Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-11 / 15. szám
2 Budapest, 19J7. április 11. sitani fogják a városi fogyasztási adót és fölemelik az ebadót, elkészült a biztositó intézeteknek a községi tűzoltási költségekhez való hozzájárulására vonatkozó szabályrendelet is. A közoktatási ügyosztály reméli, hogy az év folyamán a Bajza-utcai uj iskolaépületet átadhatja rendeltetésének, a Simor-utcai és Karp- fenstein-utcai megkezdett építkezések azonban csak a békekötés után lesznek befejezhetők. A Vágóhid-utcában legközelebb uj bölcsődét nyitnak meg. Hozzáfog az ügyosztály az iparrajz- iskola szervezetének kidolgozásához, amelynek során gondot fordítanak a női munkaerő kihasználására is. Feldolgozás alatt állanak az elemi iskolai rendtartás anyaga és az óvodába járó gyermekek foglalkoztatására nézve adandó utasítások is és elkészült a kereskedőtanonciskolák végleges tanítási tervezete. Munkában van a leányközépiskolák átszervezése és a pedagógiai szeminárium végleges szervezetének megállapítása. A Városi Nyilvános Könyvtár két fiók fölállítását tervezi, egyet a Gelléri- Szabó telepen és egyet Óbudán. A népkönyvtárak dolgában a könyvtárigazgató messzeható kulturprogrammot dolgozott ki. A szociálpolitikai ügyosztály tárgyalásokat folytat a hatósági munkaközvetítő dolgában a kereskedelmi kormánnyal. A jövőre legfontosabb feladatai az ügyosztálynak a lakásakció intenzív folytatása, kedvébresztés a magánépit- kezések megkezdésére, a kislakások forsziro- zása, a népszállók szaporítása, diákszállók építése, az olcsó és egészséges tömegélelmezés intézményeinek megvalósítása, sok gondot okoz a hadirokkantakról és hátramaradottakról való gondoskodás és a jövő nemzedék megvédése. A közélelmezési ügyosztály nem szolgál "tervekkel, ami természetes is, amikor a háborúban napról-napra élünk, viszont a raktárak esetleges gyűjtése a legkomolyabb titkok közé tartozik. A közjótékonysági ügyosztály útban van a tervbe vett központi nagy szegényház fölépitési tervének befejezéséhez. A közegészségügyi ügyosztály tervbe vett a Szent Rókus-kórházban egy uj háromemeletes épületet az urológiái sebészet céljaira, a Szent István-kórházban hat uj pavilont, a Szent GélEgy barátságos ház a Sándor- utcában A Sándor-utcában, az öreges, sok vihart látott, de ma is tiszta-homloku ház, ahol valaha Tisza Kálmánt és Fehérváryt abcugolta, Takács Zoltánt éljenezte a nép és a diákság, ma szerény, alázatos, csöndes emberek, kendőkbe bugyolált asszonyok, sápadt gyermekek szomorú karavánja mindennapos. A nép, amely valaha öklét rázva járt e ház előtt, ma reménynyel közeledik feléje. Ahova a népmilliók egykor csak a kiválasztottakat küldték, ma maga a nép, annak is legszegényebbje szabad belépést nyert. Barátságos ház lett a Sátidor-utcai lek in tély palo'tából, benne Budapest legszebb, legáldásosabb háborús alkotása, a Népjóléti Központ. Népjóléti Központ: a név semmiesetre sem jo. Nem a nép jólétéről gondoskodnak itt, hanem ennél sokkal fontosabb missziója van e szamaritánus uraknak és hölgyeknek. Mentőállomás ez, ahol az élet elrúgottjainak, a megélhetés harcterén megsebesülteinek első segélyt nyújtanak. Ez a budapesti liilfs- platz. Miből lett, hogy keletkezett? Az intézmény szive mindenesetre a polgármester szivében dobog, onnan indultak ki a hőhullámok, amelyeknek hivatása, hogy elöntsék melegükkel az odúkat és tömeg- lakásokat, szeretetet vigyenek oda is, ahol a szerencsétlenséget titokban tartják. Bárczy polgármesteré volt ez a gondolat, amely tízéves polgármesteri jubileuma alkalmából öltött testet. Fölemelően szép az a kontraszt, hogy a polgármester, aki Budapest nagyságának, pompájának, fényéinek poétája, amikor legszebbet akarta alkotni, a szegények hajlékába látogatott el. A költői gondolatot azonban meg is kellett \alositani. Hatalmas apparátussal, minden körülményre kiterjedő figyelmességgel, adatokkal, példákkal fölszerelve az elméleti munkát, a papiroson való megtervezést Hanvai Sándor ny. elöljáró végezte, akinek egész életén áthúzódó szereltettél végzett munkája volt a közjótékonyság, a szegényügy, a népjólét tanulmányozása. Adni azonban könnyű, ha van miből. A fontosabb lért-kórházban a személyzet