Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-16 / 7. szám
1 bánunk s joggal számíthatunk arra is, hogy ilyen asszonyokkal szemben az utazóközönség is szépen viselkedik. ' Általánosságban meg vágyniuk elégedve a női ailkkalmazottaikkai. Rendkívül udvariasak. A dolgaikat híven elvégzik. Csak egy baj van velük. Számolni nem igen tudnak. Legtöbbje az egyszeregyet sem tudja. Ha kérdezzük, mennyi hatszor hat, sirva fakadnak a felelet helyett. Ennek az okát abban kereshetjük, hogy bizony nem igen iskolázottak. A női személyzet túlnyomó része jobb cselédekből, szobalányokból, gyári munkás- nőikből, iparosnőkböl, ápolónőkből', hadbavonui- tak feleségeiből, háztartásbeli leányokból áll. Úgy látom, sokan közülök már kezdenek számolni tanulni, hisz itt fs a gyakorlat teszi az embert. A nőknek 14 napi felmondása és ugyanoly jogigénye van. mint a férfiaknak. Akik beváltak, azokat természetesen a háború után is meg fogjuk tartani. Valamennyi harctérről visszatért alkalmazottunkat, ha csak valamennyire munkaképes, ismét alkalmazni fogjuk, annál is inkább, mert igen nagy szükség lesz a férfi munkaerőre, dacára annak, hogy' a női munkaerő koiikiirren- ciája nem sejtett mértékben lendült fel. Nemcsak az egészségesen, de lehetőleg a rokkantul visz- szatért férfi alkalmazottakat is visszavesszük, nékik megfelelő munkakörbe. Száz szónak is egy^ a vége: a női munkaerő bevált, ahogy' bevált Németországban is. A közúti volt az első közlekedési vállalat, amely nőket alkalmazott a hadbavonnltak helyett s mikor az uj rend' bevált, átvette Becs városa is; A Budapesti Városi Villamos Vasút részéről Sztrokay Imre igazgató igy nyilatkozott : Vállalaunkknáil 56 hivatalnoknő, 341 kalauznő — a földalatti vasúttal1 együtt —, 154 kocsitisztogatónő, 3 gépápolónő és egy kazánkezelőnő van alkalmazva. Eddig 800 nőt képeztünk ki a szakmában, de sokan nem tudtak megbarátkozni a pálya nehézségeivel. A nőkön kívül 389 férfi- kalauzunk van. még. ezeket most kocsivezettökké képezzük ki s 208-an már vizsgáztak is közülük. Az a szándékunk, hogy csak női kalauzaink legyenek, legalább amíg a háború tart. Semmi kifogásunk nincs a női alkalmazottak ellen, sokkal udvariasabbak, mint a férfiak, s az utasokkal jobban tudnak bánni Éppen azért, aki jól bevált, azt a háború után is meg fogjuk tartani, de azért természetes, hogy a harctérről visszatérő alkalma- zottainkat is visszavesszük s munkabírásukhoz képest helyezzük el őket. A nőket kalauzokká 4 heti kurzusban képezzük ki E kurzus elvégzése után vizsgát kell temüök. A Fővárosi Fuvartelep igazgatója, dr. (jattéin Hugó is nyilatkozott munkatársunk előtt s a legnagyobb megelégedését fejezte ki a vállalatnál alkalmazott nők teljesítménye fölött. Pontosak, lelkiismeretesek, 3—4 nap alatt megtanulják az omnibuszkalauzi mesterséget, ami egyébként nem valami nagy tudománya A vállalat szolgálatában áll 25 női kalauz. 2 női kocsis és hat vontató. A strapát jól bírják. A háború után is meg fogjuk tartani őket. (jattéin a női munka konkurrenciáját erősen fejlődő képességűnek tartja. Hasonlóképen nyilatkozott a kérdésről a Köztisztasági Hivatal részéről B a 11 ó Alfréd igazgató. — Mindenki azt hitte, — monda, — hogy az utcaseprésre a nő a legalkalmasabb, mert hisz ez női resszort. Tévedtünk, a nő sokkal kevésbé alkalmas az utcaseprésre, mint a férfi. Mert ez erős, robusztus munka, amelyet hátráltat a szoknya és a nők idegessége, amellyel az egyre robogó kocsik között dolgoznak. Sok utcaseprőnek jelentkezett nőt kellett elbocsájtammk, pedig a bérük ugyanolyan magas, mint a férfiaké, napi 4 korona. Most összesen 60 női