Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1912-12-25 / 14. szám

99 Budapest, 1912. december 25. ö Úgy a városrendezési, mint pénzügyi szem­pontokból egyik legfontosabb feladatunk lesz a városi telekpolitika elveinek a megállapítása. E tekintetben szándékunk előterjesztést tenni. A megoldás két irányban kereshető; a városi föld­járadék vagy ingatlanforgalmi üzlettel, vagy vá­rosrendezési szabályokkal (kisajátítás, járulék, betterment) biztosítható a köz javára; a gyakor­latban a két megoldási mód kombinációja volna nézetünk szerint a legeredményesebb. Minden­esetre kívánatos volna azonban, hogy a városi ingatlanok forgatása önállósittassék és telekalap megteremtésével üzletként vezettessék. Közművelődés. A városi nyilvános könyvtárnak és szabad fő­iskolának a Tisza Kálmán-téren való elhelyezé­sének terve ellen a középitési bizottságnak ko­moly aggodalmai vannak; ezeket fontolóra vé- vén, ez intézményt valószínűen máshelyiitt kell megvalósítani, amire vonatkozóan még az 1913. év folyamán javaslatot fogunk tenni. Minthogy azonban a fővárosi könyvtár mai helyiségeiben nem képes többé már a reá fordított áldozatok­nak megfelelően működését kifejti a tanács az uj nyilvános könyvtárépület elkészültéig a Gróf Károlyi-utcai elemi iskola épületét jelölte ki a könyvtár részére helyiségül ahova a könyvtár az 1913. év júniusában fog átköltözni. Rendkívüli vásárláskép megszereztük a S transz Antal-féle, valamint a Lóránt Dezső-íéle nagy kulturálisbecsű könyvgyűjtemé­nyeket. Közélelmezés. A húsfélék piaci készleteinek szaporítása és e mellett normális árak biztosítása érdekében tervbevettük a fővárosban egy országos édesvízi halkereskedelmi gyűjtő- és raktártelep létesíté­sét, ahol az ország különböző halastó-gazdasá­gainak halkészletei megfelelően berendezett hal­medencékben a téli hónapok számára élő állapot­ban. gyűjthetők, a piac szükségleteihez képest raktározhatok és nagyban való tételekben auk­ciók útján értékesíthetők lesznek. A központi vásárcsarnok kibővítésének kér­dése a mai csarnok környékén uj csarnok létesí­tésével már nem oldható meg. Az igényeknek különben sem a maihoz hasonló csarnok építése, hanem egy a kereskedelem minden igényét ki­elégítő és hosszú évtizedekre fejlődésképes uj éíeltiiiszer-nagykereskedelmi vásártelepnek lé­tesítése felel meg. Ez az uj telep a mai marhaközvágóhid és vásártelep helyén volna legcélszerűbben és leggazdaságosabban létesít­hető. Az idevonatkozó tárgyalásoknak megindí­tása iránt a legközelebb teszünk a t. közgyűlés­nek előterjesztést. A fővárosban egy szabad seríésvásári telep­nek létesítése érdekében úgy az állategészség­ügyi, mint pedig a sertésforgalmi követelmé­nyeknek megfelelően kidolgozott tervezet a tár­gyalásra immár készen van, úgy, hogy e tárgyat is legközelebb napirendre tűzzük. Közegészségügy. A közeljövőben megoldásra kerülő kérdések: A köztemetőkről szóló szabályrendelet revíziója. A járványbizottságok hatáskörének újabb szabá­lyozása. A magzatelvetélési esetek bejelentési kötelezettségének és az elvetélt magzatok elta­karításának rendezése és szabályozása. A bor­bély- és fodrászipar gyakorlásáról szóló szabály- rendelet megalkotása. Városgazdaság. A székesfőváros hirdetövállalata, amely az 1911. évi március hó 12-én kezdette meg műkö­dését, az 1911. év végével zárta le az első üzleti évet. Az 1912. évben a vállalat igénybevette a t észére engedélyezett 305.362 K hitelnek még föl nem használt részét és megkezdte a tőketör­lesztést. Az erre az évre tervezett 5 uj hirdető- oszlopon fölül a folyton növekedő szükséglet ki­elégítésére további 50 uj oszlop beszerzését en­gedélyeztük a beruházó hitel terhére. Az áliatkert berendezésének befejezésével kapcsolatban gondoskodni kívántunk a szüksé- ges biztosítási szerződésekről is. Az épületeknek tuzKai ellen való biztosítását az Első Magyar Ál­talános Biztositó Társasággal fennálló szerződés szerint teljesítettük. Az állatoknak elhullás ese­tére való biztosítása iránt ajánlatokat kértünk a hazai intézetektől, de azok többsége egyálta­lában nem volt képes ajánlatot tenni, hét intézet pedig csakis külföldi társaság közvetitöjeként tett ajánlatokat; ezek is oly magas díjazást kí­vánnak azonban, hogy ez ajánlatok alapján a biztosítást nem teljesíthettük. Végleges javasla­tunk erre vonatkozóan most van előkészítés alatt. Gondoskodtunk biztosítás utján azoknak a kártérítési gényeknek a födözéséről, amelyeket a látogatók a székesfővárossal szemben az őket étő esetleges sérülésekből kifolyóan támaszthat­nak. A beérkezett ajánlatok közül legelőnyöseb- nek