Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-10 / 50. szám

2 Alp ár Ignác a legszemérmetlenebb mó­don korteskedett az albizottságban Briindl János mellett. Ebben a remek munkában Fischer József volt a segítőtársa. Minden­áron JBr tin dl éknek akarták juttatni a munkát s nem riadtak vissza annak a rosszhiszemű állításnak a hangoztatásától sem, hogy ha nem Briindl győz, akkor Pogány vállalko­zónak kell adni a munkát. Pogánynyal pedig nagyon megjárta a város az Artézi-fürdőiéi.. A magyar ipar jelszavának sűrű hangozta­tása, a terror, a nagyhangú fenyegetődzés megfélemlítette a bizottság tagjait. így tör­tént, hogy ismét megcsufolták a városházán a nyilvános miejtés elvét, nem a pályázat számbeli adatait, pénzügyi eredményét vet­ték tekintetbe, amely szerint Briindl kb. az ötödik helyen állott, hanem Alpűr ur kedven­cére bízták az üzletet. A Körting I. B. cég kb. 25.000 koronával volt olcsóbb- mint Bründl, a T ö r s és O r m a í cég pedig 21.000 koronával, mégsem ő’k kapták a munkát, ha­nem Bründl. Pedig a T. és O. rég ellen haza­fias szempontból sem lehetett kifogás, a meg­bízhatóságukért pedig Neu s ch 1 o s s Kornél és az albizottság töb tagja is garantált. Nem lehet menteni ezt a legújabb bot­rányt semmivel sem. A vállalkozók nem lesz­nek bolondok ezentúl, hogy kitegvék magu­kat Alpár Ignác és a tanács egy húron pen- dülésének s át fogják engedni a teret Bründl- éknek. A gvönyörü eredmény méltán soroz­ható Márkus Jenő dr. tanácsnok eddigi si­kereihez. ROSSZ ÜZLET A THERÁPIA MEGVÉTELE A pénzügyi bizottság néhány szótöbbség­gel elfogadta a tanácsnak a „Therápia“ gőzfürdő és mosoda részvénytársaság meg­vételére vonatkozó előterjesztését. A dön­tésben kétségen kívül nagy szerepe van Ah mádv Géza tanácsnok felszólalásának. AI- mády-ról még az ellenfelei is készséggel el­ismerik. hogy páratlanul lelkismeretes. kor­rekt gondolkozásu, becsületes, őszinte em­ber. Egészen fölöslegesen exponálta azon­ban magát ebben a kérdésben, mert itt nem az ő egyéni tisztességéről volt szó. hanem arról, hogy ez az üzlet a város szempontjá­ból káros. Rosszhiszemű az a beállítás, mintha a Therapia megvétele mindössze 400.000 ko­ronájába kerülne a fővárosnak. Ötven esz­GÁZVITA ÉS ÁLLAMTITKÁRÉ SZÜZRESZÉO Enyhe gázillat terjeng a közgyűlés termében. Hatalmas aktacsomóval érkezik Ripka Ferenc vezérigazgató,, nyomában hűséges munkatársa. Rozs a Károly főtitkár. A gázgyár költségve­tését tárgyalják a városatyák, résen kell lenni tehát, mert a vezérigazgató ezúttal először fe­lelős a költségvetésért s mert a múlt esztendő óta uj emberek jöttek, akik nemes buzgalommal döngetik a gázgyár kapuit. Az ülés megnyitása után meglepő látványos­ságban van részük a bizottsági tagoknak: az el­nöki emelvényen ezúttal első Ízben trónolnak az összes polgármesterek s a tanácsnok-főjegyző. Most látszik, milyen jó, hogy a főpolgármesteri széket nem töltötték be. Több hely nincs az emelvényen, ha mégis uj főpolgármesterhez jut a város, akkor az elnöki székben ketten fog­nak ülni. A gáz-vitát B uz át h tanácsnok vezette be. olyan hosszadalmasam hogy az emberek a bib­iébe menekültek a beszéd elöl. Ifj. S te r n Sándor, aki Márkus Dezső utódja a közgyű­lésen méltónak igvekezett mutatkozni az előd­höz és bárha az idővel szintén nem takarékos­kodott, de legalább vonzóvá tudta tenni a be­tendőn keresztül tart a vételár amortizáció­ja- ötven esztendeig évi 25,000 koronát fizet a főváros, végeredményben tehát két millió­nál többéi. Nagy hibája az előterjesztésnek, hogy teljességgel hiányzik belőle az ellenér- íéknek