Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-29 / 18. szám
Budapest, 1914. április 29. 3 megosztás felei meg legjobban a főváros érdekeinek. A főügyészi választás sokkal nagyobb jelentőségű, az állás sokkal fontosabb, mintsem- hogy itt automatikus előléptetésnek volna helye. A főügyész egyúttal hivatalfönök, itt már elkél egy kis szelekció és nem akarjuk megbántani Köncs Boldizsár érzékenységét, amikor megállapítjuk, hogy nem lehet mindenkiből főügyész s minthogy csak egy illyen állás van, erre a legalkalmasabb férfiút, a jelen esetben Szabó Imrét kell megválasztani, fia erre a belátásra elég korán jut még Köncs, akkor úgy a főügyészi, mint a főügyész-heiyettesí állásnak a betöltése egyhangúlag fog megtörténni. Hogyan lesz fővegyész a városatya vejéből A szóbanforgó városatyának a neve nem ismeretlen e lap olvasói előtt. S t e in h a r d t Antal biz. tagról szól az ének, voltaképen nem is öróla, hanem a veiéről, akit Kirchknopf Lajosnak hívnak. A „tekintélyes” városatya vejét a polgármester nemrégiben kinevezte ideiglenes hivatalnoknak. Ez még nem nagy karrier és nem is rendkívüli jelenség. Ellenben a fiatal vegyészmérnöknek már kinevezésekor tekintélyes állást szántak. F o c k tanácsnok őt jelölte ki a f ő v e g y é- s z i állásra, amelyet még csak ezután fognak szervezni a főváros vegykisérleti állomásához. Ez pedig nem közömbös dolog a város tisztviselőinek a szempontjából. A városházán jelenleg öt II. osztályú vegyész és hat Il-od osztályú fö- vegyészhelyettes működik. Ezeket játszi köny- nyedségge'l ugorja most keresztül Kirchknopf mérnök, akinek kiváló képességeiről mitsem tud a világ, ellenben — az apósa Steinhardt Antal „előkelő fővárosi bizottsági tag.“ A fővegyészi kinevezéssel várnia kell a tanácsnak. Kirchknopf mérnök ugyanis jelenleg nincsen Budapesten. A városatyái vöt a tanács külföldi tanulmányútra küldte három hónapra. Tehát ebben is szerencséje van Kirchknopf vegyészmérnöknek, mert a város mérnöki karából csak a kiválasztottak jutnak külföldre — a város pénzén. Mihelyt visszatér a külföldi útról Kirch- kncpí, nyomban fővegyész lesz belőle. Mérnökkartársai pedig eltűnődhetnek azon, milyen fontos kelléke egy vegyészmérnöknek, hogy az apósa „befolyásos városatya“ legyen. Kertváros Irta: Dán Leó, főv. biz, tag. Nem tudjuk, ki penditette meg nálunk a kertváros létesítésének eszméjét, de bárki volt is, igen hasznos dolgot müveit. Angliában, a munkássorból miniszterré lett John Burns, a protektora a kertváros kérdésének, ott máris annyi történt ez ügyben, hogy positiv tapasztalatokról beszélhetünk, a melyeknek tanulságai talán nem lesznek egészen érdektelenek reánk nézve. A régi iparpolitika taktikája az volt, hogy az ipari emporiumokba, minél nagyobb ember- és munkástömeget kell felhalmozni, hogy azok mihamarább és minél könnyebben hozzá juthassanak a munkaalkalomhoz. Ebből a törekvésből azután apró, kisnyilásu odúk, kunyhók, egyszobás, túlzsúfolt lakások, béremelkedések fejlődtek, a melyek viszont higiénikus szempontokból, valóságos köz- veszélylyé nőtték ki magukat. Láttunk erre példát eleget: Japánban, Angliában, Német- és Francia- országban. Megint csak John Burns-1 idézem, aki egyik beszédében azt hangoztatta, hogy a munkáslakosság könnyen urbanizálódik. Szükséges tehát a munkás és munkaalkalmi decentralizációt, minden rendelkezésre álló eszközökkel nemcsak az államnak, de a városnak, a községnek és a magánosoknak is előmozdítani, mert ha a tömegnek városokba szorulását idejében meg nem akadályozzuk, ha megfelelő, higiénikus szempontokból kifogás alá nem eső, lakásintézmények utján idejében nem gondoskodnak a lakosság megfelelő elhelyezéséről, annak nagyrésze elpusztul és elvész az állam számára. Azt mondta továbbá: ha minden állam annyit tenne az otthon biztosítása és higiénikus lakások megteremtése körül, mint a mennyit tényleg tesz mulasztásával, helytelen intézkedéseivel az ellenkező irányban, romboló hatással, akkor a világ és gazdasági életünk rég más képet nyert volna és boldogabb lehetne. Azonban Angliában sem oly rózsásak még a viszonyok az egész vonalon, mint azt ezek után hinni kellene, bár sok helyen, valóban igen kedvezők már a lakásviszonyok. S bár Londonban magában tiz filantróp társaság, már eddig is több, mint 125.000 munkáslakást emelt, mégis még mindig Londonban a lakosság 14 és fél százalék, Glas- gowban 50 százalék, Edinburgban 33 százalék, Manchesterban már csak 6 és fél százalék, Shef- fieldban 8 és fél, és Leedsben pl. 10 százaléka lakik, kettőnél többedmagával, egy-egy szobában. Nem is próbálkozom meg, itt a mi eléggé közismert arányszámainkat ezekkel szembe állítani, mert a legszomorubb képet kapjuk. Van London környékén egy Rawton nevii társaság, a mely csupa oly munkáslakásokat épit, a melvben közel 50()0 legényember talál kényelmes, virágos, kertes lakást, olcsó pénzen. Ezt utánozta, persze kisebb mértékben a bécsi ,,Männerheim" és a milánói „Albergo popolare“. A legszebb ily kertházak, valóságos kertvárosok, az ipari paradicsomnak nevezett Port Sunlight, Bournville és Earswick angol városokban létesültek. A kérdés legjobb ismerője, Howard, négyféle módot javasol ily kertvárosok létesítésére, jelesül: vagy magában a városban kezdik meg az ily decentralizáló szándékkal alapítandó kertváros kiépítését, vagy pedig a városnak a perifériáján indul meg az építkezés. De lehet ezt egy kevésbé lakott, szomszédos faluból, vagy kisebb helységből is kiindulva megalapozni. A legracionálisabb megoldás azonban, egy oly telepen létesíteni a kertvárost, a melyet egyenesen jennek céljaira rendeznek be, gyárakkal, lakóházakkal, iskolákkal, stb. Howard szenzációs könyvének hatása nyomban jelentkezett is, amennyiben megalakult egy társaság 300.000 angol font alaptőkével (7,200.000 korona), mely Hitchin mellett, Letchword Garden City néven, mindjárt vásárolt is egy ezerötszáz hektárnyi területet, amelyet 1904-ben kezdtek betelepíteni és felépíteni, még pedig oly sikerrel, hogy három évvel későbben, tehát 1907-ben már 5000 család lakott ott és már azon kellett gondolkodni, miként lehet a túlságos és hirtelen való benépe- sedést megakadályozni. Hogy mekkora fellendüléssel indult meg ez a kertvárosok ideálja, mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a vétel idejében egy hektár föld kb. 1000 korona volt, három évvel későbben pedig már, egy kisebb belterületért 72.000 koronát kértek el. Howard szerint kb. 15()0 hektárnyi földterület a legalkalmasabb egy ily kertváros megalapítására. Gyárakat, lakóházakat, üzleteket, templomokat, iskolákat, színházat, szóval: mindent nagy kényelemmel el tud e talajon helyezni. Hogy a lakásuzsorát, vagy túlnépesedést megakadályozza, kimondja, hogy legfeljebb 30-000 lakost tűrne meg egy ily területen. Körvasutat is kontemplál a város körül, melynek központjába egy óriási nagy parkot helyez el, oly módon, hogy ahoz bármely városrészből egyenesen el lehessen jutni. A periférián bizonyos körzetben — majorokat, kertészetet, gyümölcsösöket, baromfitelepeket, stb. telepit le. A földhozamot egy közös pénztárba szedi össze, amelv elsősorban a város céljait, azután pedig egyenletes arányban a lakosságot illeti meg nyereségrészesedés címén. Ha nem is egészen ilyen, de hozzá kb. hasonló a London közelében létező Hampstead városka, amely ma már szinte: mint London annexje szerepelhet, amolyan garden suburs fajta építkezés ez. Németországban is megalakult már egy nagyobb társaság, a mely különösen Berlin, Karlsruhe, és Drezda környékét sondirozza és nem lehetetlen, hogy rövidesen ez is csinál valamit. Angliában e kérdéssel kapcsolatban most azon folyik a vita, hogy mi jobb, nagy bérkaszárnyák felépitése, avagy cot- tageszerü munkásházak megteremtése. Kiszámították pl., hogy Londonban, Glasgowban és Manchesterben egy-egy bérkaszárny lakószobája kb. 20()0—, 2400 koronába kerül, mig pl. cottageszerü építkezésnél Londonban, Manchesterben és Sheffieldben csak 1000 __1500 korona, egy sokkal nagyobb kény elmet nyújtó lakószoba átlagára. Ezek előrebocsájtásával azt hiszem, joggal állíthatom, hogy talán a világ egyik városa sincs annyira, már remek fekvésénél fogva is —j predesztinálva arra, hogy kertvárossá varázsoltas- sék át, mint épen Budapest. Talán alkalmat adnak e nehány sorban elmondottak arra, hogy illetékes helyen foglalkozzanak e kérdéssel. ázilag készített női-, férfi- és gyermekfehérnemüek kezesség mellett rendkívül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV., Deák Ferenc-utca 21. Ma és holnap utoljára ! Grant kapitány gyermekei Jules Werne regénye 7 részben. Teljesen nj kisérő-müsor! dz előadásod d. u. S, kB és %I0 órakor kezdödnBk Jegyelőreváltás : d e. io—V*i-ig* d u. 5 órától az OMNIA pénztáránál és a Hirsch- tőzsdében Andrássy-ut 19 NGObPARK állandóan nyitva Belépö-dij 20 “IITELEFON huh HAASfSOVDG/í Bvmpísivr BMNGEBwI
