Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-21 / 4. szám
2 Jovdßoälil^MP Budapest, 1914. január 21. cég négyzetméteren knit 60 fillért kért ezért a munkáért, a Neuman-cég ajánlata viszont nem egv évre, hanem kilenc esztendőre szólt. Kilenc esztendőre négy koronát számítottak Neumann-ék, egy esztendőre tehát nem jut több 14 fillérnél. Neumann-ék ajánlata tehát lő fillérrel olcsóbb. Fociz tanácsnok ur azonban nem vette tudomásul, hogy a négy korona kilenc esztendőre vonatkozik, nem pedig egy évre, azt mondotta Neumann-éknak, hogy ne merjenek beszélni erről s azután úgy referált, hogy az I- Mael-cég ajánlata a legjobb. Mindenki láthatja' mennyire erőszakos, rosszhiszemű ez az eljárás. Hiszen az sem biztos, vájjon az i- Mael-cég hat esztendő múlva fennáll-e, semmiféle jelentősége nem lehet tehát annak, mennyiért vállalja a hat esztendő utáni javítási munkát. Annál ke- vésbbé szabad ezen az alapon Ítélni, minthogy teljesen kiszámíthatatlan, szükség lesz-e hat év múlva egyáltalában ilyen javítási munkákra. De mindezeken felülemelkedik az a döntő szempont- hogy Neumann-ék még ezen a ponton is előnyösebb ajánlatot tettek a fővárosnak 4. Kétszázezer koronát tesz ki a puhafamunka, amellyel Gregersenéket tisztelték meg. Gregersenék sokkal drágábbak voltak, mint Neumannék- A munka odaítéléséi azzal indokolták meg, hogy a Qregersenék puhafája jobb minőségű, mint a Neumannéké. Amit Fociz tanácsnok ennél a pontnál produkált, az már egyenesen szédítő dolog. Háromféle puhafára kellett a pályázóknak ajánlatot tenni: veres- boszniai és erdei fára- Az indokolás szerint Neumannék erdei fólia rosszabb minőségű volt, mint Gregersenéké, holott Qregersenék erdei fára nem is tettek ajánlatot. Qregersenék boszniai puhafát ajánlottak, azt pedig bevallották a városházán, hogy Neumannék boszniai fája jobb minőségű, mint Gregersenéké. Tisztára kétségbeejtő, hogy az ország fővárosában milyen eszközökkel szorítják háttérbe a tisztességes vállalkozást és minő cselekményeket követnek el, ha arról van szó, hogy a favorizált cégek mindenáron győzzenek 5. Az előre megfontolt szándék, a nyilvános árlejtés meghamisításának tudatos munkája, könnyen igazolható. Qregersenék annyira biztosak voltak a maguk dolgában, olyan jól ismerték már előre az eredményt- hogy miként azt annakidején megírtuk — már a nyáron nagymennyiségű fát hozattak Ausztráliából Budapestre• Mintha bizony Magyar- országon nem volna elegendő mennyiségű és eléggé jó minőségű fa! 6. Megírtuk, hogy ennél az árlejtésnél az összeférhetetlenségnek tipikus esetével állunk szemben. Gregersen Endre dr- a Greger- sen-cég egyik tagu; és ügyvédje, tagja a főváros törvényhatósági bizottságának. Ezt az összeférhetetlenséget Benedek Dezső biz- tag nyomatékosan hangsúlyozta a kisebbségnek jegyzőkönyvbe foglalt óvásában, amelyet Benedeken kívül újlaki Müller József. K o- vács Károly és Schön Ignác biz. tagok írtak alá. Ezt az üzletet meg kell semmisíteni, a kötelességmulasztásban vétkeseknek talált tisztviselőket pedig méltó büntetéssel kell sújtani. Ezt kívánja a város jól felfogott anyagi és erkölcsi érdeke’ Viktoria du torgyár részvénytársaság (etkderznözzési mintatermei Budapesten, ÍV., Városház-utca 4. Szaőaö Öemenet. (Kossuth Oajos-utca Sarolt) Lapunk telefonszáma s 137-15 Mágnás Elzán 400 koronát keresett a város Legendás hírek keltek szárnyra arról, milyen óriási pénzébe került S m i t h Miksának, a milliomos butorgyárosnak az a