Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-11-27 / 10. szám
6 Budapest, 1912. november 27i Jpar Pénzügy Vállalkozás Xej eskedeiem 9 válság tanulságai. Hiába szépítgetik és leplezik diplomatikus csititással és barátságos arcvágással: kétségtelenül benne vagyunk, még pedig nyakig a gazdasági krízisben. Hasztalan mesélik a haute finance páholyban ülő korifeusai, hogy nincs gazdasági válság, mert hiszen az ipar el van látva munkával, a konjunktúra nem hanyatlott le és ezekenfelül jó termésünk volt. Hogy pestiesen szóljunk: harmadszor igenis pang az ipari termelés. A vas és gépipart foglalkoztatják még a háborús készülődések, de ettől az úgynevezett ,,nehéz ipar“-tól eltekintve minden egyéb iparok belekerültek a konjunktúra hullámvölgyébe. A textilipar tengődik, az építőipar üzemmegszorításra van kényszerítve. Minden ipari termelés lényegesen megcsökkent. Csak a háborús ipar boldogul; Skoda és Weísz. Ezeknek virít a konjunktúra. Minden más ipar fuldokolva küzd a válság hullámaival. De hát tegyük fel, hogy: nincs még ipari válság. De azért beismerten és konstatáltan van hiteles pénzválság, van börzeválság, van kereskedelmi válság. A pénz- és hitelválság tünete a magas kamatláb, a pénzhiány, a hitelrestrikció, a számos pénzintézeti bukás. A börzeválság mértföldjelzői a fekete tőzsdenapok, amelyeken pánikszerüleg estek az árfolyamok és melyek a nemzetvagyon fontos részét képező értékpapírállományt sok száz millióval devalválták. A kereskedelmi válság bizonyítéka pedig az újságok fizetésképtelenségi rovata, melynek olvasása meggyőz af|gl< hogy évtizedek óta nem volt annyi inzolp^pi^ä. és csőd, mint az utolsó hónapokban. Aas^I&iz és hitel, a tőzsdei és a kereskedelmi válság együttvéve a legintenzivebb krizisek egyikét adják, melyet modern alapra fektetett közgazdaságunk egyáltalán átélt. Ennek a válságnak pusztításai méretükben is vetekszenek akár a hetvenhármas, akár a kilencvenötös, akár pedig az ezerkilencszáz- hetes válság káraival. Ezt tagadni lehet, talán opportunus mindazokra nézve, akiket a válság előidézésében bármiféle vád és szemrehányás ér, de tagadás nem változtat a szomorú tényeken, amelyek nap-nap után szaporítják a gazdasági temető fejfáinak ijesztő számát. A diagnózis megállapításával azonban egymagával nem leszünk sem gazdagabbak, sem bölcsebbek. Valami hasznot iparkodjunk legalább a krízisből húzni: tanuljunk a magunk kárán, ismerjük fel a szomorú események okait, hatásait és okuljunk belőlük a jövőre nézve. Még nem érkeztünk ugyan a mai kritikus állapot végéhez, de azért tanulságok bőven kínálkoznak már ma is. Olyan tanulságok, amelyek nemcsak a krizisek általánosan ismert tipikus lefolyása nyújt, de amelyeket a mi speciális viszonyaink közepette, mint különleges magyar szimptomákat kell a jövőben megszívlelnünk. A pénz és hitelválság megtanított ismét arra a régi igazságra, hogy jó időkben, amikor sok a pénz és olcsó a hitel, ne gondoljuk ezt a pénzbőséget örökké tartónak. Ez áll mindkét táborra: úgy a pénzt gyűjtő nagy intézetekre, valamint a hitelt igénybevevő közép és kis intézetekre nézve. Most, a nagy veszedelem idején hiábavaló a rekriminálás: a kis intézetek hibásak éppen úgy, mint a nagy pénzforrások. Mert a hitel túlságos igénybevétele a kicsinyek részéről éppen oly hiba, mint annak túlságos könnyű nyújtása. Pesti jargon szerint a nagy intézetek a jó időkben mindenkinek a fejébe vágták a pénzt, a házába vitték a hitelt. Szívesen elismerjük,, hogy a nagy hitelmegi I szorítás most kényszerűség. De ez a kényszerűség nem állott volna be, ha