Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-30 / 35. szám
A Még egy kérdést keli tisztázni és ez a Dunakiállitás kérdése. Meg kell állapitanom, hogy a főváros Dunakiállitást nem rendez, hanem — amint azt a programmon is föl fogják tüntetni — ez a földmiveléstigyi minisztérium munkája lesz. Miután pedig a Dunakiállitás olyan kiváló szakember kezében van, mint Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, annak sikere el nem maradhat. A német és az osztrák vendégek A Dunakonferenciára eddig bejelentett német és osztrák résztvevők a következők: Németországból: Közgazdasági körökből: A frank- í n r t i kereskedelmi kamara, képviselik: Carl Köble királyi építészeti tanácsos és August Va renk amp; a regens burgi kereskedelmi kamara, képviseli Christ lieb titkos tanácsos, elnök; az u 1 rn i kereskedelmi kamara egy tagja; a mainzi kereskedelmi kamara képviseletében Josef Ruthof; a pássá ui kereskedelmi kamara három tagja; a m a n n h e i m i kereskedelmi kamara képviseletében Jaeger vezérigazgató; a nürnbergi kereskedelmi kamara képviselői: Christof Seiler kereskedelmi tanácsos és Karl Fr. Dietz nagykereskedő; a Bayerische Ka naive rein (Nürnberg) kiküldöttje K. 0. Steller ügyvezető elnök; a Bajor Lloyd hajózási társaság kiküldöttei: Hans Meyer- Seeboh n, Karl Salzer és Hör ti Elemér igazgatók; O. von Petri kir. titkos kereskedő mi tanácsos (Nürnberg); Bayerische Handelsbank (München) képviseletében Ludwig Hamm on igazgató; a beyreuthi kereskedelmi kamara képviselője Eitzenberger kereskedelmi tanácsos. Városok: Offenbach a. M. 1 kiiidöttel, Neu markt 2 küldöttel, Köln 2 küldöttel, Karlsruhe 2 küldöttel, Koblenz 1 küldöttel, N ii r n b e r g 4 küldöttel, Lúd w i g s h a i c n am Rhein képviseletében a főpolgármester. F r a n k fúrt am Main 2 küldöttel, Mainz város képviseletében Göttelmann dr. főpolgármester, P a s s a u 5 küldöttel, Regensburg 6 küldöttel, Strassburg 3 küldöttel. Mannheim 2 küldöttel, Deggendorf 3 küldöttel, Straubing 5 küldöttel, D i i- 1 ingen a. D. 1 küldöttel, Augsburg 2 küldöttel. Külön jelentkezett Pichler passaui apátkanonok. Ausztria. Közgazdasági körökből: Donauregulierungkommission (Wien) 3 küldött; Wasserwirtschaftsverband der österreichischen Industrie (Wien) 2 küldött; Reichsverband der deutschen Gewerbe- vereine Österreichs (Wien) 1 küldött; K. k. österreichisches Handelsmuseum (Wien) 1 küldött; a reichenbergi kereskedelmi kamara; Bund Österreichischer Industrieller (Wien) 3 küldött; Österreichischer Gewerbeverein Linz 1 küldött; Niederösterreichischer Mühlenverband 6 küldött; Verband der Fluss- und Ruderschiffarts-lnterressenten auf der Donau und deren Nebenflüssen 1 küldött; Österreichische Verein der Holzproduzenten, Holzhäudlern und Holz-Industriellen (Wien) 2 küldött; Österreichisch- Deutscher Wirtschaftsverband 1 küldött, a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság 1 taggal, a wieni osztrák mérnök- és épitész-egylet 1 küldött, a cs. és kir. Dunagőzhajózási Társaság 7 küldöttel, köztük S c h o n k a lovag elnök, C s a t á r y és Neuge- b a u e r igazgatók, a bécsi nagymalmok egy küldöttje, Industrieller Klub (Wien) 1 küldött, a bécsi hajóépitési kísérleti állomás 4 kiküldöttje. Városok: Wien Weiskirchner polgármester vezetésével 21 küldöttel, Hainburg a. D. 2 küldöttel. Kloster ne u b urg 1 küldöttel, Korneuburg 1 küldöttel, Krems 4 küldötte), Urfahr 1 küldöttel, M e 1 k a. D. 2 küldöttel, Spitz a. D. 2 küldöttel, Linz 3 küldöttel, Grein 2 küldöttel, Tulln 6 küldöttel, Reichenberg 1 küldöttel és P ö c h 1 a r n 1 küldöttel. Jönnek-e a bolgárok és a törökök? Amióta a Dunakoníerencia gondolata fölvetődött, azóta állandóan napirenden volt az a terv is, hogy a dunai szövetségbe bele kell vonni a balkáni barátainkat, a törököket és a bolgárokat is, sőt Romániáról is sok szó esett. Ami Romániát illeti, már az első, a budapesti városházán tartott értekezleten sok fejtörést okozott az, hogy mi legyen Romániával, amelynek hatalmas Dunaszakasz jutott osztályrészül? Most ez a gondunk természetesen