Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-14 / 3. szám

pm gmmjiGnmiimmaniniiimiimiimiimiiDiimiimmpmmiiaijiamamaniDmninamani mim miamiul? ECÖFIZETÉSí AüTIKi Egész, évvé .....................,76 K Fé lévvé............................ S K Eg yes számok, kaph a- ták a kiadóhivatalban* Várospolitikai és közgazdasági hetilap Megjelenik minden szev­reteiSs sz.evftmsz.tS Dacsó Emil. Tins erjesztő dv. Szilágyi Hugó kiadóhivatal: Vj. kev., Sziv-utca • • e IS. szám Telefon ••••••• 737-13 Rosszul kezdődik ez az esztendő. Mintha minden nyavalya Budapesten tartana nemzetközi kongreszust: — tele van a város bajjal, nyo­morral, panasszal- A legegyszerűbb problé­mákat sem tudják a városházán becsülete­sen megoldani. Budapestet állandó tiizvesze- delem fenyegeti, csak azért, mert a kémény­seprő) segédek emberségesebb megélhetést követelnek, a mesterek pedig, városházi összeköttetéseikre támaszkodva, ridegen visszautasítják a kéményseprő segédek kö­veteléseit. A mesterek monopóliumszerű üz­letet folytatnak és a város, amelytől a mo­nopólium származik, tétlen közönnyel szem­léli a harcot, semmit sem tesz a veszedelem elhárítására, nem érezteti a hatalmát a mes­terekkel. Csúnyán állunk a közvilágítással is. A Magyar Villamossági Részvénytársaság, közvetlenül a megváltás előtt, mindent elkö­vet a saját diszkreditálá'Mra Az 'izémé min­ta-üzem: akkor működik, amikor a társaság urai jónak látják. És pont akkor borul a ká­véházakra és más nyilvános helyekre sö­tétség, amikor a világosságra a legnagyobb szükség van. A Magyar Villamossági meg­váltása szomorú kényszerűség. A főváros könnyelműen belement egy húszmilliós köz­ponti villamostelep építésébe és későn ébredt a tudatára annak, hogy mire felépül a nagy mű, lekötik az összes fogyasztókat külön­böző kedvezésekkel a villamos világítási vál­lalatok. A Magyar Villamossági hosszúlejá­ratú szerződésekkel biztosította a fogyasztó­tokat a maga számára, a város tehát kényte­len borsos áron megvásárolni a kellemetlen konkurrens boltját és ezzel szerezni fogyasz­tóközönséget a villamosközpontnak. Egyik hibát követi a másik. A pesti polgár sokszor nem is sejti azokat az ok és okozati össze­függéseket, amelyekből elkeseredése fakad, amelyek csendes káromkodást váltanak ki belőle­Halmozódnak a keservek, a tűzrendészet hiányossága, a világítási mizériák nem merí­tik ki a- városvezetés bűnlajstrcmát. Orgiá­kat ül a pénztelenség, a tömegnyomor Buda­pesten. Minden krajcárra ezerfelé szükség van, a kenyértől a cipő zsinórig drágul min­den, a pénzszerzési alkalmak viszont egyre ritkulnak. És most jön a város és azt mond­ja, hogy a megélhetés őreá nézve is proble­matikus, á városnak is szüksége van pénzre, mert a város is koldusszegény. Ott setten­kedik a jövő árnyékában az adóemelés. Az előfutárba már itt is van: a villamos közle­kedés drágább lesz- Budapesten a középosz­tály és a_ munkásosztály számára elsőrendű életszükséglet a villamos, a kétfilléres tarifa- emelést erősen megérzi a kispolgári budget. Sl/Z£7JYAVJZ Kerületi vacsorák utján iparkodik a polgár-mester kiköszörülni azt a csorbái, amely a polgármesteri presztízs'! Hecht Fr nő jóvoltából érte. Minden bélre esik egy ilyen lakoma. Kezdte a sort a Lipótváros, utána jött az Erzsébetváros, mait szombaton a József városi-kör ünnepelte liárczy Istvánt, a jövő héten pedig a Demokrata-körben leplezik le az arcképét. A lóláb nagyon erősen kilát­szik ezekből a vacsorákból. A kezdeményezőjük maga a polgármester, aki azt hiszi, hogy a vá­rosatyák a menüvel együk! lenyelik azt a sok keserűséget, amelyet érezniük kell, ha maguk­ba szállunak és látják,, vR történik a városhá­zán, aminekabachut fö/tennie és mi min­den nem Hirntfliik, amit pedig' (éltétlenül meg­követel á 'közvélemény. A kiírva,cyöniknak óri­ási sikidahiJehet, még : cm íogjuVynegsemntisi- teni azt a ,lényt, hogy c .