Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-23 / 8. szám
4 Budapest 1910. február Id. ban még mindig.nem világos, hogy kié a kukorica? Nem világos az sem, rekvirálta-e azt a fiováros. Szeretnénk tudni ki fogja átvenni az árut? A főváros, a Haditermény, Augnemé vagy a Telepítő és Parcellázó Bank? A Cser- venkai nűimalom viszont arra kiváncsi, honnan kapja meg a pénzét? Mindennek pedig az a magyarázata és tanulsága, hogy amire egyszer hőlkusházyék ráteszik a kezüket, annak nyomorultul kell elvesznie. A budapesti közélelime- zésnek pompás mértföldkövei vaunak, rothadt burgonyából és romlott kukoricadaráíból. . Ez a három vagon cservenkai kukorica szopjon i históriája októbertől február végéig. Folytatása azonban valószínűleg következik. Budapest építkezése hajdan. Az 1839. évi építési szabályzat A budapesti ember — vájjon csakugyan hozzá tartozik-e ez is a világvárosi polgár természetrajzához, vagy ez is csak morbus hungaricus? csak boltokat, fényes üzleteket, kivilágított kávéházakat, ragyogó transzparenseket lát az utcán, de házakat nem. Ismerne a budapesti ember az épületeket, amelyek karaktert kellenének, hogy adjanak a városnak? Mind olyan kérdés, amelyre vagy nem tudnak, vagy nem mernek válaszolni. Régi házak sokat mesélő cirádái, a múltaikat emlegető kapuk, a történelmi időket dokumentáló boltívek talán sehol a világon nem részesülnek olyan kevés megbecsülésben, mint épen nálunk Budapesten. Kutatják-e Budapest barátai a Ferenciek templomának az egyetemi temp- píomnak érdekes múltját? Megáll au ak-e a városház ódon szépsége előtt? Eszünkbe kell mindennek jutnia, amikor kezünkbe vesszük azt a módfelett értékes történelmi dokumentumot, amelyet Z u b r i c zk y József miniszteri osztálytanácsos engedett át a Fővárosi H i r 1 a p-nak. Budapest eliső építési rendszabálya ez, amely 1839-ből származik. A „szépitési bizottmány“, A székesfőváros tervszerű építkezését József kár. herceg nádorispánnak köszönhetjük, aki az 1810-iki nagy tűzvész után Buda és az 1838-iki nagy árvíz után Pest szabályozása érdekében az 1808-ban szervezett „szépitési bizottmány“ élén igen sokat tett. A szabályozási tervvel egy időben készítette el a „szépitési bizottmány“ az első építkezési rendszabályt is, amelynek teljes 'cinre : „Közönséges építési rendszabás szabad királyi Pest városára íi é z v e“. Sárguló papiroson, erélyes vágású betűk, olvashatók, kissé plakátszerüek, írják elő á szabályokat, amelyek 1838. év október hó 11-ikén „Legfelsőbb Királyi Rendelet által“ helyben- hagyatták s amelyek szerint „valamennyi, bármi nevű építségekneik a‘ Bel- és Leopold város egész kerületében“ végre kell hajtauíok. De ugyanezen szabályok „érüsek“ (mindenből) ott van a szakkifejezések mellett a német szó is; 'például „gütig“), „a külvárosok, t. i. Theresia. József, és Ferenc városok“ ama részére, ame- 1 liyieík belül feltesznek „a váci gáttal a Nagymező- utcán által, folyvást a Kisurező-utcába a Kerepesi útig, azután ezen keresztül Rákos árkáig, s ennek mellette a József és Ferenc városon keresztül annak a Dunába szakadásáig“ vonul. Külön nyomtatott szabályzat készült a külvárosok egyéb részei számára. ' Szakértők mondják, hogy az 1839-iki építési reiidszabás szinte ma is teljes érvényű lehetne, olyan pontos, precíz és mindenre kiterjedő figyelmű. A mai vaskos kötetii építési szabályzat inkább a vállalkozók és építőmesterek mindent kijátszó kedve ellen készült, hogy minden eshetőséget kimerítően tárgyal, minden esetre testhez álló paragrafusokkal szolgáljon. Maguk az alapélvek