tárgytalanná vált: a románkérdést majd dicsőségesen harcoló katonáink fogják eldönteni. A múlt héten különben az a hir terjedt el, hogy hivatalos kiküldetésben a bolgárok és törökök nem jönnek el a budapesti Dunakonferenciára. Kérdést intéztünk tehát e tekintetben a városházán a Duna- konferencia intézőihez, ahol a következő választ kaptuk: Ez a kérdés inkább a diplomácia hatáskörébe tartozik, mint azokéba, akik a budapesti Dunakoníerencia előkészítésével foglalkoznak. Kívánatos lesz, hogy balkáni barátaink is csatlakozzanak a sok reménynyel kecsegtető dunai szövetséghez. Egyszóval a bolgárok és törökök hivatalosan nem vesznek részt a budapesti fíunakonfer encián, ez azonban nem jelenti azt, hogy bolgár és török vendégeink ne érkeznének, igenis szép számmal várjuk őket és máris sok jelentkezőnk van Szófiából, Rusccsukból és Konstantinápolyból. A Duna-iroda. Az elmúlt héten a városházán a folyosók és lépcsők falán sűrűn jelent meg egy fekete kézzel ellátott fehér tábla, ezzel a felirattal: D u n a k o n í e r e n- c i a. Más szóval irodát szerveztek, amely a konferencia előkészületeinek nagyarányú munkáját végzi. Az iroda élén Miklós Elemér dr. tanácsjegyzö és Zilahi Dezső, az Idegenforgalmi Iroda igazgatója buzgólkodnak éjjelt nappallá tevő szorgalommal. Az iioda élete rendkívül élénk, sőt napró'.-napra nagyobb lesz a feldolgozandó anyag, mert a jelentkezések valósággal özönével érkeznek. Miklós tanácsjegyző annak a reményének adott kifejezést, hogy 700—800 résztvevője lesz a konferenciának. Igen szép és megbecsülni való érdeklődés mutatkozik a fővárosi bizottsági tagok között, akik napról-napra többen jelentkeznek. Hatalmas számmal lesznek képviselve a Dunamenti magyar városok is. A magyar résztvevők után következnek számban az osztrákok, de a németek is imponáló módon képviseltetik magukat. Az iroda pár nap alatt pompás működésbe lendült és különösen akkor vár majd rá jelentékeny feladat, ha a konferencia vendégei megérkeznek. A Fővárosi Hírlap és a Dunakonferencia A Fővárosi Hírlap nem ünnepli külön kiadásban a Dunakonferenc'iát, amely ma már nem szorul fellengős szavakra, nincs szüksége gyámolitó jóindulatra. A magyarságnak és Budapestnek nyert ügye van és akkor, amikor azt a tényt konstatáljuk, csak röviden akarunk rámutatni, hogy mi akkor tettük meg kötelességünket, amikor még 'a nagyközönség, de meg a sajtó sem ismerte föl Budapest dunai központtá való emelkedésének jelentőségét. A Fővárosi Hírlap sok sikerre hivatkozhatik már Budapest emelése körül, de különös büszkeséggel mutathat rá arra, amely a Duna gazdasági erejének kihasználása körül megindult. Végigharcoltuk a küzdelmet addig, amig győzedelmeskedett Budapest, a magyar hajózás és maga a pártatlan tiszta igazság. Pedig akkor, amikor mi először mártottuk tintába toliunkat, hogy a dunai hegemóniáért küzdelembe álljunk, még igen kevesen voltak tisztában azzal, hogy mi a jelentősége a írni akciónknak. A Fővárosi Hírlap volt az első lap. amely hirt adott Bléyer regensburgi polgármesternek Bár- czy polgármesterhez intézett leveléről. A budapesti és bécsi sajtó ezekről a hasábokról értesült az eseményről. Amikor végre eljutott a hir a bécsi lapokhoz is, akkor eszmélt föl Weiskirchner és akkor indult meg a nagy harc Budapest és Bécs között. A küzdelemben adatokat szolgáltatva, magát Weiskirch- nert is megszólaltatva, lelkesen kivettük részünket és most, amikor az ügy diadalát üljük, ünnepi köntös és ünnepi álarc nélkül állunk helyünkön és hirdetjük, amit az első perctől kezdve hirdettünk: a magyar gazdasági élet fejlődésében u j fejezethez értünk el. Budapest, 1916. augusztus 30. • • • A családi pótlék. Városházi körökben nagy az elkeseredés a miatt, hogy a közgyűlés határozata, amelylyel a családi pótlékot engedélyezte, még mindig csak — határozat. Értesülésünk szerint a belügyminiszteri döntés már megtörtént, s az iratok Mdrher Aladár tanácsnok-főjegyzőnél vannak. A miniszternek állítólag kifogásai vannak a közgyűlési határozat egyes pontjai ellen és ezért az előterjesztés újból a közgyűlés elé kerül. Budapesten nem építenek. Némely iparág nagyon keveset szenvedett a háború alatt, vagy éppen föl is virágzott, némelyiket azonban a háború majdnem teljes szünetelésre kényszeríti. Ezek közé tartozik az építőipar. Az épitőmun- kások szervezete statisztikát készitett a háborús évek építkezéséről s ez a legjobban megvilágítja a mai helyzetet. 1914. augusztus elsején 157 építkezés volt, ezek között 25 háromemeletes, 50 négyemeletes és 26 ötemeletes. 1915. augusztus elején 108 építkezés volt, ezek között 5 háromemeletes, 39 négyemeletes, 13 ötemeletes. Ez év augusztus elején már csak 13 építkezés van, ezek között csupán egy három és egy négyemeletes, a többi csak földszintes ház, vagy átalakítás. Az építkezés tehát jelenleg majdnem teljesen szünetel. Elektrotechnikusok háborúskodása című cikkünkre vonatkozólag, mely multheti számunkban jelent meg, dr. Soltész Adolf ur, az Országos Iparegyesület igazgatója, a következő helyreigazító sorokat közli velünk: „Igen tisztelt Szerkesztő Ur! „Elktrotechnikusok háborúskodása ‘ cirnii cikkére vonatkozólag legyen szabad közölnöm, hogy Stern Sándor úrral, az Országos Iparegyesületben tartandó felolvasására nézve semmiféle megállapodásunk nincs. A közleménynek reám vonatkozó része tehát nyilván téves értesülésből ered. A dologról egyszer telefonon beszélgettem Stern úrral — természetesen anélkül, hogy sejtelmem lett volna bármely háborúskodásról, — de köztünk megállapodás nem történt és a nevezett urat azóta nem is láttam.“ A Kristálypalota megnyitása. Szeptember 1-én, pénteken nyitja meg uj szezonját az Opera házzal szemközti Kristálypalota. Ez az uj szezon egyben teljesen uj korszakát is jelenti a Kristálypalotának. A direktora: Mérei Adolf, a Népopera volt főrendezője. A megnyitó műsoron a színház és kabaré ad egymásnak sokat ígérő találkozót. Lesz Du goldige Frau! (Te aranyos asszony) címen egy német operette; szerzője: Benatzky. A főszerepet G ii nther Mici, a bécsiek Fedák Sárija adja, partnere Hans L a c k n e r, a bécsi Volkstheater művésze. A magyar operettet, melynek cime A r i- z o n d e. szerzője a hires Gilbert, D i ó s y Nusi, a Vígszínház v. primadonnája, Ferenczy Károly és Újvári Károly készül sikerre vinni. A kabaré rész élén Trude Voigt és Kitti Starling áll és itt mutatkoznak be a Budán híressé vált He rezeg Vilmos. meg Antal Erzsi kolozsvári szubrette és pedig Kondor Ernő „Megverjük a kuckót“ c. énekes darabjában. Azután Csákv Biri. Az előadás */»8-tól W 12-ig tart. Nyilatkozat. A fővárosi Meidinger-kályhák javítási munkálatainak versenytárgyalásával kapcsolatosan néhány lap azt irta, hogy a főváros ügyészi hivatala a pályázók, tehát ellenem is csalás vétsége miatt bűnvádi eljárást indított és hogy a közszálli- tásokból való kizárásunkat indítványozta a belügyminisztériumnak, sőt volt olyan lap is, amely azt irta, hogy már ki is zártak a közszállitásokból. — Mindkét tényállás merően e lenkezik az igazsággal, mert először is a főváros ügyésze a tanács által uta- sittatott, hogy az összes pályázók ellen kihágásért, tehát nem csalás miatt indítsa meg az eljárást. Másodszor. mert a közszállitásokból annyira nem zártak ki, hogy a szóban forgó munkálatok kivitelével most is cégemet bízták meg. — Úgy a városi ügyészség eljárása, valamint a bíróság előtti kihágási eljárásnak kimenetele elé nyugodtan tekintek, mert tisztázódni fog ez ügyben való szereplésem, amely nem méltatlan a már 17 év óta fennálló cégem becsületes munkával megszerzett mocsoktalan hírnevéhez. Da tisztázódni fog ez ügyben szereplő Fischer Salamon eljárása is, amely alkalomig minden jóhiszemű ember ítéletének felfüggesztését kérem. Budapest, 1916. augusztus 22. Kitűnő tisztelettel: Koch Jenő. Maximálják a vendéglő-árakat Kassán. A kassai vendéglősök dr. B I a n á r Béla polgármester meghívására tanácskozást tartottak a hadiétlap ügyében és arra a megállapodásra jutottak, hogy étlaptervezeteiket a hadiárakkal együtt a polgármesterhez beterjesztik. A vendéglősök túlnyomó része már be is mutatta tervezetét, melyekből kiderül, hogy képesek