lakosztályainak bővítését, a Szent László-kórházban uj fertőtlenitó- helyiségeket, a Bakács-téri szülészeti kórházban uj fürdők építését, az Uj Szent János- és Szent Margit-kórházaik kibővítését. Távolabbi tervek a Rókus-körháznak a Tisza Kálmán-téren való elhelyezése, a Duna jobbpartján létesítendő 80 ágyas csecsemő-kórház létesítése és a Gyáli-uti fertőtlenítő kibővítése, minden kerületben tüdőbeteggondozó felépítése. Rendkívül sok és szép terve van ezenkívül az ügyosztálynak az admi- nisztracionális újításokra vonatkozólag is. A közjogi ügyosztály a plébánosok anyagi helyzetének javításán fáradozik, revízió alá veszi a főváros kegyúri jogát, a kegyúri kántorok fizetését és megkísérli az állami anyakönyvvezetés anyagi terheit az államra áthárítani. A vízvezetéki és világítási ügyosztály foglalkozik a balparti vizmü kibővítésének tervével, a budai vizmü teljesítőképességének növelésével, a vizmíiigazgatóság végleges szervezetét megállapító szabályrendelettel. Elkészült az uj központi gázgyár építkezéséről szóló záró- jelentés és végelszámolás, munkában van a gázgyárak kibővítésének terve, az elektromos-müvek kelenföldi áramfejlesztő-telepén a beépített újabb gépegységet a jövő év elején üzembe helyezik és igy a telep szolgáltaíóképessége 100 százalékkal emelkedik. A közgazdasági ügyosztály legfontosabb és legnagyobbszabásu akciója1, a kereskedelmi kikötő létesítése körül ment végbe. Ennek az akciónak eredményes voltáról állandóan beszámolt a Fővárosi Hírlap. A lágymányosi téli kikötőt a főváros területén az állam épiti és útban van a tutajkikötő és faközraktárak létesítése is. Állandó tanulmányozás tárgyát képezi a moratóriumi rendeletek kiegészítése és több szabály- rendeletnek a korszerű kivánalmaknak megfelelő átdolgozása. A városgazdasági ügyosztálynak állandó gondja van a községi konyhakerti gazdaság továbbfejlesztésére, valamint annak biztosítására, hogy a jövőben a főváros közönségének burgOr nyasziikségletét zavartalanul el lehessen látni. A hirdető-vállalat alerdijak és engedelmi dijak felemelését tervezi. Meg akarja valósítani a Széchenyi-fürdőnek régen tervezett szállodáját, legszebb reménye azonban az ügyosztálynak cs nehezebb feladat mégis igazságosan és mindenkinek adni, aki rá van szorulva és úgy adni. hogy az soha se legyen bántó. Baráti, testvéri gesztussal adni, szeretettel nyúlni az emberek hóna alá: így, ilyen módon a kisebb segítség is többet jelent, mintha ridegen sokat juttatnánk. Hivatalosan, aktaszaguan, bürokrata módon a fájdalmakat enyhíteni, a rongyos cipőket kicserélni, a tanácstalanokat tanácscsal ellátni lehetetlenség. Olyan ember kellett ide, akinek szivét nem lepte be a hivatalos szoba pora, lelkét nem fertőzte meg az a szürkeség-nyavalya, amelyet az akták közé való számkivetésiikben kapnak az emberek. Azon a félórás körúton, amelyet a régi képviselőházban tettünk, azon a rövid, okos előadáson, amelyet Csergő Hugó dr. a Népjóléti Központ igazgatója tartott, észre kellett venni, hogy ez az ember cselekvései modelljéiil a mezítelen életet választotta. Anatómiát és pszichológiát az újságírás nagy iskolájában tanult hozzá, pompásan boncolja az életet, testében és lelkében egyaránt. Maga az intézmény, amelyet Bárczy István dr. polgármester és Déri Ferenc dr. alpolgármester jelenlétében mutatott be Csergő dr. igazgató, nem tartozik a látványosságok közé. Az akták és kartotékskatulyák között a szivet kell érezni és a leghidegebb, a legelzárkózottabb léleknek is meg kell indulnia a szegénység karavánjának láttán, amely itt hosszú, végeérhetetlen sorban kígyózik föl a kényelmes, egykor nagyurak-koptatta lépcsőkön. Csöndes sírások, bánatos asszonyfejek, csenevész pólyák, fakó, fénytelen gyermekszemek, piruló szégyenek jönnek ide, hogy mosolyra, megkönnyebbülésre váltódjanak föl. A Csergő dr. hivatalnoki gárdája, a feladat természetéhez kiválasztott hölgyek és urak, valamennyien tisztában vannak hivatásukkal. Mogorva arc, hivatalos hang nem fogadja itt, aki pénzért, ruháért, vagy tanácsért jött. Az első negyedév után immár folyamatosan, biztosan, zökkenő nélkül végzi nemes feladatát a Népjóléti Központ. Most a népjóléti egyesületek összeírásán dolgoznak, hogy