Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-23 / 8. szám
I^Hdapyst. 191t>. februáriig. A drágasági pótlék. A. főváros tisztviselői kara elkeseredetten látta, hogy az állami, pénzügyi, rendőrségi alkalmazottak már régen megkapták drágasági pótlékukat, a főváros ellenben mai napig sem utalta ki a húsz százalékos pótlékot, amelyre pedig óriási szükségük van a tisztviselőknek. Biztos helyről szerzett információnk szerint a kormány még mindig nem folyósította a parlament által megszavazott négy millió koronát, a tanács azonban elhatározta, hogy amennyiben a négy millió a hónap végéig nem jön meg, úgy a főváros pénzéből előlegezi a drágasági pótlék első részletét. A tisztviselők tehát a márciusi fizetéssel együtt feltétlenül megkapják a fizetés húsz százalékának megfelelő, első részletet. A pénzügyi bizottságból. A pénzügyi bizottság pénteken ülést tart. A napirenden folyó ügyek szerepelnek, jelentősebb tárgy alig van. Nincsen azonban kizárva, hogy az ülés napirendjére kitűzik a 22 millió koronás prolongációs kölcsön tárgyalását is. A kölcsönre vonatkozólag kész a megállapodás. Kölcsönt kérnek az ipartestületek. Nap-nap után szaporodik azoknak a száma, akik mind a főváros pénzét, anyagi segítségét akarják igénybe vénüli, akár V: n arra jogcím, akár nincs. Úgy látszik, nagyon „jószívű'- híre van már a fővárosnak. Csák ezzel magyarázható, hogy mindenfelől pénzért, kölcsönért rohanják meg a főváros deficittől duzzadó kasszáját. Újabban a fővárosi ipartestületek vezetőinek támadt az a zseniális ötletük, hpgy olcsó kamatozású n.gy kölcsönt kérnek a fővárostól. A főváros segítségére jogcímet tartó fővárosi ipartestületek legtöbbje súlyos anyagi válsággal küzd. A háború alatt nagyon megbomlott az ípartestületek ■ anyagi helyzete, még azoké is, amelyek vagyonos bbak voltak. A bevonultak nem fizetik a tagdijakat, ami pedig az ípa'rtestületek főjövedelme. Nagyon természetes, hogy tagjaikat nem akarják porolni az ipartestületek, cmelyek azonban jövedelmük megcs ppanása miatt egyre nagyobb adósságot voltak kénytelenek csinálni. Az ipartestületek anyagi helyzetük szanálása céljából vasárn p ülést tartottak az Országos iparegyesület helyiségeiben Thék Endre bizottsági t g elnöklésével. Hosszabb vita után elhatározták, hogy a fővárostól fognak olcsó kamatozású kölcsönt kérni. Az ipartestületek most állapítják meg kölcsönszükségletüket és ezután fogják megáll pitani az együttesen felveendő kölcsön nagyságát. Az ipartestületek remélik, sőt biztosra veszik, hogy a fővárostól megkapják a kért kölcsönt, mert kisebb és rosszabb an yagi helyzetben levő vidéki városok is segítették anyagilag a háború miatt válságos helyzetbe került helyi ipartestületeket. Az ípdrtestületeknek a főváros pénzére azért van szükségük, mert ebből ak rják fedezni fentartási költségeiket,' a jegyzői és tisztviselői fizetésedet Arra alapit,- jak- kérelmüket az ipartestületek, hogy ők míiyt elsőfokú iparhatóság és mint fővárosi funkcionáriusok, ; igényt tarthatnak arra, hogy a fővárostól kérjenek j kölcsönt, miután úgyis sok olyan tárgyú ügyeket ini'téznek el, amelyeket a fővárosnak kellene elintéznie. ! Azonkívül a háború miatt is annyira felgyülemlett a. | munkájuk az ipartestületeknek, hogy nem csukhatják , be máról-holnapra helyiségeiket és nem ereszthetik | szélnek tisztviselőiket és jegyzőiket, akik legtöbbnyíre ! a főváros alkalmazottai is egyszersmind'. A Hungária-ut rendezése. A Hungária-körut, amely tudval'évőleg a Duna egyik partjától kör alakban tér vissza a másik, ugyanazon oldalon fekvő parthoz, teljesen ; rendezetlen vodít, nem volt elválasztva kerültetek j.szerint, pedig három kerület területén fekszik. .Harrer tanácsnok most intézkedett., hogy ezen a visszás állapoton segítsenek s már légiik oze-Iebb kerületek szerint fogják házszámok- i.kal 'ellátni a hosszii körnt házait. i , Üzérkedés a záptojással. Ily