Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-05 / 45. szám

Budapest, 1913. november 5. ff a valevőleg a H i r s c h e 1 és Társa cég kap­ta meg. Annak idején bőven beszámoltunk ol­vasóinknak arról a harcról, amely e munkák miatt dúlt.s amelynek eredménye az volt, hogy a le,gelönyösebb ajánlattévőt, Laub Lipótot, minden jogos ok nélkül mellőzték, s a munkát a jóval drágább Hirschel-cégnek juttatták. Laub Lipótot akkoriban erősen terrorizálták s töb­bek között azzal a fenyegetéssel iparkodtak öt a pályázattól való visszalépésre rábírni, hogy irgalmatlanul behajtják rajta a napi száz koro­nás pönálét, ha csak egy nappal is késik, ha november elsejéig nem készül el teljesen a munkával. Most itt az ideje és az alkalma an­nak, hogy a város hasonló szigorral bánjon el Hirschlékkal szemben is. Hirschlék nem telje­sítették vállalt kötelezettségüket, máig sincse­nek készen a szereléssel, semmi ok sincsen te­hát arra, hogy a napi száz koronákat elengedje nékik a város, A miihelybérház félig üres ma­radt s a rendeltetésének különben sem felel meg. Nem a kisiparosokon segített a város, ha­nem egy-két szatócson. Kisiparosok helyett kávémérők, fűszeresek, fa- és szénkiskereske- dök laknak benne. És nem is olyan túlságos olcsón, 780 koronába kerül egy egyszobásos lakás, a fűtés külön 140 koronába. Egy kisebb műhely bére 1016 korona, fűtése 190 korona, nagyobb műhely bérc 2016 korona, a fűtés 290 korona. Vannak még drágább helyiségek is. 2940 koronásak, ezek azonban üresen állanak, jeléül annak, hogy tervezésüknél szem előtt té­vesztették a kitűzött célt, azt, hogy a kisipa­rosok jóval olcsóbban jussanak műhelyhez, mint bárhol a városban. Tartunk tőle, hogy a miihelybérház még sok pénzébe fog kerülni a városnak. Az atítobuss-botrány Nyilvános árlejtést kérünk! Múlt heti számunkban röviden megemlé­keztünk már a tanács nevezetes elvi dönté­séről amelv úgy szól hogy az autóbusz­üzemet házi kezelésbe kell venni. A döntés nyomán áltlalános megdöbbenés támadt, mert a laikus is tisztán láthatja, hogy az egész csak komédia, leplezése a tehetetlen­ségnek és kutforrása újabb huza-vonának, újabb bonyodalmaknak és újabb autóbusz- nélkiil'ségnek. A tanács súlyosan megsértet­te a főváros méltóságát és tekintélyét, ami­kor a látszólagos eredmény kedvéért egé­szen közönséges, tyukprókáforokhoz illő ravaszsághoz, fortélyhoz folyamodott. Nem lehet másként értejmezni az omnibusz-társa­ság szerződésének vonatkozó pontját, mint úgy, hogy a fővárosnak jogában áll a lu­dastól a Széchenyi-fürdőig autóbuszjárato­kat létesíteni, azonban Közbenső állo­mások nélkül, útközben megállni, uta­sokat felvenni és leszállítani nem szabad. Ez ellen teljes joggal tiltakozhat az omnibusz­társaság s ha a tanács ennek dacára forszí­rozza az autóbusz-forgalmat, ebből olyan pörök származhatnak, melyeket már előre is elveszített a város. Nem marad tehát egyéb hátra, m'nt hogy a főváros kártala­nítsa az omnibusz-társaságot- valamelyes megállapodást létesítsen vele. mindenkép­pen tehát még a felmondási idő lejárta előtt s a megváltás' összegen felül is anyagi ál­dozatokat kell hoznia a városnak. A ^ai. pénzügyi viszonyok között fokozottabb fe­lelősség terheli ezért a tanácsot, mert hi­szen minden anyagi áldozat az elsőrendű szükségleteknek a rovására megy és mert a városnak olyan fényes ajánlat' állott rendel­kezésére, amelynek elfogadása mentesítette volna a várost a kölcsönpénzekből fedezen­dő kiadásoktól, azonfelül pedig lehetővé tet­te volna