Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-12-25 / 14. szám
Budapest, 1912. december 25. 5 9 tanács telekpolitikája. Drágán venni — olcsón eladni. A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén, Szekula Gyula felszólalása érdekesen és jellemzően világította meg azt az irányt, amelyben a város telekpolitikája halad. Ez az irány tudvalevőleg abban kulminál, hogy olcsók és nagylelkűtek vagyunk, amikor eladunk, de bőkezűek vagyunk, ha a főváros a vevő. i A II. kér. Rézmál dűlőben mintegy tízezer négyszögölnyi telket akar a fővárostól vásárolni Vidor Emil és Waltersdorf er Vil- mosné. Az ügyosztály javasolja az eladást és az ingatlanok vételárát négyszögölenkint tiz koronában kívánja megállapítani- Ezzel a becsléssel szemben Szekula, aki alapos ismerője a budai telekviszonyoknak, kimutatta, hogy az ingatlanok nem tiz, hanem legalább is 25—30 koronát érnek s a város l nyilvános árlejtés utján legalább ilyen árat tudna elérni. A Rézmál-dűlő a tervezett szabályozás után az Apostol-utca egyenes folytatása lesz és akkor a tiz koronára becsült ingatlan négyszögölenkint száz koronát is meg fog érni- Szekula érvei hatottak. Hiába vette a tanács védelmébe az olcsó üzletet, a bizottság úgy határozott, hogy az ügy az ügyosztálynak visszaadnék. Körülbelül kétszázezer korona többletről van itten szó, tehát nem.megvetendő összegről és nem csekély „tévedésről.“ tIDE8IHQQBI)SaQBIBGBSEaBSGBHBSiflC39BC9aBBaaeiSllBQH!SESSBSaBC3SaBiB3H] Ingyenes terOIefhosználat. A megváltás felé haladó Fischer-telepnek, a a g y ar villa m ossá gi r.-t.-nak, úgyszintén a Budapesti á I t a 1 á n o s villamos- sági r.-t.-nak a jogait és kötelességeit tudvalevőleg pontosan megszabja az a szerződés, amelyet a nevezett társaságok a fővárossal kötöttek. Ebből a szerződésből kifolyólag súlyos következmények érhetik a fővárost, ha még idejekorán nem ntézkedik. Van a szerződésnek egy pontja, amely szerint a fővárosnak jogában áll más, később keletkezett villamos társaságoknak koncessziót adni, abban az esetben azonban, ha az új társaság kedvezőbb feltételeket tud elérni a fővárossal szemben a bruttó jövedelemből a fővárost megillető részesedésre vonatkozólag, úgy a két régi társaság követelheti, hogy a főváros részsedése náluk is hasonló mértékben csökkenjen. Vagyis, ha az új társaság például csak 3 százalék nyereség- részesedést tartozik a fővárosnak juttatni, a két társaság pedig eddig 5 százalékot fizetett, úgy ezentúl ezek sem tartoznak többet fizetni 3 százaléknál. Eddigelé ennek a paragrafusnak az alkalmazásara már csak azért sem kerülhetett sor, mert a két társaságnak nem akadt konkurrense. Most a helyzet változott. A „P h o e b u s“ villamossági r.-t„ a mely nem sokkal jobb hírű a Fischer-boltnál, rövid idő előtt Újpest városát boldogította villá- mos világítással. Phoebusék terjeszkedni akartak, Újpesten nagyon unták magukat, egy szép napon tehát fogták a villámos-kábeleket és lefektették őket Újpesttől egészen Kelenföldig. Ehhez pedig nem volt joga a társaságnak, mert a főváros területén lefektetett vezetékért területhasználási dijat kell fizetniük, ez a dij pedig nem más, mint a bruttójövedelemnek bizonyos hányada. A kábel a fővárosnak a Máv. részére átengedett, de a Máv. által csakis a vasúti forgalom céljaira használható területén fekszik. Nem is lehet vita tárgya, hogy a Phoebusnak a területhasználati jogért fizetnie kell, minthogy pedig wmjztMr JTtprar> ezt nem teszi, előállhat az a kellemetlen eset, hogy a két régi társaság egy szép napon megtagadja a részesedés fizetését azon az alapon, hogy a Phoebus egy fillért sem tizet a területhasználati jogért. Múlt és jövő. A tanács