Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-23 / 52. szám
£ Bud apóst- 1914. december 23. 3 Derűs képek egy derütlen közgyűlésről. Öt hetes pauza után végre ismét gyakorolhatták városatyai jogaikat és kötelességeiket ama- gyar főváros törvényhatósági bizottságának tiszteletreméltó tagjai. Némelyikük már 'el is felejtette a járást s e helyett megtalálta a — kijárást... Nyomott, mélabus hangulat vonult végig a pipázón és a termen. Akkor még Arangyelovácnál és Belgrádnál tartottunk és a bus magyarok még nem tudták, hogy kelepcébe került az oroszlán, Lengyelországban magyar bakák és vörös ördögök kergetik maguk előtt a fehér cár katonáit. A szerb poloska volt a főtéma és egy fizetésképtelenségben megöszült és meggazdagodott városatya igy vigasztalta atya-társait. — Gyönyörű egyezségre van kilátás. Nándorfehérvár a miénk és Belgrad a szerbeké! * Sorra felvonultak a városatya-hősök. Palotay Ödön őrnagyi egyenruhában jelent meg, mint egyszerű főmegbizott-helyettes. Mellén a Vörös Kereszt-érdem, a hadi ékítmény nélkül. Erényi Béla patikus-hadnagy is ott volt és Kassai Ferenc élelmezési hadnagy is, aki két marcona századost küldött egy újságíró nyakára, amiért az újságíró a harctérre küldte őt. Ellenben hiányzott a sorból Neumann Árpád Kossuth Lajos-uicai vörös ördög és hogy komoly vitézről is szó legyen, hiányzott Forbáth Imre, aki Przemysl várát védi s a közgyűlésen való megjelenésben némileg gátolva van. A sebesültek: Szemenyei Kornél és üllmann Gyula, hasonlóképpen távolmaradtak. Pontban négy órakor csöngetett a polgármester és mialatt a németek Lovicot, azalatt a városatyák a helyeiket foglalták el. Az előadás a háború jegyében indult meg. Bárczy podeszta bemutatta a legújabb bizottsági tag, Bayer Dezső jogtanácsosának levelét, amelyben a jogtanácsos közli, hogy az uj városatya jelenlegi foglalkozása: hadifogoly Angliában. Ennél szebb karriért még nem csinált egy pesti városatya! A közgyűlés a háború tartamára felmentette a purgós Ba- yert a közgyűléseken való megjelenés alól. Puha- szivü városatyáink élénken sajnálták uj kollégájukat és az egyik azt mondta: — Szegény Bayer, purgatóriumból purgató- riumba került. Hja, ez a háború! . . . Buzáth tanácsnoknak is megvolt a maga külön, kis háborúja. Előbb Földes Árpád tüzelt a gázmüvek ellen. A király tanácsosa és a zsibárusok jogtanácsosa zokon vette, hogy nem vették tekintetbe városatyai minőségét és nem sietlek felMostanáhan tele van a város untauglich reg- rutával, a besorozott népfö like Hőkkel! Sehol egy csiiggedíés, sehol egy panaszos szó. Muszáj elmenni a háborúiba, punktum. Elszántan, mindennel leszámolva néznek sorsuk elé és egészen bizonyos, hogy nem válnak szégyenére az öreg bakáknak. A magyar vitézség nemcsak künn a csatatereken ragad'ja bámulatra a világot, de itt is feszíti az idegeket, a kávéházaik, vendéglők asztalainál, a bárókban és a gyáraikban- A háború egyszerűen átment a vérünkbe, a haláltól való félelem mintha .egészén kiment volna a divatbólBizony, ez hőskorszak, amelyről Homérosz énekelt, az sem lehetett különb. Pestiesen szólva: fiatal lett világtörténelem. Ami megtörténik, az az igazi. Nyomor pedig nincs. Elég csodálatos, de igy vám A vidéken llegkevésbbé. Sok, sok szegény ember a háborúba ment, aki pedig itthon maradt, az a hálboru számára dolgozik. Békeidőben a sók gyermekkel áldott