Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-09 / 15. szám
Budapest, 1913. április 9. . Jmnzo^üfj/ip 5 'Biztosítás r Építészet Közfekebés Bányászat MALMOK BEVÉTELI JEGYE. A balkáni háború sokféle viszonylatban érintkezik a mi gazdasági térképünk határaival: ipari kivitelünktől egészen a szerb sertéskon tingeátsig jóformán exisztencialiter oda vagyunk kapcsolva Skutari sorsához. A háború lezajlása után — ki tudja mikor? — revízió alá kerülnek a balkánnal kötött kereskedelmi szerződéseink és a revízió előkészületei máris serényen folynak. Azok közül a fontos változások körül, amelyekhez előreláthatólag szerencsénk lesz. ki kell emelnünk a malmok beviteli jegyének kérdését, mely egész mezőgazdaságunkat) lés lisztexportunkat közvetlenül érinti. A malmok beviteli jegye tudvalevőleg a szerb vagy román földről őrlés végett behozott búza után fizetett vám visszatérítésére jogosít, amennyiben a malmok a nyert lisztéi külföldre adják át. Ez a jegy-rendszer fennállott, amíg Darányi alatt az agrárius körök kívánsága folytán el nem törölték. Azóta a malmok csak hazai búzát vehettek és miután drágábban kapták, lehetőleg redukálták az üzemet, annál is inkább, mert a drágább búzát nem tudták a külföldi piacon elhelyezni, hanem belföldön kellett elhelyezniük. A hazai fogyasztás azonban relative csekély s így a malmok, hogy felesleget ne termeljenek, kötött marsrutával dolgoztak. Most — értesülésünk szerint — újra aktuális a beviteli jegyek kérdése. Maga az eszme kétségkívül jogosult, épp oly kétségtelen azonban, hogy most már agrár-érdek is fűződik hozzá — miután a gazdáknak állandóan nyakukon maradt a termés — és igy jogosulatlan kedvezményekkel fogunk találkozni. A malmok tei- mészetesen a beviteli jegy nélkül is megtalálták számadásukat, nyerészkedtek és fizették a dús osztalékot és tantiémet, ha azonban a beviteli-jegy kérdését az egyesült malomipari és agrárérdekek nyomása alatt oldják meg. akkor el lehetünk arra készülve, hogy a fogyasztóközönség súlyosan meg fogja sinyleni a beviteli jegyek renaissance-át. Ep ezért a kereskedelmi minisztériumnak kötelessége, hogy a külkereskedelmi szerződések revíziójánál ezt a kérdést ne a malmok egyoldalú szempontjai, és a nagybirtokosok változó nizusa szerint tekintse, hanem a közérdek, a közönség szempontjából, ,amely az olcsó liszt és az olcsó kenyér követelésében exponálódik. A malmok zsarnokai voltak eddig az egész közgazdasági életüknek, a munkásságnak ép úgy. mint a földmivességnek. Itt az ideje, hogy végre rólunk, ne nélkülünk határozzanak. Csak az a kérdés, vájjon a malombárók szava nem fogja-e megint Isten szavát képviselni? Az új 'államkölcsön. Mint már jelentettük, az új államkölcsönt e hó 10-én bocsájtják ki. Mai számunkban közzétett részletes prospektus szerint, aláírásra kerül 150 millió korona névértékű 1913-as évi magyar királyi adómentes 4 és fél százalékos állami járadékkölcsön. Az aláírási ár 90.60 százalékot tesz, hozzáadva az 1913. évi április hó 1-től az átvétel napjáig járó 4 és fél százalékos folyó szelvénykamatokat. Az al'áirás alkalmával 5 százalék biztosítékképpen leteendő. Az aláírók a részükre átengedett szabad és zárolt járadékkötvények ellenértékét f. évi április hó 18-tól kezdve bármikor teljesen befizethetik, tartoznak azonban 10,000 koronán aluli (átengedett összegeknél a teljes ellenértéket f. évi április hó 18-án, 10.000 koronán felüli átengedett összegeknél az ellenérték 