a Minerva Általános Biztosító Rt. ^ajánlatát találtuk, amely a kívánt 30.000 K egyéni és 15.000 K tömeges legmagasabb kárösszeg sza­vatossági biztosítását 5 évre 1.200 K évi áta­lánydíj mellett 10% tartamengedménynyel és az ötödik év ingyenességével vállata. Az évi bizto­sítási dij igy tényeg 864 K. A több ajánlat a díj­számítást 400.000 K alapulvételével a bevétel összegére kívánta helyezni, bizonyos mellékdí­jak kikötésével, úgy, hogy a legkedvezőbb 2°/0o-es alapdij is a remélt és most már tényleg 600.000 K-t meghaladó bevétel mellett a mellék­díjakat figyelembe sem véve, az 1.200 K átalány­díjat meghaladta volna. A megkötött biztosítási szerződés igy már eddig is igen előnyősnek bi­zonyult. Az uj Széchenyi (Artézi)-fiirdö immár közel áll teljes elkészüléséhez. A fürdőépület összes helyi­ségeinek diszvakolása teljesen elkészült. A gyógyszálló összes kiviteli tervei elkészültek, a részletes költségvetések sokszorosítás alatt van­nak és igy ez építés kormányhatósági jóváha­gyása esetén az egyes ipari munkálatok bizto­sítására a versenytárgyalásokat esetleg már ez évben mégtarthatjuk, sőt remélhető, hogy ked­vező építési idény mellett a földmunkák és alap­falazatok még 1913-ban el is készíthetők. A Gel­lert- (Sáros)-gyógyíiirdöné! az építési munkák folyamatban vannak és az épület előreláthatóan még az 1912. évben tető alá kerül. Az építkezésre és berendebésre engedélyezett 5,600.000 korona költség a változott viszonyok következtében nem lesz elégséges; a tényleges szükséglet meg­állapítása iránt a tárgyalás folyamatban van és idevonatkozó megokolt előterjesztésünket a t. közgyűlésnek még a f. évben be fogjuk mutatni. Az 1912. évi költségelőirányzat megállapítása al­kalmával a t. közgyűlés arra utasított bennün­ket, hogy a VII. kerületi elöljáróság megfelelő el­helyezésére szolgáló épület megépítésére nézve tervek és költségvetés bemutatása mellett ter­jesszünk elő javaslatot. OIHNIA ITOZGÓICÉP-PALOTA Bejárai: VII!., József-körui 39. szám. Telefoei 120-40. Szerdán és csütörtököd ® • fényes karácsodéi . 9 ünnepi műsor Mindkét előadás délután I órafrar kezdődik üz ünnepnapokon este fel 10—ÍZ óráig nagy díszelőadás 1 Aíok a talkíadások... Sándor Pál a tanács ellen. Sándor Pált, a Közúti vasút vezérigazgató­ját, mi magunk is kellemetlenül összeférhetetlen embernek tartjuk. Azt azonban a rosszakarat sem tagadhatja meg tőle, hogy bátor és szókimondó ember, aki a közügyekben való részvételt nem jognak tekinti, hanem kötelességnek és aki ak­kor sem rejti véka alá a meggyőződését, ha ez a meggyőződés kellemetlen másoknak. Az első alkalmat felhasználta Sándor Pál arra, hogy elmondja a véleményét a Bárczy-rendszer- nek egyik legkirívóbb kinövéséről: a folytonos túlkiadásokról. A pénzügyi bizottság hétfői ülé­sén egy — egyébként csekélyebb jelentőségű —- csatornázási ügynek az apropójából kellemetlen igazságokat vágott a tanács fejéhez Sándor Pál. A beszéd körülbelül így hangzott:-Utolsó beszédem, amelyet tiiravá- lasztatásom előtt a városházán tartottam, éppen a tulkiadásokra vonatkozott. Nagy hibának tartom, hogy a tanács mindunta­lan utólagos fedezetet kér a közgyűléstől. Sehol a világon nem fordul elő, hogy a csatornázási munkálatoknál, amelyeknek költségeit egészen pontosan előre ki lehet számítani, költségtöbblet álljon elő. Esz­tendőkkel ezelőtt kimondta a pénzügyi bi­zottság, hogy minden ilyen esetben vizsgá­latot kell indítani s ha hibát csináltak a tisztviselők, úgy viselniük kell a konzek­venciákat. Kijelentem, hogy többé semmi­féle indokolatlan tulkiadásba nem megyek bele. A kanalizációs munka különben is olyan, hogy pausálszerü költsége van, elő­re meg lehet állapítani, mennyi lesz a ki­adás. A jövőben nem vagyok hajlandó ha­sonló eljárást tűrni. F e 1 e k i Béla bizottsági tag szintén elítéli a túlkiadások rendszerét s hozzájárul a legszigo­rúbb kezeléshez. F e s t e t i c h Géza gróf elis­meri a felszólalók panaszainak jogosultságát, de sokszor elkerülhetetlen az utólagos költségtöbb­let. mert változnak az épités közben a munkabé­rek és a talajviszonyokkal sem lehet előre tisz­tában a mérnöki ügyosztály. S z e k u 1 a Gyula ezzel szemben kifejti, hogy a talajviszonyoknak nem ismerése a mérnöki ügyosztály mulasztása, mert próbafúrások és geológiai mappák segítsé­gével pontosan meg lehet ismerni a talajviszo­nyokat. ükai^ja látni Heief mesés kincseit. Látogasson el Schönwald Imréhez, Deák Ferenc-utca 21 rtBaEBHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSBBBBBBBBBBBaBHBBBBBB Lapunk teiefonszáma; 137-15

Next

/
Thumbnails
Contents