Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1912-12-04 / 11. szám

4 Lapunk uj telefonszáma 137-15 Válságban a fientesipar. Nagy az elkeseredés a budapesti hentesiparosok között; a rettenetesen megváitözoít gazdasági helyzet nyomasztó súlylyal nehezedik vállaikra, Azonkívül a hatóságok nemtörődömsége, a sok hiábavaló deputációzás eredménytelensége, ^min­den bajaival sújtják a hajdan oly virágzó hentes- ipart. A Budapesti Hentesipar-testület elhatározta, hogy a kerületi elöljárók értekezletéhez, a főváros tanácsához és tanácstagjaihoz és a miniszté­riumba folyamodványt nyújt be, amely folyamod­ványt elkészítette és a Hentesipartestiilet elöljáró­sága azt magáévá tette. A folyamodvány a belügyminiszter 1905. évi 35.556. számú rendeletéből indul ki, amelynek 4-ik paragrafusa így szól: „Tilos az eladásra szánt élelmi s élvezeti sze­reket még ártalmatlan festékkel is úgy festeni, hogy a festés a vevőt az élelmi, vagy élvezeti szer minőségére nézve megtéveszthesse és ezen szerek­nek romlottságát, vagy az egészségre ártalmas vol­tát (pl. hús, kolbászfélék stb. festése esetében) vagy csekélyebb érték (pl. vaj, kávé stb. festése esetében) leplezhesse. Az ezen tilalom ellenére megfestett élelmi és élvezeti szereket eladni, vagy forgalomba hozni is tilos.“ Ezt a paragrafust, ahány elöljárósága van Budapestnek, annyiféle­képen értelmezik és aszerint is hozzák meg, hol az elitélő, hol pedig a felmentő ítéletet, miáltal a hentesiparosok nagy része súlyos és végzetes hely­zetbe kerül. Előfordul az az eset, hogy a) kerü­letben az ártalmatlan festék használatát nem en­gedik meg, ellenben b) kerületben levő hentesek és kolbászárúgyárosok nyugodtan festhetik árúi­kat. A 4. paragrafus tisztára eszközül használja fel a hentesiparost és létérdekében támadja meg akkor, amikor annak értelmezését kerületenként más-más irányban eszközük s így előáll az a tart­hatatlan helyzet, hogy az utca egyik oldalán levő hentes még ártalmatlan festékkel sem festheti árú­ját, a szemben levő oldalon lakó konkurrens pe­dig a legtetszetősebb formát és szint adhatja árú­jának. Miért? Mert egyik kerületben szabad a fes­tés, a másikban nem. A közönség azon elv alapján, hogy: „ami a szemnek tetszetős, az a gyomornak is jó“, attól a hentestől vásárolja szükségletét, aki­nek szebb és tetszetősebb kiilsejü árúja van, a má­sik hentes azonban bezárhatja üzletét. A budapesti hentesípartestület, amelynek legfőbb kötelessége a fővárosi hentesíparosok érdekének megvédése és az ipari erkölcsök feletti őrködése, .arra kéri a ta­nácsot, hogy a 35.556—1905. B. M. számú körren­delet értelmében, ha a hentesiparos üzletében és nyomtatványain feltünteti, hogy cégének gyárt­mányai az egészségre ártalmatlan festékkel van­nak konzerválva, ami által a 4. paragrafus semmi­képen sem sérthető meg, úgy ezen hentesíparosok ellen az esetleges rendőri büntető eljárás marasz­taló ne lehessen. A Tanács sürgős intézkedése igen sok nehéz munkát végző családos hentesiparost szabadítana meg kínos és bizonytalan aggodalmai­tól s attól a külön adótól, mely a 4. paragrafus egyenlőtlen értelmezése miatt keletkezett és kü­lönböző Ítéletek folytán az amúgy is nehéz viszo­nyokkal küzdő hentesiparost lépten-nyomon sújt­ják. A külföldi verseny, amely ugyancsak próbára teszi iparunkat, arra késztet bennünket, hogy ve­lük lépést tartsunk. Már pedig, ha a külföldi árú tetszetősebb, mint a belföldi produktum, úgy e té­ren is veszélyeztetve van iparunk alapja. Akkor, amikor a hentesípartestület a hozzája forduló kétségbeesett tagjainak érdekében jelen kérelemmel járul a Tanács elé, teszi ezt abban a reményben, hogy amit a miniszter megenged a cuk­rászoknak, cukorkagyárosoknak, likőrgyárosok­nak és a többieknek, azt a hentesipar fentartása és a külfölddel szembeni versenyképesség megőr­zése érdekében, a testület tagjainak is engedélyezni fogja. Amig azonban a döntés leérkeznék, kérjük a. Tanácsot, hogy a kerületi elöljárók egyöntetű íté­leteket hozzanak, amely nem lehet más, mint amit kérelmünkben előadtunk. Goldscheider Miksa. R nrfVBniffíli briliáns ékszerek Schönwald Iiuyjfyyy Imrénél, Deák Ferenc-u. 21. £!