Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-04-28 / 17. szám
36. évfolyam Budapest, 1938. április 28 17. szám VÁROSPOLITIKÁI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÁG BÉL SZERKESZTI; A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: I. KR1SZTINA-KÖRUT 113/b. T.: 150*2% ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. LIPPAY GYULA dr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN A SASADON CSAK A SZÖLLŐ SZENVEDETT A Sasadon, amely az őszi baracktermelés főhelye s ahol körülbelül 500 holdon termelik, ezt .1 a nemes gyümölcsöt, nem sok kárt okozott a' fagy, — mondja Ágh Róbert postatanácsos. Ezen a területen csak pár holdon terein más gyümölcs, így sárgabarack és szőllő és csak az utóbbiban észlelhető 20 százalékos kár. RÓMAIFÜRDŐN SZOMORÚ A HELYZET A Rómo.ifiirdö telepen, ahol körülbelül 20 holdon folyik virág és gyümölcstermelés, a vil-j ^tulajdonosok jórészt a saját szükségletükre termelnek és csak egészen kitűnő termés esc-! tén szállítanak eladásra. Főleg sárgabarackéc, korai őszibarackot és szilvát, azonkívül azonban cseresznyét, almát, körtét, mandulát és; diót is termelnek a Telepen. Az utóbbiakban —: Réw Sándor iskolaigazgató feh ilágositása szerint — 100 százalékos, a barin kban és cseresznyében 90 százalékos a kár, inig az alma és. gärte alig szenvedett. ÓBUDÁN NINCS NAGYOBB BAJ Vitéz Komárnpky Gyula az alábbiakban ismertette az óbudai mezőgazdasági helyzetet: __ Óbuda „Árpád1- város mezőgazdasági sz empontból két nagy területre oszlik, melynek; elválasztó vonala a III. terület sík- és hegyvidékét elválasztó Bécsi ut. Mezőgazdaságilag művelt területe cca 3000 hold. . A hegyvidék legfelső része erdőterület, fenyő, tölgy és más fákkal. A hegyoldalát a széles, lapos, lankás terület a gyümölcs termesz tésre teszi alkalmassá s a sikterület főleg mezőgazdasági kultúrnövények termesztésére alkalmas. Az egész vidék jellemzője, hogy sok kisebb telekre van osztva, hol ma már kis családi házak, villák, téli es nyári lakások ezrei állanak. A lankás keleti és délifekvésű egészséges hegyoldalak széltől járt vidékén nagyobb fagykár nem mutatkozott. Fagykárt a szettől védett és alacsonyabb helyek szenvedtek. — A kajszinbarack általában jól kötött és szép termést Ígér. A fagy az elvirágzás után jött. A cseresznye virágzását fagy érte és a talajmenti fagy főleg az alacsonyabb helyeken okozott kárt. Az alucsonynövésű őszibarack 50 százalékos fagykárt szenvedett. Man- duia,szilva. ringló, körte, alma közepes termést ígér s a fagy kevés helyen ártott. A szöllö, dió eddig nem szenvedett a fagytól, csupán egyes helyeken. A ribiszke, piszke, málna, földieper virágzásának nem ártott a fagy, részben már elvirágzottak, részben virágzásban vannak. Szervey György, az Óbudai Hegyvidék Szövetség ügyvezető elnöke a következő érdekes megfigyeléseket fűzi ehhez. — Eltérően a fagytörvénytöl, az alacsonyabb és sík területeken erőteljesebben, a dombokon és hegyeken vagy egyáltalán nem, vagy csak mérsékeltebben pusztított a fagy. A lapályokon a gyümölcsfák jobban s a szöllö alig, míg a tetőkön és Lejtökön inkább a szöllö es a gyümölcsfa kevésbbé szenvedett. Meteorológusok és pomológusok vizsgálatára érdemes ez a jelenség. A fagy által okozott kár tehát végeredményében jóval kisebb a budai gyümölcsösökben, mint azt a termelők és villatulajdonosok várták. A szerűimre városi művészek képzőművészeti és iparművészeti kiáliitása Búcsú a<z eltiltod Óbudától Itt a május, a tavaszi zsendülés 'gyönyörű hónapja. Minden ragyog az újjászületés szépséges ünnepén, új köntösben pompáznak a