Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-16 / 7. szám
Budapest, 1916. február 16. 5 Élelmiszerközponí A hefü jyminiszter körrendeleté. A képviselő ház drágasági vitájában szóvá- tették, hogy a Magyar Város- és Községfejlesztési r.-t. által alapított élelmiszerközpont a kormánytól jogosulatlan előnyöket csikar ki. Hogy ez az állítás mennyire ellenkezik a valósággal, annak illusztrálására leközöljük a belügyinisz- tér, határozatát, amellyel az uj alapítást tudomásul vette s amelyet körrendeletben közölt az összes törvényhatóságokkal. A határozat a kővetkező : A Magyar Város, és Községfejlesztési Részvénytársaságnak. Budapest. 112499. szám, III-c Tárgy: Magyar város- és kőzségícjleszési részvény- társaság budapesti cég beadványa a közélelmezés ügyében. ' A részvénytársaságnak folyó évi szeptember hó 21-én és folyó évi dktóber hó 7-én kelt beadványait, melyekkel a közélelmezés terén való közreműködését felajánlja, köszönettel vettem s a velem együtt érdekelt kereskedelemügyi s földmivelésügyn miniszter urakkal közöltem. A nevezett miniszter urakkal egyetértöieg van szerencsém a részvénytársaságot értesíteni, hogy miután a közélelmezés terén számos oly tennivaló van, amelyeknél az államhatalmi eszközökkel való beavatkozás a meglevő forgalmat rázkódtatásoknak tehetné ki, az ilyen beavatkozástól, a kormány természetszerűleg a lehetőség szélső határáig tartózkodna kíván, .szívesen látja azonban, hogy azokra a cikkekre nézve, amelyeknek természetes érzékenysége az erősebb rendszabályok tekintetében óvatosságra int, maga a kereskedelem és a fogyasztás karöltve keresse a megfelelő szervezkedést. — Ebből a szempontból a t. Részvény- társaságnak azt a kezdeményezését, hogy a törvény- hatóságok részére beszerzési központot létesít, tudomásul vesszük. Ami az erre vonatkozó formát és keretet illeti, a Részvénytársaság beadványában kizárólagossági jogra, állami kedvezményekre, vagy éppen anyagi támogatásra vonatkozólag kérelmet nem terjesztett elő, sőt vállalkozását voltaképpen a szabad kereskedelmi verseny alapjára kívánja fektetni. A." kormány1 részéről való jóváhagyó nyilatkozatra tehát szükség nincsen s ennélfogva tájékoztatásul csak a törvényhatóságok és közjogi testületek részvényjegyzései tekintetében jegyzem meg azt, hogy vagyoniéi- ügyeleti szempontból a részvényjegyzések abban az esetben számithatnsk a szükséges felsőbb hatósági hozzájárulásra, ha a részvényjegyzés az illető törvényhatóság, város, vagy község viszonyainak megfelelő lesz. Ebben a tekintetben pedig első helyen az bir döntő jelentőséggel, hogy a jegyzés a közület vagyoni erejével arányban maradjon. Budapest. 1915, évi október hó 8-án. Sándor s. k. Közgyűlés. A főváros törvényhatósági bizottsága szerdán hosszadalmasnak Ígérkező közgyűlést fog tartani. Nem lehetetlen, hogy a közgyűlés napirendjére pótlólag felveszik a 21 milliós függ Ő- k ölesön prolongálására vonatkozó előterjesztést. A W e i s z Manfrétíí másfél milliós alapítványából építendő t ü d ö hete g-s z a n a- tári um te lek kérdés ét a tanács igen helyesen — a közgyűlés elé terjesztette. Biztosra vesszük, hogy a közgyűlés humánusabbnak fog bizonyulni, mint a pénzügyi bizottság. A leg- í nagyobb vita kétségenkivüi a C a var gőzös | partbérleténél lesz. Az előterjesztés szerint a főváros annakidején a kor m ány ajánl a- tára alapította meg kedvezményes árban a | vállalat partbéreit. A leghelyesebb volna, ha a közgyűlés egyáltalában nem kötne szerződést a Csavargőzössel, de ha ennek akadálya van, ak- I kor legalább ne 200 koronás pénzbírság legyen i a szerződés szankciója, hajnem komolyabb büntetés. Ha indítványok, interpellációk nem lesznek, vagy ha a miniszterelnök képviselőházi felszólalása nem kerül szóba, úgy nagyobb