Fővárosi Hírlap, 1916 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-05 / 14. szám
Éü’dapíeíát, Í6:* április 5. tagjainak fogalma sem volt erről az intézményről. A nyomozás során azután kiderült, hogy csakugyan van egy Ócskavas leszámítoló iroda, amely tulaj dcnképen az ócskavaskereskedők kartellje. Ez az iroda ajánlatot tett a Fémközpontnak, hogy miután a közönség nem tudja eléggé a vasat az egyéb fémektől megkülönböztetni, amennyiben a közönség ócskavasat vinne a Fémközponthoz, az ilyen esetben utasitsák az eladókat az Ócskavas irodához. Ezt az élelmes ötletet megduplázták az- za1 a még ötletesebbel, hogy az ócskavas-iroda roppant komoly hivatalos szir^ezettel működik, a közönséget sorrend szerint a különböző ócskásokhoz küldik, akik kartelben lévén, szuverén módon szabják meg az árakat. Ilyen adatok birtokában a tanácsnak többé nem voltak aggodalmai, hanem az ócskavas- iroda mel őzésével odaadta az ócskavasat a Vulkán gépgyárnak. Sejtették persze a tanács tagjai, hogy az ócskavasasok forradalma nem fog elmaradrj és épen ezért határozottan kimondták, hogy amennyiben az ócskavas- iroda hajlandó a Vulkán által megajánlott 14.05 korona árat megadni, akkor nem a Vulkáné az ócskavas, hanem az övék. Felszólították tehát az Ócskavas leszámítolási irodát, hogy hajlandó-e ugyanezt az árat megajánlani. Erre a gorombaságra — mi sem termé- szeteseebb — ócskavasas.ék udvariasan nem is válaszoltak. Városi üzemek szénellátása. tfiz alá került kőszénbánya' A székesfővárosnak szerződéses szénszállítója a Budapest-vidéki kőszénhánya részvénytársaság, amelynek szerződése ez évi augusztus havának végén jár le. Időközben azonban olyan körülmények játszottak közre, amelyek szükségessé tették, hogy a szerződést már most, sőt március hó elejéig visszamenőleg kössék meg. A Budapestvidékí kőszénbánya kétféle szenet, két bánya különböző minőségű és értékű szenét, szállította a fővárosnak. A pilisszentiváni bányában termelt szén volt a gyengébb minőségű, a jobb pedig a pilis-vÖrosvári. A pilis-szent-iváni szenet a vízmüvek, a kórházak és egyéb fővárosi üzemek használták, mig a jobb minőségű pilisvö- rösvári szén a kényesebb üzemeknek, többek között a kenyérgyárnak jutott. A kőszénbánya már meg is tette újabb ajánlatát a szerződéskötés céljából és már körülbelül kész is volt az egyezség, amikor a pilisszentiváni kőszénbánya fölmondta a szolgálatot, viz alá ke- rüyt és egyetlen darab szenet sem lehetett belőle többé bányászni. Ez március 9-ikén történt és igy szükségessé vált, hogy azonnal uj szerződést kössenek a főváros szükségleteinek pilisvörösvári szénnel való teljes ellátására vonatkozólag. Az uj szerződés a tanács két hét előtt tartott ülésén került tárgyalás alá és annak megkötéséhez a tanács hozzá is járult. Az uj szerződés visszamenőleg március 9-íkétől érvényes és szerinte a Budapest-vidéki kőszénbánya a főváros egész szénszükségletét pilisvörösvári szénnel elégíti ki, természetesen jelentékeny áremeléssel. Ez az áremelés az uj szerződés szerint mintegy 15 százalékos általános emelést jelent és a minőségbeli értékemelkedés mintegy 10 százalékot tesz ki, A legutóbbi tanácsülésen azonban a Budapest- vidéki kőszénbányának egy újabb kérésével is foglalkoztak. Ez a szállítási tarifák emelésére vonatkozott. A bánya mindjárt a háború kitörésekor kísérleteket tett a szállítási tarifák emelése érdekében, amennyiben a budapesti telepeken levő szenet a vállalatnak kellett 14 filléres egységárak mellett a külvárosokban levő üzemekhez tengelyen elszállítani. Buzáth János tanácsnok azonban mindezideig ellentállott a társaság kérésének. Most azonban, amikor a fuvarbérek óriási emelkedése tökéletesen megokolta a szállítási tarifa emelését, a