Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-09 / 15. szám
4 Budapest. 1913. prilis 9. Széchenyi és Gallért, Az Á r t é z i-f ü rdö munkálatai serényen haladnak a befejezés felé. A megnyitás napjának kitűzése ugyan még nem lehetséges, mindazonáltal valószínű, hogy május hó közepén a fürdőt át lehet adni rendeltetésének. A parkirozási munkálatokkal kapcsolatban ismét szó esik a környék végleges rendezéséről s a mutatványosok kitelepítéséről. A dolog kissé kényes, mert köztudomású, hogy igen sok kisembernek az egzisztenciája függ attól, hogy a kitelepítés mennél későbbre maradjon. A S á- r os-fürd Ő építési végrehajtó-bizottsága szombaton a helyszínén ülést tartott, amelyen maga Bárczy István polgármester elnökölt. Az ülésen ielen voltak: Bódy Tivadar dr. és V a s z i- lievits alpolgármesterek, Márkus Jenő dr. tanácsnok, K e m é n y Géza dr. tanácsjegyző, B o s s á n y i főorvos, B e n e d e k Dezső, Szabó József. Quittner Zsigmond. Wel- lisch Alfréd bizottsági tagok. A bizottság alapos revízió alá vette a fürdő építésének költség- vetését. A tanács előterjesztésével legközelebb foglalkozni fog az állandó gyógyfürdő-bizottság. O r í h és Som ó. Hosszas huza-vona után végre eldőlt a Kálvin-téri tervpályázat. A zsűri, amelynek elnöke Bárczy István dr. polgár- mester volt, az első dijat R e i c h 1 Kálmán műépítésznek ítélte oda. Reichl neve nem ismeretlen városházi körökben. A gázgyári építkezések javát ugyanő kapta. A 1 p á r Ignác sógora, 0 r t h Ambrus a második helyre szorult, ami voltaképpen annyit jelent, hogy a második helyet is csak Alpárnak köszönheti. Művészi körökben nagy megütközéssel tárgyalják azt a hirt, hogy a kivitellel nem az első dij nyertesét akarják megbízni. hanem — Orth és Somlót. A főváros opciói. A pénztelenség sok veszedelmet zúdított már a főváros nyakába; az abbamaradt építkezések egész sereg uj terhet jelentenek. Különösen érzékenyen érinti a várost a megvételre kiszemelt telkekre biztosított előjogok elvesztése. Iskolák építésére nyolc hatalmas telektömböt jelölt ki az illetékes szükebbkörü bizottság, melynek elnöke a polgármester, természetes, hogy a területekre opciót is biztosítottak. A siralmas pénzügyi viszonyok nagy károkat okoztak eddig is. A biztosított opciók lejárnak és miután a telkek iskolák céljaira vannak egyoldalúkig lefoglalva, azokat okvetlenül meg kell szerezni. Előrelátó spekulánsok ezt már meg is tették. Persze a város fölsrófolt árakon lesz majd kénytelen annak idején harmad vagy negyed kézből visszavenni. Á Gellérthegyi sikló. A közgyűlés sokoldalú tagja, G e 11 é r i Mór, a Gellérthegy fejlesztésére hívta föl a figyelmet. A fejlesztéssel kapcsolatban ismét időszerűvé váik a Gellérthegy siklójának vajúdó ügye. A sikló megépítésére tudvalévőén G f r e r e r, Schoch és Groszmann engedélyt kaptak ezelőtt hét esztendővel. A terv megvalósítása azonban egyre késik. A késedelemért nemcsak a rossz gazdasági viszonyokat lehet okolni, hanem a társaság sokszor használt kifogásoktól eltérően, most újabb kihúzással védekezik. Azt mondják az engedményesek, hogy az építkezés a villanyáram hiánya miatt halasztódik; megvárják mig a városi elektromos-hely megépül, s akkor hozzákezdenek az építéshez. A községi takarékpénztár. A községi takarék- pénztár felállítására vonatkozó közgyűlési határozatot a „Világ“ értesülése szerint nem hagyja jóvá a belügyminiszter. Többféle módosítást kíván és felszólítja a fővárost, hogy a kívánt változtatások megtétele után ismét küldje föl a tervezetet