Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-26 / 30. szám
Budapest, 1916 julius 26. 3 Aki nem hiszi el, hogy ez igy van, nézzen be a székesfőváros közegészségügyi ügyosztályába, ahol naponta egész sereg pesti gyászoló család jelenik meg, kérni, hogy kedves halottjukat egyik vagy másik „jó- lekvésii“ budai temetőben hántolhassák el. Erre tudniillik külön engedelmet kell kérni, egyébként a hídon át való temetkezés el' van tiltva. B u z a y Károly dr. tanácsnoknak diszkrécionális joga az engedelem megadása. Es a tanácsnok liberális felfogására vall, hogy minden alkalommal meg is adta az engedelmet. Most azonban fordulat történt a dologban. Linde n b a c k Károly, a jobbparti temetők (igazgatója, megkérte Buzay Károly tanácsnokot, hogy ne adjon engedélyt többé a Budán való temetkezésekre, mert a budai temetőkben ma már igen kevés a hely és a temetők nagyobbitására sem áll rendelkezésre terület. A tanácsnok méltányolva az igazgató érvelését, csak a tegméltányosabb esetekben adja meg az engedelmet a budai temetkezésre. Vannak azonban esetek, hogy nem lehet ridegen elzárkózni, mint amikor bebizonyítható módon az egész család valamelyik budai temetőben fekszik, vagy például amikor valaki budai lakos létére valamelyik balparty kórházban halt meg. A szegény pestieknek tehát ma már az a vigasztalás sem maradt meg, hogy ha már Budán nem lak- hatik életében, legalább örök álmát ott akarja aludni. Marad mindnyájunknak egyetlen vigasztalásként a budai nyári vacsora . . . Milliók sorozása a városházán. Pénz áll a házhoz. Dacára, hogy a főváros kölcsönének nyilvános aláírása csak julius 27., 28., 29-ikén lesz, máris igen nagy érdeklődés nyilatkozik meg iránta. Pénzügyi körökben megindult jóslások máris megállapítják, hogy a módfelett előnyös feltételek mellett kibocsátott kölcsönre nemcsak mindenki, akinek tehetsége van hozzá, jegyezni fog, de egészen biztosra veszik, hogy túl is fogják jegyezni. Erre mutat az a körülmény is, hogy már az aláírások megkezdése előtt a pénzintézetekhez nagy összegű előjegyzések érkeznek. Az előjegyzések leginkább a fővárosi bizottsági tagoktól és a székesfővárosnál érdekelt vállalkozóktól származnak. Tőkepénzesek és kisemberek egyaránt gyorsan és biztos szemmel belátták, hogy pénzüknek jobb befektetést nem találhatnak, mint amilyen a székesfőváros kölcsöne. Ugyanez áll a vidékre is. A vidék is megmozdult és egészen határozottan lehet arra számítani, hogy a székesfőváros kölcsönénél a vidéki jegyzések igen nagy összeget fognak kitenni. * A székesfőváros 80 millió korona összegű 6 százalékos kölcsöne 60 év alatt évenkint kétszer és pedig januárban és júliusban megejtendő sorsolás utján törlesztendő, de a székesfőváros fentartja magának a jogot arra, hogy a kölcsönt egészben vagy részben 1912. julius 1-től kezdődőleg 6 havi felmondás utján visszafizethesse. A kölcsön 200, 1000, 5000 és 10.000 K-ás címletekben f. é. julius 27., 28. és 29-én 951/2°/o-os árfolyamon kerül kibocsátásra, mely árfolyam a sorsolási esély beszámításával az aláírók részére mintegy évi 6.32u/o-os kamatozást biztosit. Az aláírás alkalmával az aláirt összeg 10°/o-a teendő le biztosiitékképen. A jegyzett