azt. hogy a város bármikor, a leg­előnyösebb feltételek melletti éljen a meg­váltás jogával. Sérelmes a tanácsi döntés azért is, mert okfrojszerii jellege van. Be­csületesebb, őszintébb lett volna ßz előter­jesztés. ha alternativ tervekkel lépett volna a tanács a közgyűlés elé. A közgyűlés belátá­sára kellett volna bízni annak a meg^irnnj- tását, melyik megoldás előnyösebb a városra nézve, különösen a mai nehéz viszonyok kö­zött­A polgármester ezt a korcsjavaslatot gőzerővel akarja keresztülhajtani. Még e hé­ten, csütörtökön foglalkozik vele a közleke­dési bizottság (amelv egyszer már az an­gol ajánlat mellett döntött), a rákövetkező napon, pénteken tárgyalja a pénzügyi bizott­ság s utána a közgyűlés. Előre is felhívjuk a bzobsági tagok figyelmét arra a vakmerő pontra, amelv szerint a tanács az elvi dön­tést provokálja csupán, a kivitelt ellenben a saját szuverén hatáskörébe utalja. Meg fog tehát ismétlődni az autótaxi-borány, amely abból állott, hogy a tanács suttyomban tár­gyalt a pályázókkal, a nyilvánosság teljes mellőzésével adta ki a koncessiót s máig sem publikálta, sőt gondosan rejtegeti a szerződés szövegét. A tanácsnak csakis vé­leményező szerepe lehet ebben a kérdésben, nem szabad megengedni, hogy a legk sebb részletkérdésben is önnállóan 'árjón el, mert ebből megint újabb botrányok fognak tá­madni. Szerencsétlen, elhibázott a tanács 'döntése azért is, mert a városra zúdítja a világ ösz- szes autó-gyárait, ügynökeit. Egész csomó problémát kell megoldani az autóbuszszal kapcsolatban. Itt van pl. a garage-kérdés. Úgy hírlik, hogy a Marta csekély kilométer­pénz kikötésével ajánlatot tett a városnak arra nézve, how az autóbuszokat az u.i, tágas autotaxi-garageban helyezzék el. Ez a megoldás előnyös, mert igv legalább telek- szerzésre, garage-épitésre nem kell pénzt költeni. Ami pedig a kocsikat illető ebben a tekintetben nincsen1 gond ajánlatokra. Már eddg is vagy 25 pálvázó jelentkezett, közöt­tük elsősorban figyelembe veendő a Bárdi rt., amelynek ajánlata kiterjed az üzemveze­tésre is. Pályázott a Ganz-gyár. a M á g, a M e r c e d e s, a Daimler, a Rock- gyár stb. Legbecsületesebb, legkorrektebb eljárás az volna, ha a tanács nyilvános ár­lejtést. nemzetközi pályázatot írna ki- Ezzel elejét lehetne venni a gyanúsításoknak, meg lehetne nyugtatni a főváros közönségét ab­ban az irányban, hogv a kocsik beszerzésé­nél a város érdekeit tarolták szem előtt, nem ped,;g a kijárókat. Természetes, hogv min- ez csakis arra az esetre vonatkozik, ha a közgyűlés rövidlátása kedvez a tanács elő­terjesztésének s szaporítja a város szeren­csétlen vállalkozásainak a számát. Tizenhat millió A Magyar Villamossági becslése A törvényszék a múlt héten hatodszor enge­délyezett halasztást a Magyar Villamos- sági Részvénytársaság telepét becslő bizott­ságnak. A november 15-éig meghosszabbított határidő az utolsó- A bíróság, mint a városhá­zán mondják, goromba hangú határozatban utasította a társaság két becslőjét, H ü 111 De­zsőt és S ö p k é z Sándort, hogy november tó­én déli 12 óráig a telep értékeléséről szóló je­lentést minden körülmények között terjesz- szék be. A főváros elhatározása a telep átvételének idejére végleges. A polgármester intézkedésére a vízvezetéki és világítási ügyosztály megtett minden rendelkezést, hogy a telepet a jövő esz­tendő júniusának elsején a főváros birtokba ve­gye. Erre való tekintettel a pénzügyi ügyosz­tály az 1914-iki költségvetésbe 1.000,000 koro­na bevételt irányzott elő. Az