Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-12-27 / 52. szám

7 Budapest, 1916. december 27. mert ügy^ alapbeosztásban, mint részleteiben helytelen és a modern kórházhigienia legprimi­tívebb követelményeinek sem felel meg. A Rj- kussal együtt lebontás alá fog kerülni a jelen­leg kórházi célokra már nem is használt régi dologházi fiókkórház (Kis-Rókas) épülete is. — Igen sürgős és fontos feladat a Szent László és Szent Gellért-kórházak rekonstruk­ciója is. A 22 évvel ezelőtt épült kórházaknak már több oly hiánya van, amelyek csak a kór­ház teljes átépítésével szüntethetők meg. A fő­város megszaporodott lakosságára való tekin­tettel a kórházak befogadóképességét is növelni kell újabb pavillonok létesítésével, azonkívül uj gazdasági épületekre (főző- és mosókonyha stb.) van szükség, amelyek segítségével a megnöve­kedett ágyszámnak megfelelő nagyobb szük­ségletek kielégítése biztosítható. — Tervbe vettük továbbá, a Szent István- kórháznak a modern követelményeknek megfe­lelő átalakítását és uj pavilonokkal való kibő­vítését, ami lehetővé fogja tenni azt, hogy az iskola céljára épült Telepy-utcai fiókkórház épü­letét eredeti rendeltetésének visszaadjuk. " — A budai oldalon a kórházi célokra meg nem felelő régi Szent János-kórház kiürítése és a Szent Margit-kórháznak 400 ágyas nagy kór­házzá való kibővítése a Programm lényegesebb részei. Az uj kórházak. — A kifogás alá eső régi kórházak lebontására azonban csak akkor lehet gondolni, ha uj kórházak felállításával előzetesen gondoskodtunk arról, hogy a régiek kiürítése folytán kiszoruló betegek megfelelő elhelyezést nyerjenek. Ezért a Programm másik része uj kórházak felállításának tervével foglalkozik, amelyek részben az eltávolitandó kórhá­zak pótlására, részben pedig a jelenleg kielégítetle­nül álló, valamint a lakosság szaporodása folytán a jövőben várható több szükséglet kielégítésének biz­tosítására szolgálnak. — A Szent Róku s-k ó r h á z pótlására a vá­ros belső részében egy 400 ágyas központi gyiijtőkórház épitése vétetett tervbe, amely főképen a gyors orvosi segítséget igénylő betegek el­helyezésére fog szolgálni. Ezenkívül a Programm két 1000—1200 ágyas kórház felállítását tervezi, mindkettőt tel­jes kórházként, mert a tervezet helyességének elen­gedhetetlen előfeltétele az, hogy a kórház a gyógyá­szatnak minden fontos ágára be legyen rendezve. A kórházak helyéül eredetileg a Külső Kerepesi- u t és Angyalföld állapíttattak meg, az 1. kér. ro­hamos fejlődése azonban azt a tervet vetette fel, hogy a két uj kórház közül az egyik a Lágymá­nyoson állíttassák fel. — A kórházi férőhelyek jelenlegi nagy hiányának többek között az is oka, hogy a tüdőbetegek valamint a gyógyíthatatlan idősebb betegek nagyszámban ve­szik azt igénybe, s a betegségük természeténél fogva hosszú időn, hónapokon át tartják lefoglalva a férő­helyeket, holott a közkórházaknak elsősorban az volna a rendeltetésük, hogy a gyorsabb lefolyású betegségekben szenvedők felvételére álljanak ren-., delkezésre. Ezen a tarthatatlan állapoton lesz hivatva részben segíteni az u j Szent J áno s-k ó r h á z mögött elterülő platón, az elmebetegosztály mellett épülő 400 ágyas t ü d ő b e t e g-k ó r h á z, úgy­szintén javulás várható e részben a tüdőbeteg-gon­dozó intézetek felállításával is. Gondoskodni kell azonkívül a gyógyithatalan betegek elhe­lyezéséről is alkalmas men házak felállításával. Az üres ágyak nyilvántartása. — A betegek kórházi elhelyezése körüli nehéz­ségek megszüntetését célozza a közegészségi ügy­osztálynak most kidolgozott tervezete a kórházi üres ágyak központi nyilvántartó iro­dájáról, amelynek segítségével lehetővé válik a kórházi férőhelyek teljes kihasználása. A