összeg fele augusztus 5-én, másik fele pedig augusztus 5-től kezdve legkésőbb augusztus 25-ig fizetendő be. A kölcsönkötvényekre előnyös feltételek mellett adnak a pénzintézetek előleget. Az első sorsolás már f. é. október 1-én történik és a kisorsolt kötelezvények 1917. január 1-én kerülnek beváltásra. * Budapestnek ez a pénz befektetésre kell, vagyis arra, hogy a háború alatt, illetve az azt követő első időben se akadjon meg fejlődésében, mely úgy az ország, mint minden egyes lakosa számára oly mondhatatlanul becsessé és szükségessé tette a magyar világvárost. Budapest, amint tovább fejlődik: ez több támasztékot, több kereseti alkalmat, több ellátottságot, több vagyon-, élet- és hadibiztosságot jelent általában valamennyiünk, s valamennyiünk révén minden egyesünk számára. A legáltalánosabb, s a legegyénibb, a legnemesebb s a leggyakorladbb érdekek igy teszik ajánlatossá az uj fővárosi kölcsön jegyzését. Ezért van meg minden kilátás arra, hogy nyilván már az első kibocsátó napon túljegyzik. A törvényhatóság nyári szünete alatt — julius közepétől augusztus végéig — lapunk a rendesnél kisebb terjedelemben jelenik meg. A Dunakonfereneia. A Dunakonferenciát most már egészen határozottan szeptember hó 4-ikén tartják meg Budapesten. A nevezetes közgazdasági esemény az Akadémia üléstermében fog lezajlani. Bárczy István dr. polgármester levélben kérte Berzeviczy Albertet, a M. Tud. Akadémia elnökét, hogy az üléstermet erre a célra engedje át. A Dunakonferenciával kapcsolatosan szakkiállítás is lesz Budapesten, amely kiállítás rendezésére a polgármester Kvassay .lenő min. tanácsost kérte föl. Ki éleimezi a tengerhajósokat? Az uj lisztrendelet megjelent, de abban teljesen megfeledkeztek a szegény tengerhajósokról, akik hajóikon valamelyik dalmát kikötőben vesztegelnek és bizakodással várják a háború végét, amikor imbolygó otthonukban újra nekivághatnak a végtelen Óceánnak. Tavaly még az Országos Gazdasági Bizottság gondoskodott ezekről a hontalan páriákról, az idén azonban teljes bizonytalanságban vannak, hogy ki fogja nekik az élelem beszerzését engedélyezni. A Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság idejekorán átlátta a helyzet fonákságát és előbb a Haditermény r.-t.-hoz fordult, hogy személyzetének élelmezését biztosítsa. Itt azonban azt a fölvilágositást nyerték, hogy a kikötőkben veszteglő hajók élelmezéséről nem gondoskodhatnak. Élelmet tehát nem, de tanácsot adtak. Minthogy a vállalatnak Budapest a székhelye, ajánlották, hogy forduljanak a fővároshoz kérelmükkel. A társulat vezértitkára, Pásztó Jenő, erre Folkusházy tanácsnokhoz ment, aki azonban felvilágosította, hogy a főváros csak a saját területén lakó polgárokról tartozik gondoskodni, az idegenben tartózkodó hajósszemélyzetet tehát nem élelmezheti. A vállalat most a kereskedelmi miniszter utján a földmivelésügyi minisztert kéri föl, hogy a szükséges lisztet megkapja. A Rókus-kórház uj köntöse. Egy apró anekdotát akarunk elmondani, amely azoban élénken jellemzi B(á r c z y István dr. polgármestert. Egy apróság, egy színes folt a jubiláns Bárczy portréján, de mégis valami abból a nagy szeretetből, amelylyel a polgár- mester