Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-01-19 / 3. szám

Budapest, 1916 január 19,

5

Székesfőváros Elektromos Müvei vezérigazgatójának véleményét kérte tói, aki ezeket mondta:

— Természetesen minden áremelés káros hatással szokott lenni a fejlődésre. Ezzel kell számolni akkor is, amikor az elektromos áram megadóztatásáról van szó, mert bizony meg- eshetik, hogy az áremelés csökkenteni fogja a csatlakozások számát. Viszont azonban kétségtelen, hogy az elektromos áram megadóztatásával a fővárosnak nagyobb lesz a jövedelme. Hogy azután a villanyfogyasztás emelkedése, vagy az adó utján befolyó összeg a foltosabb, azt a közgyűlés hivatása megállapítani. Tulajdonképpen az elektromos áram. megadóztatása nem más, mint az áram árának fölemelése. Egyébként az is kétségtelen, hogy az adó behozatala módot ad a gázgyár nak arra, hogy erősebb versenyt fejtsen ki. Reméljük, hogy az uj adó, ha már az emelkedés ezáltal nem is fog a régi arányban megmaradni, de csökkenés sem fog beállani az üzemfogyasztásban.

A kereskedők sérelmére vonatkozólag G i- r a r d i József udvari szállítót, a Fővárosi Kereskedők Egyesületének alapitó tagját és B o s- nyák Izsót, a Magyar Kereskedők Egyesületének és Lederma n n Mórt, a Kereskedők és iparosok Szövetségének elnökeit kérdeztük meg.

— A székesfőváros az üzletek fényes világítását — mondotta Girardi József — luxusnak állította oda, pedig a legkevésbbé sem az. Én nem a magam nevében beszélek, hanem igenis ismerem az összes fővárosi kereskedők véleményét. A fényes illuminácíó szükségből történik, reklám nélkül nem élhet a kereskedő mert a konkurrencia kényszeríti reá. Tessék elmenni azonban a kereskedők lakásaiba és meglátja, hogy akárhány helyen,' olyan kereskedőknél akiknek az üzlete pazar fénnyel van kivilágítva, odahaza egy víllanyláng mellett 'ül a család. Otthon ugyanis lehet spórolni, de az üzletben nem. Az összes budapesti kereskedők nevében beszélhetek, amikor azt mondom^ hogy nagyon igazságtalan megadózt tás lenne, ha tényleg behoznák az elektromos áram adóját. Mi külön mozgalmat nem is szándékozunk indítani, mert meggyőződésünk^ hogy nem lesz semmi a dologból. Ha komollyá lenne a terv, akii or teljes erőnkkel föl kellene vennünk ellene a küzdelmet. De reméljük, hogy a városházán be fogják látni ennek a tervnek a lehtetlen voltát.

Bosnyák Izsó igy nyilatkozott:

— Az elekromos áram megadóztatásának terve nem egészséges gondolat. Szinte nehéz is elképzelni, hogy ezt épen Glücksthal Samu, az O. M. K. E. ügyésze vetette föl, ráadásul meg még azt is mondta, hogy a kereskedők e.iz adó terhét a közönsgére fogják áthárítani. A budapesti kereskedők ezt a támadást éppenséggel nem érdemelik meg. A villanyárakkal mi már több ízben foglalkoztunk és olyan irányban, indítottunk mozgalmai, hogy azok olcsóbbak legyenek. Az hittük, hogy majd ha a főváros veszi kezébe az elektromos üzemet, el is érjük ezt a célt. Sajnos, éppen az ellenkező történt, ahelyett, hogy olcsóbb lenne a villany, amely nélkül a kereskedelem nem élhet, még inkább megdrágítják. Ezt igazán nem várhattuk a házikezeléstől. Egy okkal több, hogy a villanyáram megadóztatásával szemben minden erőnkkel fölvegyük a küzdelmet.

Ledermann Mór a következőket mondotta:

— Ebben a kérdésben az összes budapesti kereskedők egy véleményen vannak, mert mindnyájunkat súlyosan érintene az uj adó. De talán leginkább áll ez azokra a kereskedőkre, akiket én képviselek, pedig többnyire

isemberek. A mi szempontunkból a főváros igen nagy Eibát követne el, ha még ezzel is megterhelne bennünket. A jövőben a gazdasági élet bajai a kereskedőket amúgy is a legjobban fogják sújtani, különösen a mi szövetségünkben tömörült kisebb kereskedőket, akik máris jelentékenyen érzik az áruhiányt. A főváros különben fnegtehette volna azt is, hogy fölemeli a villany árát, ntem is tudjuk, miért ragaszkodik az adó formájához.

