Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-25 / 43. szám
Ötödik évfolyam Budapest, 1916. október 25-én. 43. szám iamaiimnmniaL»»aniamGmamanimiimigo3nmi!m»dT»iBigiaig;giiinniaHianianiaiim3jiamamiaBiBämE JF-EÖEJZETÉSl 7ÍRKK: Egész. évr*e .......... 20 K. fe l évr>e ........... IO K Eg yes szátnoh kaphatóit a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Eeieiös szerkesztő: DacSÓ Emii Megjelenik minden szereiéin. Szerkesztő ség és kiadóhivatal: Vi. kér. Szív-xitcet ........ IS. szám Te lefon ............... 137-15 Pr ogrammiert vallott ;i tanács a lesközelebbi jövőre vonatkozólag. A pénzügyi bizottság ülésén bejelentette az elnöklő alpolgármester, hogy készülőiéiben van a jövő évi költségelőirányzat, előterjesztés készül az üzemek hathatósabb ellenőrzéséről, a tanácstagok és üzemvezetők automobiltartási jogáról és az uj adókról, amelyek a deficit csökkentésére szolgálnak. A költségelőirányzattól nem várunk sok jót; hogy harminc vagy harmincötmillió korona lesz-e a deficit, azymár sajnos csaknem egyre megy. De fontosnak tartjuk azt a tendenciát, hogy végre komolyan hozzálátnak a főváros anyagi helyzetének konszolidálásához s hogy e tekintetben uj rendszert inaugurál a jövő évi költségvetés. A deficit eltüntetése a normális viszonyok helyreállítása előtt lehetetlen dolog; a csökkentésére ellenben két mód is kínálkozik: uj jövedelmek szerzése és takarékosság az egész vonalon. Az uj jövedelmekről e lap hasábjain állandó elmélkedés folyik s a vélemények úgyszólván teljesen kialakultak már abban, hogy a világítási, közlekedési, vigalmi, pezsgőadó elmaradhatatlan és.hogy más uj forrásokat is találhat a főváros. Sokkal nehezebb probléma a takarékosság, mert hiszen az e téren szándékolt reform tulajdonképen elismerése annak, hogy eddigelé sok fölösleges kiadás volt. Bizonyos, hiszen ismételten rámutattunk egyes, konkrét példákra, hogy milliókra rugó megtakarítások érhetők el; azonban egyet nem szabad szem előtt téveszteni: beruházások törlése, elhagyása nem megtakarítás, hanem legföljebb prolongálás. Hasznos beruházásokat nem szabad egy hamis látszatnak a kedvéért törölni, mert hiszen a hasznos beruházás gyümölcse maga is uj jövedelem, amelytől a főváros elesne. Törölni keli mindent, ami kibújik a cifra nyomorúság palástja alól; automobilokat, hiútokat c kritikus időkben nemcsak azért nem szabad tartani, mert egymillió koronába kerülnek, hanem mivel a lakosság szemét kiszúrják vele, gyűlöletet keltenek, azt a látszatot keltik, hogy a városháza urai nincsenek tájékozva a főváros népének a nyomorúságáról. Nagyon jelentős tétel a városi hivatalokért fizetett bérek összege. Ebben is milliós megtakarítást lehet elérni, mert ma mintegy húsz helyen fizet a főváros házbért; egyik helyen az árvaszék gyermekvédelmi osztályát, másikban a szociálpolitikai ügyosztályt, negyedikben a jogügyi osztályt, ötödikben a közjótékonysági ügyosztályt helyezték el. Beosztással egyetlen helyre lehetne összpontosítani az egész adminisztrációt. A költségvetéssel szorosan összefügg az üzemek ellenőrzésének uj alapokra való fektetéséről készülő javaslat. Az összefüggést ott véljük felfedezni, hogy ha az üzemek nagyobb rentabilitását sikerül biztosítani, akkor a költségvetés bevételi tételeit is tetemesen lehet emelni. Nem tudjuk másképen elképzelni az üzemek ellenőrzését, mint központilag, egy külön üzemi ügyosztály keretében s ha ez életre kelne, akkor nagyon sok fölösleges állástól, fölösleges kiadástól szabadulnának meg az üzemek budgetjei. Az uj előterjesztésekből azt az örvendetes következtetést vonhatjuk le, hogy végre tényleg rendszerváltozás lesz és a főváros vezetőinek eltökélt szándéka, hogy tisztességes, komoly, minden gánccsal szembenéző adminisztrációja legyen Budapestnek. c ® « Napirend előtt rendszerint .sokkalta fontosabb ügyeket szoktak tár try al ni, mint a natúr and során. így volt ez a kó: napos közgyűlésen és igy lesz szerdán is, amikor Vdzsonyi Vámos linditványáról döntenek, a virílizmus eltörléséről és az általános választójogról. Reméljük, nem fognak sok szót vesztegetni az indítványra a bizottsági tagok; nem azért, mintha az indítvány maga nem érdemelné meg a legnagyobb figyelmet és fontosságot, de hiszen a vita anyagát teljesen kimerítették már az indítványozónak és Gliickslhal Samunak felszólalásai. Es még egy dolog miatt: a kupáéi tálás itt mit sem használ. Vagy hive valaki az általános választójognak, vagy fázik tóle. Es vagy tudja valaki, hogy d virílizmus mennyire pusztít a közgyűlésen, vagy nem tudja. Iti azonban van egy he módik eset is: tudja, de nem akai róla iníonnást venni, men jó dolognak tartja, hogy a közgyűlés lele- része virilista. Perez el Béla, a legszangvinikusabb bizottsági tag, nagy hálára kötelezte a