Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-24 / 39. szám
Harmadik évfolyam Budapest, 1914. szeptember hó 24-éh. 39. szám fciiin'iimiiiaiiiainö'MraiiiaiiiaTiiaiiidliiaiiiniiiaiiiaiHninanioiiiBiaaiiiaHinniamaiuBmmiiaiuesinDmg ELŐFIZETÉSI JtRUKi Égési évre .......................ló K Fá i évre............................. S K Eg yes számok hajit* a- tök a kiadóhivatalban.. Várospolitikai és közgazdasági hetilap FmimiSm «z«pM«z<ä Dacsó Említ Tüi’ssx.ttT’heamto dr. Szilágyi Hugó Meg jetcn ih minden szerdán. Szerkesztősig és kiadóhivatal t V#. kér,, Szív-utca • • • IS. szám Telefon........................... Mo ntecuccülinaH hívták az osztrák-magyar hadseregnek azt a generálisát, aki fején felállttá a szöget azzal a hires mondásával', liotgy a háborúhoz elsősorban pénz kell, e mdllett azonban nem szabad figyelmen kiviil hagyni a pénzt sem, végül pedig pénzre is kelti gondolati a modern háború viselésnél. Tehát: pénz, pénz és pénz. Ez a hármas egység dönti el a népek szörnyű ösz- szeütközésének eredményét, a gyilkos fegyverekre pénz kelik a katonák élelmezésére, ruházatára, a sebesülteik ápolására, a háborúban elesettek hátrahagyott családtagjainak segélyezésére, a nyomorékokká vált hősök támogatására, a háború okozta károk helyrehozására miilllliiárdok kellenek. A mi hadseregiinknék nem is volt és nem is lesz hiánya pénzben. De Montecuccoli igéjét kiterjesztette most Vázsonyi Vilmos és hangos szóval hirdeti, hogy minden társadalmi és állami akció, amely a háborús viliágban szűkölködő lakosságnak a nyomorát, baját van hivatva enyhíteni, nem egyéb lelki ma- lasztinál!, ha nem áll elegendő anyagi eszköz rendelkezésre. Gyönyörűen megkonstruált tervekről hallunk és olvasunk, ámde a tervek keresztülvitelé temérdek pénzt iigé- nyel. Az a Programm, amelyet a városházán kidolgoztak s amely mindenre és mindenkire kiterjed, csakis úgy ér valamit, ha az álltam és a társadalom a legnagyobb áldozatkészséggel siet a főváros segítségére és hatalmas összegekkel gyarapítja azt az alapot, amelynek a célja, rendeltetése már Ismeretes, de a fedezete még nem. Holott most van az idője annak, a mikor a legszerényebb tett is szebben beszéli, mint a legragyogóbb szózat. A háborúnak együk legnevezetesebb tanulsága az, hogy az egyénnek alárendelt jelentősége van a nagy összességgel!, az állammal szemben. Az egyének vagyonához is az államnak van joga a háborúban. Vázsonyi Vilmos tervezetében bemnefog- laltatik a hadiadó kivetése is. Nem kell megijedni ettől a szótól. Ha a gazdagokban:, a tehetősekben nincsen meg az önzetlenségnek, az önkéntes adakozási készségnek az a foka, amelyet töltik méltán elvárhat ezekben a napokban a lakosság, akkor jöjjön bátran az állam és a város és tegye a kezét a Wert- heim-szekrényekre, a takarékkönyveikre és szolgálja ki önmagát oly mértékben, hogy a gazdag ember csak kevésbbé gazdag legyen, ellenben a keresetnélküli ember ne legyen a koldusnál is szegényebb, magára hagyot- tabb. A harctéren nincsen különbség gazdag és szegény között. Ne legyen tehát a szokottnál is kütömb a megélhetés lehetősége azok között sem, akik itthon maradtak. Lesze-költségvetés? 1 ngol és francia hitelezőink. Normális időkben szeptember hó végén már nemcsak a falevelek hullanak, hanem azok a remények is, amelyeket a jövő évi költségvetéssel szemben az egyes ügyosztályok táplálnak. Magyarul szólva: szeptember végén hozzáfognak már a pénzügyi osztályban a költségvetés összeállításához és Bérezel tanácsnoknak és Ács főszámtanácsosnak ugyancsak keserves munkájába kerül, amíg a költségvetés tételeit annyira meg tudják nyirbálni, hogy az egyesulyban hiba ne legyen. Ebben az esztendőben teljes bizonytalanság uralkodik e tekintetben is a városházán. A törvény világosan előírja, hogy a költségvetést legkésőbben november hó végéig a közgyűlés elé kell terjeszteni. De most a törvénynek erejét elvette a világháború és ma még senki sem tudja, lesz-e az idén egyáltalában költségvetés. Illetékes helyen erről a kérdésről a következő nyilatkozatot kaptuk: Szó sem lehet arrcT hogv normális költségvetésit tudjunk produkálni s hogy a törvényhatósági bizottság normális módon fetárgvalia azt. De valamilyen formában mégis meg kell oldani mielőbb ezt a kérdésit s ha másként nem megv. rendkívüli közgyűlésen keli felhatalmazni a tanácsot arra. hogy az idei költségvetés keretein belül vezesse tovább a város ügyeit mindaddig, amiig a normális viszonyok beállnak