szegény ember küzködött a legkeservesebben. Most megfordítva áll a dolog. sok gyerekért sok fillér hadi segély jár és a családfőt, aki rendszerint a kereset oroszlánrészét költötte el, eltartja a háborút viselő ország- És mennyi uj vagyon keletkezett e rövid öt hónap alatt? Hányán kerestek, hadseregszáL Mók. százezreket, milliókat? Szerencsés embereknek olyan aratása volt, mint még soha. EgyejföMBOSuSíteMP szerelni a kályháját. A vágást Ripka Ferenc dr. vezérigazgató a legnagyobb könnyűséggel parírozta. Sokkal súlyosabb bajvívónak bizonyult Reichfeld Izor, aki szemére hányta a villamosművek vezetőségének, hogy mindjárt az első mérleg irreális s hogy sok a fölösleges kiadás és sok az automobilköltség. Valahogyan aztán ezen is keresztülvergődtek a városatyák és elfogadták Vita tanácsnoknak ösz- szes előterjesztéseit, sőt a polgárőröknek is megszavaztak kétezer korona gyors-segélyt. A polgárőrök iránt a következő megtörtént anekdotával melegítették fel a városatyai sziveket: A filá- tori védgát őrzésére két derék polgárőrt rendelt ki egy Gelb nevű parancsnok, polgári foglalkozására nézve kárpitos. Az egyik őr izraelita vallá- su volt s amikor egy részeg napszámos odavetődött, megkérdezte tőle, mi a jelszó,? A részeg napszámos — nevezzük őt az egyszerűség kedvéért snapszámosnak — kitérő választ adott a felszólításra: azt mondta a polgárőrnek, hogy menjen haza perecet árulni. Mire a vitéz férfiú a földre dobta puskáját és imigyen replikáit: — Hallja az ur, én nem vagyok egy vérengző ember. De ha még egy szót szól, úgy pofom vágom, hogy srapnelnek nézi a tenyeremet! =1« Hét órára már csak egyetlenegy kanonok maradt a teremben: Stieber Vince. A napirend kimerültnek érezi\e magát s a városatyák a büffében háborúztak. Az esélyeket beszélték meg és arról vitatkoztak, mi ér többet: a katonák vitézsége, vagy a haderő nagysága. Egy oroszbarát atya hirtelen igy szólt: — Fölösleges a sok szó. Persze, hogy a haderő a fő. Ezt bizonyítja a régi magyar közmondás: Borúra derű — háborúra haderü! A szónokló városatyát társai majd csaknem elpáholták. Nem azért, mert orosz párti, hanem a szomorú vicc miatt. Undor Egészségügy/ BERENDEZÉSEK VALLALATA M £ BUDAPEST /V.VÁCZ/-UTCA 46. TELEFON JÓZSEF 13-30 T! mint&he/yizéq jzíves> mejelvnré&V hcrtm_y. Kórházberendezések. dűl a hadseregszállitók állanak ma a helyzet magaslatán s ha elgondoljuk, hogy a hadsereg legdrágább szükséglete az élelmezés, könnyű megálliapitani. hogy az eddig elhurcolt három millliárdhak tekintélyes része Magyarországon maradt. Borzalmas a háború, szörnyű, de tuíi- pántos Indiákban sohse volt még annyi pénz, mlint mostanában. Eltekintve minden mástól, már ez is biztosítéka annak, hogy a háború után nálunk óriási gazdasági fellendülés leszBudapest azoknak az embereknek a városa, akik könnyen akarnak és tudnak is tmegélni s okosságuk megközelíti a művészetet. Ezeket az embereket a háború kitörésekor hadseregszálli- tási láz fogta el. Mindenki liferálm akart a hazát védő ármádiának. Ha a kávéháziban két embert láttáll együtt, akik plajbiásszal a kezükben meredtek a márványlapra és titokzatosan suttogtak. biztosra vehetted, hogy i,tt hadseregszállitó jelöltek ábrándoznak, óriási, eredeti ötletek születtek meg- Itt találták ki, hogy a hadserieg- régnék 10—20 waggon szódabikarbónára és néhány öl fogpiszlkálóra van szüksége. Most már