Mi kereskedők eddig azt reméltük, hogy a főváros házi kezelésében olcsóbb lesz a világítás és most ámulva látjuk, hogy éppen itt kezdik az adóemelést.

Másfél miliő

interkaláris kamatveszteség

, Váz Sony i Vilmos a költségvetés tárgyalásánál elmondott beszédében utalt a beépítetlen te. k ek interkalaris kamatveszteségére, mint

amely egyik forrása a deficitnek, összeállítottuk azoknak a nagyobb telkeknek a jegyzékét, amelyeket a főváros a 270 millió koronás beruházási Programm keretén belül megszerzett s amelyeket drága kölcsönpénzen vásároltak meg, a kölcsön után horribilis kamatokat fizetnek, anélkül, hogy bármilyen hasznát látnák a telkeknek.

A névjegyzék élén a hires K r a u s z-M a y e r- ícle telkek állanak, amelyeket a főváros ,,a VI. kerületi Angyalföld szabályozására 1911-be: vásárolt meg az Ingatlanforgalmi és Építkezési vállalat r.-t. néven szereplő konzorciumtól. A 404.000 négyszögölnyi terület vételára 6.350.991 korona volt, amelyből 1915. végéig 4,704.438 korona törlesztetett; a hátralék tehát 1,6464.553 korona, amely után a főváros természetessn kamatot is tartozik fizetni. 1910-ben a VII. kerületi Bosnyák-tér megnyitásának ürügye alatt a főváros 1,534.030 koronáért megszerezte a gróf Andráss y-féle ingatlant. 1911-ben 572.704

koronáért a H i e r o n y m i-féle telkeket a VI. kerületi felső Bikaréten. 1911-ben vásárolta meg a főváros a X. kerületi T a máss y-féle ingatlant 460.910 koronáért; 1910-ben ugyancsak e t- t ő 1 a tulajdonostól a Kálvin-téren 626.955 koronáért vett a város ingatlant. 1910-ben vette meg a város 387.093 koronáért a Bajza-utcai Törő k- fcle ingatlant. A Gellérthegy szabályozására vásárolta meg a főváros 1912-ben a S z i r m a y- féle ingatlant 199.712 koronáért; az ingatlan ma is olyan állapotban van, mint a vétel idejében. A Kelenföld szabály ozása címén két telket vásárolt a város 720.000 koronáért; a Mártonhegy szabályozására ugyancsak két telket 244.000 koronáért.

Külön fejezet illeti meg a Tabán szabályozási céljára vásárolt telkeket. 1909-ben megvette a főváros az Ingatlanforgalmi és Jelzálogkölcsön bank-féle 296.254 koronás, a Griinbut-féle 217.500 koronás, a Schmidt-féle 114.00 koronás, a Wei- m e s z-féle 39.500 koronás, Szarvady-féle 79.000 koronás ingatlanokat, azonkívül több kisebb ingatlant kb. 425.000 korona árban. 1910-ben 30 ingatlant vásárolt mintegy 2 millió koronáért,

1911- ben 20 ingatlant kb. 920.000 koronáért,

1912- ben 4 ingatlant 220.000 koronáért, 1913-bar*. 26 ingatlant 960.000 koronáért, 1914-ben 4 ingatlant 132,000 koronáért.

Megállapítható tehát, hogy a Tabán szabályozására eddig mintegy 5„300.000 korona értékben vásárolt a főváros telkeket. Minthogy pedig az ingatlanok megszerzése átlag 6 százalékos kölcsönpénzekből történt, világos, hogy a főváros a megvett, de eredeti céljaira fel nem használt tabáni telkeknél évente kb, 320.000 korona inter- kaláris kamatveszteséget szenved.

Van még ezenkívül kb. 3 millió korona értékű ingatlan, amely kihasználatlanul fekszik. Végeredményben tehát a főváros leltárában szereplő, de fel nem használt, parlagon heverő telkek értéke kerekszámban mintegy huszonkét millió korona, úgy hogy az interkaláris kamatveszteség, amely a 19 milliós deficitnek egyik alkati esze, másfél millió koronára tehető akkor, ha 6 százalékos kamatot veszünk alapul. íme, itt a deficit egyik legfőbb forrása.

