Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-26 / 13. szám
Budapest, 1913. március 26.-I ^ JovAt>a\rii/t?Mp uj és uj eszméktől duzzadt a tarsolya. Most pedig, ennek a bus seregszámlának a 'befejezéséül, deközöljük azt a nyilatkozatot, amelyet a közgyűlésnek egyik legtekintélyesebb tagia munkatársunk előtt tett. — A baj főoka szerintem az volt. hogy az építkezést lateiner emberek ellenőrizték, nem pedig szakértők. Csakis igv történhetett meg. hogy amikor az építési terv módosítása napirenden v_alt. nem is gondoltak arra, hogy a tervek módosításával együtt, jelentékenyen változik a költségvetés is. Akkoriban még Devecis volt a középitészeti igazgató s a felelősség nagy része őt terheli e miatt. Már a gyógyfürdő bizottságnak sem adtak részletes költségvetést az építészek a tanács viszont a saját hatáskörében belement a költségtöbbletbe. A közgyűlés sohase kapott tiszta képet arról, hogy tulajdonképpen mi folyik az építkezés körül. A tervező építészek folyton újabb és újabb eszmékkel jöttek, a tanács pedig kénytelenségből hozzájárult, minden tervhez. (Természetes, hogy ily módon az 5 millió 600.000 koronából rövidesen 11 millió korona lett s a jövedelmezőségi számítás ej vesztette a realitását. A közgyűlés elé terjesztett költségvetés szerint 6.8 százalék tiszta jövedelmet hozott volna a fürdő, ami 383.286 korona 'és 50 fillért tesz ki. Ebből tőke és amortizáció címen lemegy 289.000 korona, úgy. hogy a város évente 83.441 korona 50 fillér hasznot látott volna az építkezésből. Most pedig, a mikor a redukált költségek végösszege több mint tiz millió korona, a szükebbkörli szakértő bizottság 4.15 százalékos jövedelmezőséget mutatott ki, ami azonban a valóságban sohasem fog előállani. mert hiszen a költségeket a főváros kölcsönpénzből fedezi, az annuitás pedig legalább 5.15 százalék. A szü- kebbkörü bizottság javaslatára 800.000 koro nát törölt a fürdőbizottság a 11 millióból. Ily módon elmaradt a tervbevett uszoda és még néhány kisebb dolog. Egész csomó tulkiadás maradt még elintézetlenül és a fővárosnak bizonyára számos pőre lesz még az építkezésből kifolyólag a Palatínus r.-t.-gal. Nagy baj volt* hogy az építészek maguk is tájékozatlanok voltak, ilven nagyszabású munkájuk alig volt még. Lehetetlen eltolódások fordultak elő a költségvetésben. Bútorra és fehérneműre például eredetileg 400.000 koronát vettek föl. most pedig kisült, hogy ez a tétel kerek milliójába kerül a városnak. Az építészek tiszteletdija 186.000 korona lett volna, a költségvetés emelkedése folytán ez is 286 ezer koronára emelkedett. Magánál liz építkezési költségeknél két és fél millió korona az emelkedés. Természetes hogy a dolgok jelen stádiumában nem lehet többé segíteni a munkán. A közgyűlésnek — kénytelen-kelletlen — le kell nyelnie a keserű labdacsot. A jövőre vonatkozólag azonban jól meg kell jegyezni azoknak a vállalkozóknak a neveit, akik a fővárost ebbe. a helyzetbe hozták. HELYESÍRÁST KÖVETEL A MINISZTER A VÁROSTÓL. Furcsa huzavona keletkezett a főváros és a Telügymirisztérium között. Bár iratváltás még nem töitént, de szóbelileg már tett kísérletet a *<ét hatóság az ügy elirtézésére. A háborúság megkezdésére a belügymíriszterium adott okot azzal, hogy a megalakult egyesületek jóváhagyás végett Tölterjesztett alapszabályait mindig «kellemetlen záradékkal látja el. Jóváhagyási nyilatkozatában ugyanis kijelenti