nyilvántartó iroda felállítása egyszersmind meg fogja szüntetni azokat a panaszokat, amelyek alapját a felvétel ed­digi bizonytalansága és rendszertelensége képezte. A nyilvántartó iroda mindenkor bárkinek kellő útba­igazítást fog adni (telefonon is) arra nézve, hogy hol és milyen beteg számára van üres férőhely, ilyen módon tehát a kórházból-kórházba való j á r k á 1 á s kellemetlenségei megszán- n e k. A kórházi szabályzat módosítása. — A kórházépítési Programm végrehajtásával kapcsolatban szükség van a kórházi sza­bályzat módosítására is. A körülbelül 20 évvel ezelőtt megállapított alapszabályok számos olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a je­lenlegi viszonyoknak már nem felelnek meg. A ki­dolgozás alatt álló uj szabályzatnak főbb irányelvei a kórházak gazdasági ügyeinek köz­pontosítása és az orvosi igazgatás decentralizálása. Tervbe vettük azonkívül a kórházi orvosi szolgálatnak olyan szabályozását, amely a főorvosi és a segédorvosi állások közé ik­tatott uj állásokkal lehetővé teszi, hogy a kiszolgált segédorvosi személyzet a határidőhöz kötött rövid szolgálatának letelte után is a főváros szolgálatában maradjon és értékes gyakorlati tudását továbbra is a kórházak rendelkezésére bocsássa. Az ápolószemélyzet helyzetének javítása. — Behatóan foglalkozik az ügyosztály az ápoló­it ö i kérdés rendezésével is. Ma már nem szenved kétséget, hogy egy kórház hivatásának csak akkor felel meg, ha a megfelelő tökéletes építkezés, egészségügyi berendezés, jól szervezett organizáció és adminisztráció mellett első sorban és megbízható ápoló-személyezettel rendel­kezik. Az ápolói személyzet erkölcsi és anyagi ér­dekeinek emelésére szükségesnek látszik ezért, hogy az' ápolással foglalkozók hivatásukat csak akkor gyakorolhassák, ha erre való képességüket a köz­kórházakban rendszeresítendő tanfolyamok el­végzése után hatósági ellenőrzés mellett lefolytatott vizsgálaton igazolták. Az ilyen módon képesített ápoló-személyzet helyzetének javítását az ügyosz­tály is múlhatatlanul szükségesnek tart. Az előkészí­tés alatt álló tervezet magasabb illetmé­nyeken kívül nyugdíjjogosultságot kí­ván az ápolóknak nyújtani, foelalkozik azonkívül az ápoló-személyzetnek betegség és baleset ellen való biztosításával is. Egyéb reformok. Fontos reformjaink készülnek a bakterioló­giai és közegészségi intézettel kap­csolatban is. A belügyminiszter ur az intézet szer­vezési szabályzatát jelentéktelen módosításokkal j ő- vá hagyta és ezzel lehetővé vált, hogy az inté­zetnek közegészségi szempontból egyre nagyobb fon­tossággal biró működése a maináí szélesebb, fejlet­tebb alapokra helyeztessék. Az intézet működési kö­rének kiterjesztésével jelentős haladás várható a fő­város közegészségi érdekeinek védelme és a köz- egészségügy fejlesztése tekintetében. — Jelentős lépés történik a fertőző be­tegségek elleni védekezés terén a kötelező fertőtlenítés kiterjesztésével. Az ügyosztály már elkészítette az erre vonatkozó szabályren­delet-tervezetet, amely egyszersmind módot fog nyújtani a főváros lakosságának arra, hogy olyan esetben is végeztessen fertőtlenítést, amidőn az a rendeletek értelmében nem kötelező. — A borbély- és fodrász-szabály­rendelet, a jég termelésére, forga- lombahozatalára és vágására vonat­kozó szabályrendeletek megalkotása iránti tárgyalások folyamatban vannak. —- Előkészítés alatt állanak a dajkaközvetitési ügy rendezése és a járványbizottságok ha­táskörének újabb szabályozása és a gyógy szer­ár ukereskedés ügyének rendezésére a köz- egészségügy érdekeinek védelmére szolgáló egységes és a mainál szigorúbb rendszabályok kidolgozását is tervbe vettük. A temetők. — A temetőkre vonatkozólag mindenekelőtt a