kedvezmény, hogy meggyilkolt barátnőjét az óbudai temetőben helyezhették el örök nyugalomra. A fantasztikus hírek szerint Smith Miksának a kisczelli-uton klastromszerii palotája van. amelynek ablakaiból puszta szemmel is elláthat Mágnás Elza sirhalmáig. Az óbudai temetőt régen bezárták már és Smith Miksa csakis rendkívüli áldozatokkal tudta elérni, hogy kegyeletes vágya teljesüljön. Ezeket a meséket kellő értékükre kell leszállítanunk. Annyi tény, hogy a németvölgyi, az óbudai és a katonai temetőbe nem temetnek már halottakat. Az óbudai temetőben azonban időnként megüresedik egy-egy hely, olyankor, amikor exhumálnak egy halottat. Smith Miksa ügyvédje, Glee hm arm Lajos dr. egy ilyen szerencsés pillanatban jött: az óbudai temetőben éppen üi es volt egy hely, semmi, akadálya sem volt tehát annak és nem is kellett hozzá semmiféle protekció, hogy Mágnás Elzát oda- temessék. Még csak nagy anyagi áldozat sem kellett hozzá. A temetői szabályzat pontosan megállapítja a sírhelyek tarifáját. Egyetlenegy fillérrel sem fizetett többet Smith Miksa a tarifa- szerű dijnál. Ez pedig mindössze 400 koro- n á t tett ki, mert az óbudai temető a város legolcsóbb temetkezési helye. Smith Miksa tehát „jól jött ki“, amivel nem azt akarjuk mondani, hogy azért temettette el Mágnás Elzát az ó- budai temetőbe. BÁRCZY és a FŐVÁROSI HIRL9P“ 0 polgármester fel a nyilvánosságtól Budapest székesfővárosnak ez idő szerinti polgármesteréről. Bárczy István dr.-ról, jót és rosszat vegyesen beszélnek az emberek, abban azonban megegyeznek a vélemények, hogy a polgármester kulturember és ravasz ember. Ez a megállapítás súlyos bizonyítékot kap most. A Fővárosi H i r 1 a pn a k belső, házi ügyéről van szó. amelyet azonban a nyilvánosság elé viszünk mégis, mert ha foglalkozunk vele, nem szerénytelenségből tesszük, hanem az eset közérdekű volta miatt. Két héttel ezelőtt szabályszerű, kifogástalanul kiállított és felszerelt kérvényt adtunk be a főváros tanácsához. Azt kértük, hogy a tanács engedélyezze lapunk számára az utcai árusításnak a jogát. Ilyen irányú kérelem igen gyakran érkezik a városhoz s az elintézésnek az a módja, hogy S e 11 n y e y István dr. fogalmazó, aki a sajtóügyeket kezeli, kitölti a sablonos blankettát, megmutatja a jogi ügyosztály vezetőjének, Pipe rkov its Bátor tanácsnoknak, akitől Rózsavölgyi Gyula alpolgármester elé kerti! a blanketta aláírás végett. A csoportvezető alpolgármester csak a legritkább esetben tagadja meg az aláírást. A Fővár o s i Hírlap kérvénye azonban még addig sem jutott: amikoi1 érdeklődtünk az elintézés iránt, azt a meglepő választ kaptuk, hogy R ó- zsavölgyi alpolgármester nem vállalta magára az elintézésnek az ódiumát, hanem • az iratokat Bárczy István dr. polgármester kapta kézhez. A Fővárosi Hírlap kérvénye köze! két hét óta fekszik már a polgármester asztalán, holott sajtóügyekben rendszerint 24 órán belül intézkednek a városházán. A polgármester ur tehát sem jobbra, sem balra nem akar dönteni a mi ügyünkben. Amiből viszont az következik, hogy a Fővárosi H i r I a p kolportázsjogától fázik Bárczy István dr. Az elintézés körüli huza-vona ékes bizonysága annak, hogy a polgármester nem igen óhajtja a F ő városi Hír! a p nyilvánosságának ki- terjesztését. A kolportázsjog megadása voltaképpen nem joga, hanem kötelessége a polgármesternek. A megtagadás jogával visszaél a polgármester, ha elutasítja egy olyan lapnak a kérelmét, amely az újságírás tiszta fegyvereivel, szilárd