címen legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a ! főváros aj kiselejtezett és részben emberi táplálkozásra alkalmatlan tojást szerződés alapján ez év végőrig Altmann Mór és Wilhelm József tojáskereskedőknek adja. Wilhelm Mór megjelent szerkesztőségünkben és annak a megállapitását kérte, hogy ö igyan pályázott az eladásra kerülő tojásra, de rrról még nincs tudomása, hogy a közélelmezési ügyosztály döntött-e már és miként döntött e kérdésben. ' A szerződést a tojásüzletre ennek megfelelően nem is köthette meg. A botrány. Henri Bataille világhirü szinmüve. A botrány, mely minden me.ropoüs leg-onzósabb k sszadarabja volt. a > legkiválóbb művészek elő dásában került a filmre és így az Omnia is zajos sikerű napoknak örvend. A botrány kizárólag az Omniáb n kerül bemutatásra, mely mellett kitűnő kisérőmüsor keretében még bemutatásra kerül a Bernáték nyaralnak cirnü 3 felvonásos vígjáték, nely elejétől végig kac gtatja meg a szemlélőt. A TÖKE Szemle. A bankkamatláb leszállítása. — A Központok központja. — Az értéktőzsde. — A kamatláb leszállítása is szóba fog kerülni, ' az Osztrák-magyar bank főtanácsa íebr. 24-iki 1 ülésén. Budapesti bankkörökben úgy tudják, bogy a ráta fél százalékkal 4 és fél százalékra fog mérsékelltetni. Ha ez valóra válik, akkor nálunk a ráta alacsonyabb lesz, mint Németországban, Angliában és Franciaországban, amely államokban a hivatalos kamatláb most 5 százalék. Az Osztrák-magyar bank a kamatlábat a nyilt piacon uralkodó pénzbőség okából akarja leszabtam. Kereskedelmi váltóanyag most alig kerül a piacra, úgy hogy a bankoknak rendkívül kis váltó állomány ük van. Becsben prima váltókat 2 és héttized százalékon, Budapesten 3 és egynegyed százalékon keresnek leszámítolásra. De a pénz még ilyen olcsó kam áttételek mellett se talál' elegendő elhelyezést. Nekünk az az impressziónk, hogy a rátaleszálli- tást első soriban a járadékpiac fellendülése és a pénzpiacnak a negyedik hadikölcsönre való előkészítése céljából vették tervbe. Mindenesetre érdekes jelenség, hogy most nálunk van a legolcsóbb pénz egész Európában. * A háborús gazdasági intézmények száma ismét egy uj organizációval szaporodott. Ugyanis a Fémközpont, a Bőrközpont, a Pamutközpont a Bulgáriából és Törökországból való nyersanyagbeszerzés céljából a „Magyar korona országai nyersanyagközpontjainak egyesülése“ cint alatt uj szervezetet létesítettek. Ez az organizáció egyszersmind közvetítő szerv 'esz egyrészről a magyar központok és a hadügyminisztérium, másrészről pedig a magyar, osztrák és német központok között. Végül az uj egyesülés, melyet a központok központjának lehet tekinteni, a háború utáni nyersanyagbeszerzés fontos misszióját vállalta magára. Elnökökül' A s b ó t h Emil. S u r á n y i Béla, S zu rd'ay Róbert és.Weisz Fülöp, az egyes központok elnökei választattak meg. Az uj központ képviseletével Szurda y Róbert, az üzletvezetéssel pedig a. Gyáriparosok országos szövetsége bízatott meg. • Az értéktőzsde megnyitása még mindig késik. A halogatásnak mint értesülünk — az az oka, hegy az osztrák kormány még mi Ildiiig nehézségeket támaszt, úgy hogy a bécsi tőzsde megnyitása még mindig nincs biztosítva. Már pedig a budapesti tőzsde megnyitását csak úgy látják célravezetőnek, ha az a bécsivel egyidejűleg történik. Ugyanis a budapesti piac nem képes egyedül felvenni a forgalomba kerülő értékeket, ehhez a bécsi piac nagyobb tőkeerőssége és. a ■bécsi tőzsde közreműködése szükséges. Ezért agy a budapesti, mint a bécsi tőzsdetanács -igyekezete oda irányul, hogy a két tőzsde azonos rezsim alatt nyittassák meg. A dologba a két kormánynak is beleszólása van és úgy látszik. hogy a két kormány felfogása között is vannak' még bizonyos differenciák, melyek ki- .egyenlítésre várnak. Minden jel • azonban arra hnutat. hogy a budapesti és bécsi értéktőzsde j rövidesen mégis meg fognak nyílni. 