budai hegyek, felújulnak a vágyak és remények: itt a Ver sacrum. Ugyanekkor, május elején Óbuda költözködik. A hídépítéssel kapcsolatos városrész kicsiny házainak kicsiny lakói elhagyják ősi hajlékaikat, hogy másfelé keressenek hazát. Óbuda, ősi lakosságának egy része vándorbotot vés?, kezébe, szertezüllik, eltűnik. Nem rekriminálunk. Tudjuk, hogy az építés rombolással jár. De talán, lehetett volna mindezt másképen is csinálni, valahogy > úgy, hogy ne kelljen szerteszóródnia a világba ennek a sok-sok névtelen kispolgárnak, aki eddig budapesti volt, sőt Budapest legrégibb, legtör- zsökösebb lakójá, májustól kezdve pedig felveszi a „környéki“ jelzőt, mert hiszen, kénytelen kivándorolni a városból, amely többé már nem adhatja néki ugyanazokat az életkörülményeket és lehetőségeket, amelyeket a félig kisvárosi Óbuda, adott. A sok sok kicsiny fíáz helyén, díszes paloták emelkednek, a kisvárosból világváros lesz, amelyben ninps már mit keresnie annak a lakosságnak, amelyet a régi, most pusztuló Óbuda szült és nevelt fel. Mi is elbúcsúzunk Óbudától. De nem akarunk, nem tudunk búcsút venni attól a derék, hontalanná lett óbudai kispolgártól, a ki most kétségbeesett lélekkel tekint a kék májusi égbe. A tofrfyty Útotolf* CÍótt Ez a május egyébként annak a páratlan eseménynek a hónapja, amely elé óriási várakozással tekint a magyar idegenforgalom. Az Eucharisztikus Kongresszus vallási jelentőségén kívül Budapest számára ez a nagy ünnepség külön nagy erőpróbát jelent: most kell bizonyságot tennünk arról, hogy méltók vagyunk a világ érdeklődésére. Nagy válság előtt áll a magyar főváros eddig felfelé ívelő idegenforgalma. Becs beolvadt a nagy Német Birodalomba, megszűnt főváros lenni, a nagy áramlás, amely eddig a világ minden tájáról odavonzotta az utasokat, alighanem más irányt vesz. Az a. vonzóerő, amit a ,,császárváros“ biztosított Becsnek, megszűnt. Ez azonban nemcsak Bécsnek baj, Budapest is megérezheti: hiszen a mi fővárosunk idegenforgalma bizonyos mértékig függvénye volt Bérsén/ek. A nyugati, vagy tengerentúli világjárót ott lehetett meggyőzni arról, hogy érdemes néhány napm kiruccanta még Budapestre is. Nagy kérdés, sikerül-e majd pótolni azt a . veszteséget, amelyet a bécsi idegenforgalom megcsappanása okoz? Erre a kérdésre kell felelni a májusi nagy ■hétnek. yiÍMto&fii ÚtotoCjfh a fazUű'SOÍtittonzA&foto Április 23-án csendes, halkszavú társaság zarándokolt a farkasréti temetőbe, hogy megálljon egy új síremlék előtt és ott némán áldozzon a kegyeletnek. Viraág Béla nevenapja ■volt, azé a.-, Viraág Béláé, akit Buda nem felejt ■el, mert soha senki nem szerette úgy Budái, mint ő. A n/évhttpi ünnepen már ott állt a Lechnei Jenő által tervezett gyönyörű síremlék Viraág Béla hamvai fölött. Elégtétellel vegyes elérzé- kenyülésseí, látta a kis társaság, hogy Buda polgársága megteszi kötelességét: nem jeltelen már a síi-, melyben a legszínesebb, legtarkább álmok szövője alussza álomnélküli örök éjszakáját. Köszönet érte Budának és azoknak a derék, nemes férfiaknak, akik önzetlenül tettek le áldozatukat a kegyelet és emlékezés örök lángú oltárára. Buda földjének sok természeti kincse között is előkelő helyett foglal el a gyümölcs. Főkép az őszibarack számára hálás talaj a budai Hegyvidék, de megterem itt a sárgabarack, cseresznye, meggy, szilva, alma, körte, szőllő, sőt a dió és a mandula is. A gyümölcskultúra a háború óta, különösen pedig az utolsó évtizedben hatalmasan fejlődik; ina már nemcsak1 a hivatásos termelő, hanem a legkisebb csa-; ládiház és telektulajdonos is gyümölcsfával ültet be minden