Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-08 / 15. szám

2 ^Tom/zayiJíIpMP Budapest, 1914. április 8. Vita Eudl dr. tanácsnok, a közgazda- sági ügyosztály vezetője: Néhány ipari törvénytervezet kritikáját visszük a közgyűlés elé. azután aboy-sza- bályrendelet tárgyalása következik. Valószí­nű, hegy még a nyári vakáció előtt sor ke­rül a kereskedelmi kikötőről szóló jelentés tárgyalására is. Wildner Ödön dr. tanácsnok, a szociál­politikai ügyosztály vezetője: Első munkánk husvét után a lakásügy rendezése lesz. nevezetesen a kislakásos építkezés folytatása, elsősorban pedig a diákszálló építésére vonatkozó előterjesztés. A munkaprogramjaiba bennefoglaltatik a gyönge tiidejüek részére építendő üdülőte­lep. továbbá az uj fővárosi muzeum és a ■ fővárosi könyvtár előkészítési munkálatai, végül pedig az aauincumi ásatások folyta­tása. VILLAMOSOK KÖZGYŰLÉSEI A főváros részesedése. Április 18-ikán tartja évi rendes közgyűlését mindkét villamostársaság. Az ebből az alkalom­ból publikált médiegeknek a fővárost érdeklő pontjai a város nyereségrészesedésére vonat­koznak. A K ö z ii t i tiszta nyeresége 8.235.903 K, amely összegből a főváros több mint két mil­lió koronát kap. A Városi mérlege 2.118,179 K tiszta nyereséggel zárul, ebből a fő­város nyereségrészesedés címén 307,271 K-át, osztalék fejében pedig kb. egy millió koro­nát kap. Ebből az összeállításból kitűnik, hogy a Közúti aránytalanul többet fizet a városnak, mint a Városi. Megállapítható egyúttal, hogy a Városi részvény többségének megvásárlásához fű­zött remény, amely szerint az osztalékpolitika irányításával a város osztalékjövedelme egyre nőni fog, nem teljesült be. A főváros effektive ráfizet erre az üzletre mintegy fél millió koro­nát, mert osztalék fejében kevesebbet kap. mint amennyi kamatot a részvény töke után fizet. Ezt a körülményt jól meg kell szívlelni azoknak, akik a Városi megváltásának eszméjét propa­gálják. Úgy értesülünk, hegy a Városi közgyűlésén F e s t e t i c h Géza gróf alpolgármestert, aki ed­dig a felügyelő-bizottság tagja volt, beválaszt­ják az igazgatóságba. ázilag készített női-, férfi- és gyermek­fehér neműek kezesség mellett rendkívül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV., Deák Ferenc-utca 21. OMNIBUSZ-ÜZLET Városatyák a város ellen Szerdán tárgyalja az e célból összehívott Pénzügyi bizottság a közlekedési ügyosztály •előterjesztését az omnibusz-üzem megváltá­sáról. A közgyűlés tudvalevőleg elvben ki­mondta a megváltást, mire a becslő-bizottság megalakult. Elnöke Rózsavölgyi Manó város­atya lett. a fővárost Zsigmondy Géza mér­nök és Gattein Hugó fuvartelepi igazgató kép­viseltek, az omnibusz-társaságnak viszont Benedek Dezső és Herczegli József vá­rosatyákat sikerült szakértőknek meg­nyerni. Minthogy pedig az omnibusz-társaság szak­értőinek az volt a főkötelességük, hogy leg­jobb tudásuk és lelkiismeretük szerint mennél magasabb becsértéket állapítsanak meg; nagyon természetes, hogy nagyitó-üveg nélkül is észj-eveheti mindenki, hogy a város­atya-szakértők összeférhetetlen helyzetbe ke­rültek ez által. Az eredmény tényleg azt bi­zonyítja. hogy a becslő-bizottság véleményét az omnibusz-társaság szakértői irányították. A becslés végösszege 1.152,646 korona 72 fill ér (a fillérekkel a becslés komolyságát óhajtották demonstrálni a szakértők). Hogy reális volt-e ez a megállapítás, nem tudhat­juk, mert hiszen a közlekedési bizottság ülé­sén Szimély Árpád főszámvevő azt a meg­döbbentő kijelentést tette, hogy az omnibusz­társaság könyveinek megvizsgálására a ta­nácstól utasítást kapott, azonban az