5 milliók a tengerben „Nem szabad tűrni“ mondotta nemrégiben H c 1 í í e r i c h német pénzügyi államtitkár „hogy a háború bárkire nézve is konjunktúra legyen '. De még kevesbbé engedhető meg. hogy egy hatalmas vállalat a háborúból az államkincstár, tehát végeredményben az adózó polgárok zsebeinek rovására óriási haszonra tegyen szert. Ellene, szól ennek minden jogi érzék és morális felfogás. Es ennek dacára azt kell látnunk, hogy a legnagyobb magyar tengerhajózási társaság, az Adria, a háborút vagyona szaporítására es jövedelmeinek fokozására használja ki az állam rovására, melyet a Háború amúgy js a legnehezebb financiális feladatok elé állított. Az Adria az 1914 XX. t.-cikk 55. §-a értelmében „szerződéses kötelezettségeinek szabályszerű és hiánytalan teljesítéséért“ évenkint 4.ó millió korona államsegélyben részesük A háború kitörése, vagyis 1914. aug. 1. óta a társaság egyetlen szerződéses járatot se tart fenn, ezekre a járatokra teltót egy ifiért se költ. Mindennek dacára az Adria a szubvenciót czideig teljes összegében felvette. A szerződés értelmében az államsegély utólagos havi részletekben fo- lyos itta tik. Eddig tehát az Adria a háború alatt kerek, számban 7 millió koronát kapott az államtól, anélkül, hogy ezért bármi néven nevezhető elTenszolgálatot teljesített volna! Semmi ok sem forog fenn arra nézve, hogy az Adria akkor, amidőn összes gazdasági erőnket a honvédelem szolgálatába helyezzük, ilyen óriási nemzeti ajándékban részesüljön. Módot kell találni arra, hogy ezek a milliók viszsatérit- tessenek és hadi célra fordittassanak. A további államsegélyt mindenesetre be kell szüntetni, a már kifizetett összegekre nézve pedig az volna a leghelyesebb intézkedés, ha a kormány a kivételes törvényekben nyert felhatalmazás alapján elrendelné, hogy a szubvencionált vállalatok a háború alatt kapott államsegélyeket visz- szatéritsék. vagy pedig a háborús nyereségek megadóztatása céljából külön tartalékba helyezzék, hogy így ezután azoknak legalább egy | része adó alakjában az államkincstárba utak I tassék. I Parlamenti körökben már akkor recenzust 1 keltett ezeknek a szubvencióknak a dolga, ami- ! dőn azokat a kormány a háborús indemnity- törvényben előirányozta. Mint értesülünk, az ellenzék részéről ezt az ügyet a képviselőházban interpelláció alakjában szóvá fogják tenni és követelni fogják, hogy a szubvenciók további fizetése mindenesetre beszüntettessé'k. Az Adria társaságnak tíz a kifogása, hogy alkalmazottait a háború alatt is kénytelen fizetni és hogy a háborúból károsodás érte, nem állhat helyt, ! minthogy a korábbi ál ami szubvenciókból fel- I halmozott nagy tartalékok bőségesen elegendők a folyó kiadások fedezésére, a károk pedig a háboru után a hágai konvenció értelmében amúgy is megtérittetnek. A tartalékok arra valók, hogy azokat olyan nehéz időkben,, mint a mostaniak, igénybe vegyék. Más vállalatok D ezt teszik. Azt azonban nem lehet tűrni, hogy a társaság most is milliókat vágjon zsebre olyan kötelezettségek címén, amelyeket nem teljesít. A jogrend legelemibb követelményeiből folyik hogy a társaságot semmiféle szubvenció se illeti meg, miután a szerződésben vállalt járatokat beszüntette. Azt pedig a társaság se tagadja, hogy a hadvezetőség az igénybe vett hajókért és a teljesített fuvarokért a szerződésben megállapított dijakat pontosan fizeti. A háború alatt szenvedett effektiv veszteségeket az Adriának háború után módjában lesz bőségesen behozni. Mert az bizonyos, hogy a békekötés után egy iparágra nézve se fog olyan „Hochkonjunktura“ következni, mint éppen a tengerhajózási inarra. Minden jogi és erkölcsi alap hiányzik tehát arra. hogy az Adria azokat a milliókat megtarthassa, melyeket az állam- kincstártól a háboru folyamán felvett. A főváros kötvényei az értékpiacon. Az elmúlt héten — hosszú, idők után —ismét üzlet volt a főváros 4 százalékos kötvényeiben.
