Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-02-10 / 6. szám

1938. február 10. Budai Napló TőÁwákű) tyrrJbtA táJj/Á GYÁRBÓL*VESZ- SZÖVETET TJRPNKHAHN IV PROHASZKA OTTOl^AR-U. 8. VI.TÉR EZ -KRT.8. Itisfcrtud# Hácdty Budán Most ülte meg a nemzet Kisfaludy Károly születése 150-ik évfordulóját, amiből a budai kö­zönség is kivette méltó részét. A hála és kegyelet virágait kötjük össze mi is egy kis csokorba, ide­iktatva azokat a kiemelkedő momentumokat, ame­lyék a halhatatlan költő budai szereplésének al­tonnásai voltak, . . „ , I Első színpadi sikerét A tatárok Magyarorszá­gon című drámájával érte el, Pesten, 1819 május 3-án a pesti német színházban, mely nagy tet­szésben részesült s amiről Pest-Budán mint iro­dalmi eseményről beszéltek az emberek. Termé­szetesen a budaiak is kéirték, hogy ott is játsszák el a darabot, de a darab itt nem került színre. A nem várt siker elhatározó befolyással volt Kis- faludyra s most már sor kerül arra is, hogy műveiben a budai közönség is gyönyörködhessék. 1819-ben írja meg Ilka, vagy Nándor-Fehérvár be-vétele című drámáját, mely 4 felvonásból állt. Ezt a darabot Budán írta. 1821 április 1-én ke­rült színre előbb a németeknél, majd 1834 július 24-én a budai magyar színészekkel. Az első Kisfaludy-premier, mely Budán ma­gyar színészek ajkán zajlott le: a Csalódások oimfí 4 felvonásos vígjáték volt, melyet 1833 jú­lius 11-ón mutattak be. Ekkor az Atoauj megye által pártfogolt Kassai Dal -és Színjátszó -Társa­ság működött Budán, mely magában foglalta a vidék legkiválóbb sziimiészeit. Az előadásom fel­tűnt, hogy a förendűek közül is többen megjelen­tek. ’ A „Társalkodó” c. lap különösen kiemeli a darab szép nyelvezetét. Szeptember 10-én A kérők c. 3 felvonásos Kisfaludy-vigjáték kerül színre, mellyel nagy ha­tást értek el, ugyamnyira, hogy az összes szerep­lőket lámpák elé hívták, —■ ami abban az időben bizony eseményszámba menő ovációnak számított! Szeptember 30-án ismét Kisfaludy-premier volt Budán. Ekkor a Stibor vajda c. 4 felvonásos dráma kerül szinte. Ekkori idők ismert lapja, a Honmüvész lecsepüli a darabot, melyről így ir: „Az idvezült szerzőnek ezen darabja egyike azoknak, melyekben a hosszas és ismételt dia­lógusok némi nyugtalanító unalmat okoznak a nézőben, kiváit, ha azok elegendő tfiz s a carac tereket kitüntető elevenség nélkül mondatnak el.” A következő nevezetes Kisfaludy-darab a Já­nos kulacsa volt. (Október 28-án Kisfaludy bátyja, Sándor is szóhoz jut a budai Várszínház szinpadám, ahol* egyetlen előadást ért meg „Az emberi szív örvé­nyei” c. színjáték».) 1833. november 10-én Kisfaludy Károly „Há­rom egyszerre” c. vigjátéka előadásában gyönyör­ködött a budai publikum, melyben főleg Bartha János felesége tűnt ki; utána A vígjáték c. egy felvonásost adták, ebben viszont Laborfalvy Róza (a későbbi Jókai Mórné) jeleskedett. — 1833. de­cember 16-án a Pártütök c. vigjátéka kelt ismét élénk érdeklődést a budaiak körében. Az 1834-iki év is Kisfaludy Károly nevével indul meg. Január 13-án adják a Hűség próbája c. vígjátékét. Van ebben egy Vidor nevű udvari bolond, nagyszerű szerep, amely kedvelt szerep volt az egykori színészek körében. Február 3-án A leányörzö és 20-án ugyancsak Budán színre kerül a Nem mehet ki a szobából egyfelvonásos vígjáték.