tisztviselőket, mert indítványára a pénzügyi bizottság kimondotta, hogy a legújabb beszerzési előleget már novembertől kezdve adják ki a liszt- viselőknek, nem pedig — miként azt a ta - táics javasolta — csak januárban. A tanács leszavazása azért bir különös, sőt elvi jelentőséggel, mert a tanács most kénytelen lesz érvényt szerezni annak az igazságnak, hogy a gyorsaság nem boszorkányság. Itt ugyanis egyszerűen arról volt szó, hogy bürokrata módon akartak kezelni egy dolgot, ami maga az élet, mert elsőrendű élet- szükséglet. Pedig nem mindegy, hogy november-e, vagy január. A beszerzési előlegnek éppen az a célja, hogy akkor jöjjön, amikor még lehet rajta miegymást beszerezni. A Tabán szabályozása ismét aktuális. Természetesen nem azért, mintha hozzáfogtak volna már a városrendezéshez, a parcellázásokhoz, a telkek értékesítéséhez, a házak építéséhez, hanem — újabb kisajátítások, ingatlanszerzések történtek és ezeknek költségfedezetéről volt szó a pénzügyi bizottságban. Valóban legfőbb ideje volna annak, hogy az int er kaláris kamatveszteségek szaporodásának gátat vessen a főváros. Rengeteg pénz fekszik itt és bizonyosra vehető, hogy mire a főváros parcellázni kezd, már oly nagy lesz a veszteség, hogy még akkor sem lehet behozni, ha a főváros a legmerészebb telekspekulációiba fog. Ideje volna, ha a tanács beszámolna nemcsak a rendszerváltozásról, a német rendszerre való áttérésről, hanem arról is, hogy az eredeti tervek és költségek az idők folyamán milyen változásokon mentek keresztül, nevezetesen: mennyivel többet fog a főváros a Tabán szabályozására ráfizetni, mint amennyit eredetileg preliminált. r Építkezési visszaélések A lakhatási engedély kijátszása Egy bérpalota kilakoltatása Megbírságolt építészek — A Bajza-utcai iskola építési botránya — A főváros mini felbujtó — Az elmúlt héten az egyik napilap azzal a szenzációval szolgált, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa le akarja bontatni a Bereue József-rakpai t és Molnár-utca sarkán épült pompás uj bérpalotát. Ebben a formában a hir meglepő volt, mert épen a Tóvárosi Hírlap irta meg egy Zubriczky József miniszteri tanácsossal folytatott beszélgetés során, hogy ilyen eset eddig csak egyetlenegyszer történt, de az is Berlinben. Igaz ugyan, hogy az építési szabályzat intézkedéseinek betartását nálunk is mindinkább szorgalmazzák, de eddig még nem ítéltek halálra uj palotákat. A meglepő esetről a közmunkák tanácsától kértünk információt, ahol megnyugtattak bennünket a díszes dunaparti palota sorsa felől. Nem fogják lebontani a háborús nehéz viszonyok között épült házat, de úgy hisszük, hogy Marton és Szalka építészek jelentékeny összeget fognak űzetni a türelmetlenségért, hogy nem tudták bevárni a lakhatási engedélyt, hanem e nélkül beköltöztették a lakókat. A háborús munkás- és anyaghiány ugyan némikép enyhíti a dolgot, de régi jó pesti építészi szokás, hogy valósággal a lakók feje fölé építik az uj házakat. A lakhatási engedély nem örvend valami nagy népszerűségnek, fölösleges intézménynek tartják és szívesen mellőzik. így tettek Marton és Szalka urak is (helyesebben csak Marion, mert Szalka hadiszolgálatot teljesít) — és augusztus elsejével beköltöztették a lakókat, lakhatási engedély nélkül. Nem számoltak persze azzal, hogy a negyedik kerületnek kiváló, de nagyon szigorú elöljárója van, Goreczky Zsigmond, aki elrendelte a kilakoltatást. A közmunkák tanácsa helybenhagyta az elöljáróság döntését, most pedig az épitész-ház- tulajdonosok föllebbezése folytán a belügyminisztérium fog határozni. Az elöljáróságnak azonban időközben is joga van a kilakolt at fist végrehajtani, a dunaparti palota lakói tehát épenséggel nincsenek biztonságban a belügyminiszter döntéséig sem. Marton és Szalkáék esete azonban nem egyedülálló. Az ilyen természetű kilakoltatások elég gyakoriak Budapesten, sőt olyan esetek is vannak, amikor a kilakoltatás nagyobbszabásu kényszerátalakitásokkal van egybekapcsolva. Erkélyeket igen sokszor bontat le a hatóság és épen most döntött a közmunkák tanácsa egy Pauler-utcai ház dolgában, ahol egy egész mezzanint kell eltávolítani. A dunaparti palota ügyében Marton és Szalka jelentékeny pénzbírságot is fog fizetni. Azokra a háztulajdonosokra ugyanis, akik lakhatási engedély nélkül költöztetik be a lakókat, olyan pénzbírságot lehet kiróni, amely a lakhatási engedély nélkül való használat ideje alatt befolyt haszonnak háromszorosáig emel- kedhetik. Tekintve, hogy a dunaparti- palotában immár majd egy negyedéve laknak lakhatási engedély nélkül, elég csinos lesz ez az összeg. * A Marton és Szalka cég különben nem no- vicius már ezen a téren. Sőt egyenesen a fővárosnál divó abuzusok szoktatták rá őket a lakhatási engedély nélkül való használatbavételre.
