Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-27 / 52. szám
Budapest, 1916. december 27. bizonyos azonban, hogy egészséges irányba haladván, még sokkalta nagyszerűbb dolgot produkált volna.- Amit azután követői és az egész ..modern“ építészet alkotott, azt sokáig fogja nyögni a város. A régi bérházak egészen bizonyos, hogy sokkal szebbek voltak a maiaknál. A városrendezési állapotokról csak any- nyit: Jellemző karakterisztikuma az ügynek, hogy a budapesti műegyetemen még ma sincs városrendezési tanszék, holott külföldön, a rokonfőiskolákon évtizedek óta a legfontosabb és leglátogatottabb kollégiumok egyike . . . Nálunk senki sem törődik vele . . . Koós Gábor főmérnök: — Budapesten legföképen azok a csinosságok, kedvességek, ezer apróság hiányzik, ami az idegent megfogná. A városrendezésben nem nyilvánult meg az a művészi gond, mely nagyobb utcákra, terekre s különösen a pályaudvarok környékére különös gondot fordítana, hogy az idegen számára az első és legerősebb impresszió kedvező legyen. Azután nincs készség, mely az idegent vezetné, nincsenek útbaigazítások. Szép és reprezentáló épületeink kis utcákba vannak eldugva, mint az Újvárosháza, a Postatakarékpénztár, az idegen, külön figyelmeztetés nélkül meg sem találja őket, keresnie kell fáradságos munkával. Bizonyos hanyagság mutatkozik a városszépítés ezer aprósága körül. Hogy csak egy példát említsek, — bár több száz ilyen akad, — a Semmelweis-szobor környékét. Ezt a szép szobrot egészen elnyomja a környezete. Az egyik oldalon szinte ráhajlanak a fák, a másik oldalon egészen kopasz. Előtte nincs tér, hely, otromba vaskerítés zárja ékalakban körül. Mikor a szobor elkészült, a város ígérte, hogy sürgősen rendezi a környéket. Azóta is minden a régiben maradt.- Sajnos, ezen apróságok, kis szépséghibák rendezésére és eltüntetésére most belátható időn belül nem kerülhet a sor. Háború után olyan sürgős feladatok várnak a városra, hogy ilyen apróságok kiküszöbölésére hamarosan alig lesz idő és anyag. Vágó József műépítész:- A véleményem Budapestről egy szóban összefoglalható: borzalom. A töméntelen hiba, ami itt van, nem olyan apró, nem annyira részlethiba hogy azokról röviden nyilatkozni lehetne. Ha erről alaposan ki akarnám fejteni a véleményem, akkor kötetekre menő munkát kellene írnom, mégsem fogynék ki a hibák felsorolásából. Van tudomásom arról, hogy a városházán foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a várost szépítsék, ahol még lehet segíteni ott korrigálják a hibákat, az uj építkezések körül pedig egy egészségesebb irányt fejlesszenek ki, — azonban a mai városházhoz nincs bizalmam. Talán valamikor a művészi érzék jobban ki fog fejlődni a városházán. Kernstock Károly festőm iivész: Budapest gyönyörű város, nagyon szeretem, ha az év nagy részét nem is töltöm itt, — meg kell azonban jegyeznem, hogy az én véleményem itt elfogult, az emlékeim miatt; ez csupán az én egyéni impresszióm. A Duna és a Dunapart csodásán szép, bár sokkal, sokkal szebb lehetne, ha a városrendezésnél egy csepp művészi érzék lett volna az urakban. Nem lett volna szabad a házakat annyira a vízre építeni, legfeljebb a Vigadó frontjáig állhatnának a házak. Amint egész Budapestnek, úgy a Duna- partnak is legnagyobb hibája, hogy hiányoznak a terei. így egy nagy partmenti tért nyernénk, ami egészen más képet adna a korzónak, a remekszép budai háttérrel. Természetesen a városi villamos vonalát is cl kell onnan távolítani. — Mint már eddigi szavaimból is kitetszik: Budapesten gyönyörű szép minden, amit a természet adott, annyira szép, hogy a városrendező urak, minden igyekezetük dacára sem tudták elrontani. Én jól ismerem, hogy a régi világ építészei közül a jobbigyekezetüeknek mennyit kellett harcolni az Ízléstelenség ellen, ami a városrendezést irányította. Apám és nagyapám építészek voltak Pesten. Ami itt ma bántó, arra mindre a, régi