utasítás­nak nem tehetett eleget, mert a társaság a könyvek felmutatását megtagadta. Van még egy jellemző adat a becsérték komolyságának igazolására. Oláh Dezső biz. tag kijelentette, hogy az omnibusz-társaság még egy eszten­dővel ezelőtt a jelenlegi becsár feléért volt hajlandó opciót adni másoknak. Azt sem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy a becslés óta a társaság vagyonának az értéke csök­kent s ezt a temészetes értékcsökkenést a szakértők elfelejtették belekalkulálni az üz­letbe. A szakértők a társaság mérlegét, az utolsó esztendők üzleti eredményét vették alapul a becslésnél. Holott nyilvánvaló, hogy az omnibusz-társaságot nem érte váratlanul a megváltás gondolata. Készültek ők erre már évek óta s mig azelőtt tele voltak panaszok­kal a rossz üzletmenet miatt, az utóbbi évek­ben tetemes nyereséget tüntettek fel. A becsérték öt százaléka az elmaradt ha­szon. Erre is ugyanaz áll, mint a főösszegre. A pénzügyi bizottságnak utasítani kell a ta­nácsot arra. hogy a szakértők munkájának felülvizsgálatáról gondoskodjék. HUSZONKÉT MANDÁTUM Budapest uj képviselői. A kei uleti beosztás iránt intézkedő belügymi­niszteri rendelet valósággal lázba hozta az or­szágot A lázból kiveszi a maga részét a főváros is, amely a jövőben huszonkét képviselőt küld a Parlamentbe. Amig a pártok felvonulása meg nem történt, amíg a mandátumokra való jelölések merőben önkényes kombinációk, tippelések voltak, addig tartózkodtunk nevek említésétől. Most azonban íobbé-kevésbbé kialakult helyzettel állunk már szemben s az alábbiakban közöljük az eddigi megállapodások eredményeit. Az első kerületben Szebeny Antal lesz az ellenzék jelöltje ,a krománypárté pedig Teleszky János pénzügyminiszter. A lágy­an á n y o s i kerületben a szabad polgá; i párt és a demokrata párt közös jelöltet állít, vele szemben a kormánypárt egyik vezető tagja lép fel. A második kerület demokrata jelöltje Lendl Adolf lesz, a függetlenségi párté N é- m e t h lm; e, a kormánypárté Berzeviczy Albert. Óbudán a nemzeti munkapárt Palo­ta y Ödönt lépteti fel, a demokraták jelöltje S e h u bért h Sándor lesz,, a függetlenségi párté Botzenhardt János. A Belváros­ban Károlyi Mihály gróf lesz Tisza István ellenfele. A Lipótváros első kerületében Sándor Pál lesz az egyedüli jelölt. A második kerületben Beck Gyula báró, vagy G 1 ü c ks- thal Samu (kormánypárti) ellen Szende Pál lép fel radikális ellenzéki programmal, azonkívül fellép a demokratapártnak a jelöltje is. A külső kerület a szocialisták biztos zsákmánya. A Te­rézváros első kerületében egyhangúlag fog­ják megválasztani Vázsonyi Vilmost. A má­sodik kerület demokrata jelöltje Molnár Fe­renc lesz. Itt .lép fel Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter. A harmadik te­rézvárosi kerület ellenzéki jelöltje a demokrata Biró Henrik lesz, a külső Terézvárosból és Kőbánya egy részéből alakított kerület pedig a szocialistáké 'esz. A hetedik kerület­be n a leghevesebb választási küzdelembe van kilátás. Az első rész kormánypárti jelöltje K o h- ner Adolf báró, vele szemben a demokrata párt Székely Ferenc volt igazságügyminisztert, vagy a fiát, Székely Aladárt lépteti fel. A má­sodik kerületben P a k s y Bélával szemben B r ó d y Ernő veszi fel a harcot demokrata programmal. A harmadik kerületben Kiss Fe­renc ellen demokrata jelölt lép fel. A negyedik­ben Benedek Dezső (kormánypárti) és L á- n y i Mór (demokrata) a jelöltek. Önjelölt S o- mogyi Lajos, akinek csak ezután kell majd pártról gondoskodni. A Józsefváros I. kerü­letében Hadik János gróf (alkotmányp.) az el­lenzék jelöltje, aki biztosan győz