jóváhagyás céljából. A kormánynak tulajdonképpen nem is az ellen van kifogása, hogy a főváros takarékpénztárt állítson föl. hanem az , ellen, hogy a főváros példáján febuzdulva, egész sereg vidéki város akar egy-egy községi takarékpénztárt föállitani. Mivel pedig a főváros ta- karékpénztárja a tervezet szerint bizonyos fokig banküzletekkel is akar foglalkozni, a kormány veszedelmet lát abban, ha kis vidéki városok takarékpénztára is ad betáblázásos kölcsönöket, leszámítol váltókölcsönöket stb. A belügyminisztériumban tehát azon az állásponton vannak, hogy a községeket osztályozni kell és minden osztály részére más és más feltételektől tenné függővé a községi takarékpénztár felállítását. A gázmii 1912. évi számadása. A gázgyár bizottsága Bódy Tivadar dr. alpolgármester elnöklésével ülést tartott! amelyen N é m e t h y Béla tanácsjegyző előadásában a gázmű 1912. évi számadásait tárgyalták. Az ülésen résztvett Heltai Ferenc dr. íöpogármester is, aki a gázgyárnak ezt a jelentését mint vezérigazgató, ellenjegyezte. A jelentés kiemeli, hogy a gáztermelés az egész éven át szabályszerűen folyt és ez annak köszönhető, hogy a termelő képességük végső határához elérkezett gázmüveket az 1911. és 12. években olyan mértékben bővítették. hogy azok az 1912—13. év téli szükségletét zavartalanul elláthatták. A végrehajtott bővítés nélkül nem lett volna kielégíthető a székesfőváros gázszükséglete, mert a fogyasztás éppen a téli hónapokban olyan mértékben emelkedett, a melyhez hasonló a gázmii ötven éves fönnállása óta nem volt. A jelentés igen érdekes adatait, melyek a gázmű eredményes veztését tükrözik, március 15-iki számunk cikkében részletesen ös- mertettiik. A jelentéshez Kollár Lajos dr., Herzog Péter báró, Hecht Ernő dr. és Stern József dr. szólaltak föl, mire az elnöklő főpolgármester kijelentette, hogy az állatkert csak parkvilágitás céljaira szolgáló gázért nem fizet. Heltai Ferenc dr. a felvetett fontosabb kérdésekre válaszolt. Mindenekelőtt megnyugtatta a bizottságot, hogy az épülő gázgyárral kapcsolatos uj beruházásokat a gázmüvek az eddigi jövedelmezőség kockáztatása nélkül a sajátjukból fogják amortizálni. Ezt különben az 1915-iki év fogja bizonyítani, mert addig vegyes üzemet tartanak fenn és ezért volt szükség a tartalékolás körül nagy óvatossággal eljárni. A város nem csalatkozott a beváltáshoz fűzött nagy reményekben, mert a vagyonszaporulatban az egész közvilágítás ingyenességében és ingyenes kezelésében óriás előnyökhöz jutott. A hazai szén a gázgyártáshoz nem használható. P i p k a Ferenc dr. középponti igazgató ésBernaue r dr. műszaki igazgató felvilágosítása után F e 1 e k i Béla dr. azt indítványozta, hogy a gázgyár igazgatóságának és tisztviselőinek köszönetét szavazzanak. Legnagyobb rész jut ki ebből az elismerésből Hel- tainak, akihez a bizottság nevében azt a kérést intézte, hogy a jövőben is szeretettel és az ő nagy szakértelmével támogassa a gyárat. H e 1- t a i ezt megígérte. Bódy Tivadar dr. elnöklő polgármester ugyancsak meleg szavakban mondott köszönetét Heltainak és kérte a jövőben való támogatását is. A bizottság egyhangúan el- fogada a jelentést és az azzal kapcsolatos javaslatokat és Feleki indítványát. HEVERŐ ARANY és EZÜST. Nincs olyan család a világon, melynek ne volnának régi. elkopott gyűrűi, fülbevalói, vagy egyéb ékszerei. melyek rendszerint elfelejtve, a lomtárban hevernek. Az ilyen régi tárgyak azonban értéket képviselnek és igy tulajdonképen holt tőke gyanánt tekintendők, melyet megfelelő