Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-01 / 40. szám
2 99 Budapest, 1913. október 1 ván tökéletességéhez vezet s gondunk lesz rá, hogy a Tanitók Otthona az erkölcsi támogatáshoz fűzött összes feltételeknek megfeleljen. D é r i dr. tanácsnok nagyérdekii nyilatkozatából leszögezzük azt a tényt, hogy a fővárosnak semmiféle anyagi része nincsen ebben a vállalkozásban, a Tanitók Otthona az erkölcsi. támogatáson kiviil semmire sem számíthat a város részéről. Es ez igy van rendjén, mert a Tanitók Otthonát nem vezette ennél a vállalkozásnál semmiféle ideális lelkesedés, vagy túlságos szeretete a gyermekeknek. Közönséges üzletről van sző a Tanitók Otthona részéről, sőt ha sejtésünk nem csal, akkor nagyon helyesen keressük az egész tervnek a forrását valamelyik rnozi-válllalatnál. Értesülésünk szerint a Magyar Tanitók Otthona strómanként s z e r e p e 1 ennél az üzletnél. A tiszta haszonnak mindössze huszonöt százalékát kapja, a többi az élelmes magánvállalkozóknak jut. Ebből pedig ismét csak az következik, hogy a legszebb, legnemesebb, leghasznosabb eszméből is rögtön üzlet lesz, mihelyt a fővárossal kerül kapcsolatba. □ BBSIIHQIBIBaiIuiBIIIMIIIIHIIIIIIiaHIBIflilBBISiBllBBQZiS 7 Épületes épületek K íkkel építtet a főváros ? A Tabán megrekedt szabályozásával kapcsolatban sok szó esik mostanában arról, hogy a szabályozás céljaira fordiíott milliók rengeteg összegű interkaláris kamatokkal emésztik a főváros vagyonát. Amikor a város nem épit, bai van. Veszendőbe megy az interkaláris kamat, nincs munkaalkalom, pang az építkezési ipar, szaporodnak a munkanélküliek. De minden lelkiismeretesen gondolkodó Dolgán joggal lehetne zavarba hozni azzal a kérdéssel, vájjon nem-e kisebb a baj igy, mint akkor, amikor a főváros elkezd építkezni. A szociális alkotások legjava esik a munkás-, tisztviselö-kisjakásos és egyéb építkezésekre, Közös vonásuk pedig az, hogy olyan vájlalkozóknak adták ki ezeket a munkáikat, akik rosszul és drágán szeretnek dolgozni. Sehol annyi hitvány épület és olyan drága árak, mint a városházi szociális alkotásoknál. A legtöbb helyen egyesegyedül a vállalkozók kapzsisága és lelkiismeretlensége az oka annak, hogy néhány éven belül újból kell majd felépíteni ezeket a házakat. Első helyen áll a silány munkával építők között a Speciális építkezések rt., amelynek igen előkelő pártfogói vannak a városházán. A részvénytársaság specialitása a hírhedt Kató na-f a 1, körülbelül olyasvalami, mint a fából készült vaskarika. A Katona-fal méltatásával hónapokkal ezelőtt foglalkoztunk már, abból az alkalomból, hogy. a gázgyár munkásházainak az építkezését a fentnevezett részvénytársaság nyerte el. Hogy mi lesz a vége ennek a munkának, arra nézve nagyon kellemes perspektívával szolgál Béts városának példája. A bécsi községi munkás-telepeket szintén Katona-falakkal építették. Most aztán megállapítást nyert, hogy a munkás-telepek állandó fészkei a kjilönböző betegségeknek, amelyek a meghűlésből erednek. A falak ki- fütése csaknem lehetetlen és bár a kislakás- ínség a császárvárosban csaknem olyan nagy, mint Budapesten, Bécs város tanácsa a közönség felzúdulása miatt nem mert többé a Katona-falakkal kísérletezni. A bécsi munkáslakások már az első évben hosszrepedéseket kaptak: — a