lehiggadltuk ezek a fantáziák is, belátták, hogy nemi lehet mindenki hadseregszálHitő. A kenyerünk, a kiflink barna, sőt fekete és rossz. A kormányrendelet, amely megparancsolta a lisztek keverését, llehet igen üdvös, de sok ember kedvét elvette a mindennapitól- Aminek az az öka. hogy ebben a búzatermelő orFölösleges kombinációk A V. V. V. elnöksége körül. Botfái Hiifős József még alig hunyta be örökre szemeit és máris megindult a találgatások és tülekedések árja a Városi Villamos Vasát elnöki állása körül. Sokan Bődy Tivadar alpolgármesternek, a vállalat jelenlegi al'eíhtökérnék szánták ezt az állást, mások viszont Bárczy István dr- pogármestert tüntették ki a bizalmukkal. Holott ezek a kombinációik nemcsak idöelőtti'ck, hanem kegyelietnélkül'iek, Ízléstelenek és miindénékfölött hiábavalók. H ii- vös József nem csak elnöke, hanem igazgatója is volt a vállalatnak. Az ő állását ebiben' a formában senki sem töltheti be, mert a vállalat egyedüli vezérigazgatója Hűvös Iván, Egyedül az 'elnöki állás tulajdonképpen csak szinekura. Az elnöknek nincsen, más dolga, mint az, hogy elnököl az igazgatósági üléseken és a közgyűlésen. Ezt pedig kitűnően elvégezheti helyette az alelűök is- Bárczy Istvánról, mlint elnökről már csuk azért sem1 lehet most szómért az elnököt az igazgatóság a saját kebeléből választja, imár pedig a polgármester nem tagja a V. V. V. igazgatóságának. A legközelebbi közgyűlésig tehát nem is kerülhet szóba a választás, de iminékünk Szilárd hitünk az, hogy az elnöki állás betöltésére egyáltalán n i m c s eu s z ü k s é g. Az elnöki állással jár mintegy hetvenezer korona fizetés, azonkívül a földalatti vasút elnöki állásával1 12 ezer korona, összesen tehát klb. nyolcvanezer korona- Ez mindenesetre jelentékeny összeg, olyan, amelyről a város nem mondhat le kőniy- nye limaién, különösen akkor, amikor a vasút jövedelmezősége amúgy is megcsappant s a város aimugy is éppen eleget fizet rá a részvényeire. Tjofzer cs. és kir. udvari és kamarai szétütő divatháza 'Budapest, ÍV., Xossutf) Pajos-utca 9. szagban sem a pékek, sem a gazdusszonyok nem étntenlék a kevert lisztből való sütéshez. Németországban Dániában, a svédeknél, ahol a mostohább föld nem engedi meg a tiszta búza pazarlását, igen Ízletes kenyeret sütnek a zab, árpa, rozs-lisztek keverékéből, a mii pékjeink azonban abszolút ügyetleneknek bizonyultak a keverésben, mint az elkészités módjában- Talán jövő őszig — mert addig fog tartani a szükségkenyér — beletanulnak s az áldásos béke idején vígan fogják tovább sütni a háború kenyerét, amelyet mi most a höskorszalkohz illő elszántsággal fogyasztunk. Az utcán trombitaszó. Aki nem lép egyszerre .. . Üreg pesti népfelkelők masíroznak a pályaudvar felé. Nem tudják, merre, meddig mennek, csak azt, hogy harcba, háborúba- Egykét nagyibajszos nekidurálja magát és rágyújt a kutya Szerbia nótájára s az utca gyerekei átveszik tőlük a dalt, mely száll-száll az alkonyat homályában és megreszket te ti a szivet, így megy ez már öt hónap óta szakadatlan, mennek nótaszóval, katonás-peckesen s jönnek elgyötörtén, vérvesztetten, szenvedéstől révedező tekintettel, vagy nem is jönnek. Mennek« egyre mennek, mintha ez a világ legegyszerűbb és legtermészetesebb dolga lennie. Persze, hogy az. Hiszen az emlber addig él, almiig meg nem hal Tiszteld a budapesti utcát, hősök járnak rajta.
