Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-10 / 37. szám
II. évfolyam /b Budapest, 1913. szeptember hó 10-én. 37. szám. laíimrimiiimiiaiiiaiíiniiiaiiiamaiiiairiQiiiDiiiDiiiDiiiDiiimiimiiaiiiúiiiaiiiaiiiauiaiiiamaiiiameiiBoinK: ELŐFIZETÉSI Ann Ki Egész évne .................... 16 K Fé C évne ..................... 8 K Eg yes száma ft ft ajy hatóit a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Fala lös mx.mfhmmx.tS : Dacsó Emii. T&fmmxefhmsxtS, dl*. Szilágyi Hugó Megjeleni ft minden szondán, esetleg helenftint többször* is. Szenhesztö ség és ftiadóhivatal: VI. Kis János-utca 4a szám Két hét múlva megindul a nemzeti munka a városházán, a nyári vakáció után első közgyűlését tartja Budapest fő- és székváros nagytekintet ü törvényhatósági bizottsága. Felfokozott vágyakkal de erősen mérsékelt reménységgel tekint a polgárság az uj szezon elé. Ha a jelek nem csalnak, úgy nagyon mozgalmas, eleven életre van kilátás, félő azonban, hogy a pénzügyi krízis csak most fogja éreztetni igazában a hatását. Ha a munka ismét meddő lesz, az általános pénzhiányon'kívül főrésze lesz benne a Bárczy-rendszernek, amely könnyelmű gazdálkodásával teljesen kiszolgáltatta, elilentállásra képtelenné tette a város anyagi erejét a válság leggyöngébb szelével szemben is. Pedig a megvalósítandó reformoknak egész tömegét kapta örökségbe a városháza a múlt esztendőtől. A főpolgármcsiéri, alpolgármesteri, tanácsnoki állások helyes betöltésétől, a jogtalan ambíciók megfékezésétől függ a város tisztviselő - testületének harmonikus együttműködése. Az autóbusz-üzem megindítása parancsoló kötelessége a város urainak. Nemcsak a közlekedés modernizálása követeli ezt a reformot, hanem a jobbparti lakosságnak létérdéke is. Tanügyi téren a legmesszebbmenő támogatást kell biztosítani Déri tanácsnok nagystílű terveinek. Nyugvópontra kell végre juttatni az uj városháza és a sugárút építésének fogas kérdését s a városszabályozásnak többi problémáját. Meg kell szabni a város telekpolitikájának irányát és korlátáit: mikor vegyen és mikor adjon el a város telkeket? A temetkezés dolgát rendezni kell — a tolakodó magánérdek érvényesülése nélküli. Ki kell küszöbölni a városházi szállításoknál uralkodó, tűrhetetlen állapotokat. Rendet kell teremteni a város vállalkozói között, levakarni a város testéről az élősködőket. Komolyan és szeretettel illik foglalkozni a kereskedehni kikötővel, a hid- vám eltörlésével, az alagút megváltásával. Sürgősen meg kell valósítani a bettermentet, az üres telkek megadóztatását, a Ituxusadókat, egA^etlen reménységeit a város fináncpolitikusainak. A deficit nem agyrém többé, hanem megdöbbentő valóság, amely egyre nő a jövő perspektívájában. A deficitnek az ellenszere csakis uj jövedelmi forrásoknak a megnyitása lehet, mert az adóemelkedésnek már az ötlete is tragikus sietséggel söpörné el a Bár- czy István által inaugurált rendszert. A fürdőpolitikának végre hasznát is lássa már a város, az áldozatokból éppen elég volt. Szociális téren sem fog ártani némi önmegtagadás, a külföldi sémáknak kevésbbé lelkiismeretes átplántáiása. Ezekből a mozaikszerüen feltálalt problémákból fog táplálkozni az nj szezonban a városházi közvélemény- A városatyák jól vigyázzanak, tiszta szemmel és tiszta lelkiismerettel döntsenek e kérdésekben. A városatyáknak a körmeire viszont a publikum fi- gvelien, ne tűrje.- hogy-az .összeférhetetlenségnek minden fajtájából. akadjon egy-két Drecedens a városházán.- - ........................ /Z /ZZtZ/YAZOJZ Szemérmetlenség persze hogy az, ami a városházán sub titnlo „tanulmányút“ történik. Amikor mi irtunk róla, amikor mi fedeztük fel azt az összeférhetetlenséget, amely előáll akkor, mikor a tanács dúsgazdag bizottsági tagokat pénzel: — akkor ezt magától értődő dolognak tartották. Ma pedig felhördül minden Bárczy-huszáf és világrengető, egetverő gyalázatosságnak mondja azt. amit egy Kassai nevű bizottsági tag elkövetett. Végezzünk előbb a dolog érdemi részével: azt mondjuk, a kutyának kell a strandfürdő, ha van pénze a városnak — hát van? —jó lesz az kenyérre. De ha Kassai bizottsági tag ur beleszeretett a strandfürdő eszméjébe, senki tőle azt a jogát el nem veszi, hogy külföldi tanulmányútra menjen — a saját költségén. És itt van a ■ kutya eltemetve! Kassai egyetlenegy