Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-05 / 14. szám

Budepjejst, 1916. április 5. nyi tanácsnok röviden nyilatkozott s kijelen­tette, hogy az ügyet meg fogja vizsgálni. Kollár bizottsági tag interpellációja aktuálissá tette a gőzsikló megváltásának dolgát. A sikló koncessziója eredetileg gróf Széchényi Ödöné volt, tőle később megvette a Budai Hegy pálya r.-t., amelynek szerződése 1910-ban jár le. A szerződés feltételei szerint négy esztendő múlva teljesen ingyen kerül a sikló a főváros tulajdo­nába. Ha azonban a főváros nem akarja a há- ramlási időt bevárni, bármikor megválthatja a siklót, még pedig úgy, hogy megfizeti a vállalat­nak az eredeti beruházási tőke — 383.981 korona 40 fillér __ kétszeresét, levonva belőle a beruhá­zo tt tőke 5 százalékát annyiszor, ahány esztendő 1890 óta eltelt. Ha tehát a fővárosnak már most jutna eszébe a megváltás, úgy (19.000X26= 494.000; 383.981X2=767.962—494,000=273.962) 273.962 koronát kellene fizetnie, amit azonban a hátralévő négy esztendő alatt nem tudna behoz­ni, mert a vállalat tiszta nyeresége 40.000 koro­na körül forog, négy esztendő múlva azonban teljesen ingyen jut a főváros a sikló tulajdoná­hoz és akkor első dolga lesz, hogy a gőzjármüvet villamos üzemre alakitsa át. Városi adminisztráció a meghódított Belgrádban, Belgrád, április 2. (Kiküldött munkatársunktól.) Nem egészen hat hónap alatt az osztrák-magyar közigazgatás cso­dát müveit Belgrádban s ezt a két hatalmas vér­zivatart átélt várost uj játeremtette. Közigazga­tási szerveink a legprecízebben dolgoznak és ma Belgrád városában tökéletesnek mondható a rend egy várost illető vonatkozásban. Néhány hét előtt az eddigi polgármester, dr. Lévay lemondott állá­sáról s helyét dr. Veljkovics volt államtitkár fog­lalta el', aki mellé kormányzóságunk csupa szerb polgárokból álló községtanácsot nevezett ki, hogy ily módon is dokumentálja jóakaratát. Ma már ez a községtanács látja el a város vezetését, természetesen a kormányzóság ellenőrzése mel­lett. Veljkovics dr. polgármester helyettese, akit megkérdeztem a városi ügyek vezetéséről, a kö­vetkezőket mondotta nekem: — Még nem régen vagyunk hivatalban, de mondhatom,, hogy minden« a legjobb utón halad. Ha körülnéz a városban, láthatja, hogy mindenütt a legnagyobb rend van, a város utcái tiszták és rendezettek, azonki- vül a városi üzemek nagyrészt már meg­kezdték működésűket. Nagy gondot okozott nekünk a szegények ellátása, de hála an­nak a jóakaratnak, amelyet az önök kor­mányzata tanúsít, ezeken a nehézségeken is átesünk. Azt hiszem,, nemsokára minta­szerű lesz az adminisztráció. Útépítés, vízellátás, csatornázás. Belgrádnak erősen elhanyagolt utcái sok gon­dot okoztak a katonai hatóságok épitő-osztáiyá- nak. Külön munkásosztagokat rendeltek ki a munkák elvégzésére és ma már a legtöbb utca oly állapotban van, mint soha azelőtt. Eddig kö­rülbelül húszezer négyzetméter utcát köveztek újra, azonkivül rendbehozták a rakodópartot, a hadihidhoz vezető útvonalat, a Karagyorgyevics jNemania és Knez Mihajlovícs utcát. Uj burkolat­tal látták el azonkivül a Skudeníca és Kronska ulícát, valamint a Milán-utcát. A vízmüvek is megkezdték működésűket és a legutóbbi na­pokban már a legkülsőbb városrészekben lévő vízvezetéki csöveket is megigazították. Ma már egész Belgrádban hibátlanul funkciónál a vízve­zeték és üzemzavar hetek óta nem volt. A víz­vezetékkel kapcsolatban a katonai épitőosztály Belgrád csatornázását is rendbe­hozta és nem kevesebb, mint harminchat cső­törést igazított meg. A munkák elvégzésére háromszázharmincnégy méter uj csövet kellett lerakni. Számos utcában a tüzérségi lövedékek a bombázás alkalmával leszakították az úttestet, de ezeket a károkat is már rendbehozták. Ma Belgrád egész csatornahálózata, kisebb hiányok­tól eltekintve, tökéletesen működik. Villamos