utcaseprőnk van. ezek azonban kitűnően beváltak. Több is lenne, de sok utcaseprőm! a napi 4 koronából pénzt spórolt — kaucióra. A villamos kalauznőknek ugyanis 50 korona kauciót kell letenniiök. Mikor ez összeg együtt volt, elmentek a villamoshoz. Akadályozza a nőt az utcaseprésben asszonyi mivolta is, áldott állapot s a menstruáció idején minimális munkaképessége. A: szentTőrinci szeméttelepen 80 nő dolgozik mint napszámos. Berlinben helyesen csinálják, hogy a forgalmi és köztisztasági vállalatnál alkalmazott nőket nadrágba bujtatják, a mi munkás nőink azonban nem igen mennének bele ebbe a reformba. Az egyetlen város, ahol kizárólag nők söpriik az utcát, München. Mindenütt másutt csak kisebb-nagyobb mértékben vált be a női munkaerő rendszere. Furor kinematograficus Décsi Gyula levele. A főváros, mint tudjuk, meg akarja és meg fogja adóztatni a mozikat. Ez helyen való dolog, egyúttal azonban azt a kötelesség at rój ja a hatóságokra, elsősorban a rendőrségre és fővárosra, hogy behatóbban foglalkozz inak a mozik dolgaival, működésüket pedán- sabbul ellenőrizzék. Ha már a mozi annyira avanzsál, hogy Budapest köz-igazgatásának költségeihez hozzájárul s minden egyes mozilátogató a köznek adózik, a*kkor a mozílátogató megérdemli, hogy törődjenek az ő biztonságával. Legutóbbi számunkban hirt adtunk a nagy pánikról, amelynek színhelye a Teréz-köruti Mozgókép Otthon volt. Utólag ki kell egészitenünk ezt a riportot. Nemcsak az történt, hogy a furor kínema- tografikusnak néhány ájult asszony és letiport ruhaalj lett az áldozata. A pániknak komolyabb következményei is voltak. Többen a megrémült közönség köréből kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek, úgy hogy a mentők részben a lakásaikra, részben a kórházba vitték őket. Ebből fogalmat alkothatunk magunknak a pánik nagyságáról. Ezenfelül akcióba léptek azon az emlékezetes estén a pánikok leíölözői, a tolvajok is. Úgy tudjuk, hogy minden moziban van rendőri in- spekciós, amelynek fejében a mozik egész rendes ösz- szeget fizetnek. A nagyobb mozikban, úgy a Mozgókép Otthonban is rendőrtisztviselők végzik az inspekciós szolgálatot. Az illető .inspekciós tisztnek tehát jelen kellett lennie a pániknál. Valószínűnek tartjuk, hogy az esetről, amelynél kórházi ápolást igénylő sérülések és rendőri nyomozást igénylő lopások történtek, jelentést tett felettes hatóságának. Csodálatos ennélfogva, hogy a rendőrség sajtóirodája, amely minden csdp-csöp eseményről hirt ad a sajtónak, a Mozgókép Otthonban történt pánikról nem emlékezett meg. Miért marasztalta le a rendőrség erről az érdekes hírről a napilapokat ? Még egy jellemző esetet mondunk el. A pánik alkal- val elájult többek között egy egyéves önkéntes is. aki súlyos kalandját azzal a kikötéssel mondotta el, hogy nevét ne Írjuk ki. A szegény fiatalembert a mentők szállították a kórházba és csak itt vette észre, hogy nemcsak egészségét hagyta a Mozgókép Otthonban, de pénztárcája, órája láncostul és az atyja fényképe is eltűntek. Valaki a nagy tumultusban elszedte tőle. A megkárosított önkéntes erre levelet irt a Mozgókép Otthonnak, elpanaszolta baját s annak rendje és módja szerint kérte a kárának megtérítését. Erre a levélre Décsi Gyula, a Mozgókép Otthon tulajdonosa a következő, németnyelvű levélben válaszolt a mi emberünknek: ,,Megkaptuk b. levelezőlapját és igen örvendünk, hogy állapota már javul. Sajnos, az ön károsodásáról semmit sem sikerült megtudnunk. A mi személyzetünk mindenképpen megbízható, ha valami helységeinkben elveszik, azt a személyzet egész biztosan beszolgáltatja. Mielőbbi teljes jobbulást