fillért sem kért és nem is kapott érre a célra a várostól. Privát szórakozásból teszi meg az utat s a városnak mindössze annyi köze van az egészhez, hogy Bárczy polgármester ur személyes intézkedése folytán a hivatalos könyo- matos adta tudtára a világnak a nagy eseményt. Hogy a kommüniké fogalmazását ügyetlennek tartotta Kassai, az már igazán nem közügy és nem is fontos. A lényeges és disztinkcióra érdemes dolog az, hogy egyszer volt egy városatya, aki a saját pénzén ment tanulmányútra és ezért nagyot ütöttek a fejére. Krencsey Géza, a vivóbajnok-főtanácsos, mint a főváros hivatalos közlönye jelenti, letette a hivatalos esküt a polgármesteri klubtárs kezébe és átvette hivatalának vezetését. Gazember, aki irigyli az uj főtanácsos szerencséjét, amelyre rászolgált. Égy sajátságos eszmetársulás azonban — engedje meg nekünk Krencsey főtanácsos ur — a szép karrierről a városi szolgák felé irányítja a figyelmünket. Krencsey urnák tizenhatezer koronás állást kreáltak, holott az a munka, amelyre szükség volt rá — az élelmiszerüzem gépeinek installálása — legfeljebb két esztendeig tart. A város szolgái ellenben fellázadni készülnek, lesir róluk a nyomor, sírva panaszkodnak, hogy lehetetlen dolog manapság harmincöt forintokból megélni, próbálja meg a polgármester ur,.ha. nem hiszi el. Krencseynek igaza van, de igazuk van a szegény szolgáknak is. Uj állások kreálása helyett. gondoljanak a vári>s urai ezekre a szerencsétlen páriákra. Nem. méltó, a városhoz, amit a szolgákkal csinálnak. BUDAPEST uj kerületi beosztása. A választókerületek uj beosztása a közeljövő politikai programmjának legkényesebb pontja. A fővárost is erősen érinti a készülő reform, mert nem lehet közömbös, hogy a törvényhozás telje- siti-e azokat az óhajtásokat, amelyek a választó- kerületek kikerekitésével kapcsolatban a város mértékadó tényezőinek részéről felmerültek. Azok. akiknek hivatalos kötelességükhöz tartozik a reform előkészítése, a legnagyobb merevséggel zárkóznak el minden nyilatkozattétel elől. Igen előkelő, beavatott forrásból mégis a következőket sikerült megtudnunk: — A főváros uj politikai beosztása, Budapest választókerületeinek megállapítása, talán még nagyobb gondo: okoz a kormánynak, mint a nemzetiségi szempontoknak a kielégitése. Elsősorban azt kell eldönteni, vájjon a reformot kapcsolatba hozzuk-e a fővárosi törvény revíziójával, vagy pedig ettől függetlenítsük. Budapestnek ma tíz közigazgatási és csak kilenc választókerülete van. A közigazgatási kerületeknek a száma, amelyet az uj fővárosi törvénv fog megszabni, talán változatlan marad, az azonban több mint bizo- nyos, hogy a választókerületek száma lényegesen emelkedni fog. Közigazgatásilag bajos volna változtatni a mostani állapotokon, mert ha a legideálisabb megoldást fogadnék el, t. i. azt, hogy ugyanannyi köz- igazgatási kerülete legyen Budapestnek, mint ahány mandátumai: — az uj elöljáróságok szervezése elháríthatatlan finánciális akadályokba ütközne. Elég, ha a£ ily módon szükségessé váló személyzetszaporításra gondolunk, ezt sem bírná el a város. — Közelfekvő tehát az a valószínűség, hogy a választókerületek számát a köz- igazgatási kerületektől függetlenül fogjuk a fővárosban is megállapítani. Abban ugyanis nem lehet nézeteltérés, hogy Budapest mandátumainak a számát lényegesen növelni kell. Elég, ha e tekintetben utalok arra, hogy Budapest lakossága a huszadrészét teszi ki az ország népességének, ezzel szemben pedig a választókerületeinek száma (kilenc), mindössze 1Ub-öá része az összes mandátumoknak (413). Ebből világos, hogy abszolúte véve is mintegy tizenkét képviselővel kevesebbet küld a főváros a parlamentbe, mint ahány hely őt jogosan megilletné- Pedig azt is tekintetbe kell venni, hogy Budapest az ország szive, itt tömörül az ország intelligenciájá, a törvényhozás termében tehát még az arányszámnál is nagyobb tömegben kellene szerepelnie Budapest képviselőinek. Előrelátható. hogy az uj törvénv folytán Budapest váasztókerületeinek száma még nagyobb arányban fog nőni, mint az összes kerületeknek a száma. Mintegy 20—22 képviselője lesz a fővárosnak, annyi bizonyos. — A kerületek számának megállapításánál jóval nehezebb, kényesebb kérdés a ki- kerekités, beosztás. E részben politikai momentumok érvényesülnek. Nagyon jól