a kormánypárti J a k a b f f y Imre ellen. A második kerületben SZIGETHY MEGVÉDTE RÁKÓCZIT Sziget hy Jánosnak, aki arról nevezetes, hogy z'sinóros magyar ruhában jár, akárcsak az öreg Okolicsányi Gyula, haragos-vörös szegfű volt a gomblyukában. A virág helyett a szónok tett vallomást arról, mi a haragnak az oka. Szigethy S z e k f ü Gyula cs. és kir. udvari levéltáros beleibe gázolt, megvédte Rákóczi Fe­rencet, akinek szemére vetette a labanc levéi- táros-történetiró, hogy egyszerre öt szép asz- szonynak udvarolt — a legszebb eredménnyel. Fejedelemnek lenni tehát már Rákóczi idejében sem volt utolsó gondolat. De nem ezt akarta megállapítani Szigethy János, hanem lovasszob­rot követelt a nagyfejedelem számára és a han­gulat olyan hazafias volt, hogy a legviharedzet- tebb mungók sem mertek az indítvány ellen szólni. A Rákóczi-szoborra megindították a gyűjtést. A közgyűlés nábobjai, névszerínt Schön Ignác, Goldschmiedt Bernát, Bachruch Ká­roly, Wälder Gyula, hazafias áldozatkészsé­güknek ritka tanujelét adták. Nyomban összeül­tek, konzorciumot alapítottak és szent esküvei kötelezték magukat arra, hogy a gyűjtésnek száz esztendő múlva várható befejezése után a szobor felállításához hiányzó összeget, legyen az bármilyen nagy, összeadják. A részletek kidol­gozásával Goldschmiedt Bernátot — a részlet- szakértőt — bízta meg a konzorcium. A szobor ötletének gyors megvalósulása ezek szerint biz­tosítottnak tekinthető. De minden akció után következik a reakció és minden költészet után jön a rideg próza és min­den hazafias felbuzdulás nyomán fakad a ke­nyérkérdés. Szigethy lelkes beszéde után szólás­ra emelkedett Vázsonyi Vilmos és bár a ve­zér rideg számokból építette fel a beszédet és az adókivetés kiméletességének a szükséges voltát fejtegette: — mégis oly nagy figyelemmel hall­gatták és olyan sikere volt, mintha Vázsonyi is Rákócziról emlékezett volna meg. Mindez még napirend előtt történt. A napirend ott kezdődött, amikor Márkus Jenő tanács­nok kilenc másodperc alatt kilenc rendbeli ügyet referált el. Apró-cseprő, jelentéktelen tárgyakat, amilyen pl. a Melocco-féle cementgyár kérvé­nye területbérbeadás iránt. Sok tárgy és kevés haszon. Vagy ahogyan egy hithü városatya jel­lemezte a helyzetet: — Viel meloccó, vénig broccó! . . . Most a tanár ur következett, Folkusházy Lajos tanácsnok, aki olyan szárazon tud előadni és annyira nem képes a hallgatóság figyelmét lekötm, hogy bátran katedrát kérhetne az egye­temen. A nagy figyelmet jellemzi a humorelnök, Rózsavölgyi Gyula haragos kifakadása: ^ — Akit nem érdekel a tárgy, menjen ki a tár­salgóba! A városatyák, mintha csak erre a felszólítás­ra vártak volna, sűrű rajokban szállták meg a társalgót és a büffét. A teremben halk zümmö­gésbe elegyedett két méltóságos városatya, a savanyú S t e 11 i n a József és a késéi ü H a- vaS'S Rezső. Stettiina volt és nem lesz államtit­kár, Dalmácia visszacsatolásának _a^ kilátásai iránt érdeklődött Havass udvari és királyi taná­csosnál, de azt a választ kapta, hogy Havass most nem ér rá Dalmáciát visszacsatolni, incit a kereskedelmi kikötőnek megígérte a méltóságos ur, hogy pártfogásába veszi. Közben Folkusházy rendületlenül támogatta tovább a maga előterjesztését. Óbuda gyöngye, a kis Mittelmann doktor, izgett-mozgott és alig hogy Folkusházy leült, folytatta a tanácsnok beszédét. A legpraktikusabb ötlete az volt, hogy a város küldjön ki Nagytéténybe néhány szak­értőt az uj sertés-szállástelep megtekintésére. A szakértő szóra felriadtak a városatyák és megállapították, hogy a szónok egyike a kikul-

Next

/
Thumbnails
Contents