■Mgárnfeyhynek egyet- cnegy védeh,\. zöje ' n akadt a közgyűlésen. Bárczy mvan ,q vacsorákat‘ felhasználta arra, hogy egy meglep (jen-, tjitfysz,' hi elméletet hir­dessen. Azt mondta, hogy a polgárság ne néz­ze az elveket, ne kutassa, mi történik és ho­gyan történik. Fődolog, Bürczy szerint, a pol­gármester személyébe vetett bizalom. Ne hátbo- rogjunk tehát, ne lázadozzunk, hanem örüljünk, hogy van egy Bárczy Istvánunk: A Dob-utcát már nem is kell kiszélesíteni, a három Dob-ut­ca fényt és díszt kap. Mozgalom indult meg, az­zal a nemes szándékkai, hogy a történelmi ne­vezetességű utca uj nevet kapjon, olyant, amely becsületére válik az utcának és örökké hirdetni fogja a megdicsöiilt emlékét. Akiről az. utcát elkeresztelni óhajtják, csak szép ember volt, de nem nagy ember. Isme- í ellenék az alkotásai s az ország akkor tanulta megismerni a nevét, amikor egy vaskos pana­mának a középpontjába került. Vigyázni kell az. utcák névváltozásánál. Nönbecsülésből nem lehet cégérnek kitenni annak a nevét, akinek érdeme alig — morzsányi. Az indítványozás merőben formai joggá zsugorodott össze Bárczy István uralma alatt. A legutóbbi közgyűlésen mélabus rezignációval állanitötta meg egyik bizottsági tag, hogy a közgyűlés által elfoga­dott .indítványokat nem respektálja a tanács. A közgyűlés akaratát kutyába sem veszik, a városatya kifőz valami okos tervet, agitál mel­lette, többséget szerez az indítványunk, elfogad- . iák, határozattá válik, kiadják a tanácsnak és többé sohasem találkozunk a dologgal. A ta­nács rendszert csinál abból, hogy a közgyűlés kezdeményezési jogát elsikkassza. Nem csodá­im ilyen körülmények között minden közgyűlési munkától elmegy a kedvük a városatyáknak. Mki&iális problémák Ui kerületi beosztás. — Az ellenzék szervezkedése. — A iavadalmi bérlet tanulságai. — Hecht Ernő kilépése a bizottságokból. - Hivatalnok urak a közgyűlésen. Csütörtökre hívta össze a polgármester azt a bizottságot, amelyet e s z t e u d ö k k e 1 e z- elött küldő.t ki a közgyűlés abból a célból, boev előkészítse a főváros állásfoglalását a fővárosi törvénv revíziójával, a választási log reformjával és a főváros ui kerületi be­osztásával szemben. P I a 11 h v Gvörgv indítvánva nélkül bizo­nyára még csütörtökön sem ült volna össze a bizottság. Pedig a határozathozatal, a fő­város állásfoglalása annyira aktuális, hogy talán már késői is. A választókerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslat már a k i r á 1 v. a s z t a 1 á n fekszik, rövidesen megkapja a beíiigyminisz- • tér az előzetes szentesítést s mire a közgyűlés a maga akaratát kifejezésre juttatja, ugv le­het. már a Ház elé lesz téri esz. ve a törvénv- javaslat. Teljesen igaza van V á zson v i Vilmos­nak ,óbban, hogy a jelenlegi idő nem alkal­mas ui törvények alkotására. A bizottságnak azonban számolnia kell az adott helyzettel és mérlegelni, inelvek a főváros-speciális ér­dekei. szempontjai? E tekintetben pedig nem lehet nézeteltérés. Budapestnek legalább h u sz.vál a s z rá­kerül etet kell adni s a kerületek kikere- kitésénél nem a pártszempontokat kell figye­lembe venni, hanem a kikerekités arányos­ságát. célszerűségé:, a választók számának lehető egyenlőségét. Amiről sokáig ugv irtunk csupán, mint jámbor óhairól, mint feltétlen szükségesség­ről. azzal nemsokára befejezet, tényként kell számolnia mindenkinek. Szervezkedik az ellenzék! — ez komoly valóság. A legutóbbi napokban egy na£V' tekintélyű városatya vette kezébe a mozga­lom irányítását és örvendetes jelenség, hogy a szervezkedő ellenzékhez már eddig is igen sokan csatlakozuik azok közül is. akikre nem is számitottaik. Az ellenzék szervezkedésének világos a célia: hathatósabb ellenőrzését kí­vánják a városházi gazdálkodásnak, n köny­vvel mii rendszernek, Nemsokára következik 3 zászlóbontás, lehetőleg a fennálló községi pártkereték kímélésével. * - •• ­Négvszáznvcicvanötezer koronát Ígért a régi bérlő a iavadalmi bérletért és ötszázheí- venhatezer koronát ért el a főváros a nyilvá­nos árlejtésen. Amiből kitűnik, hogy abban az esetben, ha a városatyák hallgatnak a iószivü tanács szavára és ha a közérdeket képviselő - sajtó orgánum ok kevésbbé lelkiismeretesen végzik a munkáinkat — akkor a bérlet bárom esztendős tartama alatt közel háromszázezer korona kárt szenvedett volna a főváros. Éz az óriási differencia megérdemli, hogy elmélkedjenek fölötte az illetékesek. Ha né­hány ezer korona különbségről volna csupán szó. érthető volna a dolog. Az már azonban a furcsánál is furcsább, hogy komolv keres-

Next

/
Thumbnails
Contents