40 százalékát f. évi április hó 18-án, az ellenérték 30 százalékát legkésőbb f. évi április hó 28-ig és az ellenérték 30 százalékát legkésőbb f. évi május hó 14-ig befizetni. Az új címletek tiz éven át nem konvertálhatók. A magyar ágyugyár. A magyar delegáció üléseiben már évek óta sürgetik, hogy a monarchia katonai berendezéseit decentralizálják és a megfelelő kvóta-arányt Magyarországon helyezzék el. Ennek a kívánságnak egyik fontos teljesítményéhez jutottunk most el, amikor elhatározták, hogy Győr 'Székhelylyel ágyugyárat építenek. Az ágyugyár felállítása tárgyiban Telesz ky János dr. pénzügyminiszter május 5- én törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé és abban fölhatalmazást fog kérni a gyárnak nyújtandó különböző kedvezményekre és a részvénytőke egy részének jegyzésére. Amint értesülünk, az •ágyugyár 11 millió korona részvénytőkével ala- i kul meg és abból 6 millió koronát a kormány, 5 millió koronát pedig magánvállakozás fog jegyezni. A magánvállalatok közül elsősorban érdekelve lesz a S k o d a-g y á r, amely 2 millió korona részvényt vesz át és vállalja a gyár technikai berendezését. További 3 miliőit a Krupp-gyár, a Hitelbank és a Creditanstalt jegyeznek. A felszerelés nagy része, valamint a munka építési része magyar szakembereknek és magyar vállalatoknak fog jutni. Az gyugyár részvénytársaság igazgatóságában képviselve lesz a pénzügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium és a kereskedelemügyi minisztérium, valamint természetesen a magánrészvényesek minden csoportja is. Legjobban természetesen Győr városa örül az ágyugyárnak, amely állandóan mintegy 5000 munkást fog foglalkoztatni. De nemcsak Győr és vidékének lesz haszna e hatalmas iparteleptől, hanem nagy lendületet vár attól az egész magyar ipar, mert nyilvánvaló. hogy a katonai megrendelések alkalmával ezentúl tekintettel lesznek a magyar ipar termelésére. A nasici gőzíürész erdövásárlása. A magyar fakereskedelem erdeiben recsegnek-ropognak, I kidülnek a hatalmas tölgyek és maguk alá te- ! metnek milliós vállalatokat. Szomorú idők jár- ! nak a fakereskedőkre. És mig a konjunktúra ilyen vigasztalan képét rajzolja meg az általános helyzetnek, addig akadnak faipari vállalkozók, ahol nem csüggednek és újabb befektetésekkel néznek farkasszemet a jövővel. A Neu- schlosz-féle nasici tanningyár és gőzíürész r. t., amint értesülünk, épp a minap vásárolta meg báró Radvánszky Gézától a Biharmegyében fekvő 7200 holdas papp- falvi uradalmat két millió négyszázezer koronáért. Ez a birtok a mölki apátságé volt és csak az utóbbi napokban cserélt gazdát. Az uradalom részben szántóföldekből, részben pedig tölgyerdőkből áll. Az utóbbit a nasiciak ki fogjak termelni. Szeged és a jegybank. Szeged város tanácsa elhatározta, hogy az idén is vásárol az Osztrákmagyar bank részvényeiből, Szeged tavaly húsz részvényt vásárolt. Az uj részvényvásárlás bizonyítéka, hogy Szeged város tanácsa szem előtt tartja a nagy célt: a részvénybirtok növelésével szerezni meg az uralmat ott, ahol az egész kettős monarchia gazdasági életét kormányozzák. Arad és a kartelbankok. A fővárosi kartelban- kok — az Első hazai takarékpénztár, a Kereskedelmibank és a Jelzálogbank — kijelentették Arad károsának, hogy az eddigi feltételek mellett nem nyújtanak több hitet. A város, mivel más pénzintézeteknél kölcsönt nem kapott, egyedüli megoldásnak azt találta, hogy a folyószámlára felvett kölcsönt, töresztésessé