Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1912-11-27 / 10. szám

Budapest, 1912. november 27. Az ttj városatyák. Ötvenöt új rendes és közel ugyanannyi új póttaggal ajándékozta meg a polgárság Bu­dapest fővárost. A választások a közérdeklő­dés középpontjába állították a városatyákat. Olvasóink bizonyára méltányolni fogják azt az igyekezetünket, hogy ennek az érdeklődés­nek a kielégítésére lapunk terjedelméhez mérten, sorozatosan bemutassuk azoknak a férfiaknak az arcképét és életrajzát, akik a most következő hat esztendő alatt közvetlen irányítói lesznek a városi politikának. A so­rozat közlését mai számunkban megkezdjük. Molnár Ferencet nem akarjuk felfedezni. Életrajzot sem írhatunk róla, mert Molnár ragyogó pályafutásában egyet­lenegy közönséges esemény történt csupán szüle­tett harminc egynéhány esztendővel ezelőtt Buda­pesten. A közgyűlés tagjai közül őt ismerik a leg­többen a világon. Intelligens ember el sem képzel­hető anélkül, hogy ne tudná, kicsoda Molnár Fe­renc, mit alkotott, melyek a színművei, regényei, elbeszélései. Blum Sándor nagyiparos és közsállitási vállalkozó. Körülötte folyt a választási 2 napon a legnagyobb küzdelem. Gál Károly volt az ellenlábasa és általános volt a megelégedettség, amikor kiderült, hogy mind­ketten tagjai lettek a törvényhatósági bizottság­nak. A közgyűlés Blum Sándorban tevékeny, fia­tal, törekvő tagot nyert, aki úgy a kereskedelmi, mint az ipari kérdésekben a fővárosnak hasznára lesz. Blum Sándornak tudvalevőleg nagykiterje­désű katonai felszerelő intézete van, több udvar­nak szállítója és 22 éve, hogy saját neve alatt ve­zeti vállalatát. Tevékeny részt vesz a közéletben is, igazgatósági tagja a Belvárosi Polgári Körnek, azonkívül a férfiszabók ipartestületének főpénz- tárnoka, a magyar államvasutaknak szakértője. Hoffmann Mihály kir. tanácsos Somogymegyében, Nagyatádon születeti 1861. április tizedikén. Eredetileg keres­kedelmi pályán működött, később közigazgatási téren, mint somogymegyei jegyző. A regále meg­váltása idejében a fővárosba költözött s megala­pította az Adóügyi Szaklapot a pénzügyi kor­mány támogatásával. Később Bolgár Ferenctől átvette a Füszerkereskedők Lapját, szervezte a szakmát s megalapította a Fűszer-, Vegyes- és Kis­kereskedők Országos Egyesületét, amelynek ala­pítása óta igazgatója. 1909-ben ő felsége a pénz­ügyi szakirodalom terén kifejtett tevékenységéért királyi tanácsossá nevezte ki. Hat esztendő óta elnöke a VI. kerületi adókivető bizottságnak. Holzer Sándor, a Holzer Simon-cég főnöke 1869-ben Buda- szíiletett és középiskolai tanulmányai befejeztével külföldi tanulmányútra indult. Gazdag tapaszta­latokkal visszatérve, a Kigyó-téren elhelyezett üzletet csakhamar átvette és 21 éves korában, atyja halála után azt már önállóan vezette. 1896-ban, a millenáris évben a Kossuth Lajos- utcába helyezte át üzletét, ugyanazon évben, a kiállításon sok elismerést aratott. 1900-ban kama­rai szállítói, 1903-ban cs. és kir. udvari szállítói címet kapta a cég. Ugyanazon évben Holzer Sándor kereskedelmi tanácsos, 1904-ben a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara beltagja lett, végül 1910. óta a Nőruhakészitő iparosok ípartes- tületének elnöke. Dr. Junker Pál ügyvéd, született 1881. február 18-án Szombat­helyen. A középiskolát Csurgón végezte, egye­temi tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Ber­linben. Mint ügyvédjelölt, Neumann Árminnak, az azóta elhunyt kiváló jogtudósnak volt az iro­davezetője. Hét esztendővel ezelőtt nyert ügyvédi oklevelet s azóta gyakorló fővárosi ügyvéd. Az Erzsébetváros társadalmi életében élénk részt vesz. Elnöke az Erzsébetvárosi Kültelki Polgári Körnek, a hetedik kerület adókivető bizottságá­nak. Számos kulturális és közgazdasági vállalat­nak igazgatósági tagja. A hetedik kerületi régi polgári pártnak volt a jelöltje. Dr. Kassai Ferenc ügyvéd, született 1876-ban Nagylakon, Csanád vármegyében. Középiskoláit Aradon, jogi és mű­egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Majd hosszabb tanulmányútakat tett Német-, Olasz-, Francia- és Angolországban, valamint Svájcban, ügyvédi irodáját 1903-ban nyitotta meg Budapes­ten. 1911-ben megalapította az azóta példátlan vi­rágzásnak indult és immár 1300 tagra szaporodott Lipótvárosi Társaskört, melynek ügyvezető igaz­gatója. Dr. Légrády Ottó, a Pesti Hírlap h. főszerkesztője és egyik tulajdo­nosa, született 1878-ban Budapesten. Ugyanitt végezte a középiskolát és az egyetemet is. Jog- és államtudományi tudor. Több ízben tett hosz- szabb külföldi tanulmányutat, előszeretettel fog­lalkozik szociális problémákkal. Széleskörű tudá­sát 16 esztendő óta érvényesíti a legnagyobb ma­gyar napilapnál, a Pesti Hirlapnál. A demokrata­párt tagja. Sümegi Vilmos. Sümegen (Vázsonyi földije) 1864-ben született. Újságíró volt és pályáját a „Nemzeti Ujság"-nál kezdte. Kitűnő szőnek. Radikálisan liberális és sovén. Hosszabb ideig dolgozott a „Budapesti Hirlap“-nál, majd megalapította Holló Lajossal, Barta Miklóssal és Ugrón Gáborral együtt a „Magyarország“-ot, melynek 21 év óta igazgatója. Már volt városatya. Országgyűlési képviselő és négy cikluson keresztül a gyergyószentmiklósi kerületet képviseli'. Népszerű ember, akit mindenki szeret. Engel Pál az Angol-osztrák bank budapesti fiókjának ügy­vezető igazgatója. 43 éves, 27 év óta az Anglóbank kötelékében áll. Tolnamegyében, Bonyhádon szü­letett. Tőzsdetanácsos. Több iparvállalat' igazga­tósági tagja. Széles látkörű, nagytudású ember, aki a törvényhatóságnak értékes tagja lesz. •

Next

/
Thumbnails
Contents