és szabályszerű költség- vetésről szó lehet. Egyelőre képtelenek volnánk fedezetet találni egész csomó olyan kiadásra, amelyek a háborúval kapcsolatosan merültek fel. A hadikórház igen nagy összeget fog igényelni, milliókat tesznek ki az egyéb kiadások is és azok az összegek, amelyek a háború folytán elmaradnak a bevételiekből. Hogy ezeket miből fograk pótolni:, arról ma még semmit sem tudunk. Bizonyos, hogy a normális helyzet ellkövetkezése után egv nagyobb kölcsönről kell gondoskodni a városnak s a íkölcsöuből lesznek fedezendők a háború által okozott károk, veszteségek, előre nem látott kiadások, A háború elmúltával a kölcsőnszerzés 'dolgában is uj helyzetekkel fogunk találkozni. Nem lehet ezentúl hosszú ideig más piacról szó, mint a németről, Tudvalévő, hogy a fővárosnak van egy százmilliós francia kölcsöne és egy 25 millió font sterlinges angol kölcsöne. Ezeknek a kamatait egyelőre nem kell íi- zetnünlki. de hogy később mi lesz a sorsuk a kölcsönöknek s hogy mi lesz a francia és angol hitelezők pénzével, azt magasabb hatalmak fogják eldönteni.- A fővárosnak a;z esztendő végéig elegendő pénzkészlete van a fővárosi bankoknál elhelyezve. Ha pedig addig a helyzet ki inam tisztul, akikor a kormány segit se gével függő kölcsönökkel leszünk kénytelenek operálni. Készem vagyunk minden eshetőségre és a legszigorúbb takarékossággal igvekszürlk elhárítani a pénzügyi krízist. Városatyák és tisztviselők a harctéren és odahaza. Kezdjük a hőssel, az egyedüli sebesülttel. Sze- menyey Kornél dr bizottsági tag, népfölkelő hadnagy, a mitrovicai szerb betörés visszaverésénél alsó karjába lőtt sebet kapott s most idehaza ápolják. A városatyák közül hadbavonultak: Bródy Ernő, Forbáíh Imre, Neumann Árpád, Vágó Gyula, Hetéés Antal, Erényi Béla (mint gyógyszerész), Bischitz Miksa doktor mint orvos, Schre- yer Jenő. Kassai Ferenc tartalékos hadnagy a katonai ügyosztálynál szolgál. Elüvös Iván, Lengyel Endre, Madarassy-Beck Gyula báró és Palo- tay Ödön Vöröskereszt-egyleti megbízottak, Ko- vách Aladár pedig a mentő-egyesület élén végez éjjel-nappal tartó, önfeláldozó munkásságot. A tisztviselők közül is sokan vannak a harctéren. Az ismertebbek: Lung és Gallina tanácsjegyzők, Tóth Péter, Szemethy Károly alügyészek, ifj. Némethy Károly fogalmazó. Felmentést kaptak a szolgálat alól: Harrer és Vita tanácsnokok, Bukovszky, Wit- tinger főjegyzők, Sztankovics Szilárd, Schmell- hegger tanácsjegyző, Muzsikó fogalmazó. Folknsházy tanácsnok megsebesült a városházán. A háborúnak nemcsak a harctéren vannak sebesültjei, hanem a bürókban is. A városházán pl. nem volt összeütközés a magyarok és az oroszok között, mégis súlyos sebeket kapott Folkusházy Lajos tanácsnok, a közélelmezési osztály vezetője. A. polgármester tudvalevőleg megalakította a fővárosi központi segítő bizottságot. Kilenc osztálya van ennek a bizottságnak, az osztályok élén állanak a tanácsnokok, ámde a közélelmezés legfőbb gondozójának a nevét hiába keressük azok között, akikre a polgármester a nagyarányú akciót rábízta. Pedig van egy külön népélelmezési osztály, amelynek programmja belevág a közélelmezési ügyosztály munkakörébe. Mégis dr. Wildner Ödön tanácsosnak az intézője ennek az osztálynak, nem pedig Folkusházy Lajos. A megsebesült tanácsnok tudvalévőleg súlyosan blamálta magát a lísztvásárlásnál. Tárgyalásokat folytatott heteken kersztül a pékekkel és a kereskedőkkel s azt hirdette, hogy a fővárosi malmok összes produktumait lekötötte a főváros számára. Ezt a ,,lekötött" lisztmennyiséget 48 koronás áron volt hajlandó a pékek és füszerkereskedök rendelkezésére bocsájtani. Amikor pedig az érdekelt testületek a tanácsnoki szó komolyságában bízva, aláíratták a tagokkal a kötleveleket s a tagok arra kötelezték magukat, hogy a főváros lisztjét limitált árban, 52 koronáért fogják árusítani: — akkor Folkusházy tanácsnok ur nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy: a malmoknál hirtelen szállítási akadályok merültek fel. miért is az egész akció meghiúsult és kéri- hogy a pékek és füszerkereskedök tekintsék meg nem történtnek az egész liszt-ügvet. Folkusházy tanácsnok ezzel a legnagyobb zavarba hozta a pékeket és kereskedőket, akik hittek néki és komolyan vették azt az ígéretét, hogy rendet teremt közöttük és a malmok között. így kerültek most az uzsorás malmok és a kapkodó, hitegető komolytalan tanácsnoki hatalom kettős malomköve közé s az egész akciónak, a lecáfolha.