talpalatnyi helyet. Tavasz; elején, amikor virágba borulnak a gyümölcsfák, Kelenföldtől a Svábhegyig, a Rózsadombtól Óbudán át a Rómaifürdöig végeláthatatlan virágoskert az egész budai Hegyvidék. Az idei márciusi meleg időjárás korán előcsalta a gyümölcsfák virágait és olyan nagyszerű termés Ígérkezett, amilyenre évek óta nem volt példa. Ez nemcsak azokat töltötte el örömmel, akiknek egzisztenciális érdeke a jo termés, hanem azokat a viiiatulajdonosokat is, akik féltő szeretettel ápolják pár gyümölcsfájukat. A korai melegre azonban szokatlanul hideg idő következett, sokszor fagypont alatti hőmérséklettel és a fagy derékban törte kette a kitűnő termés reményeit. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nálunk, Budán még megközelítően sem szenvedtek a gyümölcsfák oly mértékben, mint az ország egyéb részein. Meg- nyugvással állapíthatjuk meg, hogy egyes sík területiek kivételével, ahol bizony száz százalékos kár Is előfordult néjnely gyümölcsfajtáknál, többnyire 20 százalékon alul maradt a fagyokozta veszteség. A budai Hegyvidék kedvező déli és délkeleti fekvése, a hegylejtök védettsége megmentette a budai gyümölcsöt a nagyobb károktól. A helyzet tökéletes megismerése céljából kérdést intéztünk a Hegyvidék lakóihoz, akii. részint maguk is foglalkoznak gyümölcstermeléssel, részint pedig tökéletesen ismerik a termelés adatait, és megkértük, nyilatkozzanak azokról az állapotokról, amelyeket a gyümölcsösökben a fagyveszély teremtett. Diczenty Dezső 'min. lan. az Ampelológiai Intézet1 igazgatója szerint a budai és budakörnyéki szőllökben nincs számottevő fagykár. A GUGGERHEGYEN ALIG VAN KAR A Guggerhegy gyümölcsöseinek helyzetéről Lőry Imre, a Guggerhegyi Kioszk tulajdonosa, a vidék egyik legnagyobb gyümölcstermelőj" megnyugtatóan nyilatkozott. A Guggerhegy déli lejtőjén úgyszólván semmi kár sincs, inig. a délkeleti lejtőn és lent a völgyben csak a dióban észlelhető mintegy 20—25 százalékos fagyás. BÚD A-ALSÓ VARO SBAN ES A BÍBIC- TELEPEN 70—100 SZÁZALÉK ELFAGYOTT Az Alsóvárosban és a Bibietelepen bekövet kezett károkról azonban már szomorúbb képet fest Mikolá Géza dr., a Buda Alsóváros—Sós fürdő Egyesület elnöke. — Az Alsóvárosban majdnem minden gyümölcs 70—80 százalékig elfogyott. — Még sivárabb a helyzet a Bíbic telepen, amely alacsony fekvésénél fogva méginkább ki van téve a hideg légáramlatok- nak. Itt a kár csaknem 100 százalékos. Ez annál sajnálatosabb, mert a telep lakói kisemberek, akik fáradságos munkájuknak első nagyobb gyümölcstermését látták menthetetlenül elpusztulni. A Budapest-Szentimrevárosi Társaskör és Kultur- egyesület a XI. kerület művészeinek müveiből rendezett képzőművészeti és iparművészeti kiállítását április hó 24-én nyitotta meg saját helyiségeiben előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében. Kiss Dezső dr. ny. min. tanácsos, a kulturbizott- ság elnöke a következő szavakkal nyitotta meg a szép kiállítást: — Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim. _ Ebben a kerületben, mintegy 400 olyan egyén la kik, akik a szív és lélek kultúrájának, hivatott munkásai és művelői. Ezt a számot többszörösen meghaladja azoknak az intellektlieleknek a száma, akiknek van természetes érzékük a tisztultabb eszményi szempontok, az ideális motivumak melegsége iránt. l_ Ez a körülmény indította az emberi ideálok szeretetétől, a kulturális erők érvényesülhetésének a gondolatától áthatott Kovács József tábornokot és vezérkarát arra, hogy ebben a kerületben olyan kul- turccntrumot létesítsen, amely az értékes művész- elemek bekapcsolásával hivatva lesz a