tanács kénytelen volt némi re- kompenzációba belemenni. Miután a szállítások áremelkedése mintegy 24.000 koronás többletet tett volna ki, a XII-ik ügyosztály 12.000 koronát ajánlott meg. Ehhez azután a keddi tanácsülés is hozzájárult, egyben azonban szerződésszerűen kikötötték azt is, hogy abban a pillanatban, amikor a főváros kívánja, a fuvarozást házi kezelésbe veszi. Mihelyt a fuVartelep 'elegendő kocsival és lóval rendelkezik, ez meg is fog történni. Idegenforgalmi irodát állít fel a főváros« Négy esztendő kitartó munkája után végre a világháború megérlelte a közgazdasági ügyosztály vezetőjének, Vita Emil dr. tanácsnoknak az idegenforgalom emelését célzó terveit. Több ízben megemlékeztünk már arról, hogy a központi hatalmak egységes alapon akarják megszervezni a háború utáni idők idegenforgalmát. A lipcsei konferenciának az volt az eredménye, hogy végre nem csak szóval, .hanem tettel is készül valami Budapesten, amiből az idegenforgalomnak hasznos fája idővel kinőhet. A tanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy idegenforgalmi irodát szervez, amelynek vezetésével Zilahi Dezsőt bízza meg. Az idegenforgalmi iroda munkája az lesz, hogy Budapest fürdőit, állatkertjét, összes nevezetességeit, látványosságait a külföldön állandóan propagálni fogja és gondoskodik arról, hogy a Pesten megforduló idegen megfelelő ellátásban részsüljön. Zilahi Dezső, akit a városgazdasági és közgazdasági ügyosztályok vezetőinek közös előterjesztésére a polgármester az uj intézmény élére állított, legutóbb a hirdetővállalat szolgálatában állott. Korábban a Budapesti Hírlap kiadóhivatali igazgatója volt és kiváló tanujelét adta ágilitásának, modern kereskedői szellemének. A sikló megváltása. Egy bizottsági amelyről megfeledkeztek A közlekedési bizottság legutóbbi ülésének na*" pirendje előtt szót kért Kollar Lajos es kiindulva abból, hogv a fogaskerekű tarífaemelési kérelmét bizonyára követni fogja a gőzsikló is, megemlékezett arról, hogy a közgyűlés tizenöt esztendővel ezelőtt bizottságot küldött ki a sikló tarifareviziójának ügyében. Ennek a bizottságnak az lett volna a feladata, hogy megszüntesse azt az anomáliát, hogy aki csak felfelé akar menni a siklón, annak is meg kell váltania a jegyét visszafelé. A bizottságot 15 év óta egyetlenegyszer sem hívták össze. A felszólalásra RéPest száztíz év előtt. Dédapámról, nemes íllyei K o v ác s y Károlyról, ki is szabad királyi Pest városának választott polgára volt (anno 1819) régi könyvek maradtak rám. E könyvek elszürkült betűi a régi Pest történetét mesélik s ahogy fakó lapjaik megzörre- nek, mintha messziről valami édes muzsika zson- gana. Pesti útmutató az egyik és németül P a t z k ó Ferenc József kiadásában jelent meg 1804-ben. Sommás történeti összefoglalás után abc-rendben sorolja föl az utcákat, tereket és a nevezetes épületeket, a nevek mellé jeleket írván, melyek segélyével azok könnyen feltalálhatok a könyv végéhez ragasztott térképi ábrázolaton. A térképen öt szin jelöli a városrészeket. Lilával festették ki a régi, azaz belvárost, narancssárgával az uj, máskép Lipótvárost, szürkével a Terézvárost, téglaszínűvel a Józsefvárost, szalmasárgával a Ferencvárost, A Belvárostól, mint három csáp, ágazik el három felé, a város három főutja: az Üllői, a Kerepesi és Váci-ut. Észak felé az újépületnél vége a városnak, ám a Józsefváros már akkor is igen szétterjedő, úgy hiszem majd egészen az Orczy-kertíg ér, A Terézváros némi nyúlványokban a városligeti fasorig terpeszkedik. Nevezetes épületek is vannak többen, igy például az országút mellett mindjárt a gránátos kaszárnya, vagy a Lipótvárosban a Sótéren a Harmincadhi- vatal és a Sóhivatal, a legfelsőbb magyar feleb- "bezési