Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-08-02 / 31. szám

2 Budapest, 1916. augusztus 2. fogják beszerezni és szétosztják az egyes kór­házak konyhái között. Ezekkel az újításokkal Budapest közegész­ségügye hatalmas lendülettel menne előre, bár egyelőre még igen nagy akadályok tornyosul­nak a szép tervek elé. Elsősorban a beláthatat­lan végii háború, másodsorban a rendkívüli ará­nyú pénzkérdés, végül pedig a drágaság, amely a háború után az építőiparban uralkodni fog. Budapest fejlődéséneik és kulturális nívójának tartozik azonban azzal, hogy ezekben a nagy- fontosságú kérdésekben minden akadályt le tudjon gyűrni. Túljegyezték a kölcsönt. Az aláirt összeg meghaladja a 130 millió koronát. A háború megtanított bennünket arra, hogy önmagunkra támaszkodjunk. Különösen pénz­ügyi téren tapasztaltuk ezt, ahol a magyar nemzet óriási erőkifejtést mutatott. Hadikölcsö- neink sikeréhez méltóan sorakozik a 80 milliós fővárosi kölcsön meglepően fényes eredménye. A végösszeg még nincs megállapítva, de máris konstatálható, hogy az aláírásra bocsátott ösz- szeget túljegyezték. A főváros kölcsönszükségleteit azelőtt túl­nyomó részben külföldön fedezte. Itthon csak kisebb függőkölcsönöket vett fel. A mostani emisszió tehát fordulópontot jelent a főváros financiáinak történetében. Egy nagyobb kon­szolidált kölcsön minden nehézség nélkül, sőt anélkül, hogy a főváros bárkire, bármiféle nyo­mást is gyakorolt volna, a belföldi piacon pla- szirozható volt. Ez a körülmény bizonyára a jö­vőben is Útmutatásul fog szolgálni. A kölcsön sikere egyúttal fényes megnyilvánulása annak a bizalomnak, amelylyel pénzügyi körökben a főváros hitelképessége iránt viseltetnek. A főváros kölcsönkötvényei kétségkívül a legelőnyösebb és legbiztosabb tőkebefektetést képezik. Ezekért a papírokért a fővárosnak egy millió lakosa egész vagyonával és jövedelmével szavatol. Ezenkívül Budapest községi vagyona is jóval meghaladja az adósságokat. Máris állít­ható, hogy ezek a 951/2-es árfolyammal kibo­csátott 6 százalékos kötvények a háború után a legkeresettebb értékpapírok lesznek és a mostaninál jóval magasabb árfolyamon fogják vásárolni. Megelégedéssel láttuk, hogy a fővárosban a kölcsön iránt minden oldalról nagy érdeklődés mutatkozott. Különösen áll ez a pénzintézetekre, melyek nemcsak saját számlára, de tisztviselőik nyugdíjalapjára is nagyobb összegeket jegyez­tek. így a Kereskedelmi bank, a Hitelbank, a Leszáimitolóbank és Pesti Első Hazai Takarék egy-egy millió koronát jegyeztek a hivatalnoki nyugdíj-alapra. Egyes nagy ipari vállalatok is jelentékeny összegeket Írtak alá. De a vidék és a külföld is meleg érdeklődéssel kisérte a köl­csön sikerét és szintén jelentékeny az az ösz- szeg, amelyet e réven is jegyeztek. Tudjuk, hogy az ilyen emissziók sikere jó­részt annak kellő előkészítésétől függ. Ezt a nagy körültekintést igénylő munkát dr. Bér­ez ell Jenő tanácsnok, a pénzügyi osztály veze­tője végezte azzal a szaktudással és alaposság­gal. melyet nála minden ügyben megszoktunk. A háború nagy terheket ró a fővárosra. Min­den jel arra vall, hogy a fővárosnak a békekö­tés után ismét nagyobb kölcsönre lesz szüksége, egyrészről a függő kölcsönök törlesztésére, másrészről pedig az invesztíciók folytatására. A külföldi piacokon jó ideig nem számíthatunk kölcsöneink plaszirozására. Minden államnak oly nagymérvű tőkeszükséglete lesz, hogy felesle­geit maga fogja abszorbeálni. Budapestnek is a belföldi piacon kell majd ismét kölcsönszük­ségleteit kielégítenie. A mostani emisszió sikere garanciát nyújt arra, hogy a hazai pénzpiac a fővárosnak a jövőben is rendelkezésére fog állani. ❖ A jegyzés részletes kimutatása még hiány­zik, de információnk szerint a végösszeg meg­haladja majd a 130 millió koronát. A Kereske­delmi Banknál körülbelül 38 millió koronát, a Hitelbanknál 35 millió koronát, a Hazai Taka­rékpénztárnál és a Hazai Banknál együttesen 23 millió koronát, a Leszámitolóbanknál 15 millió koronát, a Wiener Bankvereinnál 10 mil­lió koronát, az Angolbanknál 6 millió koronát, a Központi Takarékmii 21I2 millió koronát je­gyeztek, amely összeghez még hozzájönnek a többi bankoknál, a vidéki pénzintézeteknél és a külföldön történt jegyzések. A végeredmény tehát, amelynek pontos kimutatása csak napok múlva várható, jóval meghaladja a 100 millió koronát. Előreláthatólag mindenki jegyzésének csak 59 százalékát fogja megkapni. Előkészületek a Dunakonferendára. Műszaki főelőadó : Fock Ede tanácsnok. A szeptember 4-ikén megtartandó Dunakon- ferencia előkészületei nagyban folynak. Kissé különösnek tetszik, hogy a városházán olyan titkot csinálnak a dologból, mintha valami me­rényletet akarnának előkészíteni, pedig min­den reményünk megvan rá, hogy Budapest presztízse, a magyar folyamhajózás hegemó­niája győzelmesen fog kikerülni. A bajorokkal és osztrákokkal való tanácskozásoknak határo­zatai már végérvényesek. Változtatni a dolgo­kon nem lehet. A most folyó előértekezletek pusztán a részleteket ölelik föl. Tudvalevő, hogy a konferencián a műszaki kérdéseknek magyar előadója lesz. Mint érte­sülünk, a magyar szakemberek Fock Ede ta­nácsnokot, a kiváló technikust kérték föl, hogy fogadja el a műszaki kérdések főelőadói lisztjét. A műszaki kérdések körül nyugodt munka folyik. Anélkül azonban, hogy az ügynek ár­tani akarnánk, konstatálnunk kell, hogy a köz­jogi kérdések megbeszélése nem fog ilyen nyu­godt mederben lefolyni. Amikor ezt jelezzük, egyben bizalmunkat fejezzük ki aziránt, hogy a jogos és méltányos álláspont védői győze­delmeskedni fognak. A Dunakonferencia külföldi szakelőadói kü­lönben szintén intenziven dolgoznak. Soha annyi németnyelvű levél nem jött a budapesti városházára, mint mostanában. A konferencián igen sokan akarnak fölszólalni, miért is a ma­gyar rendezők óvatosságból körlevelet bocsá­tottak ki, amelyben tisztelettel rövidségre figyelmeztetik a szónokokat, annyival is inkább, mert húsz percnél tovább nem lehet szónokolni. Reméljük, ezt nem fogják a magyaros vendég- szeretet rovására írni . . . Budapest — Böhmen, Österreich. Működik az idegenforgalmi iroda. A fővárosi idegenforgalmi iroda még meg sem kezdte működését és úgyszólván meg sem alakult, máris igen érdekes és fontos feladat jutott osztály­részéül. Nagyon jól tudjuk, hogy Németországban nem igen ismerik Magyarország közjogi helyzetét. Hogy kinek köszönhetjük ezt, nehéz meghatározni. Talán a saját nemtörődömségünknek, de valószínűleg ha­sonló mértékben jóakaró barátainknak. Ez a kérdés nem is annyira fontos, mjnt az a másik, hogyan le­hetnie ezen valamiképen segíteni? Az idegenforgalmi iroda programmjában termé­szetesen igen fontos szerepet fog játszani Magyar- ország közjogi helyzetének az idegenek előtt való megvilágjtása. Igen rokonszenves, tiszteletreméltó je­lenségnek látjuk, hogy bár az iroda még egyébként nem kezdte meg működését, a tekintetben már ko­moly akciót kezdett. És Z i 1 a h y Dezső igazgató lel­kes magyarsága, ügybuzgalma a garancia arra, hogy nem lesz a dolog eredménytelen. Láttunk egy levelezőlapot, amelyet Vita Emil dr. tanácsnok küldött át az idegenforgalmi irodának és amely a következő ékes címzést viselte: Budapest Böhmen, Österreich. Hát csak természetes, hogy a kettős tévedésről ki kellett oktatni a különben derék német céget. Ilyen és hasonló esetek nagy számban fordulnak elő, de nincsen olyan a városházára intézett közjogi tévedés­sel küldött levél, amelyre az idegenforgalmi iroda meg ne tenné a maga megjegyzéseit. Mindez azonban a legtökéletesebb udvariasság hangján történik. Úri tonusu levelet kap mindenkir aki nem tudja, hogy Budapest Ausztriában, Csehor­szágban, vagy Romániában van-e? A levél bő köz­jogi magyarázatot ad és elmondja, hogy a németek hii szövetségesei, a magyarok szereztek annyi érde­met a világháborúban, hogy be ne kebelezzék őket a Gesammtmonarchiába. De légióként Csehor­szágba ... Zöldség- és gyümölcsközpont. Üldözik a krumplifelhalmozókat. A főváros burgonya-akciója, amelyet Márkus Jenő dr. tanácsnok vett igen ügyesen és sok hozzáértéssel, nagy üzleti szellemmel a kezébe, ma már az igazi siker jeleit mutatja. Elsősor­ban is a krumpli kilója ma Budapesten nagy­ban 20, kicsiben pedig 24 fillér, holott egészen bizonyos, hogy a városi krumpliközpont nélkül legalább 50 fillért kellene fizetnünk, aminthogy a nagyobb vidéki városokban ma tényleg eny- nyit is fizet a lakosság. A földmivelésügyi mi­niszter tehát a legjobb módot találta meg arra, hogy a burgonya-elosztás helyes legyen és az árak ne emelkedhessenek mértéken túl. így történhetett az, hogy Budapestre a burgonya- fölhozatal ma napi 24—28 vaggonra emel­kedett. A vidéki szervezés természetesen igen nagy munkát ad, de a budapesti szétosztás sem megy valami könnyen. Annál is inkább, mert Márkus tanácsnok éber szemekkel ügyel arra, nehogy a kereskedőknek kiosztott áruval visz- szaéléseket űzzenek. Megtörtént már, hogy néhány nagykereskedő megpróbált elrejteni né­hány vaggon ujkrumplit, de igen hamar rajtuk- ütöttek. Általában véve azonban a budapesti kereskedők nagy tisztességgel tartják magukat a megállapodásokhoz és különösen a kiskeres­kedőkre van kevés panasz. Pedig Márkus ta­nácsnok egész kis házi detektivtestülettel dol­gozik, amely éber figyelemmel kisér minden visszaélést, az áru elrejtését csak úgy, mint minden más spekulációt és egyben az árfelhaj­tást is. A Márkus-féle krumpli-központ sikere a földmivelési minisztériumot egyenesen arra kö­telezi, hogy a székesfővárosnak adott jogot a zöldségre és gyümölcsre is kiterjessze. Olyan népélelmezési cikkek ezek, amelyekből bár fö­lösleg mutatkozik, meg kell óvni, nehogy olyan mértékben lehessen exportálni, ami idehaza azt hozná magával, hogy szükséget látunk, ér­tesülésünk szerint a földmivelésügyi kormány már el is határozta, hogy a burgonya vásárlá­sához és szétosztásához hasonló jogokat e te­kintetben ismét a fővárosra ruházza és a zöld­ség, valamint az őszi gyümölcs dolgában már meg is kezdték a tanácskozásokat Márkus Jenő dr. tanácsnokkal. Úgy tudjuk, hogy a zöldségnemiiek közül a káposzta, sárgarépa, hagyma és paradicsom lennének azok, amelyeknek központszerü ke­zelésére a földmivelésügyi kormány Mápkus ta­nácsnokot akarja felkérni. A gyümölcsök kö­zül azokról van szó, amelyeknek a tömegélel­mezésnél van fontosabb szerepük, igy elsősor­ban az alma, dió és szilva. A tárgyalások, amelyek máris folyamatban vannak, remélhetőleg hamarosan befejeződnek és akkor minden kilátás meg van arra, hogy a zöldség- és gyümölsárak, ha túlságosan le nem is nyomhatok, de emelkedésüket meg le­het akadályozni és mindenesetre gondoskodás fog történni abban az irányban, hogy a főváros lakossága e tekintetben egy pillanatig se szen­vedjen hiányt. Dísztelen diszsirhelyek Az ingyenes sirok díszítése. Köztiszteletben megősziilt polgártársunk te, aki­nek egyeben reményed volt, hogy ha egyszer meg­szűnsz velünk tiporni a sárgolyót, Budapest székes- főváros ingyen sírhelyet, vagy — ha úgy tetszik — díszsírhelyet fog neked ajándékozni, fogadd őszinte részvétünket. Az ingyen sírhely körül bajok vannak, mivelhogy ma már semmit sem lehet teljesen ingyen kapni. Közéletünk nagyjai és kisebbjei ezentúl is meg fogják kapni a szabadjegyet egy-egy kényelmes sír­helyhez, ahol kinyugodhatják egy többé vagy ke- vésbbé munkás élet fáradalmait, de a mellékes költ­ségeket ezentúl nekik is föl fogja számítani a főváros. Az uj intézkedés nem egészen ok nélkül történt. Nem egyszer fordult elő, hogy egy egyesület, vagy kör ingyen sírhelyet kért valamelyik neves tagja szá­mára, akinek nem volt családja. A díszsírhelyet meg is kapták, el is földelték halottjukat, letették koszorú­jukat, de ezzel azután meg is szűnt minden. A drága halott sírján nem nyil't egy virág, nem nőtt egy íü-

Next

/
Thumbnails
Contents