a minisztert helyettesítő államtitkár, vagy miniszteri tanácsos, hogy az alapszabályokat a bennük előforduló nyelvtani és helyesírási hibák kijavításával helybenhagyja. E megjegyzést aztán a kinyomatoitt alapszabályokban is kötelesek fölvenni az egyesületek. Pedig legtöbbnyire a rakoncátlankodó írógép^ vagy a szórakozott gépirókisasszony az elkövetője a kivadászott iráshibáknak. Megtörtént (legutóbb kétszer is, hogy tudományos és közművelődési köziiletek alapszabályait bélyegezték meg ilyen obskúrus nyilatkozattal. A csuííátett egyletek persze a fővároshoz szaladtak; pörrel fenyegetőztek. A fővárosnak ter- 'mészetesen nem áll jogában a nyilatkozat megváltoztatása. És nem tett semmit. Utóbb any- nyira mindennaposak lettek ezek a megszégyenítő záradékok, hogy a főváros végre jónak látja a nagyobb baj elkerülése végett a minisztériumot szokásának megváltoztatására kérni. BUDAPEST PŐRÉI. 11 A TISZTI ÜGYÉSZSÉG MUNKÁJA. Sok alperesség — kevés felperesség: ezzel lehetne jellemezni a székesfőváros pőréit, a melyekről nemrégiben vaskos kimutatást készített a legszorgalmasabb, leglelkiismeretesebb városházi hivatal, a tiszti ügyészség. A .kimutatást tudvalevőleg a titokzatosság leplével akarták betakarni s a tanács úgy határozott, hogy az aktákba csakis a városatyák nyerhetnek betekintést. Megállapíthatjuk, hogy egyetlenegy bizottsági tag sem érdeklődött a kimutatás iránt. A Fővárosi Hírlap nem engedheti meg magának ezt az indolenciát. Munkatársunk hiába is tagadjuk — nem volt hajlandó a tanács tilalmát respektálni s olvasóink számára kihalászta a sommás és rendes keresetek, aktiv és passzív pörök rengetegéből a legérdekesebbeket, legfontosabbakat. Néhány régi ismerősre bukkanunk a kimutatásban. Az Egyesült építőipari r.-t, 1.518.532 korona erejéig porol te a fővárost. A peri rat váltás be- :fejeztetett s most szünetel a pör. mert a felek között egyezségi tárgyalások folynak. Ebben az ügyben felperest tudvalevőleg egy előkelő bizottsági tag képviseli ügyvédi minőségében. Lédeczy-Schenk Adolf 40,000 koronát akar a várostól kártérítés fejében. Legközelebb foganatosítják a szakértői szemlét. Felperes háta mögött itt is egy városatya áll. Cséry Lajosnak még folyik egy káréritési pőre 189,845 korona iránt. Saile testvérek cég 35,000 koronát követei ugyancsak kártérítés címén. A bankok és egyéb részvénytársaságok alaposan kikezdték a várost. A Leszámítoló Bank szerződésileg kötelezett segély címén százezer koronát igényei. Az 1. bírói Ítéletet legközelebb fogja meghozni a bíróság. A Ganz és társa /’.-6-nak 77.005 koronás kisajátítási pőre van a város ellen. Hasonló pör- re! támadta meg a fővárost a Belvárosi takarékpénztár r. t. A B. U. R. vasút kártérítési .igénye 3950 koronáról szól, a Lechner téglagyár r.-t. teriiletkártalanitási ügyében (45.800 Korona) legközelebb itél a bíróság. Az Első Magyar Iparbank 3694 koronára, a Discontő szövetkezet 5250 koronára, a Termokémiai rí. 56.438 koronára pörli a várost. Pikáns dolog, hogy Aufrecht és Goldschmidték könyvek vételára fejében 2451 koronát követelnek. Külön fejezetbe tartoznak az örökösödési pörök. Ezen a réven Szeless Adorjánnal, Körtvé- lyessy Jánossal és másokkal gyűlt meg a baja a városnak. Általában véve elég gyorsan megy a városi pörök lebonyolítása. Restancia nincsen, a sommás pörök jórésze befejezve, a rendes pö- rökben pedig a bíróságé a további