Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-02-23 / 8. szám

I^Hdapyst. 191t>. februáriig. A drágasági pótlék. A. főváros tisztviselői kara elkeseredetten látta, hogy az állami, pénzügyi, rendőrségi al­kalmazottak már régen megkapták drágasági pótlékukat, a főváros ellenben mai napig sem utalta ki a húsz százalékos pótlékot, amelyre pedig óriási szükségük van a tisztviselőknek. Biztos helyről szerzett információnk szerint a kormány még mindig nem folyósította a parla­ment által megszavazott négy millió koronát, a tanács azonban elhatározta, hogy amennyiben a négy millió a hónap végéig nem jön meg, úgy a főváros pénzéből előlegezi a drágasági pótlék első részletét. A tisztviselők tehát a márciusi fizetéssel együtt feltétlenül megkapják a fizetés húsz százalékának megfelelő, első részletet. A pénzügyi bizottságból. A pénzügyi bizottság pénteken ülést tart. A napirenden folyó ügyek szerepelnek, jelentő­sebb tárgy alig van. Nincsen azonban kizárva, hogy az ülés napirendjére kitűzik a 22 millió koronás prolongációs kölcsön tárgyalását is. A kölcsönre vonatkozólag kész a megállapodás. Kölcsönt kérnek az ipartestületek. Nap-nap után szaporodik azoknak a száma, akik mind a főváros pénzét, anyagi segítségét akarják igénybe vénüli, akár V: n arra jogcím, akár nincs. Úgy látszik, nagyon „jószívű'- híre van már a fővárosnak. Csák ezzel magyarázható, hogy mindenfelől pénzért, kölcsönért rohanják meg a főváros deficittől duzzadó kasszáját. Újabban a fővárosi ipartestületek vezetői­nek támadt az a zseniális ötletük, hpgy olcsó kama­tozású n.gy kölcsönt kérnek a fővárostól. A főváros segítségére jogcímet tartó fővárosi ipartestületek leg­többje súlyos anyagi válsággal küzd. A háború alatt nagyon megbomlott az ípartestületek ■ anyagi hely­zete, még azoké is, amelyek vagyonos bbak voltak. A bevonultak nem fizetik a tagdijakat, ami pedig az ípa'rtestületek főjövedelme. Nagyon természetes, hogy tagjaikat nem akarják porolni az ipartestületek, cme­lyek azonban jövedelmük megcs ppanása miatt egyre nagyobb adósságot voltak kénytelenek csinálni. Az ipartestületek anyagi helyzetük szanálása céljából vasárn p ülést tartottak az Országos iparegyesület helyiségeiben Thék Endre bizottsági t g elnöklésével. Hosszabb vita után elhatározták, hogy a fővárostól fognak olcsó kamatozású kölcsönt kérni. Az ipartes­tületek most állapítják meg kölcsönszükségletüket és ezután fogják megáll pitani az együttesen felveendő kölcsön nagyságát. Az ipartestületek remélik, sőt biz­tosra veszik, hogy a fővárostól megkapják a kért köl­csönt, mert kisebb és rosszabb an yagi helyzetben levő vidéki városok is segítették anyagilag a háború miatt válságos helyzetbe került helyi ipartestületeket. Az ípdrtestületeknek a főváros pénzére azért van szüksé­gük, mert ebből ak rják fedezni fentartási költségei­ket,' a jegyzői és tisztviselői fizetésedet Arra alapit,- jak- kérelmüket az ipartestületek, hogy ők míiyt első­fokú iparhatóság és mint fővárosi funkcionáriusok, ; igényt tarthatnak arra, hogy a fővárostól kérjenek j kölcsönt, miután úgyis sok olyan tárgyú ügyeket in­i'téznek el, amelyeket a fővárosnak kellene elintéznie. ! Azonkívül a háború miatt is annyira felgyülemlett a. | munkájuk az ipartestületeknek, hogy nem csukhatják , be máról-holnapra helyiségeiket és nem ereszthetik | szélnek tisztviselőiket és jegyzőiket, akik legtöbbnyíre ! a főváros alkalmazottai is egyszersmind'. A Hungária-ut rendezése. A Hungária-körut, amely tudval'évőleg a Du­na egyik partjától kör alakban tér vissza a má­sik, ugyanazon oldalon fekvő parthoz, teljesen ; rendezetlen vodít, nem volt elválasztva kerültetek j.szerint, pedig három kerület területén fekszik. .Harrer tanácsnok most intézkedett., hogy ezen a visszás állapoton segítsenek s már lég­iik oze-Iebb kerületek szerint fogják házszámok- i.kal 'ellátni a hosszii körnt házait. i , Üzérkedés a záptojással. Ily címen legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a ! főváros aj kiselejtezett és részben emberi táplálkozásra alkalmatlan tojást szerződés alapján ez év végőrig Alt­mann Mór és Wilhelm József tojáskereskedőknek adja. Wilhelm Mór megjelent szerkesztőségünkben és annak a megállapitását kérte, hogy ö igyan pályá­zott az eladásra kerülő tojásra, de rrról még nincs tudomása, hogy a közélelmezési ügyosztály döntött-e már és miként döntött e kérdésben. ' A szerződést a tojásüzletre ennek megfelelően nem is köthette meg. A botrány. Henri Bataille világhirü szinmüve. A botrány, mely minden me.ropoüs leg-onzósabb k sszadarabja volt. a > legkiválóbb művészek elő dásában került a filmre és így az Omnia is zajos sikerű napoknak örvend. A bot­rány kizárólag az Omniáb n kerül bemutatásra, mely mellett kitűnő kisérőmüsor keretében még bemutatás­ra kerül a Bernáték nyaralnak cirnü 3 felvonásos víg­játék, nely elejétől végig kac gtatja meg a szemlélőt. A TÖKE Szemle. A bankkamatláb leszállítása. — A Központok központja. — Az értéktőzsde. — A kamatláb leszállítása is szóba fog kerülni, ' az Osztrák-magyar bank főtanácsa íebr. 24-iki 1 ülésén. Budapesti bankkörökben úgy tudják, bogy a ráta fél százalékkal 4 és fél százalékra fog mérsékelltetni. Ha ez valóra válik, akkor nálunk a ráta alacsonyabb lesz, mint Németor­szágban, Angliában és Franciaországban, amely államokban a hivatalos kamatláb most 5 szá­zalék. Az Osztrák-magyar bank a kamatlábat a nyilt piacon uralkodó pénzbőség okából akar­ja leszabtam. Kereskedelmi váltóanyag most alig kerül a piacra, úgy hogy a bankoknak rendkívül kis váltó állomány ük van. Becsben prima váltókat 2 és héttized százalékon, Buda­pesten 3 és egynegyed százalékon keresnek le­számítolásra. De a pénz még ilyen olcsó kam át­tételek mellett se talál' elegendő elhelyezést. Nekünk az az impressziónk, hogy a rátaleszálli- tást első soriban a járadékpiac fellendülése és a pénzpiacnak a negyedik hadikölcsönre való elő­készítése céljából vették tervbe. Mindenesetre érdekes jelenség, hogy most nálunk van a leg­olcsóbb pénz egész Európában. * A háborús gazdasági intézmények száma is­mét egy uj organizációval szaporodott. Ugyanis a Fémközpont, a Bőrközpont, a Pamutközpont a Bulgáriából és Törökországból való nyers­anyagbeszerzés céljából a „Magyar korona or­szágai nyersanyagközpontjainak egyesülése“ cint alatt uj szervezetet létesítettek. Ez az or­ganizáció egyszersmind közvetítő szerv 'esz egyrészről a magyar központok és a hadügy­minisztérium, másrészről pedig a magyar, osz­trák és német központok között. Végül az uj egyesülés, melyet a központok központjának le­het tekinteni, a háború utáni nyersanyagbeszer­zés fontos misszióját vállalta magára. Elnökökül' A s b ó t h Emil. S u r á n y i Béla, S zu rd'ay Róbert és.Weisz Fülöp, az egyes központok elnökei választattak meg. Az uj központ képvi­seletével Szurda y Róbert, az üzletvezetéssel pedig a. Gyáriparosok országos szövetsége bí­zatott meg. • Az értéktőzsde megnyitása még mindig késik. A halogatásnak mint értesülünk — az az oka, hegy az osztrák kormány még mi Ildiiig nehézsé­geket támaszt, úgy hogy a bécsi tőzsde megnyi­tása még mindig nincs biztosítva. Már pedig a budapesti tőzsde megnyitását csak úgy látják célravezetőnek, ha az a bécsivel egyidejűleg történik. Ugyanis a budapesti piac nem képes egyedül felvenni a forgalomba kerülő értékeket, ehhez a bécsi piac nagyobb tőkeerőssége és. a ■bécsi tőzsde közreműködése szükséges. Ezért agy a budapesti, mint a bécsi tőzsdetanács -igyekezete oda irányul, hogy a két tőzsde azo­nos rezsim alatt nyittassák meg. A dologba a két kormánynak is beleszólása van és úgy lát­szik. hogy a két kormány felfogása között is vannak' még bizonyos differenciák, melyek ki- .egyenlítésre várnak. Minden jel • azonban arra hnutat. hogy a budapesti és bécsi értéktőzsde j rövidesen mégis meg fognak nyílni. 