világítás és közlekedés. A városi elektromo s-m ü v e k e t a bombázás alaposan tönkretette, amikor csapa­taink bevonultak a városba, az teljesen sötétben volt, de a katonai épitöosztályok, élén F. al­ezredessel, hamarosan rendbehozták a villamos­üzemet. Rövid időn belül a főutcán kigyulladtak a lángok és nemsokára a mellékutcákban is ki­fogástalan volt a villamosvilágitás. Ma az üzem sokkal pontosabban működik, mint békeidőben és a villamosüzemek legnagyobb része teljesen aktiv. Jelenleg hatvan katonai parancsnokságon, és kilencszázhatvan magánházban, összesen ti­zennyolcezer lámpa ég. Az utcákat kétezer lámpa világítja. A Zimony és Belgrád között épült uj vasúti hidat ugyancsak villanyvilágítás­sal Látták el. Csapataink a város megszállása óta nyolcvan kilométer kábelt és drótot helyeztek el. Sok iskolában, kórházban, barakkban ugyan­csak víllamosvilágitást vezettek be. A tiszti- kaszinóban százhatvan villamoslámpa ég. A vil- lamosüzem központja, amely az első bombázás­nál is szenvedett, a második ostrom alkalmával szinte teljesen elpusztult. Ilymódon az összes gépeket ki kellett javítani, vagy újakkal pótolni. A mai központon kívül még két kisebb közpon­tot is létesítettek. A világításért a magánosok átlag napi két koronát fizetnek, a katonaság ter­mészetesen ingyen veszi igénybe az áramot. Belgrád utcáin a villamosközlekedés is megindult. Összesen öt relációban közleked­nek a kocsik, amelyeken szerb kalauzok teljesí­tenek szolgálatot. Karjukon a fehér karszallag: ,,k. u. k. Strassenbahn" felírással. Az ellen­őrzést katonák végzik, ugyancsak karszallaggal. Minden egyes ut ára tiz fillér. Csapataink két vonalat: a Kalimegdán felé vezetőt és a Toriak felé elágazót kiépítették, úgy hogy Belgrád vil- lamosvonal-hálózata ma jelentékenyen megnöve­kedett. A villamos reggel hat órától este kilen­cig közlekedik, meglehetősen jól. Katona- és népfürdők. A katonai hatóságok arra is nagy súlyt fek­tettek, hogy minél több fürdő álljon rendelkezésre. A fürdők ugyanis különö­sen szükségesek Szerbiában. Egyelőre a katona­ság részére állítottak fel két zuhanyfürdőt, mind­egyikben naponkint ezer ember fürödhetik meg. A katonai épitőosztály azonkívül a belgrádi la­kosság részére népfürdőt létesített, itt naponta/ négyezer ember fürödhetik meg. A katonai kór­házakban melegvíz-készüléket is berendeztek, úgy hogy a frontról sebesülten, vagy betegen ér­kező katonák ezekben a fürdőkben valósággal jótéteményhez jutnak. Közélelmezés. Apia c o k o n — két nagy piac látja el a vá­ros élelmezését __ mindenütt hatósági ellenőrzés al att árusítják a cikeket. Minden élelmicikknél tábla van kitéve, rajta a kormányzóságtól meg­állapított, fíxírozott ár. Ezek a piacok elég nagy, forgalomnak örvendenek, reggel hat órakor kez­dődnek és délelőtt tizenegykor is még számos vevő van. A katonai hatóság természetesen min­den segédkezet megad, hogy a szükséges árucik­kek piacra kerülhessenek. Az árak mérsékeltek. A hatóságnak külön közegei állandóan ott jár­nak a piacokon részben azért, hogy segítségére legyenek a vevőknek, részben azért, hogy esetle­ges áruuzsorát meggátolhassanak. Építkezés, parkírozás. Egyáltalában a ^aros képe teljesen megválto­zott, a lefolyt háborús hónapok nyoma már alíf látszik meg. A megrongált házak már nagybai épülnek, törött ablak pedig alig akad Belgrád­ban. Egész utcasorokon végig alig látja az ember hogy itt valamikor bombázás volt. A parkokat is rendbehozták, a Kalimegdán régi; parkja ma any- nyíra rendbe van hozva, hogy élvezet benne sé­tálni. A város többi részében is rendbehozták a parkokat, igy a Gracanícska- és Lazaréva- utcákban, ahol a kis parkokat a kertészet gyönyö­rűen feldíszítette, A Toplítsi-Venacen van egy park, amely évek óta el volt hanyagolva, ma már itt is minden szép díszes és minden viruló. Elmaradt haszonért 150)000 