világ ízléstelensége, felületessége,- mely „feszítsd meg“-et kiáltott mindenre, ami művészi volt, nyomta rá a bélyegét. — A Dunaparton kívül nagyon szeretem Pesten a Szabadság-teret és — Budát. Néha éj9 szaka, ha egymagámban rovom a Belváros utcáit, megállít az elragadtatás. Éjjel ez a városrész, különösen ha a házak között előcsillan a holdvilágos citadella, egy mély, hatalmas múlttal biró világváros hatását kelti... Nappal már sok bántó dolgot fedez fel az ember, liliputi tereket, minden olyan szűk és apró, általában Pest a csonka utcák és terek városa. Igen szembetűnő az Andrássy-ut csonkasága, hogy a. terekről ne is szóljak. — Azonban óriási a jövőbeli fejlődési perspektívája Budapestnek. Különösen a földrajzi helyzeténél fogva. Mint az ókori Corinth, vagy Alexandria: itt találkoznak majd kelet és nyugat karavánjai. Hozzák a fűszert, indiai selymeket, Ázsiát, hogy vigyék a gépeket s a technika újabb produktumait. Nagy fellendülés lesz Pesten s ezzel kapcsolatban uj művészeti irányok kialakulása is várható lesz. A városházán ma egész más emberek vezetik az ügyeket, mint régen. Bárczy, Wildner, Harrer s mind a fiatal tanácsnokok míiértő és müvészetszerető, rajongó és tehetséges emberek. A művészeti szempontokat ők bizonyosan respektálni fogják, ha akkor városrendezésre kerül a sor. fia kizárólag tőlük függne, akkor már ma egészen más képe volna Budapestnek. Lajta Béla műépítész: — A régi Pest építkezéséről sok gáncsoló szó esik mostanában; pedig nincsen igazuk, mert a múltban voltak igen fejlett és tehetséges város építőink, mint P o 11 á k, ki a Nemzeti Múzeumot építette, vagy H i 1 d, kinek az V. kerület példás utcarendezését köszönhetjük. Ok a XIX. század elején éltek és dolgoztak s akkoriban igen fejlődött és szén építészeti munka folyt szerte Pest-Budán. A forradalom azután visszavetette a pesti építkezést. Az öntudatos műszaki vezetés híján önmaguktól keletkeztek hibák, melyeken nem lehet már segíteni. Ma már nevetséges pénzügyi nehézségeken buktak meg a legszebb tervek. Láttam egy tervet, mely az Andrássy-utat. más irányba, a Lánchidig akarta vezetni. Ezt a gyönyörű és tökéletes tervet 2 millió forint differencia miatt elvetették. Terveztek azután az Operától a mai Pákóczi-utig egy széles sugárutat és még sok egyébét, melyeknek keresztülvitele mind nevetségesen csekély összegeken múlott.-— E hibák folytán ma :w. a helyzet, hogy : ' Mis és egészséges rendezéssel csak a város mai határán kiviül lehet építeni. Véleményem szerint tehát a háború utáni Budapestnek legelső feladata a közlekedést megjavítani. Olyan közlekedési viszonyokat kell teremteni, hogy a város körül széles körzetben telepek létesülhessenek, hol a polgári osztály egészségesebb, értékesebb életet élhessen. Csupa 2—3—4 szobás házat, tényérni kertecskével . * . Mert fontos, hogy ezeken a részeken ne érvényesüljön a telekspekuláció. A csatornázás és •> vízvezeték bevezetése mellett szabályrendelettel ki kell mondani, hogy az utca szélességéhez mérten milyen magas házakat szabad építeni. Ma BudaDesten. némelyik részen, szabad 10 méter széles utcában négyemeletes házat is építeni. Itt ezen az uj városrészen az arány 1:1 legyen, vagyis 10 méteres utcában a maximális magassága a háznak 10 méternél több ne lehessen. — Ilyen ideális kertvárost már terveznek, német mintára, a város határán kívül, szemben a Szentendrei szigettel. A telep 100—150.000 lakos számára készülne, külön iskolával és minden középülettel s háború után már hozzá is foghatnak az előkészítő munkálatokhoz. Lázár Béla dr. esztétikus: — A főváros jövendő építkezésében az esztétikai szempontok érvényesüléséről ép itt az ideje a beszédnek, mert a mi kedves városunkban minden van csak esztétika nincs. Az esztétikának mindig ellensége volt a kapzsiság, már pedig, hol uralkodott ez jobban, mint Pest-Budán? Ha ezt egyszer meg tudnák törni, ha majd az uj