­1820-ban megírja a Kemény Simon oirnű egy- felvonásos eredeti hazai drámá”-ját, melyet 183b. június 5-én adtak elő Budán; ugyanezen évben kisebb, a nagy lényeget nem érintő módosításokkal előadják Mátyás diák c. 1. felvonásos vígjátékát is, majd szeptember 4-én A betegek c. egyfelvo- násosát. ' 1836. szeptember 26-án előadásra került Szé- csi Mária c. drámája, melyről azt írták, hogy erő­sen Kotzenbue hatása alatt irta a szerző. Kisfaludy Károlynak sokat köszönhet a ma­gyar irodalom és a magyar színjátszás. Ó egyen­gette az útját a magyar szónak, ő volt az első úttörő, aki egyre-másra irta a legjobb színműve­ket és ezzel módot nyújtott a hazai színjátszás felvirágoztatásának. A hálás utókornak és pedig elsősorban a bu­daiaknak nagy dicsősége, hogy innen indult el di­csőséges színpadi pályája. Erödi Jenő Világraszóló egyházzenei esemény lesz a Mátyás-templom kórusának 250 éves jubileumi ünnepe Elsőrendű műnkét, jutányos árban kásáit VÁCI GÁBOR Első budai eimtdblafestászete II-, Iskola.utca 18. Telaffonhlvó. 1.668-63. BÁNKI BÉLA uriszabó 6 II., Ffi-u. 83 Telefon: 1 5 7-2 2 3. Havi hitel garanciaképes uraknak Nagyszabású ünnepségre készül a Budavári Koronázó Főtemplom Ének- és Zenekara: március 14.-én üli meg hongverseny keretében fennállásá­nak kétszázötvenedik évfordulóját. A nevezetes időpont ugyan március 29. lenne, de technikai okokból a rendezőség kénytelen néhány nappal előbb megtartani a jubiláris ünnepséget. Nagyon valószínű, hogy a kórus múltja még messzibbre nyúlik vissza és talán egyidős ma­gával a Koronázó Templommal, amelyről már Szent Gellert legrégibb legendája és Anonymus is megemlékezik, följegyezvén róla, hogy itt te­mették el, a „Boldogságos Szűz templomában” a legnagyobb sírással a vértanú Szent Gellért püspö­köt. Az kétségtelen, hogy IV. Béla építette újjá és a torony a XV. század építészeti alkotása. Már Thnróczy emliti, hogy 1458-iban, amikolr Mátyást királlyá választották, meghúzzák a temp­lomok harangjait és azokban „harsonya, orgona és zeneszó dicsőítő az új királyt”. Ez arra vall. hogy a templomnak már Mátyás király idejében volt ének- és zenekara, amely utódai alatt is bi­zonyára még megvolt De aztán jött a törökdulás, mecset lett a templomból és talán ennek köszön­hető fennmaradása is. . A kórus eredetéről, ennek a kérdésnek leg­alaposabb ismerője, és a nagyszabású ünnepi hangverseny rendezője, Sugár Viktor karnagy, a következőket mondotta a Budai Napló munkatár­sának: — Kiindulási pontul azt a zenés nagymisét kell vennünk, amelyet Budavár visszafoglalása után, 1688 husvét vasárnapján tartottak a temp­lomban. Ez a húsvétvasámap március 29,-ére esik és így pontosan idén, március 29.-én lesz a mai kórus kialakulásának 250. évfordulója. Első karnagya Johannes Gregorius Seiz, Győrből került Budára. Zenekara mindössze három tagból állott. Az énekkar a jezsuita rendház tagjaiból és növen­dékeiből alakult. A karnagy fizetése 115 forint volt, míg a három zenész élelemért és ruházatért szolgált. Rövidesen növelték a zenészek létszámát, akiktől megkívánták, hogy legalább két hangsze­ren1 tudjanak játszani és énekeljenek is. — Az Idők folyamán a mai napig 15 kanna gya volt a folyton fejlődő kórusnak, amelynek 1791-ből már egy alapszabályzata is maradt fenn: a „Regulatio”. Ebben a kórus teljes fizetése 700 forintban volt megállapítva. Keveselték és azért egy kitűnő tolilforgatóvai kérvényt intéztek Mária Teréziához. A „bérmozgaJom” sikerrel járt, a királynő a kórus fizetését 700 forintról 925 fo­rintra emelte. Később egy újabb sikeres mozga­lom, két énekesfiú fizetésével, 1045 forintra emelte a kórus költségvetését. Arra a kérdésre, voltak-e bonyodalmai a kó­rusnak a múltban, Sugár Viktor a következőket mondotta: — Súlyos bonyodalom támadt Liszt Ferenc körül, Adler György karnagyságai idején. Ennek igein érdekes a historifeuma. Scitovszky herceg- prímás még 1856-ban felkérte Liszt Ferencet, hogy a bekövetkezendő koronázásra írjon magya­ros dallamokon felépített misét. Ezt a kérést Si- mor hercegprímás megismételte. Liszt Ferenc Ró­mából üzente meg, hogy: „Szivem kész és zen­geni fogom a zsoltárt”. Már el is készült a kom­ponálással, csak a hangszerelés volt hátra és ki­látásba helyezte, hogy rövidesen elküldi Pestre a vezérkönyvet lemásolásra és a szólamok kiírására. — Bécsben azonban aknamunka indult meg a magyar szerző ellen, azt akarták, hogy feltét­lenül a bécsi udvari karnagy jusson szóhoz a ko­ronázási ünnepségen. Ábrányi Kornél kezdemé­nyezésére Báró Augusz Antal, Engesser Mátyás, Erkel Ferenc, Huber Károly, Mosonyi Mihály, Reményi Ede és Rosty Pál szövetkeztek, hogy ellensúlyozzák a bécsi intrikákat, Közbelépett Fáik Miksa, Erzsébet királyné magyar oktatója is A mozgalom eredménnyel járt: herceg Hohenlohe Schillingsfürst föudvarmester felkérte Liszt Fe ráncét annak iá misének a megírására, — amely már régen készen is volt. — Az egyházi zene, folytatja magyérdekü visszaemlékezéseit Sugár Viktor, egyre fejlődik. .4 kórus művészi csúcspontja a felejthetetlen Vav­rinecz Mór karnagyságának idejére esik. Nagy­tudású és rendkivüli képzettségű muzsikus volt. Számos nagyértékű zeneművel gyarapította a magyar egyházi zeneirodalmat. Öt miséje, rek­viemé, egy Stabat Matere minden időben hirdetni fogják nagy zenei készültségét. A kórus tagjai között ekkor már olyan nevek vannak, amelyek az ország határain túl elismertek: Farkas Ilona oratóriuménekesnő, Brunner Margit (később dr. Grimm Ferencnél, Durigó Ilona, Adler Adelina, Juhász Ferenc, Váradt Sándor és Takács Mihály itt kezdték meg fényes pályafutásukat. Vavrinecz nagy érdeme az is, hogy örömmel adta elő a fia­talok műveit. Itt szólaltak meg először: Clement Károly, Demény Dezső, Kodály Zoltán', Szeghó Sándor. Liszt Ferenc koronázó miséje az ő idejé­ben háromszor került előadásra. 1892 június 8.-án, a koronázás 25-ik évfordulóján, 1896 május 3.-án, a milléniumi hálaadó istentisztelet alkalmával, mindkét alkalommal az Operaház ének- és zene­kari tagjaival, