tosan, zökkenő nélkül végzi nemes feladatát a Nép­jóléti Központ. Most a népjóléti egyesületek össze­írásán dolgoznak, hogy rendszeres ellenőrzéssel tulaj­donképen e.zek is a központ kezébe kerüljenek. Most dolgoznak a legközelebb megjelenő népjóléti szaklap mégis az, hogy a Gellért-fürdőt még az 1917-ik esztendőben megnyitja és átadja a forgalomnak ti palackozó-üzemet is. HadikőrltázaKat vásárol o város Gondoskodás a hajléktalan betegekről A főváros negyvenmilliós nagy kórházépítési Programmj át a Fővárosi Hírlap több ízben is­mertette és mindenkor jelezte az azon végbe­menő változásokat. Magának a polgármester­nek, de Márkus Jenő dr. tanácsnoknak, a köz­egészségügyi ügyosztály vezetőjének is féltve őrzött, szeretve forszírozott terve az, hogy Bu­dapestet modern, szép és célszerű kórházakkal lássuk el és pedig úgy, hogy ez a nagy város soha ne szoruljon meg egyetlen betegágy erejéig se. Sajnos, a főváros háztartását a háborús vi­szonyok olyan mértékben tették tönkre, hogy akkor is, amikor a béke előkészítésének hatal­mas és múlhatatlan beruházásait tárgyalják, le kell fokozni az igényeket. Fájdalom, szinte elsősorban és igen súlyosan érinti ez a redukció a kórházügyet. Nem szabad elfelejteni, hogy ezen a téren veszedelmesen elkedvetleníti a fő­város intéző köreit az a körülmény, hogy a kormány állandóan gáncsot vet a főváros tö­rekvéseinek azáltal, hogy a lcgméltányosabb segélyt is megtagadja, tizenötmilliós hátralékot produkál és nem engedélyezi a háború alatt igazán indokolt ápolási-dij fölemelését. Van és kell is lenni egy kis dacnak a főváros vezetősé­gében, amikor erről van szó. Es ez a dac azt mondatja, hogy amig a kormány meg nem változtatja csökönyösséget a főváros közegész­ségügyi kifogástalan politikájával szemben, addig legalább a főváros sem épit kórházakat, amikor amúgy is több vidéki illetőségű beteget ápolnak, mint budapestit. Ennyire azonban nem megy el a főváros. Építeni mindenesetre fog, de a legújabb tervek szerint nem mindent egyszerre és nem mindent azonnal. A Fővárosi Hírlap arról értesül, hogy a fővá­ros nagy építési programmjában lényegesen re­dukálni akarja a kórházépítéseket. Hogy azon­meginditásán, a népjóléti megbízottak intézményének megszervezésén, erre a célre 3300 önkéntes tobor­zásán. A Népjóléti Központ törzse megerősödve,- gyöke­ret verve áll, hogy egyik ágát a másik után bocsássa ki magából. Valahogy úgy lenne szép és valószínűleg úgy is tervezik, hogy a Népjóléti Központ egyetlen fóruma, egyetlen hivatala legyen a szegény embernek, aki minden iigyét-baját itt intézheti el, miniden se­bére itt kaphat orvosságot. Ahogy Csergő dr. szobá­jából kiindulva végigmegyiink az egyes helyisége­ken, nagyjában máris megvalósítva látjuk ezt az elvet. Az első szobában J a n c s ó Károly fogalmazó ül könyvek és újságok barrikádja mögött. A külföldi nép­jóléti intézményeket tanulmányozza, az újságokból lesi ki, hol van szükség gyors segedelemre. És mel­lette már az élet hullámzik. Jó szóval, szelíd hangon hölgyek és urak végzik az útbaigazítás munkáját. Itt igazítják útba a jelentkezőket, kinek hol intézik el a baját. Különben ez a fóruma a pénzbeli segélyezés­nek is. Tulajdonképen hivatása szerint a Népjóléti Központ főként a középosztály tagjait segélyezi, a ren­des segélyezés az elöljáróságok dolga. Mégis százával jönnek a szegények, hadbavonultak és elesettek hoz­zátartozói. Az intézmény reklám nélkül is fölvirágzott. Három hónap alatt csak segélyért 2160-an fordultak ide. akiket útba,igazítottak, kísérőlevelekkel láttak el, vagy elküldték a megbízottakat helyszíni szemlére, hogy a látottak alapján javaslatot tegyenek. Csak né­hány számot lássunk. Három hónap alatt 2629 fél ré­szesült havi segélyben, 876 egyszeri segélyben és húsz koronáig terjedő gyors-segélyben 663 egyén. A hadbavonult írók és művészek családjai 584 esetben kaptak segélyt. Mindennek összege pedig az első ne­gyedévben 226.455 koronát tesz ki. A következő szobában Vaszary Gábor tanács- jegyző -— a Népjóléti Központ .igazgató helyettesének vezetésével a tanácsadók működnek. Nagy megnyugvás a szegény embernek, hogy van hely. amely a gyóntatószék diszkréciójával kezeli ügyeit, ahol nem kell félni a kihasználtátás veszedelmétől, nem kell reszketni a fiskális-furfangtól. Mintha ebben 3 szobában lenne fölállítva a kliensfogdosás, a tanács-

Next

/
Thumbnails
Contents