várható megújhodást a magasabb erkölcsi és igy esztétikai szempontok vezetik, Pest művészi jövője biztosítva lesz. A művészi feladatok megoldása elöl most már nem lehet kitérni. Budapesten jelenleg nincs üres lakás, az uj gazdagok a háború után uj életberendezést óhajtanak, szegény és gazdag egyaránt uj otthont ki- ván, középületek, -— városháza, könyvtár, színház,’ múzeum, kőzravatalozás, fürdők, stb., stb. fognak épülni, s elsősorban maga a város fejlődése kívánja az uj utak és terek kiképzését. Itt tehát nagy művészi feladatok várakoznak megoldásra. — Egy szabályozási tervet kell mindenekelőtt teremteni, mely hosszú időn irányt adjon a köz- és magánépitkezésnek.- Ez az első. A második feladat az. építkezések művészi jellegének ellenőrzése. Budapest m a g y a r város, ezt nem szabad elsinkofálni hagynunk, semmiféle álokoskodással nem lehet tűrni, hogy Budapestet a pesti és berlini műegyetem növendékei belementsék az európai stílusba. Ez persze kényelmes a mesterembereknek, a képzeletben szükölködöknek. a minták híján „alkotásra" képteleneknek, — de megbélyegzi városunkat, s tönkre teszi művészeti fejlődésünket. — A mi nyelvünk keleti nyelv, a mi művészetünknek is azt a szellemet kell lehelnie, melyet nyelvünk kifejez. Feszi és Leclmer jó utón indultak el. Ez a jövő útja. Egy esztétikai fórumot kell tehát teremteni, mely kimondja, hogy Budapest csak egységes stílusban épülhet tovább s ez a stilus keleti ajapon fejleszthető legyen. Főleg a középületekre kell ezt kötelezőleg kimondani. A tehetségtelen kopirozók csak kiabáljanak tovább, de a művészetben egyedül a kiválóságnak van joga az érvényesüléshez. Ez a második feltétele annak, hogy Budapest művészi jövője a helyes irányban terelhető legyen. Radnai Béla szobrászművész: — Budapest művészeti hiányosságai közül engem csak a szobrok érdekelnek, csak azokat tudom megbírálni. Budapesten túlságosan kevés szobor van, a város éppen erre a művészeti ágra igen keveset áldoz, magánosok még kevesebbet. Sok helyen minden készen, az egész környezet, a háttér kiabál szobor után és még csak szó sem esik róla, hogy valakit tervezet készítésével megbízzanak, vagy pályázat kiírását határoznák el. A gyönyörű Erzsébet-hidnak például négy parti köpillérje van, ezek a hid-tartó sulyok, melyek nagyszerű szobortalapzatot képeznek. így kopáran bántóak. Mondanom sem kell, mennyire emelné nemcsak a hid, de az egész környék szépségét, ha e négy talapzatra négy szép szoborcsoportozat, —- mondjuk (ez csak ötletszerű gondolatom) a Duna, Tisza, Dráva és Száva allegóriája, — kerülne. — Az Országház előtt van két szökökut-medence, melyek tulajdonképen a képviselőházi levegöszivaty- tyuzó-gépek nyílásai. Oly kopaszok és művésziedének igy, mig ha megfelelő kut-szobor kerülne föléjük, akkor egyszeriben az egész környék képe előnyös változáson menne át. — A legkiáltóbb példa azonban a Szépművészeti Muzeum épülete. A palota elkészült, s készült rajta vagy 200 ablakmélyedés, oszlopköz, a megfelelő talapzatokkal. Arról azonban, hogy oda a talapzatokra szobrok kerüljenek, szó sincsen. Pedig szobrokkal díszítve egészen uj és más palotát kapnánk, melyet össze sem lehetne hasonlítani a mai kopár és mezítelen épülettel. Egyszer már elhatároztuk, hogy küldöttségben kérjük az illetékes minisztériumot, adjon ki megbízásokat a Szépművészeti Muzeum feldíszítésére, azonban nem volt meg köztünk a kellő egyetértés ahhoz, hogy egységesen járjunk el. Így abban maradt a küldöttség dolga. — A művészi élet nagyon hanyatlóban van Budapesten: a pályázatok meddöek, megbízásokat nem kapni. A művészek elkedvetlenednek, s olyan megbízásokat kénytelenek vállalni, melyek nem méltóak hozzájuk. Értékes karácsonyi ajándék- tárgyak pompás választékban: ________ Schönwald Imre Tör zstelep: PÉCS. ékszerésznél Budapest, fllapitva: 1852. /!/., Deák Ferenc-utca 21. szám. természetes égvénye8 SAVANYÚVIZ.
