Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-26 / 13. szám
II. évfolyam Budapest, 1913. március hó 26-án. 13. szám. iammiimimiiimiiaiiiaiiiaiiiaiiiaHiamDiiiDaimiiiaiiiaiiiQiiiDiiiaiiimiiaiiiDisiDHiQiiiaiiBaiiiPiiiBiiiDiiic ELŐFIZETÉSI Fér évre ......................... 8 K Eg yes számok kaphatók a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős ST.er.Hesz.tS -. Dacsó Emil. Távssze-nHesztlst dr*. Szilágyi Hugó Megjelenik minden szén- dán, esetleg hetenkint többször* is. Szerkesztő • ség ás kiadóhivatalt VI. Kis Jdnos-utca 4. szám i főpolgármester komolyan fogja fel a hivatását és szigorúan ragaszkodik ahhoz a programmhoz, amelyre ünnepélyes beiktatásakor fogadalmat tett. legutóbb is .már-már súlyos konfliktus keletkezett az ó- és az uj-városháza között, amiért a közgyűlés napirendjén szereplő tárgyakat vagy egyáltalában nem, vagy pedig elkésve juttatták az egyes ügyosztályok a főpolgármester kezéhez. Sokan úgy értelmezték liel- tai Ferenc energikus eljárását, hogy az a főváros autonómiájának a rovására megy. Pedig ebben a pörben feltétlenül a főpolgármesternek van igaza. Mert a közgyűlés napirendjének megállapítását a törvény világosan a főpolgármester hatáskörébe utalta, Deltái Ferenc pedig megválasztásakor különösen hangsúlyozta, hogy véget fog vetni a fait ao- complik intézményének, nem fogja tűrni, hogy a törvényhatósági bizottságot előkészületlenül, tájékozatlanul találja valamely tanácsi előterjesztés. Heltai Ferenc csak a kötelességét teljesítette s csak a fogadalmához maradt hű, amikor kissé szokatlan, de mindenképpen jogos és üdvös intézkedésre kényszeritette a polgármestert. És ha Bárczy István, ahogy a fáma tartja s ahogyan némely sajtóorgánum kommentálja, e miatt neheztel Heltai Ferenc- re. akkor nem fogja az oldalán találni még’azokat sem, akik egyébként a legfanatikusabb hívei az autonómia kiszélesítésének s a legszigorúbb őrei a város jogainak és kiváltságainak. Egyetlenegy irányban indulhat a polgármester célszerű és örömmel várt akciót: a fővárosi törvénynek mielőbb való revíziója érdekében. Az uj törvény bizonyára egvszersmin- denkorra lehetetlenné fogja tenni a hatásköröknek hasonló összeütközését. Addig is azonban, amig ez a törvény élő Valóság, a törvény hivatott őrének nincs joga hozzá, hogy nehezteljen a törvénynek ugyancsak hivatott őrére, aki a törvényben biztosított jogot egyúttal szigorú kötelességnek is tekinti. Az autonómia különben sem jelentheti a városházi gazdálkodás ellenőrzésének akadályát. A közelmúlt tapasztalatai éppenséggel nem azt igazolják, hogy erre az ellenőrzésre nincsen szükség! Bizonyára nem a legideálisabb az a jogállapot, 'amely lehetővé teszi, hogy a kormány bizalmi embere, a kormány legfőbb városházi képviselője, a napirend megállapításának jogával döntő befolyást gyakorolja a közgyűlés menetére. De erről vitatkozni teljesen meddő dolog azért, mert Heltai Ferencről szívesen elhisszük, hogy a jogával sohasem fog visszaélni. Zeidl Vencelről, a magyar székesfőváros törvényhatóságának rendes togidrói kiderült, hogy nem is magyar államnál; ennélfogva nincsen joga a városatyasághoz. Másait az ilyen felfedezés nagy port vert v nini fel nálunk elveszett a napi hírek tömegéh •■;. lert nálunk az elemi iskolásgyerek V ind ja. mi az útja és módja annak, Iwgy valaki részese legyen a főváros képviseletének, dö 'tő tényezője a városi ügyek intézésének. Erre mifelénk nem az érdemek döntenek a bizottsági tagok kiválasztásánál, hanem azok az obolus ök, amelyek a kerületi bakköröknek kasszáiba folynak. Aki több pénzáldozatot hoz, annul, az ajánlatát fogadják a legkedvezőbben. A vár isatyaság ilyenformán az egyetlen városi üzlet, amelynél nyilvános pályázatot szoktak hirdetné. Nehogy pedig ok nélkül általánosítsuk és (irtai 'unokát vádoljunk, eláruljuk, hogy Zeidl Vencel /.■ J gárt ár s a Hiivös-kerületet képviseli a közgyűlés nn. A Gundeliizlet sikertelenségének pikáns okáról esik szó a városházán. Úgy mondják, hogy az a kerület, a melynek támogatására a legtöbb joggal száimit- hatott az előterjesztés védelmében elesett tanácsnok, azért fordult ellene, mert a kerület városatyáinak egynémely jámbor óhaját nem sietett teljesíteni. Ha igy van, akkor mi magunk mondjuk, hogy sérelem esett Márkus Jenőn, a városháza ellen intézett támadások célpontján. Nem a Gundel-iizlet kerül más elbírálás alá, hanem a tanácsnok, aki azt hitte, hogy más dolog is erősiti a barátságot, mint az üzlet. Kolerás húst árulnak a pesti vásárcsarnokokban: ez a legújabb fővárosi szenzáció. A kolerát tehát direkt városházi segédlettel, a hatósági apparátus tétlen közönye és megdöbbentő indolenciája mellett csöpögi étik a pesti ember szervezetébe. íme, idefajultak azok a viszonyok, amelyeket gyűjtőnevükön úgy hívnak, hogy: Budapest közélelmezési politikája. Ide jutottunk abban a korszakban amikor a városnak gyönyörűen megszervezett közélelmezési ügyosztálya van, élén a kitűnő Folkusházy tanácsnokkal. A kolera az • egyetlen pozitív alkotás, amely a legtehetetlenebb tanácsnoknak a nevéhez fűződik. KI a bűnös? Budapest fürdőváros rejtelmeibö I Alig volt a Fővárosi hírlapnak olyan száma, amelyben — kellő méltánylással — nem foglalkoztunk volna a deliért apostolról elkeresztelt Sárosfürdő horribilis tulkiadásáról. Nagy elégtétellel, de őszinte szomorúsággal •fogadtuk az összsajtónak a hiteltöbblet fedezetéről szóló előterjesztéshez fűzött megnyilatkozásait. Az elégtétel forrása a lelkiismeretesen végett munkának a tudata, a szomorúság oka pedig az. hogy debuisset pridem: most már teljesen meddő dolog azon töprengeni. hogyan történt a dolog és miért történt a hiteltullépés. Az épület ott áll a Lágymányoson, a munkálatokat nemjehet többé félbe szakítani s a legkegyetlenebb kritikais arra a megállapításra vezet, hogy ha már ide fejlődtek a dolgok, hát igyekezzenek az illetékesek, hogy megmentsék, ami megmenthető. I anácstafanul áll meg mindenki az előterjesztésnél. de a megdöbbenés el nem nyomhatja azt a követelést, hogy a bűnösök példás büntetésben részesüljenek. Mert kézzelfogható, névvel nevezhető emberek okozták a város nagy szégyenét. A rideg és lelketlen kapzsiság érzékenyen sujtja a város egész lakosságát, tudni illik tehát, kiknek köszönhetjük a kárt. A Sáros- ifürdő tetemére hívják Grünwald Mór és Schiffer Miksa bizottsági tagokat, a derék építési vállalkozókat. akik fáradhatatlan buzgalommal és százszoros krétával erőlködtek azon, hogy mennél jobban belerántsák a hiszékeny fürdő" bizottságot s a tanácsot. Schifferéket munkájukban hűségesen támogatták az építészek, névszerint Sterk. Sebestyén és Hegedűs 'urak. Hegedűs Ármin direkt erre a célra hosz- szabb szabadságot kért és kapott a várostól. ■A vállalkozók és az építészek közös munkáját elsősorban Devecis ti eV Veccionak 'az akkori középitési igazgatónak kellett volna ‘ellenőrizni. Az ő lelkén szárad a felelősség, ■amiért a kötelességét ilyen szépen teljesítette. Tudni kell. hogy a tanács illetékes tagjai nem műszaki emberek és ezért érthető, hogy a vállalkozók titkos terveit későn ismerték meg. Devecis urnák ellenben éppen az volt a dolga, hogy szakértelmével támogassa a tanács és a fürdőbizottság munkáját. Nem szabad megfeledkeznünk Bossányi Béla dr.-ról sem Bossányi főorvosnak neveztette ki magát, tizenötezer koronás fizetést szayaztatott meg magának, hosszú időre szóló szerződést kapott. Ennek ellenében minden pillanatban külföldi tanulmányútra ment — biztosan a saját kétségen! — s valahányszor hazajött, mindig
