Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-05 / 45. szám

99

Jég" gyanánt beszolgáltatni. -.Ez pedig tűrhetetlen, lehetetlen állapot. Kitől várhatja a főváros, ha nem a legnagyobb üzemétől, hogy ezekben a vészteljes időkben a segítségére siessen és minden nélkülözhető garast bd izolgáltass-on. Tisztára megtévesztés az adatoknak az a csoportosítása, amely szerint öt millió korona a gázmű szolgáltatása. A lényeg az. hogy a városnak ebből készpénzben , mindössze hatszázezer korona jut, holott a tételek között szerepel az ujitt si alapra szánt 900,000 korona. Ezt az összeget feltétlenül át kellene engedni a városnak, meri semmiféle veszedelem nem származnék abból, ha az újítási alapot ebben az esztendőben kevésbbé dúsan dotálnák. A váró s- nak pedig soha olyan jól nem jönne a pénz, mint most, amikor a kölcsön után uzsora- kamatot fj,?et s még igy is nehezen jut hozzá.

Az sem hangolhatja a városatyákat valami különös jóindulatra, hogy a jövő esztendőben még további kilenc milliót kell az uj gázgyárba beépíteni. Vájjon belekalkulálta-e a körültekintő igazgatóság az előirányzatba azt a körülményt, hogy ez a kilenc millió sokkal több. pénzébe fog kerülni a városnak, mint az építésbe eddig befektetett összeg?

A tisztviselők kenyerét sohasem irigyeltük, de nem tartjuk méltányosnak, hogv a takarékossá# szükségességének idejében egyre emeljék a személyzeti kiadásokat, a segélyeket és jutalmakat, a nyugdíjalapot.

Az előirányzatot nem szabad kivonni a pénzügyi bizottság alapos kritikája alól. Tavaly még fieltai Ferenc állott a gázgyár élén s az ő személyébe vetett bizalom miatt mellőzték a pénzügyi bizottságot. Ezt a törvény teled réget akkor is szóvá tettük s hangoztattuk. hogy a pénzügyi bizottság az egyetlen, amelyet semmiféle más bizottsággal nem lehet helyettesíteni s amelyet nem lehet figyelmen kivül hagyni akkor, amikor egy őO milliós városi üzemről van szó. FLel- tai Ferenc már nem él: — egy okkal több, hogy a jogszabályoknak ilyen flagráns sértését meg ne kíséreljék az illetékesek.

Élelmes indítvány.

ifj. Stern Sándor bizottsági tag a következő indítványt terjeszti a szerdai közgyűlés elé:

Utasítsa a közgyűlés a tanácsot: 1. Hogy a lég- szeszmüvek által beterjesztett költségvetés a lég_ szeszmüvekkel egyetértőleg sürgősen átdolgozandó és a világítási légszesz ára köbméterenként 20 fillérről 19 fillérre, az ipari és háztartási célokra szolgáltatott légszesz pedig köbméterenként 16 fillérről 14 fillérre redukálandó és ezen redukált ár már az 1914. évi költségvetés keretében kifejezésre is jusson, 2. A három és öt lángu légszeszórák jelenleg érvényben levő kölcsönbére 20 százalékkal redukálandó, míg a 10 lángu és nagyobb órák kölcsönbérei a régi alapon megtartandók. 3. A légszeszt szolgáltató automaták az eddiginál nagyobb arányban hozandók forgalomba, még pedig lehetőleg a munkáslakta és kis- lakásos városrészekben mindén kölcsönbér és minden felszerelési költség nélkül. 4. A jelenlegi villamos telepekkel tárgyalás folytatandó oly irányban, hogy a nappali elektromos áram ipari, háztartási és háziipari célokra olcsóbb tarifa mellett szolgáltatható legyen. 5. Tekintettel arra, hogy a főváros törvény- hatóságának 1914. évi költségvetése rövid időn belül a t- Közgyűlés elé kerül, tisztelettel kérem indítványaimra a sürgősségnek olyan értelemben való kimondását, hogy azok a legközelebbi közgyűlésen tárgyaltassanak.

Ifj. Stern Sándor indítványát a közgyűlésnek magáévá kell tennie. A legbecsületesebb intenció vezeti az indítványozót s az indokolás meggyőzhet mindenkit arról, hogy fontos érdekek fűződnek az indítvány elfogadásához.