teendő. A «tiszti ügyészség megérdemli, hogy a munkádéval a nyilvánosság előtt is foglalkozzunk s íné csak akkor gondoskodjék hangzatos kommünikékről a tanács, amikor a saiát kites érdemeiről kell dicshimnuszt zengeni. Akarja látni Kelet mesés kincseit? Látogasson el Schönwald Imréhez, Deák Ferenc-utca 21 Ahol még szeretik Bárczy polgármestert. Kedves kis levélkét hozott nekünk a m. kir. posta. A levél Sepsiszentgyörgy városából, Há- romszékvármegyéből indult útjára. A küldője: nemes Sepsiszentgyörgy városának illusztris tanácsa. Szól pedig a nevezetes irás Bárczy István polgármester urnák. Húsvéti piros tojás helyett ezennel átnyújtjuk néki úgy, ahogyan Írva vagyon: Sz. 2481—913. Fővárosi liirlap kiadóhivatalának Budapest, VI., Kiss János-u. 4. Csatolt utalvány visszazárásával kijelentjük, hogy mi a lapnak Bárczy-ellenes irányával nem értünk egyet, következőleg előfizetni többé nem fogunk. Sepsziszentgyörgy, 1913. márc. 18. (P. FI.) Gödri, polgármester. A szigorú tanácsi döntés, mint látható, felelet volt lapunk kiadóhivatalának a lejárt előfizetés megújítására vonatkozó felhívására. Sepsiszent- györgy tanácsa tehát nem ért egyet a Fővárosi Hírlap irányával. Sepsiszentgyörgyön szeretik Bárczy polgármestert. Budapesten ellenben egyetlenegyszer sem találkoztunk még azzal a kifogással, amelylyel Sepsiszentgyörgy élt. A mibőj viszont az következik, hogy Budapesten távolról sem lelkesednek annyira a polgármesterért, mint Háromszékvármegye hatalmas székhelyén. Ezt a visszás állapotot illő volna mes;- iszüntetni: bocsássa rendelkezésére az állását Gödri Ferenc polgármester ur — Bárczy Istvánnak. Legyen meg az akarata nemes Sepsiszentgyörgy városának! Ki ád többet érte? Szaporodnak a pályázók. Szerdán, e hó huszonhatodikén bontják fel a városházán az állatkerti vendéglő és kávéház bérletére beérkezett pályázatokat. Eddig csak az bizonvos. hogy a pályázat legalább mennyiségileg, eredményes volt. Az általunk már említetteken kívül Palkovics Edéről, az Angol királyné szálló bérlőjéről. Éhm János vendéglősről, Erenreisz István vendéglősről. Wertheimer Lajos mulatóhely tulajdonosról (Ringerékkel együtt pályázik) és Briick Miksáról. a Vigszinház-kávéház tulajdonosáról mondják, hogy felveszik a harcot Gundelékkal. Más kérdés, hogy a jelöltek mennyiben felelnek meg a város által megkívánt anyagi és erkölcsi garanciáknak és mennyivel előnyösebb az ajánlatuk annál, amelyet Gundelék benyújtottak s amelyekről alapos véleményt nyilvánított már a közgyűlés. Gundelékről. a póruljárt bérlőkről egyébként a Pesti Hirlan megdönthetetlen adatokkal állapította meg. hogv már ab ovo ötvenháromezer korona Jór“-ral indulnak a versenyben. A tavaly kötött szerződés a lehető legvilágosabban intézkedik arról hogy Gundelék a bérlet lejárta után nem követelhetnek többet a várostól, mint a 30.000 koronáig terjedő beruházásoknak 90 százalékát, vagyis huszonhétezer koronát. Hiába mondják tehát ők. hogv nem harminc, hanem nyolcvanezer koronát invesztáltak, a többlet a főváros javára esik, a harmincezer koronán felüli beruházások a főváros tulajdonába mennek át. Szerencse, hogy az ideiglenes megoldásra — mert másról az idén nem .lehet többé szó - kész tervek állanak a főváros rendelkezésére. Bárkinek juttatja az április 2-iki közgyűlés az üzletet, legkésőbb május hó közepére át Ível 1 adni rendeltetésének az uj vendéglőt és kávéházat.