kerület kultur- I igényeit ápolni, s az irodalom, zene és énekmüvé- ! szeten felül a képző- -és iparművészet iránti érdeklődést is kielégíteni. • _ az ebből a célból megalakult Kulturegyesület kétízben . rendezett képzőművészeti kiállítást. A Kul- turegyesületnek Kaszinónkba történt beolvadása következtében a Kaszinó kebelében megalakult irodalmi és művészeti bizottság — mely a Kulturegyesület feladatait látja el — elsőízben mutatja be e kerület művészeinek alkotásait. _ Szerény keretek között rendezhettük meg ezt a kiállítást, mert az, ami egy ilyen kiállítás rendezéséhez elsősorban szükséges, a pénz, csak nagyon korlátolt mértékben állott rendelkezésünkre. __ De az anyagi korlátok nem állhatják útját an nak a törekvésünknek, hogy fejlesszük e kerület kultúrális életét, hogy módot és alkalmat nyújtsunk I a feltörő ifjabb nemzedéknek, a jelentkező újabb tehetségeknek Is az érvényesülésre. _ Vállalkoztunk erre a feladatra, mert e városrész helyi szempontjain felül a müveit közönséget akarjuk a művészet megértéséhez, megszereléséhez és támogatásához közelebb hozni. — És mi reméljük, hogy a mi magyar közönségünk megérti, hogy a művészet nem csupán a Ifényüzési hajlamok kielégítésére szánt eszköz, - hanem, mint a kultúra zománca, lelki szükséglet, színekben es vonalakban megnyilvánuló költészet, örök harmóniáknak és örök igazságoknak a kifejezője, lelket és szivet gyönyörködtető és nemesítő ajándéka a Gondviselésnek, és hogy a közönségnek a képzőművészet mellett való pártoló állásfoglalása mind önmagunk, mind a nemzet iránti kötelessége* — Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mielőtt Dorner Gyula Öméltóságát, Kaszinónk ügyvezető elnökét a kiállítás ünnepélyes megnyitására tisztelettel megkérném, köszönetét kell mondanom azoknak a művészeknek, akik gyakran súlyos gondokkal küz- ködve, lelkűk érzéseit, gondolatait, indulatait, aspirációit látható, érezhető tormában kifejezve, állították a kiállítás céljaira és annak szolgálatába. De hálás köszönetét mondok a székesfővárosnak, főleg a köz- muveioöesi osztály vezetőségének azért, hogy képek vásárlásának kilátásba helyezésével lehetővé tették a mai képző- és iparművészeti kiállítás megrendezését, — Forró köszönettel .tartozom Petracsek Lajos dr. ország gyűlési képviselőnek és Steiner József oki. építészmérnök uraknak, akik immár harmadízben hoznak áldozatot képzőművészeti tárgyak díjazására felajánlott Adományaikkal, és akik ezzel a nemes gesztusukkal példát adtak arra, hogy hazafiűi kötelességünket akkor és akképen teljesítjük legoda- adóbban, ha a nemzet kulturtörekvéseit nemcsak erkölcsileg, de áldozatkészen is szolgáljuk. ' — V égül köszöntöm a nagyszámban megjelent ! közönséget és tisztelettel felkérem Dorner Gyula | Öméltóságát a kiállítás ünnepélyes megnyitására. Ezután Dorner Gyula a Kaszinó ügyvezető elnöke mondotta el a kiállítást megnyitó nagyhatású beszédét. A kiállításon Dudits Andor, 'Mihalovits Miklós, Udvary Pál, Kárpáthy Jenő, Szüle Péter, Molnár C. Pál, Kurtapataky Pál, Thomas Antal, Basch Andor, R. Barabás Gizella, Bornemisza Géza, Benczúr Ida. Emánuel Béla, Laszgallner Oszkár, Nagy Nándor, Paál Ákos, Pécsi-Pilch Dezső, Vigh Bertalan, Viaki János, Szamosi Imre. és még számos más, összesen 48 művész állított ki műtárgyakat. A kiállítás május Itfg bezárólag ct e. 10-től d. u. 5 óráig díjtalanul tekinthető meg a Társaskör helyiségeiben (XI. Horthy Miklós út 15/d.). Lesz-e Budán őszibarack Csak részben puszliloílák el az áprilisi fagyok u budai világhírű gyümölcsösöket _.i ' i * . • t • _ i .. . — . „ . -— . . , .
