Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-14 / 3. szám

2

k'édők háromszázezer koronával adnak többe a városnak, mint a favorizált régi bérlők. \ komolv kereskedők bizonvára szintén nem azért vál'süiák az üzletet, mert veszíteni akar- nak. A tisztességes kereskedői hasznot nem is szabad senki:ől sem irigyelni. Arra azom ban^illenék választ adni a polgármesternek, szabad-e kitenni a fővárost ilven horribilis károsodás lehetőségének, szabad-e a jövőben bármilyen üzletnél is mellőzni a nyilvános árlejtést ?

Hecht Ernő dr. lemondott a gázgvári és közlekedési bizottságokban viselt tagságáról. A lemondás oka Hecht Ernőnek az a meggyőződése. hogy a bizottságokban amúgy sem leltet komolv munkásságot kifejteni, a bizottságokat semmibe sem veszik, a bizottságok határozatait nem respektálják. A bizottságok összehívása, tárgyalása csak formai dolog. Megtörténi, hogy a tanács homlokegyenest ellenkező javaslattal lépett a közgyűlés elé. mint amilyen javaslaté; a szakbizottsággal l'eíárgyaitatoit. Ilv körülmények között nem csoda, ha egyedül a Pénzügyi bizottság az.

amelyet komolyan vesznek a Városházán. *

A bajok főforrása az. hogy a közgyűlés és a tanács viszonya merőben vegei lenes. A normális és egyedül lehetséges helyzet az von,... hogy a közgyűlés döntsön minden fontosabb kérdésben és a tanács minden habozás és minden íentartís nélküli végrehajtója legyen a közgyűlés akaratának. Ma pedig forditva áll a dolog. Ma a polgármester kezdeményez, az ö akaratát, parancsát fejezik ki a közgyűlés döntései s a végrehajtás joga ismét csuk az övé.

A polgármester elfelejti, hegy első tiszt- v i s e 1 ő j e, választott közege csupán a közgyűlésnek. Neki tehát nem lehet több joga, nagyobb hatalma, mint amilyennel a közgyűlés öt felruházza^. A polgármesternek uralni kell a közgyűlést, nem pedig forditva.

ázil?g készített

női-, férfi- és gyermekfehérnemüek

kezesség mellett rendkívül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV. , Deák Ferenc-utca 21.

Budapest, 1914. január 14.

A közmunkatanács

támogatja a szigeti panamát

A nagypolitika érdekes kapcsolatba került a városházával. És pedig a közmunkatanács közvetítésével. Amikor a Margit-szigeti botrány kipattant, a miniszterelnök nyomban kijelentette, hegy hajlandó a munkapárti pártkasszába befizetett összegei, egymilliónégy- szűzezer koronát, az Általános Forst ti 1 m i R é s z v é n y t á- r s a s á g n a k visz- szíizetni ha a társaság minden további igényéről lemond.

A társaság belement az ajánlatba, ami fölött méltán lepődött meg a közvélemény, mert hiszen iól tudta mindenki, hogy a visszafizetett összeg elenyészően csekély része a vállalatba befektetett tőkének.

Az Általános Forgalmi rt. engedékenységére most teljes világosság derül. A miniszter- elnök és a társaság között paktum iötr létre és pedig a következő alapon:

Tudvalévő, hogy a közmunkatanács, amely a szigetet a vállalatnak bérbeadta, a kormány befolyása alatt Hl. Elnökét, alelnökét és a tanács tagjainak felerészét a kormány nevezi ki. csak a másik felerésze kerül a főváros közgyűlésének választása utián a tanácsba. A miniszterelnök tehát egészen nyugodtan köthetek a Forgalmival olvan megállapodást, a íréi Vet a közmunkatanácsnak kell perfektuálni.

A Margit-szigeti bérlőtársaság, miután játékkaszinóról többe nem lehet szó. rövr desen felszámol. A megkezdett és részben már befelezett építkezések, úgyszintén a többi beruházások, a szerződés értelmében a közmunkatanácsra, helyesebben szólva, a f ő váró s i p é n z alap,r.'á. szállanának vissza. Egyetlenegy fillért s élTűVel lene a közmunkatanácsnak ezért visszamenteni a For- s'aiminäk.J^sakhctfv a naktuiji-lénvege éppen az. hogyná’kormány a maga'befolyását ennél a kérdésnél a Forgalmi*;iavára fogja ér

vénvesiteni. , y., ,.;/*%*•*

Amikor tehát őseikéjtiVráfsaság felszámol

háromszoros áron fogiák megváltani a társaság beruházásait.

í10fv hegy végeredmé’ivb0!! az Általános Eoigalmi rt. összes kiadásai megtérülnek.

Minthogy pedig ez a nagylelkűség egyenesen Tisza akaratából történik, a szükséges pénzt, néhány milliót, a kormány fogja rendelkezésére bocsáiíani a fővárosi pénzalapnak és pedig kamatmentes kölcsön for' májában.

Nagyon természetes, hogy a kölcsönt sohasem fogja visszafizetni a pénzalap, annál kevésbbé. mert nincs is abban a helyzetben.

A Margit-szigeti bankalapítás költségeit tehát végeredményben mégis az állam fizeti, az adófizető pogárck pénzéből.

Úgy tudjuk, hegy a pikáns ügy a közmunkatanács legközelebbi ülésén, e hó 13-ikán. interpelláció tárgya lesz.

■■HOBBI

Művészek ostroma

a városháza ellen.

A Sáros-fürdő alkotói már eredetileg is úgy tervezték, hogy művészi munkákkal fogják díszíteni a tizenegymilliós épületet. A szobrászati munkálatok most aktuálisak lettek s az első hírre tömegesen jelentkeztek a városházán a művészek.

A vonatkozó előterjesztésen most dolgozik a városgazdasági ügyosztály helyettes vezetője, Kemény Géza dr. tanácsi eg vző. Az előterjesztés szerint, amely Hegedűs Ármin műszaki tanácsnoknak, a fürdő egyik tervezőjének útmutatásai alapján készül, mindössze hatvanezer korona volna az az összeg, amelyből a szobormunkákat fizetné a város. Természetes dolog, hogy ez az összeg nevetségesen csekély a szobrász-művészet fölsegélyezésére. A városházán érzik, hagy hatvanezer koronából nem lehet sok művészi szobrot fizetni s éppen ezért eddigelé csakis két művésznek a nevében állapodtak meg. Egészen bizonyos, hogy Róna József és Lányi Dezső szobrász- művészek megbízást kapnak, kétségtelen, hogy mindkettő méltán rászolgált erre a kitüntetésre.

A szobormunkák odaítélése a fürdő-albizottságnak lesz a feladata. Ez azonban csak formai munka lesz, mert a polgármester személyesen akarja intézni ezt az ügyet és bizonyos, hogy az ügyosztály előteriesztése az ő akaratát fogja kifejezné

NEG1TÓL FÉLHÉTIG.

Boldog ujesztendővel kínálták egymást a városatyák. Az 1914. esztendő első közgyűlése a legszomorubb perspektívát nyújtotta. Alig volt busz ember a teremben, amikor Bár c zy István a terembe lépett. Síi megi Vilmos harsány hangon kiáltotta: — Éljen a polgármester! mire legalább tíz torokból költ visszhangja a jámbor, óhajnak.

Összesen harminc tárgya volt a napirendnek, ebből is húsznál több volt a vizcsőfektetés, kegy- díjazás, póthitelfedezet és hasonló érdekességek. Márkus Jenő derűs flegmával referált a karosszékek bérletéről, nem is sejtette, hogy a- közgyűlés tagjai ismerik az ügyet. Alig hogy leült, felpattant helyéről a derék Füredi Mór és mint jó halotthamvasztóhoz illik, holtra silányi- totta a Buchwald-üzletet. Hiába próbálta megmenteni a karosszékeket Márkus Jenő, hiába hivatkozott arra, hogy Buchwald huszonöt esztendő óta ül az üzletben: — a városatyák azt mondták. hogy annál nagyobb hiba, mert ha az üzlet rossz lett volna, akkor Buchwald bácsi nem ragaszkodott volna hozzá huszonöt hosszú esztendőn keresztül és ha negyedszázad alatt megszedte magát Buchwald bácsi, akkor most már uj ember jöhet, uj karosszékekkcl, mindenek- íölö't pedig jobb ajánlattal, több pénzzel. így morfondíroztak a városatyák, de csak úgy egymás között. Füredin kívül senki sem óhajtott a tárgyhoz beszélni, amiből Márkus Jenő arra következtetett, hogy az ő szavainak óriási a súlya és az ő érvei előtt mindenki meghajol. Az elnök azt mondta: — Elrendelem a szavazást — és nyomban kitűnt, hogy felborultak a Buchwald- székek, megbukott az előterjesztés. Szerelmes párok, ha szép tavaszi estéken összebújnak a