QBBSHflBIBBW Wl IBB M-S BBBMflBBXXIBIIBHnE£BllBBIIBBBBBHIQBDm*6l

A községi takarékpénztár

és a PéninSézeti Központ

A községi takarékpénztár dolga ismét aktuális lett. Nem azért, mintha az a közgyűlési határozat, amely tiz esztendővel ezelőtt született s amelybe a közgyűlés egy független, önálló városi takarékpénztár létesítését határozta el testet öltene a közel jövőben. Sőt ellenkezőleg: a belügyminiszter és a pénzügyminiszter még mindig nem döntött, nincs is szándékában egyelőre dönteni. Ellenben ezen a héten megszavazzák a parlamentben a Pénintézeti Központ létesítéséről szóló törvényjavaslatot, amelynek

egyik pontja az, hogy 3 esztendőn belül nem lehet Magyarországon pénzintézetet felállítani. Ez pedig annyit jelent, hogy belátható időn belül még akkor sem létesülhetne a községi takarékpénztár, ha a kormány elhárítaná, magától a nagybankok ellenző befolyását és jóvá hagyná a vonatkozó közgyűlési határozatot.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a 3 esztendős terminus tulajdonképpen az idők végtelenjét jelenti, mert ha a kormány most a pártközi béke kedvéért el is fogadta ezt a rövid terminust, viszont nem vitás, hogy a Pénzintézeti Központ jóval hosszabb időre szóló alkotás lesz és 3 esztendő múltán ezt a terminust prolongálni fogják. Éppen ezért nagy felületesség terheli a tanácsot, amikor illetékes helyen elmulasztott lépéseket tenni arra, hogy a községi takarékpénztár sorsa a Pénzintézeti Központ alapításától fiiggetlenittessék. Talán még most sem késtünk el ezzel és talán akad a főváros országgyűlési képviselői között valaki, aki szót emel a Házban a községi takarékpénztár megmentése érdekében. Ha pedig a képviselőház közben már megszavazta a törvényjavaslatot, úgy a főrendiháznak módjában fog állani, hogy ezt a hibát kikorrigálja.

(DS&MőNV&Kj

Ügyosztályok átcsoportosítása.

Közvetlenül a tanácsnokválasztások előtt az a terv merült fel a városházán, hogy a tizenhat ügyosztály körül szüntessenek meg egyet úgy, hogy a szociálpolitikai ügyosztályt egyesítsék a közjótékonyságival, vagy pedig a közjótékonyságit a jogügyivel. Arról is szó volt, hogy külön testnevelési ügyosztályt állítanak fel. A 36-os választmány foglalkozott a dologgal és úgy határozott, hogy a tanács a választások u t á n készítsen erre vonatkozólag előterjesztést és igyekezzék arányosítani az egyes ügyosztályok munkáját. A közgyűlésen pedig S z a- II a y Mihály azt indítványozta, hogy állítson fel a város egy külön ügyosztályt a városházi anyagbeszerzések központi kezelésére és ellenőrzésére. Ami nem is olyan nevetséges dolog, mert a fővárosnak egyedül a napi szénszükség- lcte 45.000 koronát tesz ki.

Úgy értesülünk, hogy a tanács illetékes ügyosztálya a polgármester utasításai alapján legközelebb megkezdi az ügyosztályok átcsoportosítására vonatkozó előmunkálatokat. Bizonyos, hogy a készítendő előterjesztés még a nyári szünet előtt a közgyűlés elé kerül.

Szemenyei Kornél hősi halála.

A Lövésén ostrománál hősi halált halt Sze- m e n y e i Kornél dr., fővárosi bizotts. tag. Hárem esztendővel ezelőtt küldte be a Ferencváros polgársága a közgyűlésbe és már a következő bud get-vita tárgyalásánál nagy figyelmet keltő, okos beszédet mondott. Egyike volt a törvényhatósági bizottság legképzettebb^ legrokonszenvesebb tagjainak. Régebben a főváros tisztviselője volt és bizonyos, hogy ha fogalmazó korában más téren, más hivatalban nem talált volna érvényesülést, úgy ma tagja volna a főváros tanácsának. Szemenyei korai halála nagy megdöbbenést, őszinte részvétet keltett városházi körökben.

Megbukott a városi halárusitás.

A közélelmezési ügyosztály még az ősszel elhatározta, hogy a husdrágaság ellensúlyozására olcsó ten-r gerí halak árusításával fog kísérletezni. Evvel a vállalkozásukkal azonban Folkusházyék mint sok egyéb köz, élelmezési akciójukkal, kudarcot vallottak. Nemrégiben hivatalos közlemény is jelentette, hogy a város a tengeri hal árusítását beszüntette, mert a közönség nem vásárolt1. Tévesen sokan azt hitték^ hogy a város a Magyar halkonzerv gyártól vásárolta a tengeri halat. A tény azonban az, hogy a közélelmezési ügyosztály a tengeri halat közvetlenül külföldről szerezte be, de a szakszerűtlen kezelés miatt az elromlott, élvezhetetlenné vált és a közönség e miatt nem vásárolta. Értesüléseink szerint a Magyar halkonzervgyár r.-t. a ten-