az ő Budapestje iránt viseltetik. A napokban történt, hogy a polgármester útja a Rákóczi-uton át vitt. Autójából érdeklődve nézte a Rókus-kórház renoválási munkálatait. Aztán gondolatokba merült és mikor megérkezett a városházára, sürgősen hivatta Hönig Dezső műszaki tanácsost, a Rókus-épités legfőbb vezetőjét. Műszaki dolgokban megbízik a polgár- mester kiváló szakembereiben, de Budapestet másként is szeretni kell. Budapestnek szépnek is kell lenni és ebben a rajongásban aztán igazán Bárczy az első. Szemtanuk mondják, hogy félóra hosszat tanácskozott Honig miiszaki tanácsossal, hogy milyen színűek legyenek a Rókus ablakrámái és virágállványai. Bizonyos, hogy a polgármester pompás artisztikus érzéke ha többel nem, ismét egy kellemes színnel teszi gazdagabbá a Rákóczti-utat. Vajat hüt a főváros. Ezidőszerint hetenkint 15 vaggon vajat hoz be a Haditermény r.-t. vajközpontja külföldről. Ebből a 15 vaggonból a fővárosi élelmiszerüzem hetenként tiz vaggon vajat vásárol, amelynek azonban csak csekély részét bocsátja áruba. A vaj halmozásával az a célja a fővárosnak, hogy november—decemberben, amikor az árak emelkedni szoktak és a készletek is csökkennek, piacra dobja a Hűtő- házban elraktározott készleteket. Aszfaltburkolás. Az út- és csatornaépítési albizottság Fock Ede tanácsnok elnöklete alatt hétfőn délelőtt ülést tartott és tárgyalás alá vette a Mester-utca burkolására vonatkozó, e hó 17-én beérkezett ajánlatokat. Többek hozzászólása után elhatározták, hogy az úttestet, a kis kőre tett ajánlatok mellőzésével, aszfalttal burkoltatják és elfogadták a Magyar Aszfalt r.-t. ajánlatát, aki a munka elvégzésére 211,886 koronáért (14 évi fentartás és négyzetméteren- kint 66 filléres javítás mellett) vállalkozott. A gázmüvek uj fövegyésze. A székesfővárosi gázmüvek igazgatóságának előterjesztésére a székesfőváros tanácsa dr. \\ o h 1 Gyula vegyészmérnököt a gázmüvek fővegyészévé nevezte ki. A barakk-iskolák építési vállalkozói. A fővárosi barakk-iskolák építésére beadott ajánlatok közül a székesfőváros tanácsa a kővetkező ajánlatokat fogadta el: Brunner Ferenc ajánlatát a Hungáriákul üti barakkokra 93 K., az óhegyi barakkokra 105 K, Steine r József ajánlatát az Egressy-uti barakkokra 95 K, a W i p p 1 e r és társa cég ajánlatát a Liget-uti barakkokra lot) K, a Szegényház-u. barakkokra 99 K. Welitsch Arnold ajánlatát a Pongrác-uti barakkokra 104 K, a Százados-utcai barakkokra 115 K egységár mellett. Henry-aréna hűvös és szellös nyári helyiségében örvendenek0 Ad‘r°k -állandían "aRy Izgatottságnak örvendenek. A jo műsornak arany az ára, de aranyat M ar i e or ',armmc. száma közül a legkiválóbbak. Marietta, tornaszno, a Wi y Pantze r-csonnrt mutatványai, A P u s z t a * y e r m e k e í p^sTri! íi 'j-1 J'i Vó-',n V 'J k- ' - döild''Ó' a H e n r y-csoport, Henrietta, kitűnően idomított kutyáival R ibohó/nV T, id0mit?t,t szamár és a legmulattatóbb Donocok es augusztok. Javítási munkálatok a kórházaknál. A székesfőtí/tott s7rkPhhtZak Wtási munkálataira az utóbb a.rt(szukebbkoru árlejtések alapján a tanács a kővetkezők ajánlatait fogadta el: Biehn János ajan atat a Szent István-kórház G. pavilonjának rabitz-munkájára 