emóciók nélkül fog lefolyni a közgyűlés. Hadifoglyok elhelyezése. A hadifoglyok elhelyezése körül a hadivezető- ség minden visszaélést meg akar akadályozni. Ebből a célból a fővároshoz fordultak, hogy hatóságilag állapítsák meg azoknak a vállalkozóknak a megbízhatóságát, akik hadifoglyokat kérnek. A tanács ezt a missziót a közgazdasági ügyosztályra bízta.. Vita Emil dir. tanácsnok már meg is kezdte az ellenőrzés megszervezését. Ez az ellenőrzés elsősorban arra vonatkozik. hogy a hadifoglyok más munkásokat ki ne szorítsanak alkalmazásukból, hogy a vállalatok érdemesek-e arra, hogy hadifoglyokat kapjanak, hogy a hadifoglyok ellátása, egészségi állapota megfelel-e a követelményeknek. A bizottságban, amely ezt a tekántélyíes munkát végzi, a közgazdasági ügyosztály részéről P e r t i k dr. fogalmazó, a főorvosi hivatal részéről Végh János dr. tiszti orvos és egy rendőrtiszt fognak részt-venni. A főváros kölcsöne. Ismeretes, hogy a főváros megállapodott a postatakarékpénztárral egy 22 milliós kölcsön felvétele ügyében, amely kölcsönt a postatakarékpénztár 4.38 százalékkal’ 'folyósítani is hajlandó volt. A Világ jelentése szerint a főváros azonban egyelőre nem veszi föl a kölcsönt. A mi értesülésünk szerint a kölcsön folyósítása azért szenved halasztást, mért T efeszky Szepesi virsli Az éfelmisz* rfizéw üzletei I A községi élelmiszeriizem végre maga is kezdi belátni, hogy a mai formájában nem lehet komoly tényezője a főváros élelmiszer ellátásának. Huszonöt bódéban és tíz lióhusszéfcben nem lehet felhalmozni a milliós főváros napi szükségletét. Ennek a belátásnak tudjuk be azt a hirt. hogy az élelmiszerüzem, amely már korábban megvett két üzletet a József-'köniton, most megvásárolta Szepesi Frigyes hentesmesternek a Nagymező-utca 35. és Dob-utca 83. sz. alatt levő hentesüzleteit. Szepesi nem marad üzlet nélkül, mert mesterségén kívül tulajdonosa i az E q u ai o r-kiávéházmak, amely a Rózsa- és j Wesselényi-utcák sarkán van. Szerdán nyitja riíieg az éleim.iszerüzem a két nj üzletet, amelynek vételára, hir szerint. 20.000 korona volt. Az élelmiszerüzem tehát eljutott oda, hogy ' nem bir kellő módon konkurrálni a magánüzletekkel és kénytelen azokat kisajátítani Nem tudjuk, hogy a vételár tuilajdönképen minek az ellenértéké: az üzlet átengedésének, a vevőkör átruházásának, az áruraktárnak, a helyiségnek, vagy a berendezésnek. Azzal a szkepszissel kell tehát a hirt fogadnunk, amely a községi élelmi- .szeriizem minden ténykedéséhez tartozik. pónzügyminiszter még nem adta meg a posta- takaréknak a hozzájárulást. Visszautasított vád. Legutóbbi számunkban ^Háztulajdonosok a liftgyárosok és kéményseprők ellen 4 címen megírtuk, hogy a Budapesti Háztulajdonosok Szövetségének egy nagyobb küldöttsége Perl Soma. dr. bizottsági tag vezetése alatt Harrer és Vita tanácsnokoknál járt a városházán, akiknek segítségét kérték a kartelbe lépett budapesti bft- gyárosok zsarolásai ellen. Erre a tudósításunkra Freissler Antal cs. és kír. udv. felvonógyárostól az alábbi helyreigazítást kaptuk: „Az 1914. évben életbelépett liftszabályzat értelmében az elöljáróságok uta- sitották a háziurakat, hogy szakértő liftgyárosok által vizsgáltassák felül a házban alkalmazott liftet s aniennyiben az nem felelne meg az előírásnak, azt a szabályzatnak megfelelően alakíttassák át. Ha, a háziurak ilyen megbízással fordulnak hozzám, kötelességem azt teljesíteni, de kijelentem, hogy sem az átalakítási munkát, sem a karbantartót nem vállalom szívesen, mert arra csak ráfizetek. Nem hivatásom, hogy a liftgyárosokat megvédjem, de a magam nevében tiltakozom az ellen, hogy az én cégem bárkit is kizsarol. Ha előfordultak ilyen esetek, akkor a háziurak ne általánosítsanak, hanem nevezzék meg és állítsák