Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-29 / 18. szám
Budapest, 1914, április 29. 5 Jpar Pénzügy Vállakózás TCereskebefem A derűt Az elmúlt hét eseményei a pesszimistáknak, vagyis azoknak adtak igazat, akik váltig hangoztatták, hogy a krizis az olcsó pénz dacára még mindig tart és hogy az 1914. év a depresszió jegyében fog lefolyni. Mert nemcsak a tőzsdéken van derűt, hanem az ipari és kereskedelmi tevékenység minden terén is. A közgazdasági élet fö zavaró momentuma a bizonytalan kül- és belpolitikai helyzet, mleynek veszélyes alakulása állandó nyugtalanságban tartja a tökét és a dolgozó osztályok nagy tömegeit. Már Smith Ádám mondotta, hogy a nemzeteket sohasem az egyes emberek hibái és pazarlása, hanem a kormányok túlköltekezése és rossz politikája teszik tönkre. Ennek a tételnek az igazsága sohasem bizonyosodott be jobban, mint éppen a mi napjainkba n. Az albán zavarok, a mexikói háború és az európai nagyhatalmak folytonos fegyverkezése és kardcsörtetése teljesen paralizálták az olcsó pénznek más időkben megnyilvánulni szokott jótékony hatását. Nem furcsa-e, hogy például a járadék ma, a 4 százalékos ráta mellett is, olyan alacsonyan áll, mint annak idején a 6 százalékos ráta mellett? Vagy nem feltünő-e, hogy a zálog- levélpiac a normális 4 százalékos kamatláb mellett se akar fellendülni? A gazdasági depressziónak ma már úgyszólván a mélypontján vagyunk. E mellett bizonyít a szén-iparban is mutatkozó pangás, amely iparág pedig a legtovább állott ellent az általános stag- nációnak. Ezt a gazdasági krízist, mely — igaz, kisebb mértékben — a balkáni háború nélkül is elkövetkezett volna, az előző évek nagy túltermelése és a fogyasztó tömegek vásárló képességének a csökkenése idézte elő. Mindezek a körülmények természetesen der- mesztőleg, nyomasztólag hatnak az üzleti életre és ha ennek a folyamatnak itt-ott derutszerü ugrásai vannak, az annak tulajdonítható, hogy a tőzsde az. olyan eseményeket, amit a király betegsége, az ultima ratio felfogásával Ítéli meg. Igazán nincs mit csodálkoznunk azon, ha az ősz- szes értékek egyformán esnek. Az állami járadékokat és bankpapírokat a külpolitikai helyzet bizonytalansága nyomja le, mig az ipari részvények árfolyama az általános depresszió hatása alatt hanyatlik alá. Ha most mindehhez hozzáadjuk azt, hogy speciálisan a mi monarchiánkban a gazdasági derűt mellett politikai téren is teljes derutot látunk, akkor megérthetjük azt az idegességet, azt a bizonytalanságot, és azt a hanyatló irányzatot, mely úgy a bécsi, mint a budapesti piacon úgyszólván állandósította magát. Ausztriában nincs parlament, a 14. §. alapján kormányoznak, míg nálunk a parlament ellenzék nélkül hoz olyan törvényeket, melyek egyenesen az ország gazdasági fejlődése ellen törnek. A magyar gazdasági élet alapjában egészséges és csak az a baj, hogy a benne rejlő nagy anyagi erőt eddig nem tudtuk kellőkép kihasználni. Hibás ebben a csaknem két évtized óta tartó ob- strukciós politika is, mely a gazdasági fejlődést egyenesen megakasztotta. De hiba terheli pénzügyi köreink veztöit is, e'sö sorban pedig a nagybankokat. melyek a válság alatt nem állottak feladatuk magaslatán és amelyek a mostani derut- nál sem tettek semmit annak enyhítésére. Pedig tanulhatnának francia és német kollégáiktól, akik éppen ezekben a válságos napokban mutatták meg, hogy nemcsak dividendákra dolgoznak, hanem szükség esetén áldozatokat is tudnak hozni az ország közgazdaságának a megmentésére. Sajnos, — azt kell látnunk, hogy gazdasági téren minden irányításnak