vízivárosi és tabáni temetőt a jövő évben vég­leg lezárjuk s gondoskodni fogunk azok mielőbbi kiürítéséről. Az uj budai temetőben a talajfurá- sokat elvégeztük s a temető berendezésére vo­natkozó költségszámítások most vannak tárgya­lás alatt. — Foglalkozunk a kerepesi-uti temető sza­bályozásával és disztemetővé való kiképzésé­vel is s itt egy monumentális ravatalozó-épület, kápolna és kapuzati épület tervezései folyamat­ban vannak. Ugyanitt a kertészeti telep elhelye­zése és a modern követelményeknek megfelelő kibővítése a jövő év folyamán befejezést nyer, ezenkívül a: Batthyány-mauzoleum mögött a jövő évben 15 uj sírbolt készül el, továbbá a Kossuth-mauzoleum körül uj árkádos sírboltok építését tervezzük. — Tanulmány tárgyává tettük s a legköze­lebbi jövőben előterjesztést fogunk tenni a kö­telező ravatalozás, továbbá a temetkezési biz­tosítás ügyében. Ennek kapcsán uj köztemetői szabályrendeletet és díjjegyzéket fogunk kidol­gozni és a temetői és temetkezési ügyre vonat­kozóan népszerű kiadmányokat bocsájtunk majd ki. A X. kér. ujtemetöben a katonai temető rendezését és művészi kiképzését a legközelebbi jövőben befejezhetjük s ugyanitt egy hatalmas ravatalozó-épület felállítását vettük tervbe. — Szervezni fogjuk a temetői és temetkezési igazgatással kapcsolatosan a temetői kertészet ügyét s újonnan megállapítani kívánjuk az erre vonatkozó díjjegyzéket is. Városházi Madáré Konferál: Kőváry Gyula. A hetegadő. Persze nem úgy értem, hogy az adó valami betegséget kapott. Oh nem! Sőt! Soha olyan viruló színben nem volt, soha még ilyen fiatalos hévvel nem tombolt, soha még ilyen makkegészséges nem volt, mint éppen most. Gáz-adó. villany­adó, közlekedési adó, kártya-adó, mulató­adó! Micsoda sokoldalúság, micsoda emésztési készség! — Mi legyen hát ak­kor az a: betegadó? A betegadó egy­szerűen az legyen, hogy legyen beteg adó! Vagyis azokat a lelkiismeretlen, könnyelmű polgárokat, akik a háború vi­szontagságos napjaiban megengedik ma­guknak azt a luxust, hogy betegek legye­nek, meg kell adóztatni. Jia a betegséget megadóztatnák, először is mindenki job­ban őrizkedne tőle s ezáltal javulnának a közegészségügyi állapotok, másodszor igen tekintélyes summa kerülne ki belőle. Es hogy milyen igazságos lenne, azt hi­szem. ezt bővebben nem is kell magya­ráznom. Éppen azért tehát bővebben fo­gom megmagyarázni: Az én szerény, de zseniális vélemé­nyem szerint főleg azért igazságtalanok az egészséges, vagyis rendes adók, mert bennünket, dolgozó, szórakozó, vagyis pénzforgató egészséges embereket sújta­nak velük, holott a beteg embereket, akiknek a társadalom és a város semmi­féle hasznukat nem veszi — kellene ér­zékenyebben megadóztatni. Mert hi­szen amig mi dolgozunk, lumpolunk, eszünk-iszunk és mindent nvolcszoros ár­ban fizetünk meg, addig a beteg ember mit csinál? Henyél az ágyban egész nap, halomba gyűlik a pénze, mert nem tud költeni, nem eszik, nem iszik, (mert ha eszik, hát micsoda beteg az olyan?...) nem kell neki ruha, nem fázik, — mert ha fázik, nem kell neki szenet venni, hanem egyszerűen a nyakába kapja a dunnát. De ugye egy egészséges ember nem járhat dunnában? ...Sőt, egy jobb bégnek láza is van! S az én számításom szerint egy 38 fokos láz megfelel másfél méter­mázsa szénnek! Es az """y rubrika eb­ben a széndrágaságban. Ha tehát a sze­net drága pénzen lehet csak beszerezni, hogy jön ahoz az a rongyos beteg, hogy ingyen láza legyen? Legyen tehát lázadó! Nem lázadó a főváros ellen, hanem: láz-adó, a főváros mellett! Egy nagyon okos tervet dolgoztam ki és nyújtottam be a fővároshoz, amely szerint a bete­gek adót fizetnének. Eszerint nem min- '• den beteg egyformán fizetne, mert pél-

Next

/
Thumbnails
Contents