rendszeres ellenőrzéssel tulajdonképen e.zek is a központ kezébe kerüljenek. Most dolgoznak a legközelebb megjelenő népjóléti szaklap mégis az, hogy a Gellért-fürdőt még az 1917-ik esztendőben megnyitja és átadja a forgalomnak ti palackozó-üzemet is. HadikőrltázaKat vásárol o város Gondoskodás a hajléktalan betegekről A főváros negyvenmilliós nagy kórházépítési Programmj át a Fővárosi Hírlap több ízben ismertette és mindenkor jelezte az azon végbemenő változásokat. Magának a polgármesternek, de Márkus Jenő dr. tanácsnoknak, a közegészségügyi ügyosztály vezetőjének is féltve őrzött, szeretve forszírozott terve az, hogy Budapestet modern, szép és célszerű kórházakkal lássuk el és pedig úgy, hogy ez a nagy város soha ne szoruljon meg egyetlen betegágy erejéig se. Sajnos, a főváros háztartását a háborús viszonyok olyan mértékben tették tönkre, hogy akkor is, amikor a béke előkészítésének hatalmas és múlhatatlan beruházásait tárgyalják, le kell fokozni az igényeket. Fájdalom, szinte elsősorban és igen súlyosan érinti ez a redukció a kórházügyet. Nem szabad elfelejteni, hogy ezen a téren veszedelmesen elkedvetleníti a főváros intéző köreit az a körülmény, hogy a kormány állandóan gáncsot vet a főváros törekvéseinek azáltal, hogy a lcgméltányosabb segélyt is megtagadja, tizenötmilliós hátralékot produkál és nem engedélyezi a háború alatt igazán indokolt ápolási-dij fölemelését. Van és kell is lenni egy kis dacnak a főváros vezetőségében, amikor erről van szó. Es ez a dac azt mondatja, hogy amig a kormány meg nem változtatja csökönyösséget a főváros közegészségügyi kifogástalan politikájával szemben, addig legalább a főváros sem épit kórházakat, amikor amúgy is több vidéki illetőségű beteget ápolnak, mint budapestit. Ennyire azonban nem megy el a főváros. Építeni mindenesetre fog, de a legújabb tervek szerint nem mindent egyszerre és nem mindent azonnal. A Fővárosi Hírlap arról értesül, hogy a főváros nagy építési programmjában lényegesen redukálni akarja a kórházépítéseket. Hogy azonmeginditásán, a népjóléti megbízottak intézményének megszervezésén, erre a célre 3300 önkéntes toborzásán. A Népjóléti Központ törzse megerősödve,- gyökeret verve áll, hogy egyik ágát a másik után bocsássa ki magából. Valahogy úgy lenne szép és valószínűleg úgy is tervezik, hogy a Népjóléti Központ egyetlen fóruma, egyetlen hivatala legyen a szegény embernek, aki minden iigyét-baját itt intézheti el, miniden sebére itt kaphat orvosságot. Ahogy Csergő dr. szobájából kiindulva végigmegyiink az egyes helyiségeken, nagyjában máris megvalósítva látjuk ezt az elvet. Az első szobában J a n c s ó Károly fogalmazó ül könyvek és újságok barrikádja mögött. A külföldi népjóléti intézményeket tanulmányozza, az újságokból lesi ki, hol van szükség gyors segedelemre. És mellette már az élet hullámzik. Jó szóval, szelíd hangon hölgyek és urak végzik az útbaigazítás munkáját. Itt igazítják útba a jelentkezőket, kinek hol intézik el a baját. Különben ez a fóruma a pénzbeli segélyezésnek is. Tulajdonképen hivatása szerint a Népjóléti Központ főként a középosztály tagjait segélyezi, a rendes segélyezés az elöljáróságok dolga. Mégis százával jönnek a szegények, hadbavonultak és elesettek hozzátartozói. Az intézmény reklám nélkül is fölvirágzott. Három hónap alatt csak segélyért 2160-an fordultak ide. akiket útba,igazítottak, kísérőlevelekkel láttak el, vagy elküldték a megbízottakat helyszíni szemlére, hogy a látottak alapján javaslatot tegyenek. Csak néhány számot lássunk. Három hónap alatt 2629 fél részesült havi segélyben, 876 egyszeri segélyben és húsz koronáig terjedő gyors-segélyben 663 egyén. A hadbavonult írók és művészek családjai 584 esetben kaptak segélyt. Mindennek összege pedig az első negyedévben 226.455 koronát tesz ki. A következő szobában Vaszary Gábor tanács- jegyző -— a Népjóléti Központ .igazgató helyettesének vezetésével a tanácsadók működnek. Nagy megnyugvás a szegény embernek, hogy van hely. amely a gyóntatószék diszkréciójával kezeli ügyeit, ahol nem kell félni a kihasználtátás veszedelmétől, nem kell reszketni a fiskális-furfangtól. Mintha ebben 3 szobában lenne fölállítva a kliensfogdosás, a tanács-