híján vagyunk. Innen az a fejnélküliség és anarchia, mely azután a legkisebb zavaró momentumoknál bekövetkezik. Innen 'Biztosítás r ípitészet TCözíeüebés Bányászat az a derűt is, melyet a szombati tőzsdén láttunk. A nagybankok pedig, ahelyett, hogy a katasztrófát vásárifásokkal feltartóztani igyekeztek volna, nagymérvű kényszereladásokat eszközöltek, úgy hogy egyenesen hozzájárultak ahhoz, hogy a derűt teljes legyen. A MÁK. uj igazgatója. A Magyar általános kőszén bánya rt. hétfőn tartott közgyűlésén Simon Izidort, dr. Rapoport Alfrédet és V i d a Jenő vezér- igazgatót — amint ezt a F. H. elsőnek jelentette — beválasztották az igazgatóságba. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen B i s t e g h i Rudolfot alelnökké választották meg, Gábor Bertalan igazgatóhelyettest pedig kinevezték a részvénytársulat i g a z g a t ó j á v á. A közgazdasági életben igen tág tere nyílik a protekciónak, amely az igazi érdemet sokszor háttérbe szorítja. — Örömmel állapítjuk meg, hogy a MÁK. az igazgatói székbe ezúttal azt 3a férfiút ültette, aki a társulatnál eltöltött húsz évi működésével erre a tisztségre a legméltóbban rászolgált. Gábor Bertalan akkor lépett a társulat szolgálatába, mikor a MÁK. félmilliós alaptőkéjével még csak jelentéktelen kis vállalat volt. Ma a MÁK. az ország legnagyobb vállalatai közé tartozik és ipari, szociális és kulturális intézményei európaszerte híresek. Ennek a hatalmas fejlődésnek Gábor Bertalan volt az egyik mozgató ereje és a társulat amerikai arányú fellendülése sokat köszönhet az ő nagy tudásának és lankadatlan munkásságának. A részvénytársulat (szerencsés kézzel választotta meg uj igazgatóját, viszont a hivatalnoki kar hálásan tekinthet főnökére, aki melegszívű, szociális érzelmű kollégának fog bizonyulni. Gábor Bertalan nemcsak kereskedő, hanem költői lelkületű ember is, aki fiatalabb éveiben „A H é t“-ben és a „Borszem Jank ó“-ban nagy tehetségre valló költeményeket irt. A nagymalmok bűne. A budapesti gabonatőzsdén hétfőn a májusi búzát 13.25 K-val jegyezték. Ez most a legmagasabb búzaár az egész világon. íme, ez az eredménye a budapesti nagymalmok lelkiismeretlen spekulációinak és tisztességtelen üzleti politikájának. Mert tudni kell, hogy a budapesti gabona- tőzsdén mindig az történik, amit a malmok emberei akarnak. Ugyanis a malmoknál nem az a fő, hogy eleget őröljenek, hanem az, hogy tőzsdespekulációval minél több hasznot vágjanak zsebre. Nemrégiben a bécsi kereskedelmi kamara erélyesen kikelt a budapesti malmok machinációja ellen, amely egyenesen a kenyér megdrágitássá- ra irányul. Mostanában a monarchia népei eszik a legdrágább kenyeret. Magyarország par excellence agrikultur állam, minélfogva egyenesen érthetetlen, hogyan lehet nálunk a búzaárakat ilyen magasan tartani. Az bizonyos, hogy a tőzsdén a gabonahatár- időüzlettel nagy visszaélések történnek, melyeket minél előbb meg kell szüntetni. Hangsúlyozzuk, hogy azt a formát, melyet a tőzsdetanács a múlt évben a mértéktelen spekuláció megakadályozása céliából életbe léntetni akart, éppen' a malmok emberei akadályozták meg. Jó volna, ha a kormánv végre erélves rendszabályokkal rendet teremtene a gabonatőzsdén, ahol ma a féktelen spekuláció üli orgiáit az ország dolgozó és fogyasztó osztályainak óriási kárára. Szende Lajos emléke. A Magyar általános kőszénbánya rt. hétfőn megtartott közgyűlése elé terjesztett igazgatósági jelentés kegyeletes elismeréssel emlékezik meg T e 1 e k i Géza gróf elnökről, aki tavaly, szeptember 27-én hunyt el, továbbá Szen- d e Lajos