a nagybankok annak idején a kihitelezésben mértéket tudtak volna tartani. A kis intézetek bűne, hogy aránytalan nagy mértékben vették igénybe a felajánlott hitelt, A reeszkompt az a lejtő, amely a mai nagy bajokhoz vezetett. Országos baj és hiba, hogy az igénybevett hitel nem állott arányban a saját pénzeszközökkel. Egészséges bankpolitika mellett a reeszkomptnak soha sem szabad a saját tőkék kétszeresénél nagyobbnak lennie. Pedig hol tartották be nálunk ezt az egészséges határvonalat? A túlságos hitel útján szerzett tőkéket pedig csak úgy immobilizálják a kisebb intézetek, mint a maguk tőkéit, mert üzletük nagy expanzácíója és a mindenáron való nyereségprodukció vágya nem engedi, hogy alaposan különböztessenek liquid és nem liquid befektetés között. A hitelválság legnagyobb oka éppen az, hogy az igénybevett hitel jórészt ímmobilis befektetésekre fordítta- tott és most visszavonatván, mindenütt nagy lyukak támadnak, melyeknek betömése nem mindig sikerül. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a hitel túlságos igénybevétele csupán a kisebb intézetek lelkét terheli. Ki kell egyszer őszintén mondani, hogy a vezető nagybankok e részben csak ugyanabba a hibába estek, mint a kis intézetek. A kínálkozó nyereségre utazva, minden olcsó külföldi ajánlat után kapva kaptak és ezzel az ország hiteléletét egy teljesen bizonytalan alapra: a bármikor visszavonható külföldi tőkére bízták. A hitelmeg- szoritás éppen úgy sújtja a nagybankokat, mint a kis intézeteket, sőt éppen ez okozza a kicsinyek hirtelen bedugulását. Az év eleje óta mintegy Í50 millió korotík értékű záloglevelet váltottak vissza kibocsájtsó intézeteink a külföldről, esztelen kurzustartási politikájuk miatt. Penziókban pedig legalább 100 millió külföldi hitelt kellett visszafizetni. A budapesti tőkepiacnak tehát 10 hónap alatt minimálisan 250 milliót kellett a külföldre visszafizetni. Mely nagy összeg* a mi viszonyaink közti És ez a nagy összeg részben nem liquid vállalkozásokba volt befektetve végső elem- | zésben A tanulság tehát világos: a miképpen j a kis intézeteknek nem szabad a reesztkompt- hitelt bármennyire ajánlkozzék is nálunk, túl- ságosan igénybe venni, akként a nagy intéze- | teknek viszont nem szabad a rövid lejáratú és labilis külföldi kölcsönpénzeket túlságosan j importálni. A tőzsdekrízís tanulsága a régi nóta: csakis igen nagy tőkeerővel merészkedjünk a tőzsdére. Speciális magyar tanulsága pedig: a tőzsdén nem lehet mesterségesen árfolyamot csinálni, sem felfelé, sem lefelé. A mindenáron való hausse-spekuláció a végén feltétlenül megboszulja magát, A kereskedelmi válságból merített igazság végül az, hogy a saját erőkön felül való üzlet az összeomlás csíráit viseli magában. Sem túlságosan kihitelezni, sem túlságos hitelt igénybe venni nem szabad. Revizor. Nagyobb osztalék. Az Egyesült Tégla- és Cementgyár Részvénytársaság csak tavaly emelte föl 16 koronáról 18 koronára az osztalékot. A kedvező üzleti év. mint tőzsdekörökben beszélik, az idén ismét abba a helyzetbe juttatja a vállalat igazgatóságát, hogy a részvényeseknek magasabb osztalékot fizessen. Végleges megállanodás erre nézve még nem történt, de annyi máris kiszivárgott, hogy a jövő évi osztalék legalább 19 korona lesz. A Skoda-művek tőkeemelése. A Skoda-művek e hó 20-án Bécsben tartott közgyűlésén elhatározták, hogy az alaptőkét 30 Biztosítás r ípitészet Közlekedés Bányászat millió koronáról 40 millió koronára emelik fel. h nagyszabású vasmű, amely a monarchia ágyúszükségleteit is fedezi, a pétervári Putílov-mű- vekben fog részesedni és erre a célra emeli fel az alaptőkéjét. Egyelőre 5 millió korona névértékű részvényt bocsátanak ki olyképen, hogy minden 6 régi részvény után egy új részvényt adnak 500 korona névértéken. A további 5 millió korona részvény kibocsátásának időpontját a közgyűlés az igazgatóságra bizta. Az új részvé- *A®k átvételét a Creditanstalt és a Niederoester- reíchische Escomptbank szindikátusa garantálta, A Budapest-J ózsefvár ősi Bank reorganizálása. A Budapest- Józsefvár ősi Bank és Takarékpénztár R.