értékesítés esetén gyümölcsöztetővé lehetne tenni Saját érdekében cselekszik tehát mindenki, aki ilynemű tulajdonát SCHÖN- VE A Lí) Imre ékszerésznél, Deák Eerenc-utca 2/. sz. alatt a legmagasabb napi árfolyamon értékesíti, vagy pedig modern, csinos ékszerekre alakíttatja át. Élvezti cikknél egyedül a minőség a mérvadó. Csak az ami ízlik és jólesik, érdemes ajánlásra. Ez az igazán helyes álláspont és ebből kiindulva, a háziasszonyaink előszeretettel használják a „valódi Eranck kávépótlékot a kávédarálóval“, mely a legjobb válogatott nyersanyagból a kassai gyár alapelve szerint: a legnagyobb gondosság és az évtizedek folyamán kipróbált módszer alapján készíttetik- Az ízletesség és teljességről, valamint az aromáról és a színről, a kiadóság kiszámításával, egy főző- és kostolópróba minden háziasszonyt meggyőződtet. QUO VADIS ? AZ »OMH1A« SZENZÁCIÓJA. Az „Omnia“ mozgószinház a fővárosi közönséget már régóta hozzászoktatta, hogy hétről-hétre fokozódó hatású darabokat és látványosságokat vetít a fehér vászonra. A most szinrekerülő „Quo Vadis“? azonban mindazt felülmúlja, amit eddig a mozitechnika produkált. Sienkievicz világhírű regénye mozgóképekben elevenedik meg előttünk. A 2000 év előtti Rómát látjuk a maga nagyszerűségében, de egyúttal züllött erkölcseivel, szokásaival. A „Quo Vadis? valóságos filmcsoda. úgy méreteinél, mint kápráztató kiállításánál fogva. Az emberek ezreit látjuk mozogni, élni, küzdeni és szenvedni. Látjuk Nérót, a vérszomjas és piromani- kus cézárt, amint vad bachanáliákban rendezi orgiáit, látjuk az üldözött keresztények ezreit Róma katakombáiban, akik Szent Péter vigasztalásaitól megihletve, szembenéznek és dacolnak a legborzasztóbb üldöztetésekkel. Látjuk Rómában a Cirkus Maximust, mely a felvétel céljaira korhűen helyreállittatott. Látjuk Néró bestialitásától megittasodott nép ezreit a cirkuszban, a mint Néró mozdulatait lesve, ujjong és üvölt, amikor a hatalmas cirkusz porondján az üldözött keresztények százait látja irtózatos kétségbeesésében, szembenézve a föld alóli ketrecükből rájuk szabadított 20 éhes oroszlán vérengzésének. Látjuk a négy sarkán felgyújtott Róma égését, oly tökéletes kinematográfiái művészettel megcsinálva, ahogy azt még elképzelni sem lehet. Egész utcák, paloták égnek, tűz mindenfelé, merre csak a szem ellát. A rémes kegyetlenség paroxismusát irtózatosan tárják föl az utak szélein égő élő fáklyák, melyek rémesen világítják be az egész útvonalat. És látjuk a nemezist, mely számon kéri az őrült Cézár kegyetlenkedéseit, látjuk az iszonyattól megrémült és a nép haragja elől menekülő Néró pusztulását. És végül látjuk a Via Appián Rómából távozó Szent Péter alakját, amint megjelenik előtte Krisztus alakja. Száz és száz érdekesnél-érdekesebb részlete van még e csodás felvételnek, mely bámulatba ejti a szemlélőt. A világon eddig ez a legdrágább film, melynek elkészítése több mint egymillió lírába került. Az „Omnia“ mozgóképpalota még eddig nem hallott óriási áldozatok árán szerezte meg a „(juo Vadis?“ kizárólagos előadási jogát s igy ez a csodás film csakis az Omniában kerül bemutatásra. Halász Hubert UtLT Gyár és iroda: Budapest, VII., Angol-u. 23. Beton-, híd- és csatornaépítő. Telefon 55—55. Soli ezer háziasszony kitalálta és a tu domány megerősítette azt, hogy a „valódi FRATCBCÉS a honi gyárból Kassáról, mint a legf inomabb kávépótlék a legjobb ajánlást érdemel. Belföldi nyersanyagból készül. Védjegye a kávé- daráló megvéd az utánzatoktól . ig em 152—2492.7 Lapunk telefonszáma 5 137-15