vezérigazgatóról, aki ez év március 7-én halt meg. Az elhunyt vezérigazgató közel két évtizeden át szolgálta rendkívüli képességeivel a vállalat ügyét és tüneményes energiával mozdította elő a társulat fejlődését és felvirágzását. Az igazgatóság elhatározta, hogy az elhunyt vezérigazgató emlékezetére „Szende Lajos alapítványt“ létesítenek és erre a múlt év nyereségéből ötvenezer koronát fordítanak. Ezen alapítvány kamataiból oly társulati alkalmazottak hátramaradottjai részesülnek támogtásban, kik nyugdíjigényre nem jogosultak. A részvényesek részéről Hentsch Eduard genfi bankár a maga és svájci barátainak őszinte részvétét nyilvánította az elhunyt Szende Lajos vezérigazgató halálához és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a vállalat vezetése a legjobb kezekben marad. Két uj gummigyár. A Magyar ruggyantaárugyár rt. nagyarányú fellendülése és azok a páratlan anyagi és erkölcsi sikerek, amelyeket ez a kiváló szakértelemmel vezetett iparvállalatunk az utóbbi években elért, ráterelte a tőkepénzesek figyelmét a gummigyártás jövedelmezőségére. Értesülésünk szerint egyszerre két erdélyi városban foglalkoznak gummigyár alapítással. A K o 1 o z s- vári Egyesült Kereskelmi és Automobil Szállítási rt. D é s városánál aziránt érdeklődött hogy mily kedvezményeket hajlandó nyújtani a város abban az esetben, ha Dé- sen egy gummigyárat létesít. A közgyűlés a tanács javaslatára a következő kedvezményeket ajánlotta fel: A város hajlandó a Szamos partján alkalms helyet hat holdnyi területet, vagy ennek vételárát készpénzben adni az említett vállalatnak, úgy hogy a vételár mértékében a város a létesítendő gyár részvényeiből kap megfelelő értéket, miáltal a város a gyárnak részvényesévé is válik; hajlandó továbbá a város az állami adó- mentesség idejére községi adó és kövezetvám- menteséget. a város bányáiból ingyen kő- és kavicskitermelési jogot adni az építés céljaira, hajlandó továbbá elvégezni a szükséges árvédelmi munkálatokat s végül közbenjár, hogy az elektromos áramfogyasztásért a vállalat kedvezményes dijakat fizessen. — Egy pénzügyi érdekeltség Szamosujvárott is ruggyantagyárat akar létesíteni és e célból a várostól telket és adó- kedvezményt kér. A város hajlandó a kedvezményeket megadni, de az érdekeltség ezenfelül az igazságügyi minisztériumhoz is kérvényt adott be, melyben aziránt folyamodik, hogy engedtessék meg neki, hogy a munkák egy részét a sza- mosnivári állami javítóintézet növendékeivel végeztethesse. A Tavaszi Vásár kirakodási munkálatai befejezést nyertek és a városligeti Iparcsarnok gazdag tárlata immár teljesen készen várja a megnyitást, amely csütörtökön, e hó 30-án délelőtt 10 órakor Harkányi kereskedelmi miniszter jelenlétében fog megtörténni. A vásáron 410 iparos vesz részt. Ilyen nagy számú kiállítója még soha sem volt a Tavaszi Vásárnak. A D. G. T. tőkeemelése. A Dunagőzhajózási társaság _ mint már megírtuk — uj részvények kibocsátása utján szerzi be a szénbányáinál eszközlendő beruházásokra szükséges tőkét. Eleinte azt tervezték, hogy elsőbbségi részvényeket bocsátanak ki. Az igazgató-tanács a május 14-én tartandó közgyűlésen javasolni fogja, hogy 12.000 darab uj törzsrészvényt bocsássanak ki, amelyből egyelőre azonban csak 9600 darab kerül majd piacra. Egy pénzintézet tőkeemelése. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára rt. május hó 7-ére rendkívüli közgyűlést hívott egybe részvénytőkéjének 10 millió K-ról 15 millió K-ra való felemelése tárgyában. Az intézet 1907-ben alakult 100.0q0 K alaptőkével, amely összeget