beszámolója. A költségvetés tárgyalására a törvény által előírt időben, ebben az esztendőben, nem kerül már a sor. Kedden tárgyalja a tanács azt jelentést, amelyet a pénzügyi osztály az elmúlt évről és a jövő esztendő terveiről az egyes ügyosztályok előterjesztései alapján készített A jelentésből ■— mindenkit megelőzve — kiragadjuk a következő érdekes részleteket: Általános kérdések. Az 1907. évi költségvetés tárgyalása alkalmával a törvényhatósági bizottság dr. F e 1 e k i Béla főv. bizottsági tag indítványára elhatározta, hogy a polgármester elnöklete alatt 30 tagból álló bizottságot alakit, amelynek feladata lesz, hogy a fővárosnak az 1872:XXXVI. t.-c. revízióját ilető kívánalmait egybefoglalja. Ez a bizottság megalakult és a további tárgyalás céljára szükséges alapvető munkálat előkészítésére kebeléből albizottságot küldött ki; ez az albizottság vonatkozó emlékiratát még 1909-ben el is készítette. Azzal a javaslattal járul tehát a tanács a közgyűlés elé, hogy a tanácsot, illetve a 30-as bizottságot jvaslatának bemutatására utasítani és ebben az ügyben állást foglalni legyen szives. A külfölddel való összeköttetéseket a foyó évben is ápoltuk, egyfelől azzal, hogy tisztviselőink közül többeket a külfödi intézmények tanulmányozására és kongreszusokra kiküldötünk, másfelől, hogy itthon is több ízben fogadtunk külföldi vendégeket. Szabályozási tervek. A vasúti pályatestek és pályaudvarok rekonstrukciójának kérdésében legközelebb előterjesztést fogunk tenni a közgyűlésnek abban az irányban, hogy a legnyomatékosabban kérje a kereskedelmi minisztert, hogy terveit a legsürgősebben ismertesse meg a fővárossal, hogy e tekintetben a város érdekei biztosíthatók legyenek; emez előterjesztésünkben vázlatosan jelezni fogjuk a nézetünk szerint alkalmas megoldásokat. A szabályozási terv kiegészítésére nézve a csekélyebb jelentőségű szabályozásmódositáso- kon és kiegészítéseken kívül a következő főbb adatokat soroljuk fel. Az L kerületben: A Németvölgyi-ut mentén a postatakarékpénztári tisztviselők lakóháztelepének létesítésével kapcsolatos szabályozás; a Kelenföldén a Herz- és Beimel-féle telekcsoport uj szabályozási tervnek megfelelő felosztása. A ÍL kerületben az Alsó Víziváros szabályozási terve. A Hl. kerületben: A Szép völgy-utcának szabályozása és a Margit-kórház mögött levő terület újabb szabályozása. Az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. telepének felosztásával kapcsolatos szabályozáskiegészités. Legközelebb munkába kerül az óbudai hegyvidék szabályozási terve is. A IV. kerületben: A gróf Károlyi-féle egyetemutcai nagy telek feldarabolásával kapcsolatos szabályozás, melyből kifolyóan a Kaplony-utca kivezetését a Muzeumékörutra is beiktatjuk a szabályozási tervbe. Ez a telekrendezés üdvös kezdeményezése az Egyetem-utca megfelelő ki- szélesítésének az egész vonalon, mert a Frank- lin-Társulat hallomás szerint kihelyezi telepét, a Hazai Takarékpénztár pedig uj palotájába költözése után régi helyén előreláthatóan szintén újra fog épjtkezni. Legközelebb végleges megállapításra kerül a Borz-utca szabályozása és előreláthatóan nemsokára befejeződnek az Egyetem-tér, Kecskeméti- és Királyi Pál-utca sarkán ' levő teleknek a közlekedésre fontos uj szabályozására vonatkozó tárgyalások. A Haris-bazár utcájának folytatásában várt utca a telektulajdonos építési szándéka megvalósításában beállott akadályok miatt nem létesült még. Az V. kerületben: A Fürdő-utca kiszélesítésére nézve ti szabályozási terv meg van állapítva, a kiszélesítés természetesen csak esetröl-esetre az építkezések során vihető keresztül. A VI kerületben: A Reitter Ferenc-utca kiszélesítésére. valamint