-T., amelyről az utóbbi időben nem a legkedvezőbb hírek kerültek forgalomba, e hó 25-ére rendkívüli közgyűlést hivott össze. A közgyűlésen a bank helyzetét akarták orvosolni, vagy pedig a fölszámolást kimondani. A szanálás egyik módja az lett volna, hogy az intézet beleolvad a Lipótvárosi Takarékpénztárba, ahonnét egy millió korona reeskompt-hitelt élvez. Minthogy a nagy- részvényesek egy része ellenezte a fúziót, a hirdetett közgyűlést nem tartották meg és elhalasztották december 5-ére. Értesüléseink szerint, az igaz+ gatóság több tőkeerős tagja nagyobb betétet fog az intézetnél elhelyezni és remélik, hogy így a bank a saját erejéből is kiiábol majd a krízisből, amelybe a pénzpiac súlyos helyzete döntötte. Uj auiomobli-részvénytársaság. Közöltük, hogy uj automobil-vállalat alakult Budapesten Royal Automobil Garage Részvény- társaság cég alatt. Az alakuló közgyűlésen megválasztották Hirsch Albertet elnökké, Pállavicini György örgrófot, Solymossy Jenő bárót és Zichy Béla Rezső grófot igazgatósági tagokká. Az uj vállalat 500.000 korona alaptőkével alakult meg. A francia Renault-automobílok kizárólagos vezér- képviseletén kívül, az aradi magyar automobil1 r.-t, hazai gyártmányú Márta kocsijainak képviseletét vállalta el. A vállalat ügyvezető igazgatói Reiman Gyula és Podmaniczky Béla báró lesznek, ■ ■ Üzenetek. Élénk és változatos lapot akarunk az olvasó kezébe adni. Ez a cél vezetett bennünket arra az elhatározásra, hogy ezt a rovatot megnyissuk. Nem fogunk várni, amíg megkérdeznek bennünket és — ígérjük — vajmi ritkán fog előfordulni, hogy az, akinek felelünk, a feleletnek túlságosan örülni fog. Természetes, hogy a jelzett programm dacára kézsségesen szolgálunk felvilágosítással még akkor is, amikor — tényleg kérdeznek tőlünk valamit. 1 Kraxelhúber Tóbiás. 1. Óbuda telekpolitikáját ezídőszerínt dr. Földes Gyula köz- és váltóügyvéd úr intézi, a tőle megszokott főmérnöki segédlettel, 2. Földes dr. specialista, rendes keresete alig van. 3. Sommás már inkább akad. 4. Daloskönyv egy 1-el íratik. — B—y I—n, Walla-ház. 1. V. b. t. t. — legnagyobb sajnálatunkra — elfogyott. 2. Udvari tanácsosság iránti kérvényét nyújtsa be a főpolgármesterhez. A kérvényben tessék hivatkozni arra, hogy a Szvacsina már régen méltóságos úr, a Brolly is, a Telbisz is, a Lázár is, meg a Bernády is. 3. Nem árt, ha az udvari tanácsokból nehány mintát mellékel a kérvényhez. 4. Piccadillyre ne tessék hivatkozni. Referenciának elég, ha megjelöli a Fővárosi Hírlapot és a budapesti kir. törvényszék esküdtbíróságát. — Belvárosi. 1. Grün- baum Miksa. 2. Önként lépett vissza a jelöltségtől. 3. Cserébe magyar nemességet kap. 4. A munkapárt elnöke. 5. Gara Illés így akarta. 6. Legyen meg az akarata. — Magy. szab. 50.000. 1. László és Beetz íkénv. dr. E. L. ügyvéd, főv. biz. tagi a föld alá készül a szürke palotákat sülyeszteni 2. A közszüksétfletek kielégítéséről egyedül ő gondoskodik Pesten. Kiadja: a ..FŐVÁROSI HÍRLAP“ lankiadó-vállalat. Merkantil Nyomda (Havas és Lehner) Budapest, VIII., Német-utca 27. szám.