Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-07 / 2. szám
Miagi»Q»miiiaiiiaíiia»iiaHiaHiaiiinHia»iioiiiniiinmp!iiBiiiaiiiaiiiaiHa8iia8isDi»aiHatiiai«iniiBBiiiDníE EEÖEIXETÉSt JirtXKi Egész. évr*e .......................76 X Eé l évne.................... 5 X Eg yes számok, kayzfa a« tök a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap ™dmeiesÍe,%Í™2tTsTeTs fetelös sievhesztö Dac só Emil. T<ZfssíLeT> kcsitö &r>. Szilágyi Síncjó kiadóhivatal: VI. kér*., Sziv-utca e®* US. szám Telefon................. • 137-15 A Városi nagyon rossz asszony, mert nagyon sokat beszélnek róla. Most ismét az események központjába kerül, annak a szenzációs közlésnek a nyomán, amely a „Fővárosi Hírlap“ mai számának érdekességét biztosítja. A tényállás röviden az, hogy a polgármester tárgyalásokat folytatott Hűvösökkel, a tárgyalások folyamán elvi megállapodások történtek, amelyek a Városi életét hosszú időre meghosszabbítanák, a fővárosnak viszont rengeteg pénzébe kerülnek. A megállapodás szerint, melynek megkötésére senki sem hatalmazta fel a polgármestert, a főváros viseli ezentúl a Városi beruházásainak költségeit- A Városi viszont nagykegyesen — felemeli az összes jegyárakat. Jogi műnyelven úgy hívják azt a viszonyt, amely a főváros és a Városi között létrejönne, hogy: societas lecnina. A műszónak az értelme pedig az, hogy a főváros, a megállapodások szerint, csakis kötelezve volna, de jogai nem volnának Hűvösekkel szemben. Egyoldalú szerződést szeretnének kötni Hűvösök a fővárossal, szerződést, amely biztosítja az egyeduralmukat és ellenszolgáltatás nélkül terhelné meg a főváros háztartását a millióknak egész tömegével. Most tűnik ki. mennyire igaz az a közmondás, hogy kutyából nem lesz szalonna, hogy ami bűnben fogant, nem szelídül erénynyé. ami kezdettől fogva elhibázott dolog volt, abból az idők folyamán sem származik áldás. A Városi részvény többségének megszerzése pénzügyi szempontból szerencsétlen ség volt. Egyszerű számtani feladat annak a kiszámítása, mennyi osztalékot kap a főváros és mennyi kamatot kell fizetnie ama kölcsöntőke után, amelyre a részvények megszerzésének céljából volt szüksége- A differencia a főváros költségvetésszerü, évről-év- re ismétlődő kára s ha ehhez hozzáadjuk az óriási árfolyamveszteséget, akkor tisztán áll mindenki előtt az üzlet pénzügyi képe. A pénzügyi szempontokat azonban óvatosan kiküszöbölték az üzlet tervezői és végrehajtói. A polgármester egyre azon a vessző- paripán lovagolt, hogy az ár mellékes, a fővárosnak szüksége van a Pészvénytöbbségre; mert egyedül ennek a birtokában irányíthatja a közlekedési politikát helyes mederben. Beszéljünk őszintén: mindaz, ami a vételnél és a vétel óta történt, világosan mutatja, hogy a Közúti ellen kötötték meg az üzletet Hüvösékkel. S hogy minő eredménnyel, azt a. Kossuth Lajos-utcai és budai villamos-közlekedés teljes kátyúba jutása bizonyította fényesen. Legújabban pedig a Bárczy—Hűvös pakli, amely bűnben fogant és mint csöndes megállapodás, in sich-szerződés, fogja befejezni életétHarminc magyar nemes helyett harminc gerinctelen városatya tartott ujesztendö napján llmlára■ A vezetőjük pedig nem Kont, a kemény vitéz, hanem Bárczy Isván polgármester. A gyászmagyarok Tisza István elé járultak, a polgár- mester a főváros hódolatát honija a király számára s a kínálkozó alkalmat megragadva, hagyot nyalt a miniszterelnökön. Az idők jele, hogy amíg azelőtt hosszú tudósítások jelentek meg a főváros újévi csu- szás-tnászásúról, addig az idén bölcsen elhallgatták az egész aktust s csak a hivatalos közlöny számol be néhány szóval az üdvözlésről. A városatyák ellenben, akik részivettek a küldöttségben, jobbnak vélték, ha a nevük nem szerepel a jelenvoltak között. A Magyar Villamossági megváltását ma már , ak a szakértők . Jiuz- zák-halassztják. A szakértők lusták, a törvényszéknek összes szigorát kel\ velük szem- u'ii alkalmazni■ Ezen a héten jár le az utolsó terminus, a szakértők beadják véleményüket a bíróságnak s ha a vélemények egyezők, akkor fixírozva lesz az az összeg, amelynek ellenében a Magyar Villamossági ócska felszereléséhez, hálózatához jut