koronára perlik a fővárost. A cukor árának maximálása nagy harcot idé>- zett elő. A harc a város és a fűszeresek között indult meg és annak első következménye, hogy a fűszeresek bepanaszolták a várost a kereskede­lemügyi miniszternél, második következménye pe­dig az, hogy a füszerkereskedök a városi tanács közélelmezési ügyosztályának helytelen ármaxi­málása következtében elmaradt haszon címén 150.000 korona erejéig polgári pert indítanak a város ellen. A harc előzményei rendkívül érdekesek és fe­lette jellemzők a városi hatóságra. Február vé­gén jelent meg a 714- -1916. M. E. számú minisz­teri rendelet, amely a cukor árát tudvalévőén felemelte 14 koronával. Ez a rendelet intézkedik a cukor nagybani és kicsinybeni eladási áráról is, amennyiben kimondja, hogy az ármegállapítás tekintetében az 1915. szeptember 23-ikán kiadott 3465. M. E. rendelet 3. szakaszának intézkedései a mérvadók. A hivatkozott paragrafus szerint az alapárnál két koronával követelhető több 100 ki­logrammonként a nagybani forgalomban, a kís- kereskedési forgalomban pedig a nagykereskedési árhoz még kilogrammonként 8 fillért szabad hoz­zászámítani. A rendelet alapján a „Magyar Fü­szerkereskedök Orsz. Egyesületéinek titkára, Farkas Vilmos kiszámította a cukor detailárát, az egyesület a számítás alapján február 29-ikén plakátokat nyomatott és azokat megküldötte va­lamennyi füszerkereskedőnek. Március 4-ikén a főváros is kiadott egy plakátot a cukor árakról, azonban ennek a plakátnak a számadatai nem egyeztek a füszerkereskedök plakátjának a szám­adataival, a város az egyes cukorfajoknál egy­két fillérrel olcsóbb árat állapított meg a kor­mány által engedélyezett árnál. Már most az tör­tént, hogy egy csomó füszerkereskedő ellen, — akik az egyesület plakátján feltüntetett áron árulták a cukrot — a rendőrség eljárást indított, sok embert lebüntettek és több fűszeres nem is felebbezte meg a marasztaló ítéletet. Mivel a fűszeresek a rendőrségen arra hivat­koztak, hogy ők az egyesület számításai értelmé­ben adták el a cukrot, árdrágítás miatt eljárás indult meg a füszerkereskedök egyesülete, illet­ve Farkas Vilmos ellen. Ebben az ügyben a VII. kerületi kapitányság előtt három héttel ezelőtt tartották meg az első tárgyalást, ahol a minisz­teri rendeletek alapján Farkas Vilmos bebizonyí­totta, hogy a főváros a maximális árak megálla­pításánál tévedett. A rendőrség azonban nem hozta meg az Ítéletét és ebben az ügyben még ma sincs ítélet. Közben a füszerkereskedök jártak a kereskedelmi minisztériumban is, ahol az ügy referense, Búd János miniszteri tanácsos nagy megütközéssel vett tudomást a főváros maximá­lásáról és a helytelen maximálás miatt bekövet­kezett dolgokról. A tanácsos megígérte, hogy a minisztérium haladéktalanul intézkedni fog, mi­szerint a főváros hibás plakátját helyessel cse­réljék föl. Úgy tudjuk, hogy ez ügyben illetékes helyen kérdést Intéztek a vásárigazgatósághoz, hogy milyen alapon maximálta helytelenül a cu­kor árát? A vásárigazgatóság a kérdésre igy vá­laszolt: — Ezt a kérdést Folkusházy tanácsnok ur tar­totta fenn magának. A fűszeresek most nagyon el vannak kesered­ve és nem hajlandók megelégedni azzal, hogy a város egy uj plakát kibocsátásával reparálja a hibáját. A napokban értekezlet volt a füszerke­reskedök egyesületében és ezen a gyűlésen töb­ben azt indítványozták, hogy a város helytelen ármaximálása következtében a fűszereseket ért károsodásért a város ellen polgári pert kell in­dítani. A pert úgy akarják megindítani a fűszeresek, hogy az egyesület minden füszerkereskedőtől be­kéri a cukorvásárlásokról szóló számlát és ezek­ből állapítja meg, hogy a füszerkereskedök meny­nyi cukrot fogyasztottak el február 27-ike, vagyis a miniszteri rendelet megjelenése óta és igy a város helytelen ármegállapítása következtében

Next

/
Thumbnails
Contents