alakítják át. A kartelbankok hajlandók is 86-os árfolyam és 5.9 százalék mellett 630 ezer koronlít adni. Ezt az ajánlatot a tanács elfogadhatlannak találta s ezért úgy határozott, hogy kísérleteket tesz a kartelbankoknál a folyószámla kölcsön hat hónapos felmondási terminusának, egy, vagy másfél esztendőre leendő meghosszabbítására. Ha a kartelbankok ezt nem fogadják el. akkor a város más kölcsönt próbál szerezni. Trieszt—Kanada. Még mindig folyik az az elkeseredett harc. amelyet a kivándorlók bőrére a Pacific Co. indított az A u s t r o-A m ericana ellen, ismert dolog, hogy mind a két hajósvállalat a kivándorlók szálitására járatokat tart fenn Trieszt Kanada között. A magyar kivándorás szempontjából bennünket annyiban érint a dolog, hogy az Austro-Americana — amely legutóbb belépett a pool-ba tartozó tengerhajós társaságok közé — csak a magyar kormány szigorú ellenőrzése mellett szállíthat magyar kivándorlókat. A pool-hoz tartozó összes vállalatoknak, tehát az Austro-Americának is, szigorúan kell alkalmazkodnia a kivándorlásról szóló 1909. évi törvény rendelkezéseihez, mig a Canadian Pacific minden ellenőrzés nélkül dolgozik és igy jogosulatlan. útlevél nélküli utasokat is szállíthat. Előfordulhat, és bizonyára sűrűn meg is történik, hogy a szigorú ellenőrzés folytán az Austro- Americana által visszautasított, jogosulatlan kivándorlókat a Canadian Pacific ügynökei magukhoz csábítják és elszállítják. E ferde állapot csak akkor talál majd orvoslásra, ha Ausztria is készít kivándorlási törvényt és a kölcsönösség elve alapján Triesztben is respektálni fogják a magyar kivándorlási törvényt. Addig azonban a határrendőrség kötelessége éber figyelemmel kísérni, hogy van-e útlevelük azoknak, akik Triesztben akarnak hajóra szállni. Az Adria-kiáliitás Élhetetlenek vagyunk, mi magyarok. Ezt sajnos nem most és nem mi fedeztük föl. A múltban és a jelenben ezer és ezer példa tanúskodik mellette. Századok óta osztrák mintára rendezkedtünk be, mindenben majmoljuk Bécset, csak abban nem követjük, amiből igazán tanulhatnánk, ami valóban hasznot hajtana számunkra. Nem kell egyébre rámutatnunk, mint arra a szerető gondosságra, ahogy Bécs- ben az idegen-forgalmat mozdítják elő. Csaknem évenként nagyszabású attrakciót rendeznek a császárvárosban és ezzel odacsődítik az idegenek százezreit. Két év előtt a vadász-ki- állitás csábította az idegeneket, most az Adria kiállítás nagyszabású és óriási méretű látványosságai vannak előkészület alatt. A hatalmas kiállítást a Rotunda körül rendezik be és a munkálatok rövidesen már el is készülnek. A vadász-kiállitás kis tava eltűnt, helyén elnyújtott és kiszélesített folyam terjeng, hidakkal, vízbe épitett Palazzókkal. Ez lesz a Canale Grande. A lombozódó fák között színes házak emelkednek ki az őszutói párából. A vadász-kiállitás nagy kíávéháza most is ott áll, ahol állt, de most damáciai kosztümben, Császár-kávéház büszke cim alatt. Azután egész sorfala az ipari pavilonoknak, melyek a Rotundához vezetnek:. Alsó-Ausztria ipari kiállítása, azután a raguzal Reletor-palota. Ott, ahol Kanada pavillonja állott, most a tengerészeti mozi pavillonja emelkedik, világítótoronnyal. A Casa d‘Oroban és a Gyöngyházban különféle cégek fognak kiállítani és a spalatói községházban egyetlen nagy kiállítási csarnokot helyeztek el. A traui kolostor-udvar mellett kicsiny kampanileval ékesített űpar Pénzügy / Vátiafkozás * ^ Xe/es£edeíem