megállapítása, nincs műszakilag le­írva és megbecsülve a fürdő, azt sem tud­juk, hogy a rengeteg pénzért mit kap. mit nyer a főváros. Rosszhiszemű a polgármesternek az az érve. hogy a Népfürdő Egyesület vezetősége iránt bizalommal lehetünk, tehát semmi ok sincsen arra, hogy ezt az üzletet, a fürdő ke­zelését rá ne bizzuk az egyesületre. Rosszhi­szemű pedig azért, mert hiszen semmiféle garanciája nincs és nem is lehet annak, hogy a vezetőség a jövőben nem változik meg, múlnak az évek. változnak a viszonyok és a személyek, megtörténhetik, hogy egy szép napon olyan emberek.kerülnek az Egyesület élére, akik nincsenek olyan szoros nexusban a várossal, mit az Egyesület jelenlegi ügyve­zetője- Almádv Géza tanácsnok. A fürdő vétele mellett azzal iparkodnak hangulatot teremteni hogy Kőbányán nin­csen gőzfürdő, ennélfogva elsőrendű érdeke a X-i'k kerületnek, hogv a Therápia fennma­radása b'ztositassék. Ezzel szemben tiszte­lettel felvetjük azt a kérdést, vájjon Kőbá­nya speciáls fürdő-érdekeit akkor is res­pektálták volna-e. ha történetesen nem kí­nálkozik alkalom a Therápia megvásárlásá­ra? Vajjen a fővárosnak eszébe jutott volna Kőbányán fürdőt építeni, ha a Therápia élel­mes érdekeltsége nem jelentkezik? Bizonyá­ra nem. vedig ez sokkal becsületesebb- egye­nesebb, őszintébb eljárás lett volna, a mel­lett jóval olcsóbb is. mert semmi esetre sem kellett volna a városnak annyival űulfizetni a fürdőt, mint most a Therápiát. Sem a polgármester, sem pedig Almádv tanácsnok nem bocsájtkozott annak a kér­désnek a tárgyalásába, vájjon nem-e lehet­ne olcsóbban hozzájutni a Therápiához- ha már valóban meg akarják vásárolni. Pedig a helyzet ebből a szempontból egészen vilá­gos. A Therapia tulajdonosai tönkre men­tek. a részvénytársaság csődbe került. Ki hiszi komolyan, hogy abban az -esetben, ha a város árverésre hagyja kerülni a dolgot, az árverésen nem juthatott volna olcsóbban a fürdőhöz, mint így. A Therápiaért nem versenyeztek volna az árverési hiénák. Az üzlet mindig rossz volt. százezreket kell be­fektetni. sok pénzt költeni a feniartá-sra, a telek alig ér 20-000 koronát, a felépítmény csakis a Népfürdő Egyesületre nézve bir né­mi értékkel: — egészen biztosra vesszük. szádét azzal, hogy klasszikus példáját mutatta be a közügyek iránti érdeklődésnek, a polgár­ság lelkes szereteténék. Vehemens támadását azzal parírozták a Józsefváros részéről, hogy minduntalan közbeszólásokkal zavarták. A szó­nok azonban győzte hanggal és győzte érvek­kel. azonkívül pedig segítségére sietett szükebb bizottsági tagtársa is. Kassai Ferenc dr. Stern Sándor szónoki sikerét megirigyelte Mittelmann Bernát, az óbudai mindentudó doktor és hogy teljes legyen a névsor. Dán Feó is szükségesnek tartotta kifejteni az állás­pontját. Ez a szónok tudvalévöleg nem tartozik a népszerű emberek közé. Annyira nem, hogy az egyik városatya nyomban szoros analógiát állapított meg Dán Leó beszéde és ama bizonyos váltó között, amelyet egy zordon hitelező pere­sített s amikor az adósnak kézbesítették a kere­setet, az adós fizetés helyett nemes szerénység­gel annyit mondott csak a kézbesítőnek: Kérem, tévedés forog fenn. Szíveskedjék a váltót Rákóczí-.ut. 30. szám alatt prezentálni. Miért éppen ott? — Mert ott van a Rókus-kórház. Ez a váltó egy beteg ügy, tehát oda tartozik! Az adomázó városatya hozzáfűzte, hogy ami­hez Dán Leó hozzászól, az már is beteg ügy. ennélfogva nem tartozik a. Váci-utcába. Ripka vezérigazgató nagy hévvel és am­bícióval vette védelmébe a gázgyárat. A város­hoáv nem akadna komoly reflektálás az Egyesületen, illetve a városon kívül és so­kai mondunk, ha azt állítjuk, hogy maximáli­san 80,000 koronáért juthatott volna a fővá­ros a fürdő tulajdonába. A szociális feladatra se hivatkozzék sen­ki. amiit a város a fürdő megvételével telje­sít. Úgyis ti hagy terheket vállalt már a város ezen a címen, nem járja, hogy most- a legszomorubb pénzügyi viszonyok között, újabb költségvetésszerü terhekkel fokozzák a háztartás mérlegének súlyos hibáit. ____Budapest. 