A

Viktoria ö

részvénytársaság (aköerenbezési mintatermei

^Budapesten,

ÍV., Városház-utca 4.

Szadiid de menet. (Kossuth Oajos-utca sarok)

Hrencsey után Farkas

Forrongás a mérnökök között

Az a fájó seb, amelyet a tanács bölcsessége a városházi mérnöki testületnek K r e ne se y Géza műszaki főtanácsos importálásával juttatott, még be sem hegedt, máris újabb, az eddiginél is nagyobb, indokolatlanabb sérelem esett a mérnökökön. Ismét arról van szó, hogy idegen embert akarnak a városházán elhelyezni, egy csomó érdemes, régi tisztviselő mellőzésével szép álláshoz, nagy fizetéshez juttatni. A szerencse fiát ezúttal Farkas Árpádnak hívják s mindössze annyi ismeretes róla, hogy Szegeden mérnök, 32 esztendős, Írni, olvasni tud, katona volt, büntetve nem volt.

Farkas Árpád ur műszaki főtanácsosnak van kiszemelve és pedig Böhm főtanácsos helyére, aki megrokkant egészségi állapota miatt kénytelen távozni a város szolgálatából. Örök rejtély marad, miért kell ezt az állást éppen Farkas Árpáddal betölteni. A Kerencsey-eset- nél még az volt a védekezés, hogy Krencseyt egy speciális szakmának a betöltésére hívták meg s ezt az állást a városházi mérnökök közül senki sem vállalhat la /volna. Itt azonban semmiféle mentsége néni lehet a tanácsnak a tisztviselők mellőzéséért. Az útépítési és csatornázási ügyosztályban magában is (odatartozik a betöltendő állás) két régi, érdemes tisztviselője a városnak jön sorrendben közvetlenül a távozó Böhm főtanácsos után: Szívós és P i r o v i t s műszaki tanácsosok. Semmi ok sincsen tehát arra, hogy protekciós ismeretlenek kedvéért mellőzzenek és elkeserítsenek olyan tisztviselőket, akik életük javát a város szolgálatában töltötték el s akik joggal számin attak most előmenetelre. Ez a mellőzés nemcsak egy embert érint érzékenyen, hanem az egész városi mérnöki kart, mert természetes, hogyha valamelyik főtisztviselő előléptetésben részesül, akkor egész sorozata az állásoknak cserél gazdát. Viszont, ha minden méltányosság és minden igazságosság ellenére uj emberekkel rakják tele az ügyosztályokat, akkor a tisztviselők soha sem számíthatnak előrehaladásra, sohasem tudhatják, hány uj embert helyeznek elibük, hány polgármesteri és tanácsosi protekciós ember előzi meg őket a rangsorban.

Farkas Árpád megválasztása végzetes hibája volna a tanácsnak. A mérnöki kar elégedetlenségét a végsőkig fokozná ez a lehetetlen eljárás. Amúgy is sok van már a rováson. Állandó a panasz, hogy a város nem engedi a saját mérnökeit tisztességes mellékkeresethez jutni. A városi építkezésekkel protekciós külső embereket bíznak meg, hosszú idő óta egyetlenegy státuszbeli mérnök sem kapott megbízást a várostól, holott a városi mérnöki kar elsőrangú erőkkel büszkélkedhet, akik a munkákat sokkal jobban és sokkal olcsóbban tudnák elvégezni. A rekompenzáció pedig az, hogy amikor végre alkalom nyílna az avanzsá- lásra, a tanács elzárja a tisztességes előmenetel útját s idegen elemeket ordinál a régi tisztviselők fölé.

Hogy a mérnöki karral milyen mostohán és érdemtelenül bánnak, azt az ideiglenes hivatalnokoknak a panasza is illusztrálja. Nemrégiben történt, hogy a város szolgálatába állították Oláh és Kesselbauer napidijasokat. Alig töltöttek el néhány hónapot a városházán s máris arról van szó, hogy véglegesítik őket, megválasztják őket városi mérnököknek s ezáltal huszonöt ideiglenes hivatalnokot mellőznek, szorgalmas, hasznos embereket, akik régóta várják már azt az időt, amikor a tanács kegye feléjük fordul. A szép reményeknek vége, mert győz a protekció, amely tudást, szorgalmat, rangsort, kort és mindent keresztülgázol.