ma is megvannak és nincs az a műszaki szemmél látó kritikus, aki ne ismerné el. hogy Budapest első építési rendszabása szinte tökéletes munka. ' ", . A rcndSzábás mindenekelőtt kimondja, hogy magán építkezéseket a szépitési bizottság előle-1 ges helybenhagyása nélkül munkába venni nem szabad. Az építkezésért folyamodóknak, mint ma is, kérelmükhöz kellett csatolni az építési terveket, melyek „minden faktoroknak (Geschosse) aiapjrajzát a funaamentom fekvésével, a csatornák menetével s födél állásával, a- ház utcai képét és átmetszését, a hely szín mér tőkével (niveau) együtt pontosan elő ábrázolják.“ A tervéket az építőmester írja alá és ha másra várna a kivitel, azt előbb szintén be kell jelenteni. «te „Helybeli szemiigyrevétel.“ Külön fejezet szól a „Helybeli szemügyre- véteL-ről, a magános jogokról) és az üres telkeknek „építési helyekké osztásáéról. A „régi építmények szabályozásáénál már kárpótlásról is van szó, amelynek minden esetben helye lévén, „esetrőí-esetre különös értekezés vétetik folyamatba s a becsű ár előleg feladatik.“ Az építési engedélyek már akkor is. mint ma, egy esztendős érvényűek voltak. Az is egészen természetes, hogy „az építtetők csak a szabadékor épitésseMogliailkodÖkat használtatják épitkezéseiknél“. Ha valaki az építési engedélytől eltért, már akkor is megbüntették. Most újra azzal foglalkoznak, hogy ennek a 76 esztendős rendszabályoknak komolyan érvényt szerezzenek. A büntetés ekkor „a városi Tanács által szabandó és tetthez mérséklendő“ volt. De egyébként is gondos, figyelmes az 1839-iki rendszabás. Az épülő házat „óvó jelekkel“ kell ellátni. epei lámpa égjen, „az éípitségi rom“ elit or dán dó. , Az emeletes építkezésekről. Nagyon érdekesek azok az intézkedések, a melyek az emeletek magasságára vonatkoznak. Rendszerint három emeletnél magasabbat (szép- ségi okból) nem szabad még építeni, de „az építési rajzban kijelölt emeletek számán alul sem maradhat valamely épület, ha a szomszéd házak vonalzata (aíignement) megkívánja.“ Abban az időben persze még nem éltek az emberek Pctemkin-házak és Rabitz-falak világában, amit az bizonyít legékesebben, hogy a szabályzat kimondja: „a főfalak vastagsága a legfelső emeleten két lábnál kevesebb nem lehet“. Emeleteiíkint lefelé haladva. 6—6 hüvelykkel I kell a falnak vastagodnia. Persze meg van az építési recept is határozva. Nagyon egyszerű és módfelett becsületes: jó építési kövek, kellőleg kiépített téglák és jó „ezément“. Ugy-e, milyen egyszerű és mégis mennyivel becsületesebb házakat építettek akkor, mint ma? Mindenre kiterjed a rendszabály figyelme,, a kőfalak vastagságára (legalább három lábnyinak kell lennie), a szomszéd „ős- falábra, a választó falakra, a pincékre és földszinti boltokra, a csatornákra és pöcegödrökre. Minden uj épületet —• vizvezetékrőil akkor persze még nem lehetett szó — el kell látnia k úttal. A lépcsőzeteknek „egész a födélig“ kőből kell "lehűlök. Egészségügyi és egyébb szabályok. Az egészségi szempontokat igen szigorúan veszi a rendszabály. Sokban szinte szigorúbb, mint ma. Már a két lakásra szolgáló közös konyhát is megtiltja. Kályhákról, illemhelyekről fatartókról, mindenről .külön intézkedés. A gondosság netovábbja az az intézkedés, amely szinte ma is teljesen érvényben van: „Kandallók és szobákba ni fűtőknek rakásánál nagy lakásokban gond legyen reá, hogy a tüzelőhely eliébe nagy kel emez (Steinplatte) vagy ércpléh a ház talajával egyenlően tétessék, s tüzes üsz- kök szétpattanásának az elsőknél vékony drót- rostély állón ellene“. A díszítésekre vonatkozó szakasz liberalizmusa szintén nagyon érdekes: „A szükség és ízlésbeli sokféleség — mondja — semmi szabályt nem enged, a külső díszítésekre (Decoration) nézve, hanem az élpitészeti szükség, s illő elrendelés törvényeivel ellenkező minden külső díszitvénye az épület külméjénjck (Facade), melyet a Myainodási tervvel kell, rajzolatban előterjeszteni, az erre leendő meghatározott hivatkozásnál fogva, az evégre meghatalmazott Szépítést Bizottság által kellőkép változtassák meg.