2625 K-ért, a Wippler és társa cég ajanlatat a Telep-utcai fiókkórház keramitlap- niikolo munkájára 5362 K-ért, ugyanott a kőmives- munkara Ágoston Géza ajánlatát 2000 K-ért, a Szent (jellért-kórház gázóráinak felállítására Töke György ajánlatát 10.100 K-ért, a Bakács-téri klinika mázolómunkájára a Hantos testvérek cég ajánlatát 1455 K-ert, a Szent István-kórház H. pavilion- i villamosvillá^itási és szellőző munkáira B a r t a Karoly ajánlatát 26.408 K-ért, a Rókus-kórház műtermének, sterilizálóinak és mellékhelyiségeinek mázolására Grünwald Béla ajánlatát 14.000 K-ért, ugyanott az ajtókra és ablakokra Szántó Adolf ajánlatát 3914 K-ért, a Szt. István-kórház főzőkonyha-épületének mázoló munkáira Fischer Ernő ajánlatát 12.600 K-ért és a Rókus-kórház főzőkonyhájának mázolómunkáira Englii nder Mór ajánlatát 11.000 K-ért. A Gellért-fürdő építkezése. A Gellért-fürdő és szálloda ablakdisz stb. berendezésére, valamint a papirkárpitozó munkára a székesfőváros tanácsa által július 17-én tartott árlejtésen ajánlatot adtak be: az ablakdisz stb. berendezésre: Hirmann Ödön utóda 103.970 K-val. Kelemen Adolf 93.488 K-val, Köntös iparművészeti műhely 80.392 K- val, Lukács József csak az ablakdiszekre 7263 K- val; a papirkárpitozó munkára: Hahn és Steiner József 20.675 K-val, S ii d f e 1 d Gyula 20.006 K-val. Lépcsőrendezési munkálatok a Pontv-utcában. Budapest székesfőváros tanácsa a Ponty-utcában létesítendő munkák biztosítására 1916. julius 10-én versenytárgyalást tartott, melyre vonatkozóan julius 17-én hirdette ki a döntést. Eszerint Krausz és G r i b i c e r budapesti cég nyert megbízást 8932.45 korona ár mellett a munkának budakalászi kővel való elvégzésére. Beketow-cirkusz. A cirkusznak ez a legérdekesebb félhavi műsora. Egyetlen szám nincsen, mely a közönség érdeklődését fel ne költse, le ne kösse. A miisor starja a B 1 a n k-család zsonglőr- jelenete. Ezeknél jobb, ügyesebb zsonglőrök Budapesten még nem jártak. Mutatványuk eredeti. Az igazgatóság a közönség kívánságára visszaszerzöd- teti a thelepátia csodáit, a 2 C a m i 11 o s t. Ezek az emberek mutatványaikkal megdöbbentik a közönséget. Ismeretlen emberekről, kikről sohasem hallottak, kiket sohasem láttak, meg tudják mondani, a harctéren hol tartózkodnak, milyen állapotban vannak. A műsornak jó fele komikus szám és a közönség az egész előadáson keresztül vagy csodálkozik, vagy kacag. Vadgesztenyét kérünk! Az állatkert igazgatósága kéri mindazokat a villatulajdonosokat, akiknek kertjében, udvarában vadgesztenye terem, hogy azt összegyiijtsék és az állatkerti állatok részére felajánlják. A szarvasok és antilopok szívesen eszik a vadgesztenyét, sőt a tevék és zsiráfok is kedvelik azt megfőzve. Körülbelül 500 métermázsát szeretne az állatkert igazgatósága összegyűjteni. Nantas. Nantas kis regény, amelybe Zola egy szédítő pályafutás regényes történetét tömöritette. A regény a Milliók Könyve cimii gyorsan népszerűvé vált vállalatban jelent meg, amely a magyar és a külföldi irodalom legérdekesebb regényeinek közlését tűzte ki föladatául. Ára ennek is, mint a Milliók Könyve többi regényeinek, 30 fillér. MATTON!-FFxeT természetes ég vényéé SAVANYÚVIZ.