a főváros. Nem tudjuk, mi a főváros igazi érdeke? Ha nem sikerül a megegyezés az árban, megin- ■ dal a hossza per. Ha pedig sikerül az az üzlet, húsz millióra lesz szükség s erősen kétséges, vájjon megéri-e ezt az összeget a Eischer-te- lep. Egy húsz milliós üzletet nyolc százalékos uzsoraköícsönnel kezdeni; nem a legjobb kilátónkra vab. Az orvosok háborúja elemién nagyon különös sziláién tüntette fel az orvosokat, ügy szóltak az első hírek, hogy marhahusforradalom ütött ki közöttük, hogy a mozgalom célja tisztán a mindennapi marhahúsnak a biztosítása. Ez pedig nem lehet rokonszenves senki előtt sem, mert a főváros megteszi a kötelességét akkor, amikor levest, pecsenyét és tésztáit ád a kórházi doktoroknak. A marhahús-lázadás nem jogos, a középosztály legjobban szituált tagjainak az asztalim sincsen mindennap marhahús is, pecsenye is, fekete kávé is. A kis dolgokról azonban bölcsen a nagy dolgok felé eveztek az orvosok. Amikor látták, hogy a marhahús-mozgalom kudarccal végződik, hirtelen felfedezték, hogy egyéb sérelmeik is vannak. És itt kezd a dolog komolyra fordulni. Mert a marhahús bátran elmaradhat az orvosok asztaláról, abban viszont teljesen igazuk van, hogy a fizetésük nevetségesen csekély. Bárczy és Hűvös paklija. Merénylet a főváros vagyona ellen. Amikor a pénzügvi bizottság a költségvetés előirányzatát tárgyalta, valamelyik bizottsági tag kérdést intézett a polgármesterhez aziránt, mi lesz a Városi Villamosvasút nagy beruházási Programm iával. Bárczy István válaszában jelezte, hogv a két villamostársaság koncessziójának revíziója s az ezzel ösz- szefüggő kérdések rövid időn belül, mindenesetre az 1914. év első negvedében kerülnek tárgyalás alá. A polgármesteri Ígéret ezúttal teljesülni fog. Természetesen ismét nem a közérdeknek lesz belőle haszna. Biztos értesülésünk szerint Bárczy István és Hűvös József között tárgyalások vannak folyamatban s e tárgyalások során a következő elvi megállapodás jött létre: 1. A Városi területhasználati szerződését (koncessziói huszonöt évvel meghosz- szabhitiák, vagyis a szerződés nem 1940- ben jár le, hanem csak 65-ben. 2. A főváros magára vállalja az ezután 'építendő vonalak teljes amortizálását a szerződés egész tartamára. 3. Az 1917-ben való megváltás jogát fentartia magának a főváros4- A főváros részesedése a bruttojöve- delem 12 százalékára emeltetik fel. 5. A főváros hozzájárul ahhoz, hogy a viteldiiakat az egész vonalon felemelje a Városi Villamos. A hatkrajcáros szakasz- jegy hétre, a nyolckrajcáros légy tízre emelkedik, azonkívül a nagyobb távolságokra még drágább jegyeket adnak ki. Öt kemény pont az eddigi eredménye a polgármester és Hüvösék tárgyalásának. Ha ugyan egyáltalában szó lehet itten komoly tárgyalásokról- Az első pillantásra nyilvánvalóvá válik mindenki előtt, hogv itt voltaképpen teljesen egyoldalú tárgyalások folytak: hüvösék, diktáltak és a iószivii Bárczy István minden egyes feltételre kimondotta a boldogító igent.. Mit jelentenek a harcias őt pontok? Vizsgáljuk meg őket egyenként: Ad 1. A főváros, helyesebben szólva Bárczy polgármester, nagyúri gesztussal lemond a megváltás jogáról és biztosítja, prolongálja Hüvösék uralmát 1965-ig, tehát olyan időkig, amikor a mai generáció már részben a kerepesé részben a rákoskeresztúri temetőben fogja várni a feltámadást. A város, ahelyett, hogy megragadná a kínálkozó alkalmat és most már nemcsak jogilag, hanem tényleg is tulajdonába venné' a Városit, hetediziglen megszilárdítja Hüvöséket családi hitbizományuk szabad élvezetében s a megváltás jogát kitolja olyan terminusra, amikor minden valószínűség szerint elavult közlekedési eszköz lesz már a villamosvasút, amikor tehát a megváltás joga egy fillért sem ér többé. A d 2. Ez a pont az a mézesmadzag, amely végighúzódik minden tanácsi előterjesztésen, a polgármester minden ténykedésén. Nem más; mint maszlag a megváltás jogának 1917-re való fentartása, mert hiszen ha a megváltás komoly szándéka a fővárosnak, akkor miért kell a koncessziót 1965-ig meghosszabbítani? Ne felejtsünk el, ennél a pontnál még egy szempontot. Amikor a főváros megszerezte a Városi részvényei-