ligetben, ezentúl nem Buchwald bácsinak fizetik az obulusokat. Pesten, nyaraló gavallérok, ha este hatkor távoznak a bankból, ezentúl nem a Buchwald bácsi hasznára sietnek a korzóra. Ebből áll a nagy ügynek lírai része, a rideg próza pedig az, hogy árverést fognak tartani a városházán és az kapja a karosszékek bérletét, aki többet ád mint Buchwald bácsi.

Két lipótvárosi fiskálisnak, Schreyer Jakabnak és K o m 1 ó s Ágostnak mérkőzése következett most. Schreyer azt mondta, hogy nincsen szükség a kereskedelmi és váltótörvényszékre. Komlós azt mondta, hogy nagy szükség van a kereskedelmi és váltótörvényszékre. A közgyűlés Schreyernek adott igazat, amiből azonban nem következik, hogy meghosszabbítják a váltótörvényszék életét, mert ehhez Balogh Jenőnek több köze van, mint Bárczy Istvánnak. A teljesség kedvéért ideigtatjuk a közgyűlés egyik kereskedőtagjának szerény megjegyzését:

— Egészen mindegy, hogy a budapesti törvényszék mint ilyen tisztel meg engem váltóperekkel, vagy pedig nem mint ilyen, hanem mint kereskedelmi és váltótörvényszék. A lényeg az, hogy űzetni nem tudok. Még akkor sem, ha a Kúriánál porolnék a hitelezőim. Uj mozikép következik. Vita tanácsnok elősorolja az utcai árusításról szóló szabályrendelet főbb pontjait. Már akkor köztudomású volt, hogy baj van a szabályrendelettel, amely nagyon lelkiismeretes, szorgalmas munkának az eredménye, de nem tartozik a sürgősen megoldandó problémák közé.

Nem kisebb ember, mint Vázsonyi Vilmos beszélt a szabályrendelet ellen. Harsogó derültséget keltett a demokraták nagynevű vezérének az a megállapitása. hogy a szabályrendelet

szerint a jövőben csakis ott szabad árusítani, a hol senki sem jár; drótostót pedig csakis az lehet, aki tótul dicséri az Istent.

Vázsonyi beszédével eldőlt a szabályrendelet sorsa. Vértes Emilnek nem sikerült a hatást mérsékelni. Azt mondta, hogy az utcai árusítás nagy baj, mert a gyerekek minduntalan beleütköznek a járdán elszórt játékba. Amire Molnár Ferenc csendesen közbeszólt:

— Sarlachba ütköznek a gyerekek lépten-nyo- mon, nem pedig a játékokba!

Kriszháber Leó is a javaslat ellen beszélt. A hazai kereskedelem bajait panaszolta el.

— Nálunk a kereskedelmi élet nélkülözi az egyének éberségét — mondotta.

— De nem nélkülözi az egyének h é b e r s é- gé t — válaszolták a budaiak.

Diktum-faktmn, az előterjesztést visszaadták a tanácsnak, a tanács visszaadta Vita tanácsnoknak, a tanácsnok táskájába gyűrte a hatalmas aktacsomót és átadta a táskát a kigondo- lóknak, akik az ügyosztályt a szabályrendelet készítésére inspirálták.

Molnár Ferenc pedig ránézett a műsorra s amikor látta, hogy csupa vizcsöfektetési ügy jön, azt mondta:

— E tekintetben haza megyek.

Példáját követte legalább száz atya, úgy hogy a teremben alig maradt húsz ember. Ezek előtt fejtette ki a polgármester, hogy a Duna—Tisza csatornára milyen nagy szükség van és a ke- reskedelmiigyi miniszter mennyire lelkesedik a csatornázásért.

S hogy vizvicc nélkül el ne múljon a közgyűlés, a tárgysorozat kimerülése után a városatyák megígérték egymásnak, hogy a legközelebbi vizcsör eket egymás fejeinek fogják megszavazni.