ti szénpályatidvar mellett tervezett 10-öles út kiszélesítésére és meghosz- szabbitására vonatkozó terv megállapittatott, ezzel egyidejűén javaslatot tettünk egy tranzverzális ut fölvételére, amely a VI. kerület, Arénáid feletti és Váci-utra dűlő részének lesz egy fontos útvonala. A Krausz Mayer-féle telek szabályozására vonatkozóan részben időhiány, részben a más ügyosztályok szükségletének ki nem alakult volta miatt még nem tehetünk előterjesztést. A VII. kerületben: A Thököly-út keleti pályaudvar előtt és mentén levő része, illetve a Ba- ross-tér emez oldalán a közlekedési főút a magyar kir. államvasutak előzékenységéből a forgalom igényének megfelelően lesz kiszélesíthető. A VIII. kerületben: Folynak tárgyalások a gázgyár Tisza Kálmán-téri telkének, valamint a Gschwindt-gyár Józseí-köruti telkének felosztása ügyében melyek egyúttal a szabályozás kiegészítésével kapcsolatosak. A IX. kerületben: A községi lóhusiizem uj telepével kapcsolatban folytattunk tárgyalásokat. A Kinizsi-utcának kinyitása a Közraktár-utcáig, a üregersen-íéle telep felosztásával kapcsolatban előreláthatóan meg fog történni; a tárgyalások folyamatban vannak. A X. kerületben: A Belső Jászberényi-ut ki- szélesítése, mint szabályozásmódositás megállapittatott. Az uj lóversenytérrel és állatvásárral kapcsolatos szabályozásmódositások szintén megállapittattak. Mint uj nagy szabályozási terveket, melyek munkában vannak, említjük a Kelenföld átdolgozott szabályozási tervét és a VI., VII., és X. kerület kültelkének uj szabályozási tervét. Ezek után pedig munkába fogjuk venni a jelenlegi lóversenytér megszűnése következtében felszabaduló terület szabályozási tervét. A Tabán szabályozás] terve végkép megállapittatott, mindazonáltal az Árok-utca célszerű ' kitorkolására nézve az Erzsébet-hid közelében, foglalkozunk alternatív megoldásokkal. A még kisajátítandó ingatlanok megszerzésére nézve az utolsó egyezkedési tárgyalások, ezek eredménytelensége esetében a kisajátítási terv és összeírás egyezségi megállapítására nézve a tárgyalások rövidesen befejeződnek, úgy hogy a terűletkártalanitási I kérdés még hátralevő része a közel jövőben hatósági, illetve bírói útra kerül. A belvárosi templomra és környékére is meg van állapítva a szabályozás; az eszerint a kegyes tanitórendnek jutó uj telek megalakítására nézve a kisajátítási csereegyezség megkötése folyamatban van és így az ujrendház és gimnázium építésének megkezdése a jövő évre várható. Az Erzsébet-sugár- út és vele kapcsolatosan az uj központi városház elhelyezésének kérdése az ügyosztályi javaslatnak a középitési bizottságban támadt ellenzése miatt ismét halasztást szenvedett; megállapíthatjuk azonban, hogy a magyar műszaki testületek egyértelműen tervünk mellett nyilatkoztak. Tekintettel azonban az e kérdéssel kapcsolatos és tovább nem halasztható számos függő ügyre, a kérdést a legközelebbi időben föltétlenül dűlőre kívánjuk vinni. Foglalkozunk majd a főközlekedési útvonalak kiszélesítésének kérdésével; e tekintetben bizonyos útvonalakra nézve föltétlenül kell intézkedni és pedig sürgősen, nehogy az építkezések a végrehajtást nagyon megnehezítsék. A lehetőséghez képest elkészíteni kívánjuk egy budai hegyvidéki kilátási út tervét is. Végül állást kell majd foglalni egy állandó kiállítási terület biztosításának már többször lövetett kérdésében. A kisajátitási ügyek kezelésére nézve nagy jelentőségű a középitési és a pénzügyi bizottságok tagjai közül választott uj kisajátító bizottság megalakítása. Ezzel eleje van véve azoknak az ellentéteknek, melyek a kisajátitási ügyekben a két nagy bizottság között a múltban több Ízben fölmerültek.