hatóság örök időkön át. A Ferencváros sarkán, a mai vámház környékén volt a halásztó és a molnártó, melyek között is a Mészáros-utca ftorkolt a Dunára. A vásártér megint a Lipótvárosban volt s ugyancsak ott a Dunaparton a vásárosok sora. Pest már akkor is a kávéházak városa, a legjelesebb, leghíresebb közöttük a Chemnizerí- sche, vagy Nagy kávéház, mely a könyvecske szerint a „berendezése és a nagysága miatt legelső a k. k. államokban“. A sok márvány és tükör és a pompás óra a nagyteremben, melynek bolthajtása négy nagy' oszlopon nyugszik, gyönyörű képet ád a fényes esti lámpa világításban. A kávéháznak gyönyörű kilátása van a Dunára, más oldalról pedig a Fő-utcára. A sarkon a kávéház előtt székek és asztalok állanak és a vendégeket ott is kiszolgálják a kívánt frissítőkkel. Öt bílliárdnál játszanak reggeltől estig. Az italokat szinezüst csészékben szolgálják föl, ami egyébként a többi nagyobb kávéházban is szokás. Zöld lomb, fasor azonban már akkor is kevés volt Pesten, miért is ajánlva reméli a könyvecske, hogy az Üllői-utat, a Kerepesi-utat és a Váci-utat mielőbb hársak és nyárfák fogják szegélyezni. A tereket sem ültették be fával, sőt a város szép szálas ligetét, a Zergét, majd egészen kivágták. Ám a Duna-parti sétány már akkor is kedvelt találkozó helye a finom társaságnak. Az Orczy- kert egyik fő büszkesége a pestieknek, hova an- dalogni járnak ifjú párok és emlékezni az öregek. A Városligetet akkor még inkább Batthyány-er- dőnek nevezték, mivelhogy a város használatra és kiszépitésre Batthyány prímásnak 24 évre átengedte. Némely nevezetesebb házak is vannak. A gróf Batthyán y-h á z a mai Muzeum-kert környékén négyszögben helyezkedik el. Batthyány prímás vásárolta össze az egyes kis házakat és ő egyesítette a nagy négyszögben. A „Chemnízerisches Hau s“, melyben ama nevezetes kávéház székel, a város egyik leg-; szebb épülete. Két emeletes és egy lebontott körbástya köveiből épült, négy udvara van és világos, kényelmes lakószobái. A Csekonics ház már akkor is a legelőkelőbb házak egyike a Kecskeméti-utcában és külön nevezetessége a gyönyörű belső berendezése. A Jankovich- h á z az Egyetem-téren áll, azaz körülbelül a mai Ferenciek-terén és fő ékessége a szép épületekben egyébként is gazdag térnek, a házban hires- nevezetes könyvtár talál helyet. A Károlyiháza belváros legszebb és legnagyobb magánépülete. Az Orczy ház a legjövedelmezőbb mindenik között. Főleg a zsidó kereskedők lakják, akiknek zsinagógája is ott van a házban. A Teleki ház a Szervita-téren kicsi, de magas és szép és a legnevezetesebb magyar kéziratokat őrzi. Az Ürményi ház rézzel födött, két emeletes, kétudvaros ház a Vásár-téren és négy oldalán 28 bolt van. A boltok azonban csak vásárkor vannak nyitva. A templomok közül a Ferenc-rendüekét, a görögökét, az egyetemi templomot, amely azelőtt a pálosoké volt és a piaristák templomát említi föl a könyvecske. Hosszasan foglalkozik a Széchényi, máskép országos magyar könyvtárral és az egyetemi könyvtárral és más tudományos intézetekkel. A polgári kórház, a Rókus, bizony már a tényleges város végén áll. Színháza is van Pestnek a Duna-parton, ama hires Rondella, nem messze a hajóhídtól, ám a könyvecske írója úgy látszik nem sokra veszi jelentőségét, mivelhogy csak ép fölemlíti. A megtört formájú hajóhíd köti össze Budával Pestet, mint egy gyönge lánc. Lent a város alatt a vízi malmok kettős sora őrli a búzát monoton zúgással. A város közigazgatása élén ezidőben K r e g á r Mihály polgármester áll. A bírói tisztet B o rá- r o s János tölti be, a tanácsnokok: Ebenhöch Antal és Pistóri János, aki kapitány is, szószóló pedig V a s s Jakab. Ezt már egy másik könyv meséli s e másik könyvről is mesélek máskor. —kó.