pellengérre azokat a gyárakat, amelyek arra rászolgálnák, de tisztességes céget ne gyanúsítsanak. Végül még kijelentem azt/ is, hogy nem vagyok és nem voltam senkivel kartelben.'4 Grünwald-Schifierék a vidéken. (irün watd és S c h i í í e r é k. miutiún a fővárossal nem sikerült semmiféle tejüzletet csinálni, minden erőlködés és próbálkozás dacára, most vidéUúfe mennek vendégszerepelni. Hogy ott több szerencsével fognak operálni, mint a fővárosban, az nagyon is kétséges még. Újabban Székesfehérvár városát boldogítják a Pa'latinus-liázak „híres“ építői, akik napi 4000 liter tej szállítására tettek ajánlatot a városnak. A cégnek otr a környéken Ercsin van birtoka és onnan szállítják majd a tejet Székesfehérvár városának, amely még nem mondta ki a boldogító igent a ürünwald-Schif- íerék nagylelkű ajámintára. A TÖKE Szemle. A háborús közgazdaság inonopoliszti- kus jellege. — A termelés fokozása. —- Az értéktőzsde megnyitása. — A valutapiac javulása. A szociálisták nem akarták a háborút. Minden erejükkel tiltakoztak ellene. Es mégis azt kell lát ni ók, hogy ideáljaikat, melyekért a békében hiába küzdöttek, éppen a háború valósította meg, Különösen áll ez gazdasági berendezésünkre, mely a háború alatt mindinkább szociálisztikus és monopolisztikus jelleget ölt. Az államnak a gazdaságii térem való mindenható szerepe, a különböző beszerzési és eladási központok felállítása, az áraik' maximálása, a H. T. által gyakorolt ga bon a monopólium és a legszükségesebb anyagok rekvirálása: mindezek olyan intézkedések, melyek a legradikálisabb szocialista elvekkel is összhangzásban vannak. A szabad kereskedő- lem úgyszólván megszűnt. Mindennek tetejébe azután most a központok Kö z p o n t j á‘t akarják megalapítani, mely az összes nyer s- anyagbeszerzést és eladást eszközölné. Ennek a szervezetnek a tulajdonképeni működése a békekötés utáni időkre esnék. A gazdasági éllet monopolisztikus berendezését tehát a háború utáni korszakra is át akarják vinni, amit azzal indokolnak — és talán nem is alap nélkül. — hogy a gazdasági élet katasztrófáját csak átmeneti intézményekkel lehet elháritam. Hogy milyen konjunktúra és milyen gazdásági viszonyok tesznek közvetlenül a háború után, arra- nézve nehéz jóslásokba bocsátkozni, de az már most is megállapítható, hogy a gazdásági élet csak nehezen és nagyon lassan fog megszabadulni attól a monopolisztikus jellegétől1, melyet a háború alatt öltött magára. * A képviselőházi tárgyalások nem sok épületes dolgot produkáltak. Megint bcbizonyu'lt hogy a legfontosabb gazdasági kérdések tárgyalásánál sem tudják a politizálást és személyeskedést elkerülni. Hallottunk azonban józan beszédeket is, melyek nemcsak a bajok felsorolására szorítkoztak, hanem azok orvoslását is megjelölték. Ezek a felszólalók, köztük a belligyminiszter is, a termelés fokozása mellett foglaltak állást. És abban igazuk is van. Mert hiába állítunk föl központokat, hiába maximálunk és rekvirálunk. ha úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termelés napról- napra csökken. Ha ez igy megy, akkor maholnap nem lesz mit rekvirálni és nem tesz mit a központoknak beszállítani. Csakhogy a termelés fokozására nagyobb munkaerő és intenzivebb munka szükséges, úgy hogy ennek a kérdésnek a megoldásánál katonai nehézségekkel kerülünk szembe. Azonban a gazdásági és katonai szempontokat itt is valahogyan összhangzásba kell hozni, mert az eddigi tapasztalatok megmutatták, hogy a háború győzelmes befejezését csak át- törhetetlen katonai és erős gazdasági fronttal együtt tehet biztosítani. * Az értéktőzsdék megnyitása, a budapesti és bécsi egybehangzó értesülések szerint küszöbölt áll Azt is jelentették félhivatalosan, hogy a magyar és az osztrák kormány megállapodtak ab-