- . - • ,r . , Oly ők os, oly egyszerű intézkedés inind-- megannyi és az egyéni ízlést és érvényesülést oly kevéssé gátlóak ezek a bölcs és puritán rendszabályok, hogy a múltba mélyedé benne csak irigységgel tekinthet beléjük. Ma a paragrafusok útvesztőjében is találnak az emberek bujkáló lyukakat, akkor pedig az intézkedések szélles országútién is mindenki egyenesen ment- Ma ezer bilincs terhe alatt is kártyavárak, papirosskatulyák épülnek, akkor hatalmas, megdönthetetlen, örökéle tű kolosszusok. Déli gyümölcs-monopolium Csak a Magyar Bank tarthat aukciókat. A Magyar Füszerkereskedők Országos Egyesülete nemrég kérvényt adott be a városi tanácshoz és ebben a kérvényben engedélyt kért arra, hogy az általa Spanyolországból behozott déligyümölcsöt aukciók utján értékesíthesse. Ezt a kérelmet alábbi leirattal eluteu sitották: 3042/1916—VIII. ü. o. Tárgy: A Mrgyar Füszerkereskedők Országos Egyesületének kérvénye az általa Spanyolországból behozott déligyümölcs-küldemények értékesítése céljából aukciók tartásának engedélyezése iránt. Határozat: Folyamodó egyesület azon kérelmét, hogy az általa Spanyolországból behozott déligyümölcs értékesítése céljából hetenként egy-egy aukció tartására az engedély részére megadassák, — a tanács teljesíthetőnek nem találta. Kijelenti azonban a tanács, hogy amennyiben foly.modó egyesület jelen kérelmével a főváros engedményeseként a déligyümölcs árveréseket tartó Magyar Bank- és Kereskedelmi Részvénytársaisághoz fordul, nem lesz akadálya annak, hogy a nevezett részvénytársaság a n,eki átadott árukat a fennálló szabályok értelmében bármikor árverésre bocsássa. Erről a tanács a Magyar Füszerkereskedők Országos Egyesületét, illetve az egyesület kebelében működő Magyar Fü- szrkereskedők Bevásárlási Részvénytársasága Igazgatóságát, továbbá a M gyár Bank- és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatóságát értesíti. Budapest, 1916. évi január hó 22-én. A székesfőváros tanácsa Folkusházy tanácsnok. A közélelmezési ügyosztály határozata azon a szerződésen alapul, amelyet á főváros 1909-ben kötött a Magyar Bankkal. A kereskedelmi miniszter 1907-ben a fővárosnak engedte át a búd:pesti déligyümölcs árverési jogát, a főváros viszont évi 5000 korona bérösszeg ellenében (ami nem is túlságosan sok egy több millió koronát forgalmazó monopóliumért!) a bankra ruházta át ezt a jogot. Természetes tehát, hogy kizárólag a Magyar Bank tarthat délígyümölcs-aukció- kát s ha más is akar tartani, nem kerülheti meg a Magyar Bankot. Kössön hadibiztositást > az Auguszta gyors- segélyalap hadibiz- > tositási osztályánál 1 Budapest, Vilmos császár-ut 72. sz. j Felvilágosítást ad az igazgatóság. Tel. 118-44. i F-------—----------------------cs ász. és királyi udvari szállító. Budapest, Vll., Péterffy Sándor-utca 34- szám. Egészségügyi műszaki berendezések gyára. Legmodernebb rendszerű Városi vízmüvek, csatorközp. fűtés és szellőztenázások és derítő telet és. Vízvezeték, csatomépék. Gyógy- és gőzfürdők. zás, légszesz berendezések. Prospektusok. Árajánlatok. .