Katonafalak hosszú időre kompromittálták Bécsben a magyar munkát! Városházi viszonyainknak hü tükrét mutatják a most folyó iskola-épitkezések, a parafa- és d e s z k a-b ó d é k potemkin- épületei. A városépítésre fontos transpor- tábilis, hordozható, építkezések ürügye alatt hihetetlenül silány, lelkiismeretlen munkákat produkál néhány élelmes vállalkozó. Láttunk fabódékat, amelyeknél fűrész- por a szigetelő elem. Ha a fürészpor összeesik, példáját követni fogja az egész épület is. A Magyar Humphreys rt. délafrikai kiimára szabott házakat épit, amelyekben silány posztóutánzat szolgáltatja az egyedüli meleget és védi a favázat 10—30 fokos hideg ellen. A Humohreys-házak lakói keservesen panaszolják, hogy heti 8 10 korona ára 'szénfogyasztás mellett reggelenként alig mernek az ágyból kibújni a rettenetes hideg miatt, folvton betegeskednek, a város jótékonysága, áldozatkészsége, szociális érgéke, tönkre tette őket. Hum- phreys-ék építették a Haller-utcai telepet, a kőbányai lakóházakat és iskolákat, a Margit-rakparti iskolát, most épitik a Vágó- hid-utcában a szükséglakásokat stb. Rengeteg összegű építkezéseket sikerül kapniok a fővárostól, holott jog szerint nem is lehetett volna velük összeköttetésbe lépni, nemcsak azért, mert drágán és silányul építenek, hanem azért is. mert színtiszta külföldi cégről van szó. Budapesten a cégnek csak fiókja van s a pesti fiók igazgatóságának és felügyelő-bizottságának egyik t ao; j a sem magvar állampolgár. Humphreysék és a Speciális építkezések rt. mellé méltán sorakoznak a Dö'kkértélé faházak. Három esztendő óta mintegy kétmillió koronát fizetett a főváros a Dök- ker-rendszerü épületekért, méregdrága és rossz házakért. Négy-öt esztendő múlva a vakolaton keresztül ázik a vékony faváz és akkor közös sírba temethetik az összes speciális és nem speciális, Humphreys-féle és Dökker-féle városi palotákat. /I | Szí Viktória öutorgyár részvénytársaság íaköerenbezési tn irta termei Budapesten, tV., Városház-utca 4idab őemenet. (Ttossitt) Pajos-utca sarok) A gátgyár befutott a magyar káíyhaíparnak A gázgyár körül egyre furcsább dolgok történnek. Nem tudjuk, vájjon azóta kezdenek elfajulni a viszonyok, amióta H e 1 t a i Ferenc eltávozott onnan, de tény, hogy a gázgyár is azoknak a városi üzemeknek a sorába lép, amelyekkel szemben csaknem naponta megnyilatkozik a közönség elégedetlensége. Múlt heti számunkban hirt adtunk arról az anomáliáról, hogy a gázgyár a világítási fel- szerelési munkálatokat kikönyörögte a maga számára a tanácstól, az ambícióját már nem elégíti ki a gáz termelése, hanem a magánvállalkozásnak jogosulatlan kjonkurrenciát csinál. Most újabb panaszra van okuk ä hazai ipar védelmezőinek. Az törtért, hogy a gázgyár, igazgatósága, nyilvános árlejtés mellőzésével, a közszállitási szabályzat súlyos megsértésével, egy bécsi cégnél rendelte meg a Az első közgyűlés Az ember végigböngészi at programmot és nyugodtan, beszél meg embertársával esti hat órára randevút. A Programm olyan sivár, mint az élet szerelem nélkül és pénz nélkül és a jóreménység fokának az elérése nélkül. Szép kis premiér, kecsegtető kilátások az uj esztendőre! Hatvanhárom kemény pont és még csak vitára sincsen kilátás egyiknél sem. Fáradtan és unottan gyülekeznek az atyák is (mikor jönnek már a városanyák?), úgy érkeznek, mintha máris újból vakációra .szeretnének menni. Bárczv István is, ahogy ■szívből üdvözli a társaságot és hasznos munkát meg sikert kíván, mintha pirulna a nagy sivárság miatt. A hangja csak akkor lesz melegebb, amikor jelenti, hogy Hatvány József báró özvegye háromezer koronát adományozott Budapest szegényeinek. — Háromezer korona! — sóhajt valaki a cigánysorban. Nem lehet igaz a dolog, annyi pénz nincs is a világon. Rögtön kaptunk egy másik problémát is. Tíz darab interpellációról számolt be a polgár- mester. A közgyűlés matematikusai között egyszeriben megindult a vita, mi több: háromezer korona, vagy tiz interpelláció? B á r c z y polgármester csak olvassa, egyre olvassa az interpellációk jegyzékét. Egv helyütt felemeli a hangját és szól: — B e c s e y Antal bizottsági tag ur interpellál a Fővárosi Hírlapban őt ért támadás miatt. Mindenki Becsey felé fordul. Az ifjú városatya a szabad polgárok táborához tartozik. Fekete zsaketbe öltözött az ünnepélyes alkalomra, úgy várta, amig rákerül a sor. Hatvanhárom percbe sem került s a hatvanhárom kemény pontot máris sommásan elintézte a közgyűlés. Es következtek az interpellációk, amelyeknél nem az a fontos, hogy mit kérdeznek, hanem inkább az, hogy felelnek-e rájuk a polgármesterek és tanácsnokok és mit felelnek, mit hallgatnak el. Vértes Emil pl. rögtön választ kapott Folkusházytól, a közélelmezés legfőbb gondozójától. Folkusházy úgy néz ki, mint valami tudós professzor. Ö a tanács legszárazabb embere, majdnem olyan száraz, mint a városi kenyér. Hosszú papírlapokról olvassa a választ, amely nagyon tetszik a városatyáknak, akik között nagyon sok emelő van, a Dán Leó ál- méltóságos ur sziiesárakat emel, a Bach- r u c h ál-báró ur ékszerárakat, a Molnár Ferenc emeli a közgyűlés nivóját stb. stb. Emelők és nem-emelők haragosan csapnak össze, amig végre elpihen a kenyérharc és jönnek szomorúbb dolgok, mini pl. az autóbusz, meg a halálos sorompó-katasztrófa. A gyöngébb idegzetű városatyák a pipázóba menekülnek, elfogják a kerületi elöljárókat és megkérdezik töliik, igaz-e, hogy ezentúl minden második embernek vizmérö-órót küld a vízvezeték igazgatósága, mert minden második ember, azonkívül, hogy az osztálysorsjátékon nyer, vizet hord a fejében és az elöljárók most szigorúan fogják büntetni azokat, akik nem használják a vizmérő-órákat. A tizenötödik kerületnek az elöljárója azzal parírozta a vizvicce- ket, hogy azt mondja, feljött hozzá múltkoriban egy bizottsági tag és tiltakozott a kötelező viz- mérö-óra használat ellen, mivelhogy nincs is viz a fejében. Rögtön ellenpróbát is kért: elment az elöljáróval a legközelebbi konflisstandra, ott megállt egy konflis-ló előtt, mire a nemes paripa nagyot nyerített és az utolsó szálig kiette a városatya fejéből a szénát. íme, bizonyság isten előtt, hogy volt egyszer egy városatya, akinek nem volt viz a fejében, csak széna. Mikor pedig a vizenyős tréfákat megunták már az urak, az egyik városatya megkérte a másikat, győjjön vele holnap a közjegyzőhöz. — Mit csinálsz te a közjegyzőnél? ez volt a kérdés. — Hitelesíttetni akarom a butaságodat! —• ez viszont a válasz volt. Bent a termeben egymásután töröltették a nevüket az interpelláló városatyák. Becsey