5 milliók a tengerben „Nem szabad tűrni“ mondotta nemrégiben H c 1 í í e r i c h német pénzügyi államtitkár „hogy a háború bárkire nézve is konjunktúra legyen '. De még kevesbbé engedhető meg. hogy egy hatalmas vállalat a háborúból az ál­lamkincstár, tehát végeredményben az adózó polgárok zsebeinek rovására óriási haszonra te­gyen szert. Ellene, szól ennek minden jogi ér­zék és morális felfogás. Es ennek dacára azt kell látnunk, hogy a legnagyobb magyar tengerha­józási társaság, az Adria, a háborút vagyona szaporítására es jövedelmeinek fokozására használja ki az állam rovására, melyet a Há­ború amúgy js a legnehezebb financiális felada­tok elé állított. Az Adria az 1914 XX. t.-cikk 55. §-a értelmé­ben „szerződéses kötelezettségeinek szabály­szerű és hiánytalan teljesítéséért“ évenkint 4.ó millió korona államsegélyben részesük A hábo­rú kitörése, vagyis 1914. aug. 1. óta a társaság egyetlen szerződéses járatot se tart fenn, ezek­re a járatokra teltót egy ifiért se költ. Minden­nek dacára az Adria a szubvenciót czideig tel­jes összegében felvette. A szerződés értelmében az államsegély utólagos havi részletekben fo- lyos itta tik. Eddig tehát az Adria a háború alatt kerek, számban 7 millió koronát kapott az ál­lamtól, anélkül, hogy ezért bármi néven nevez­hető elTenszolgálatot teljesített volna! Semmi ok sem forog fenn arra nézve, hogy az Adria akkor, amidőn összes gazdasági erőn­ket a honvédelem szolgálatába helyezzük, ilyen óriási nemzeti ajándékban részesüljön. Módot kell találni arra, hogy ezek a milliók viszsatérit- tessenek és hadi célra fordittassanak. A további államsegélyt mindenesetre be kell szüntetni, a már kifizetett összegekre nézve pedig az volna a leghelyesebb intézkedés, ha a kormány a ki­vételes törvényekben nyert felhatalmazás alap­ján elrendelné, hogy a szubvencionált vállala­tok a háború alatt kapott államsegélyeket visz- szatéritsék. vagy pedig a háborús nyereségek megadóztatása céljából külön tartalékba helyez­zék, hogy így ezután azoknak legalább egy | része adó alakjában az államkincstárba utak I tassék. I Parlamenti körökben már akkor recenzust 1 keltett ezeknek a szubvencióknak a dolga, ami- ! dőn azokat a kormány a háborús indemnity- törvényben előirányozta. Mint értesülünk, az ellenzék részéről ezt az ügyet a képviselőház­ban interpelláció alakjában szóvá fogják tenni és követelni fogják, hogy a szubvenciók további fizetése mindenesetre beszüntettessé'k. Az Ad­ria társaságnak tíz a kifogása, hogy alkalmazot­tait a háború alatt is kénytelen fizetni és hogy a háborúból károsodás érte, nem állhat helyt, ! minthogy a korábbi ál ami szubvenciókból fel- I halmozott nagy tartalékok bőségesen elegen­dők a folyó kiadások fedezésére, a károk pedig a háboru után a hágai konvenció értelmében amúgy is megtérittetnek. A tartalékok arra va­lók, hogy azokat olyan nehéz időkben,, mint a mostaniak, igénybe vegyék. Más vállalatok D ezt teszik. Azt azonban nem lehet tűrni, hogy a társaság most is milliókat vágjon zsebre olyan kötelezettségek címén, amelyeket nem teljesít. A jogrend legelemibb követelményeiből folyik hogy a társaságot semmiféle szubvenció se il­leti meg, miután a szerződésben vállalt járatokat beszüntette. Azt pedig a társaság se tagadja, hogy a hadvezetőség az igénybe vett hajókért és a teljesített fuvarokért a szerződésben meg­állapított dijakat pontosan fizeti. A háború alatt szenvedett effektiv vesztesé­geket az Adriának háború után módjában lesz bőségesen behozni. Mert az bizonyos, hogy a békekötés után egy iparágra nézve se fog olyan „Hochkonjunktura“ következni, mint éppen a tengerhajózási inarra. Minden jogi és erkölcsi alap hiányzik tehát arra. hogy az Adria azokat a milliókat megtarthassa, melyeket az állam- kincstártól a háboru folyamán felvett. A főváros kötvényei az értékpiacon. Az elmúlt héten — hosszú, idők után —ismét üzlet volt a főváros 4 százalékos kötvényeiben.

Next

/
Thumbnails
Contents