1913. december 10. Áthelyezés, választás Szfanhouits, Miklós, flaszari, Muzsikó S z t a n k o V i t s Szilárdnak ügyosztályba való áthelyezése, amelyről elsőnek a „Fővá­rosi Hírlap“ adott hirt. még a karácsonyi szünet megkezdése előtt kerül nyilvánosság­ra. A polgármesteri titkárt Bárczy István dr. nem mint eredetileg tervezték, a világí­tási ügyosztályban, hanem a pénzügyibe he­lyezi át. Bérezel Jenő dr. tanácsnok alá. Sztankovitsot ennek az ügyosztálynak a helyettes vezetésére alkalmassá teszi az a tény. hogy hét esztendővel ezelőtt — akkor lépett a város szolgálatába — a pénzügy- igazgatóságnál dolgozott pénziigvi segéd- Ltkár nmőségben. Nagy szimpátiával és osztatlan örömmel fogadiák mindenfelé azj: a hírünket is. hogy Sztankovits Szilárd utódia a polgármester oldalán Miklós Elemér dr. tanácsjegyzö lesz. akiről kollegái is egyértelműen elisme­rik. hogy nagytehetségü. kiválóan képzett tagja a főváros tisztviselői karának. Három héttel ezelőtt kidiilt az élők sorából Dobrv Tivadar tanácsjegyzö. Az ő helvét tehát legközelebb be kell töltenie a közgyű­lésnek. A választást nem szabad sokáig ha­lasztani annál kevésbbé- mert a pályázók a fogalmazói karnak érdemes, régi tagjai. Szinte megdöbbentő, hogv Vaszary Gá­bor dr. fogalmazó, aki egyik legjogosultabb aspiránsa Dobry László örökének. 46 eszten­dős korában kénytelen tülekedni a II. osztá­lyú tanácsjegyzö! állásért. Eleven bizojivi- téka Vaszari dr. annak, hogv a hivatalnoki proletarizmus seholsem olyan virágzó, mint a városházán. Valóban a fogalmazói kar fokozatos előrejutása egyik legnehezebb problémája a városházi adminisztrációnak. Akinek nincsenek kitűnő összeköttetései, aki nem tud tülekedni, kilincselni, a befolyásos atyák szépen behódoltak néki s amikor végre szavazásra keriüt a sor. mindössze négyen sza­vaztak a költségvetés elfogadása ellen: Stern Sándor, Kassai Ferenc, Kriszháber Leó és Dán Leó. F o r b á t h Imre ellenben nem beszélt hiá­ba, mert háromrendbeli inditványát elfogadták, aminek következményeképpen a gázgyár sze­relési üzletének kiadásai és bevételei a jövőben felvéttetnek a költségvetésbe, a gázgyár szer­vezési szabályzatát a tanács sürgősen előter­jeszteni tartozik, azonkívül pedig gondolkoznia kell a tanácsnak — akár tud. akár nem — afö­lött, vájjon nem volna-e célszerű a gázgyárnál az önbiztositást bevezetni. Hét órára járt az idő, amikor az utolsó gázláng is elaludt a városatyai szivekben és az elnök ki­hirdette a választások eredményét. Siráky és Gallina tanácsjegyzők megválasztását szim­patikusán fogadták, a jövőre nézve pedig biztató jelnek vette mindenki, hogy Muzsikó István­nak 44 szavazata volt. Egy kissé földerültek az ábrázatok annak hallatára, hogy a Lipótváros uj városbiráia, Incze Henrik utódja, furcsa névre hallgat: Pintschoff I. Mórnak hívják a de­rék papirkereskedőt. Mialatt Pintschoffot örvendező családja haza- vitte, a közgyűlés az interpellációkra tért át. Oláh Dezső dr. az autotaxi-sztráik dolgában érdeklődött. Azt kérdezte Bárczy .Istvántól« van-e tudomása arról hogy sztrájk van? (akkor

Next

/
Thumbnails
Contents