kívánunk. Tisztelettel: Décsi s. k/° jvjr 'V|T|7i7rw A szegény kis önkéntes bizonyára Décsi ur jókívánsága nélkül is meg fog gyógyulni, ellenben „elveszett’1 tárgyait majd a biróság segítségével fogja visszaszerezni. Kubanek Vencel kérelme A budai Vigadó-vendéglő bérlete. Három esztendő vei ezelőtt hosszabb vita után a közgyűlés évi 3000 korona bérért K u- b a ii e k Vencelre ruházta a nagyforgalmu budai Vigadó vendéglŐ-heeltyiségeinek bérletét. A balkáni krízis akkor dühöngött a legnagyobb mértékben és éppen ezzel indtokolták meg a bér- ős s zégnék cselkelys égét. A szerződés három esztendőre, szólt és 1916. július 31-én jár le. Kubanek Vencel most újból pályázik a vendéglőre. Pályázati kérvényében mélabus fájdalommal vázolja a súlyos gazdasági helyzetet, ámely számára lehetetlenné teszi, hogy — miként ezt óhajtaná — megduplázza a bérösszeget. A városgazdasági ügyosztály előterjesztést tett, hogy a közgyűlés hosz- szabhitsa meg újabb három esztendőre, tehát 1919. július hó 31-ikéig a bérletet és engedje meg, hogy Kubanek Vencel továbbra is mindössze 3000 koronát fizessen évente. Kubanek hat esztendőre kérte a bérletet, ami nyilván azt mutatjai hogy dacára a háborús pangásnak, mégis jól érzi magát a bérletben. A városgazda* sági ügyosztály előterjesztése, amelyhez a pénzügyi bizottság is hozzájárult, csak három esztendős bérszerződés megkötését javasolja, mi azonban azt hisszük, hogy a fővárosnak nem szabad megkötni a kezét a háború utáni időkre és ha már a bérösszeg olyan alacsony, mint eddig volt, legföljebb egy esztendős szerződés meghosszabbításba egyezzék bele a közgyűlés. __________ Budapest, 1916. február .16. Cookék ellen Világutazási irodát létesítenek Hírt adtunk arról, hogy a „Bund1 Deutscher Verkehrs-Vereine“ a mult hónapban Lipcsében, ülést tartott, hogy a központi hatalmak idegen- forgalmáról tárgyaljon és hogy ezen az ülésen Magyarországot Vita Emil dr. tanácsnok képviselte. A főváros idegenforgalmi bizottságának múlt heti ülésén a tanácsnok beszámolt útjáról és elmondotta azt a tapasztalatát hogy' a németek célja kettős: egyrészt f tisztán közérdekű, die másrészt üzleti tervük van, paralizálni akarják az angol-amerikai C o o k-irodának működését a háború után. A lipcsei konferencia szükségesnek mondotta ki, hogy az államvasutak vezetése alatt a nagy utazási vállalatok bevonásával egy közös nagy világ-utazási iroda létesittes- sék s annak előmunkálata már most foganatba vétessék. Az idege níorgami bizottság — nevéhez illően idegenkedéssel fogadta ezt a tervet, mert úgy látta, hogy Magyarország érdeke itt ismét háttérbe akarják szorítani és ismét a németek és az osztrákok akarnak gyámkodni fölöttünk. De Vita tanácsnok megmagyarázta^ hogy a Reise- bureau, a meglevő ilyen intézmények bevonásával, egy egységes iroda volna Berlinben, Bécs- ben és Budapesten, amelynek Berlinben magyar és osztrák, Bécsben némett és magyar, Budapesten német és osztrák fiókjai volnának berendezve. Ebben azután megnyugodtak a bizottsági tagok, elfogadtak az ügyosztály előterjesztését, amely szerint a kormányt felkéri a főváros a kérdés tanulmányozására. Tudomásul vette továbbá a • bizottság, hogy a Woerl lipcsei könyvkiadó cég Reisehandbücher kiadásában Budapestről megjelent kalauz legutóbbi kiadása elfogyván, T h i r r i n g statisztikai hivatali igazgató kiigazította és újjáalakította a könyvet, amelynek megjelenését a főváros szubvencióval tette lehetőivé. 43-50 éves népfelkelők tjaöi- szofgáfatra is kiterjedő ^ éfetöiztositást köthetnek pótöij nőikül az „ Btfas“ éfetöiztositó - társas ágnak I 'Budapest V., Bálvány-utca 18. szám