■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Budapest, 1912. december 4. A csontügy. A Budapesti Hírlap ma hosszabb cikkben foglal­kozik a fővárosnak a csontszállitás körül folyta­tott helytelen gyakorlatáról. A főváros feltűnő késedelemmel és nevetségesen rövid határidővel hirdet ma árverést arra a csontra amit a fővárosi szemétből a Cséry-féle telepen kiválogatnak. A nyilvános szóbeli versenytárgyalást december 6-án délelőtt 11 órakor fogják megtartani, de hogy hol és mely fővárosi tisztviselők vezetésével, arról nem tesz a jelentés említést. Pedig ez a csontügy sokkal mélyrehatóbb kérdés annál, semmint három sorban szabadna átadni a közfigyelmeílenségnek. Toperczer Péter utóda. Toperczer Péter hirtelen halálával megürese­dett a X. kerület előljárósági állása. A szép po­zícióra elsősorban Wigh János főjegyzőnek volna esélye, úgy tudjuk azonban, hogy \X^ígh a tanács­noki szék felé gravitál szívesebben. Ebben az eset­ben az egyetlen komoly jelölt Ernőd Aladár dr. tanácsjegyző, a hetedik kerület érdemes helyettes elöljárója. Uj blanketták. Nagy munkában van a városgazdasági ügyosz­tály: az összes városházi nyomtatványokat újból szövegezik, mert a régi blanketták nem felelnek meg többé a korszellemnek és a kényelemnek. A bíankettaszerkesztés óriási munkáját Kemény Géza dr. tanácsjegyző végzi. Az új nyomtatvá­nyok mintegy hetvenezer koronájába fognak ke­rülni a fővárosnak. Az új kaszárnyák. A felépítésre kerülő pesti kaszárnyák dolgában a Fővárosi Hírlap megkérdezte Harrer Ferenc dr. városépítési tanácsnokot. Harrer dr. tanácsnok ki­jelentése szerint a hat új kaszárnyát az ÜUöi-úi végén, a Kispestet szegélyző térségen építik föl. A főváros által építendő három kaszárnya helyét a Kőbánya felé eső oldalon jelölték ki. A katonai ügyosztály legközelebb ez ügyben értekezletre hívja össze a honvédelmi és hadügyi minisztériu­mok képviselőit. Háromnak az épületek közül a főváros viseli az építési költségeit. Ez a több mil­liós tétel nincs bent az 1913. évi költségvetésben; tehát a 120 milliós kölcsönből szándékozik a pol­gármester az ehhez szükséges fedezetet megsze­rezni. A balkáni harctérről. a legszenzációsabb felvételek jelennek meg ál­landóan az ,,Omnia“ mozgókép palotában. A. szemlélő, aki nyugodtan nézi a vásznon reprodu­kált gyilkos tűzérharcot, a gránátok és shrapne- lek robbanását és pusztítását, el sem tudja kép­zelni, hogy a fényképész mily életveszélyben forog a felvétel közben. A lüle-burgaszi tüzérharcot 30 méter távolságról vették fel és a vakmerő gépész egy gránát-szilánktól életveszélyes sérüléssel a tá­bori kórházba került. Ezért megbecsülhetetlen ér­téke van egy-egy ilyen felvételnek. Utcavilágitás brilliánskövekkel. Senki sem állíthatja, hogy a mi fővárosunk vi­lágítása tökéletes volna. Még messze el vagyunk maradva a nyugati metropolisok ragyogó közvi­lágításától. Budapest egy pontja azonban túlszár­nyalja a fantázia minden szüleményét: A Deák Ferenc-tér sarka esténként tündöklő fényárban úszik. A Deák Ferenc-utca 21. számú házban van ugyanis Schőnwald Imre országos hirü ékszerüz­lete, amelynek kirakatai mesés értékű brilliáns