Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-06 / 19. szám
Harmadik évfolyam 19. szám Budapest, 1914. május hó 6-án ^iim»namaniniHamnmaiiiaii»aiiiniriáiHDiiiD»nama»iiPiiiamaiiiainaiiiniiinmai»83mamaifiaHiiianIg ECO FIZ. E TÉSi AUJtKi Egész, évre .....................ló K Fé l évre............................ S K Eg yes számolt ft aj* ft a- tóit a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap rmtmi&a maerikmaw.t3 Dacsó Emil. Társszerifteaits dr. Szilágyi Hugó Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal t V/, her.. Szív-utca • • • 18. szám Telefon.................................... Radoczáék támadásszerü feltámadása indokolttá teszi annak az egyszerű polgártársnak az előrelátását, aki, amikor az anyósa külföldön meghalt és távirati intézkedést kértek tőle, vájjon a megboldogultat elégessék-e, vagy eltemessék — ezt válaszolta: elégetni és eltemetni. A kaszinói hydrákat Vázsonyi Vilmos megfosztotta a fejeiktől, mégis úgy látszik, hogy a temetés nem volt tökéletes. A megcsontosodott mungók felébredtek hosszú álmukból és létezésükre hangos botrányokkal akarják a magas kormány figyelmét felhívni. A jó urak mindenképpen visszaállítani szeretnék azokat a boldog időket, amikor Budapest választó polgársága még kiskorú volt a szónak abban az értelmében, hogy nem volt önálló akarata, véleménye, hanem a kerületi törzsfőnökök nevezték ki a főváros képviselőit. A Terézváros polgársága tizenhárom esztendővel ezelőtt emancipálta magát a törzsfőnöki kinevezési rendszer alól és óriási lelkesedéssel nyugdíjba küldte a mindig mameluk Radocza Jánost. Tizenhárom esztendő alatt a helyzet megváltozott ugyan, ez a változás azonban legkevésbbé sem kedvező a mungó-tendeciákra. Az uj választási törvény hatalmas csapattal erősiti meg a függetlenül gondolkodó, kormányellenes, demokratikus eszmékért rajongó tábort s a munkapárt esélyeit végképpen tönkreteszi a titkos szavazás. Egyetlenegy kerületre sem számithat feltétlen bizonyossággal a kormány Budapesten. Hiába kerekítettek ki miikerületeket, hiába iparkodtak biztos mandátumokat teremteni és hiába folyik a szervezkedés a mímgósoion: Budapestre bizó reménységgel számithat az ország, a kormány ellenben nem. Budapest lakosságának nemcsak politikai oka van arra, hogy a Tisza-uralom halálát elősegítse. A kormány az avult fővárosi törvény erejénél fogva egyúttal legfőbb fóruma a fővárosi közigazgatásnak. A kormány a legridegebb álláspontot foglalja el a fővárossal szemben. Egész csomó nagyfontosságu közgyűlési határozat hever elintézetlenül a minisztériumokban, csak azért, mert a kormány haragszik a fővárosra, nem tetszik néki, hogy a közgyűlés ura ma Vázsonyi Vilmos, a közgyűlés nem siet hódolni Tisza Istvánnak. Rövid egy esztendő múlva Budapest polgársága huszonkét ökölcsapással fogja kiábrándítani azokat, akik még mindig nem hiszik el, hogy a fővárost törölni kell a kormánypárti leltárból. Az adókasza megpendült, Budapest adófizető polgársága most harcot a finánc ellen. Bizonyos, hogy az adófizetés sehol a világon nem tudott népszerűvé válni, de szomorú kényszerűségnek elfogadták a polgárok ezt a terhet. Budapesten azonban égő gyűlölet veszi körül ezt a szót: adó s a gyűlöletnek az az oka, hogy a kereseti adó szerint igazodik a községi pótadó is. A p< sti polgár szilárd hittel vallja, hogy a községi pótadó fizetése olyan kötelesség, amelyért semmiféle jogot, semmiféle ellenérdeket nem kap. Az adó a pesti ember szemében még szomorúbb kiaaás, mint a patika-számla, mert a patika gyógyszert is ád, a finánc és a város ellenben egyedül abból a szempontból törődik a polgárokkal, vájjon megfizették-e az adójukat? Huszonkettő a kártyában fatális szám volt mindig. Most a főváros dolgaiban is jelentőséget nyert a huszonkettő, talán azért, mert a fővárosnál is hazárdjáték folyik jelenleg. Huszonkét kerülete lesz ezentúl Budapesnek és huszonkét millió koronára rúg az a kamatteher, amit a fővárosnak évente fizetnie kell az adósságai után. És hogy a véletlen játéka még furcsább legyen, kiderült, hogy Budapest kamatterhe az utolsó nyolc esztendő alatt __ nyolc esztendő óta polgármes ter Bárczy István dr. — csaknem mégegyszer annyival növekedett mint a nyolc esztendőt megelőző harminchárom esztendő alatt. A kamatterhek emelkedésének csaknem nyolcvan százaléka esik az utolsó nyolc esztendőre, amiből a logika szerint az következnék, hogy az adósságok halmozása elérte a végső határt, a kamat- tehernek megfelelő tőke dús jövedelmekhez juttatta a várost s e jövedelmekből könnyen fedezi a város a terheket. A logika az egész vonalon csődöt mond a városházán. A hitelműveleteknek a java még hátra van, máris egy legújabb kölcsönre rendezkednek be. A feszültség enyhült, de a pénztelenség nem. A kamatteher egyre nőni fog, a polgármester grandiózus bőkezűséggel gondoskodik a jövő nemzedékről is. Ma még csak ötszáz korona adósság esik minden pesti lélekre, nemsokára már ezer koronás passzív vagyonnal jön a világra a pesti gyermek, ha a pesti anyák elég lelkiismeretlenek lesznek ilyen körülmények között adóalanyokról gondoskodni. HAMIS HÍREK a fővárosi törvényről A Pesti Hírlap, a Budapesti Hírlap és több napilap — alkalmasint közös forrásból eredő értesülés alapján — azt Írták, hogy a fővárosi törvény revíziója elkészült. Hajmeresztő részletekkel is szolgáltak a lapok a naiv publikumnak. Az összeférhetetlenség szigorításáról al- kerületekről, a közgyűlés autonómiájának lényeges megcsonkításáról írtak és kánikulába illő szenzációhajhászással vetették magukat a felieb-. bentett titokra. A Fővárosi Hírlap ismételten tájékoztatta olvasóit a fővárosi törvény revíziós munkálatainak stádiumáról. Információinkat olyan helyről kaptuk, amelyek a leghitelesebbek ebben az ügyben. Éppen azgrt, mert állandóan tájékoztattuk magunkat s tájékoztuk olvasóinkat is, a legnagyobb szkepszissel fogadtuk a lapok híreit. Ezt a szkepszist a legteljesebb mértékben igazolják V á z s o n y i Vilmosnak, azonkívül a legilletékesebb tényezők egyikének következő nyilatkozatai: Vázsonyi Vilmos: — Megbízható információm szerint teljesen légből kapottak azok a hirek, amelyeket az uj fővárosi törvényről kolportál- nak. A javaslatból egy betii sem készült még el, a kökéi jövőben nem is fognak hozzá a munkához. A munkapárti korifeusok nagyon jól tudják, hogy ha a szóban- forgó közlések valók volnának, akkor Budapest életében megszűnne a munkapárt szerepe. A községi választókerületek számának felemelése teljesen tönkretenné a munkapárt esélyeit a községi választásoknál. Az eddigi pártkeretek felborulnának, ami egyedül a munkapártnak a helyzetét tenné lehetetlenné. A fővárosi törvényről keringő verziók tehát már csak azért sem lehetnek hitelesek, mert a munkapárt városházi korifeusai óvakodnak ilyen tanácsokkal ellátni a kormányt. Vázsonyi Vilmos nyilatkozatához hozzáfűzzük a következő, igen autentikus helyről kapott információt: —- A belügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának főnöke, Ladik Gusztáv miniszteri tanácsos, éppen most informálta Sándor János belügyminiszter urat arról, milyen híreket szellőztetnek a napilapok az uj fővárosi törvényről. Ö Excellen- ciája hangos derültséggel fogadta a referátumot s csak hosszas rábeszélés után egyezett bele abba, hogy a híreket a Búd. Tud. utján megcáfoljuk. — Egyetlenegy szó sem fedi azt a rnun- kát, amelyet a minisztérium a fővárosi törvényre vonatkozóan végzett. Nem is fedheti, mert hiszen a törvényjavaslatnak még a tervezete sincsen meg, min'deddig ^ az történt csupán, hogy az előkészítő eljárást befejeztük. Ez az eljárás abból állott, hogy bekértünk egy csomó véleményt, eszmecseréket folytattunk, tanulmányoztunk, érdeklődtünk a várható hatás iránt, összegyűjtöttük a revízióra vonatkozó hírlapi közleményeket, közgyűlési határozatokat, beszédeket. A rengeteg anyag Jeldolgozása a közel jövő feladata. A főbb elveket