meggyőződéssel, minden irányban független véleménynyilvánítással, bátor szókimondással hirdeti a maga elveit s amelynek másfélesztendős fennállása óta egyetlenegy sajtópöre sem volt még, amire a zsurnalisztikában aligha akad példa. Az már azután más lapra tartozik és a polgármester Ízlésére vall, hogy ily módon akarja megszorítani annak a lapnak a nyilvánosságát, amely a népszerűségét éppen annak köszönheti, hogy még Bárczy Istvánról is mindig őszintén megírta a véleményét. Mi sohasem kértünk a polgármester urtó! semmit sem. Most is csak az a szerény kérésünk, hogy ne hevertesse tovább a kérvényünket, hanem intézze azt el. Intézze el legjobb meggyőződése, lelkiismerete és Ízlése szerint. Ha nem kapjuk meg a kolpcrtázsjogot, a felsőbb fórumhoz visszük ügyünket. Egyről azonban biztosítjuk a polgármester urat: a Fővárosi Hírlap kolportázs nélkül is megtalálta a múltban és meg fogja találni a jövőben is az olvasóközönség legszélesebb rétegeihez vezető utat. A Magyar Villamossági megváltási komédiája Több mint félesztendövel ezelőtt úgy határozott a közgyűlés, hogy a Magyar Villamos- sági rt. áramfejlesztő-telepét és hálózatát bírói utón megbecsülted és 1914 junius elsején az üzem birtokába lép. A bírói eljárás megindult, a lapok részletesen foglalkoztak a szakértők muiikájának késedelmével' a főváros és a vállalat szakértői közötti nézeteltérésekkel- Hosszas huzavona után végre legalább részben elkészült a szakértői becslés s a legmeglepőbb eredménye.az. hogy a fővárosnak jóval többet kell majd fizetnie a vállalat megváltásáért, mint ameny- nyit erre a célra prelimináltak. A szakértők becslése ugyan mintegy hatmillió korona eltérést mutat, de az igazság valószínűleg középütt fog maradni. El lehetünk tehát készülve arra, hogy a bíróság a telep és hálózat értékét kb- 11 és fél millióban, a telek és ép" let értékét két és fél millió koronában- a mű- helybérháznak az értékét pedig másfél millió koronában fogja megállapítani. Összesen tehát 15 és fél millió korona lesz minden valószínűség szerint a várható becseredmény. Ehhez az összeghez hozzá kel! adni még az érték hatvankét százalékát, mint amely superkvótának a fizetésére a főváros szerződésileg kötelezve van- Végső eredményben tehát a megváltás ára kerek ősz- szegben huszonöt millió korona lesz, sokkal p'agvcbb összeg, mint amennyire a megváltás elhatározásánál az illetékes tényezők gondoltak. Tessék csak visszaemlékezni arra a beszédre, amelyet a kérdés tárgyalásánál Vázsonyi Vilmos tartott. A demokraták vezére nyíltan kijelentette, hogy a megváltást csakis abban az esetben helyesli- ha a város előnyös áron jut Fischerék üzletéhez. Akkor kb- tizenöt millió koronáról volt szó, ennyit szántak a megváltásra, a város tehát megint optimista módon csinálta a maga számításait, mert tízmilliós többlet állott elő. Ha a közgyűlés következetes akarna önmagához maradni, akkor nem szabadna belemenni az üzletbe, vissza kellene lépni a megváltástól- amihez most még kétségtelenül joga van a fővárosa a KA hiba azonban ott rejlik, hogy a vétel indokolása ismét hamis volt, nem fedte a tényeket. A Magyar Villamosságinak a megváltása nem azért fog bekövetkezni, mintha a megváltás jó üzletet, anyagi előnyt jelentene a városnak- A megváltás szomorú kényszerűség s a háttere az, hogy a város húszmilliós költséggel villamos-centrálét építtetett s miközben egyre-másra ölte bele a milliókat az építkezésbe- a Magyar Villamossági a fo-