OOOOOOOOOOOOCOOOCOOOCODOOOOOOOOOO

H

ázilag készített

r0ver"rá FEHÉRNEMÜEK

rendkívül jutányosán, kezesség mellett: O O O

Vajda Mór Budapest, Deák Ferenc-u. 21. ooooooooooooooooooooooooooooooooo

Budapest, 1913. november 5.

Huszonegy mandátum

Szaporítják a főváros kerületeit

Néhány héttel ezelőtt jeleztük már, hogy a választókerületek uj beosztásáról készülő törvényjavaslat kapcsán erősen aktuálissá lett Budapest uj közigazgatási és politikai differenciálódása is. Azóta ez a kérdés hatalmas lépéssel közeledett a megéres felé. Biztos tudomásunk szerint a belügyi kormány illetékes tagjai a főváros munkapárti érzelmű korifeusaival beható eszmecserét folytattak arról, hogyan lehetne mennél több kormánypárti mandátumot biztosítani a fővárosban. Néhány budapesti kerületre vonatkozólag kész memorandumok feküsznek már a belügyminiszter asztalán. A kormány tervei szerint

huszonegy választókerületre osztják fel , Budapestet.

Természetes, hogy a kikerekitésnél politikai motívumok játszák a főszerepet, A cél az, hogy ott, ahol a szocialisták vagy az ellenzékiek amúgy is túlsúlyban vannak, mennél nagyobb területből csináljanak egy kerületet. A szocialistáknak három kültelki kerületet szántak, ami nemcsak érdekes dolog, de rendkívüli jelentőséggel bir a városháza szempontjából is. Természetes ugyani.s, hogy a politikai beosztás után a közigazgatási térkép is megváltozik Budapesten. A választási reformnak a hatása nem fog elmaradni a készülő fővárosi törvénvrevizióban sem, a munkásosztály a városatyák választásánál is befolyáshoz jut. Bizonyos, hogy a legközelebbi községi választások lényegesen át fogiák alakítani a városházi közigazgatásnak a képét. A közgyűlésen helyet kapnak a munkásvezérek is, ami nemcsak személyi változásokat jelent, hanem tárgyi és rendszerbeli különbségeket.

Azoknak a tárgyalásoknak a folyamán, amelyek a belügyi kormány és a városi ve- .zérmungók között folytak s melyekben fíór- czy polgármester is résztvett, eldőlt a viri- lizmus jövője is. Csaknem bizonyos, hogy a virilizmust eltörlik, aminek régen meg kellett volna történnie.

il műhelybéritáz balsikere

Üresek a helyiségek

A szociálpolitikai ügyosztályra legmagasabb helyről rátukmáltak egy olyan alkotást, amely előreláthatólag veleszületett gyöngeségben fog kimúlni. A miihelybérházról van szó, arról a nevezetes palotáról, amely a Lehel-utca és a Taksony-ütca sarkán épült, alig költöttek rá két milliócskát s amelynek az alkotók szerint az volna a rendeltetése, hogy a kisiparosokat a Iegjutányosabb bérért, a legelőnyösebb feltételek mellett juttassa műhelyhez és lakáshoz.

Nyolcvanhét ilyen miihelylakása van a palotának. Aránylag csekély szám, ha meggondoljuk, hány szegény kisiparos van a fővárosban. Keveselték a szociálpolitikai iigoysztályban is ezt a számot és azt mondták, hogy ez csak szerény kezdet, a miihelybérház egészen bizonyosan zsúfolva leSz s akkor a város a megkezdett akciót folytatni fogja, uj palotákat építtet.

Megnyugtatjuk a derék ügyosztályt és a nemes tanácsot. A zsúfoltságtól való félelem nem volt alapos. November hó elsején kellett volna rendeltetésének átadni a házat s a mai napig mindössze huszonhárom lakója van még csak. Igaz, hogy rajtuk kivül még húszán jelentkeztek, ezekre azonban nem lehet biztosan számítani, mert már az első házbért sem tudják pontosan fizetni s mert — a miihelybérházat a megnyitás napja készületlenül találta. A falak nedvesek, világításról még szó sincsen, a lakók vizözönelőtti módra, gyertyákkal világítanak. A világítási felszerelési munkákat tud-