ügyosztály megál- lapitása szerint a megváltási összeg várakozá­son felül jelentékenyebben nagyobb lett, mint eredetileg preliminálták. A telep és a hálózat fel­becsült értéke 16.000,000 korona. A becslés tel­jesen készen van és csak az egyes vitás tételek redukálásáról tárgyalnak a főváros és a társa­ság megbízottjai. Tekintve a Villamossági embereinek merev­ségét és agresszív érvelését, minden valószínű­ség szerint ennyit kell a városnak a bíróságnál letétbe helyezni. Mert az már bizonyos, hogy a megváltás tranzakcióját nagy pör fogja befe­jezni. A társaság minden utat megpróbál a vég­zés késleltetésére, vagy legalább is arra, hogy drágán szabadítsák meg a főváros kihasznált közönségétől A mesterkedésben főszerepe van M a t 1 e k o v i t s Sándor belső titkos tanácsos­nak, akinek a múlt hetekben sikerült Bárczy polgármestert rávennie, hogy értekezletet hív­jon össze a Magyar Villamossági megváltása ügyében. A tanácskozáson, melyre csakis fö- tisztviselök voltak hivatalosak, nagy meglepe­tés érte Matlekovicsot: Bárczy polgármester helyett Bódy alpolgármester jelent meg; a> jelenlévők, többi között B u z á t h tanácsnok, mosolyogva hallgatták Matlekovics előadását, melyben valósággal bűvészkedett a milliós és a tízmilliós számokkal, persze minden hatás és eredmény nélkül. A főváros, eltekintve a részvénytársaság igazgatóságának néhány aránylag kisebb köve­telésétől, két nagy tételt kifogásol, amelynek eldöntése egy legközelebb meginduló hosszabb pörben a bíróság feladata lesz. Az első tétel a Magyar Műhely és Raktárteleppel űzött vissza­élésre vonatkozik. A Magyar Műhely és Rak­tártelepet, mint hivatalosan megállapították. 90.000 forintért vásárolták 11 esztendővel ez­előtt Fischerék és eladták a társaságnak, majd mikor a raktártelep fölszámolt, a villamossági 1.300.000 koronáért megvette tőle a telepet. Ki­fizetni persze nem fizetett egyetlen fillért sem, mert hiszen a raktártelep részvényei mind a villamossági birtokában voltak. Az egész üzlet csak arra való volt, hogy a várossal megfizet­tessék az 1.300,000 koronát, holott a telep a bécslők szerint ezen érték 25 százalékát sem éri meg. A másik kifogásolt tétel 2.000,000 ko­rona visszatérítését fogja eredményezni a fő­városnak. A szerződés kimondja ugyanis, hogy a csatlakozó-állomásoktól a fogyasztók lakásá­ba, a transzformátorig vezető kábelek a villamos társaság tulajdonai; ezek a kábelek tehát nem a fogyasztóké, akiknek jogukban van, akárme­lyik pillanatban a Bpesti Általános Villamossági­hoz átmenni és a lakásukig lefektetett kábele­ket elvágni. A főváros tehát nem veszi át a 2.000,000 koronára becsült ezen kábeleket, ar­ra való utalással, hogy azok értéke nem érték, mert a fogyasztók bármely pillanatban fel­mondhatják a .fogyasztást. A becslő-bizottság diját 100.000 koronára preliminálják. Ezt a négy becslő között és a becslők két elnöke, tehát hat személy között osztják fel. Ennek felét, miután a főváros él a megváltás jogával, a társaság viseli. A városnak jelenleg 1800 saját fogyasztója van; ezeknek ellátására szerződést kötött a Phöbusszal, a Tisztviselőtelep és a Ferencvá­rosban szerzett fogyasztók szükségleteire. A város 20 fillérért kapja az áramot és 60 fillérért adja a fogyasztóknak; ez az állapot csak de­cember 8-ig marad igy, amikor is a községi elektromos-telepből elégítik ki a fogyasztókat. Halász Hubert Itüf Gyár és iroda : Budapest, VII , Angol-u. 23 Beton-, híd- és csatornaépítő. Telefon 55—55

Next

/
Thumbnails
Contents