ékszerekkel vannak túlhalmozva. A villamos lám­pák sugarai visszaverődnek a brilliánskövekről és innen származik az a vakító fény, amely estén- kint az egész vidéket beragyogja. Rényí tanácsnok nyilatkozik az atítotaxiról és az antobtísZfól. A jövő évi költségvetésbe mintegy két és fél­millió korona van felvéve az omnibusztársaság te­lepének és üzemének- megváltására. Miután köztu­domású, hogy a főváros az omnibuszokat autó­buszokkal szeretné felcserélni s egy angol konzor­cium már egy esztendővel ezelőtt tett erre vonat­kozó ajánlatot, a Fővárosi Hírlap ebben a dolog­ban Rényi Dezső tanácsnokhoz, a közlekedési ügyosztály vezetőjéhez fordult felvilágosítás vé­gett. Rényi tanácsnok nyilatkozata így hangzik: — Tény, hogy a jövő esztendei költség- vetésben a jelzett összeget prelimínáltuk az omnibuszok megváltására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megváltásra ilyen összeget szánunk, mert ez a tétel 1907 év . óta állandóan szerepel a költségvetésben, j pedig a társaság azóta jelentékenyen leszál­lította igényeit. A megváltás különben nem fogja terhelni a főváros háztartását. Egy tőkeerős, megbizható, anyagi és erkölcsi ga­ranciákat nyújtó angol társaság már régen benyújtotta az autóbuszok forgalomba ho­zatalára vonatkozó ajánlatot, amely rendkí­vül tisztességes, a fővárosra nézve előnyös feltételeket foglal magában. Az ajánlkozók az omnibusz üzem megváltását magukra vállalták, az autóbuszt bemutatták. Azt hi­szem, hogy az autóknak dolgát az auotaxi- val parallelben meg fogjuk oldani. Két hét múlva beérkezik a kereskedelem­ügyi miniszter döntése a taxiügyben. Akkor aztán jön a munka második, nehezebbik ré­sze, Ela a taxit két-három esztendővel ez­előtt intézhettük volna el, akkor lényege- j sen kedvezőbb lett volna a helyzet. Ma a konjunktúrák teljesen megváltoztak. Drá­gább lett a benzin, a karosszéria, magasabb a munkabér, úgy hogy a taxiüzlet elvesz­tette minden varázsát. Az előtt az volt az ál­talános felfogás, hogy az autotaxi üzem zsí­ros konc, ma pedig úgyszólván kötéllel kell fogni az ajánlkozókat, senki sem megy va­lami túlságos lelkesedéssel a kockázatos vállalkozásba. A jelenlegi viszonyok egyál­talában nem alkalmasak arra, hogy komo­lyan tárgyaljunk valakivel. Az autotaxihoz nagy tőke kell, erre pedig ma nem számít­hat senki sem. Ha a válság felhői eloszlanak s a gazdasági élet normális medrébe vísz- ! szatér, akkor — remélhetőleg - könnyen megoldjuk az uj közlekedési eszközök prob­lémáját s tavaszszal Budapest utcáin auto- taxit is, autóbuszt is láthatunk majd. I Ugyanez az angol konzorcium, amelynek aján­latáról Rényi tanácsnok megemlékezett, Bécs vá- i rosával is tárgyalásokba bocsátkozott az omni­busztársaság megváltása s auíobuszforgalom léte­sítése céljából. A tárgyalások már igen előrehala­dott stádiumban vannak. A konzorcium kötelezi magát, hogy 100 autóbuszt állít forgalomba és a mostani vállalat üzemét 800.000 koronán átveszi, azoknak az alkalmazottaknak pedig, akiket nem vesz át szolgálatába, 200.000 korona végkielégí­tést ad. Biztosítékul az angol társaság félmillió koronát helyez letétbe a városnál, amely föntartja magának a jogot, hogy az autóbusz-társaságot községi üzembe vegye át. A konzorcium nagy részvénytársaságot létesítene és részvényeit a lon­doni piacon helyezné el. Ha a tárgyalások ered­ményre vezetnek, ami nagyon valószínű, akkoi a szerződést már a jövő hónapban aláírják. Legrégibb, kgelókelőbb márka Gróf Keglevich István ut. A Az összes, bel- és külföldi kiállításokon legutóbb „ Tu'in“-ban kizárólag díszoklevéllel kitüntetve. Mindenütt kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents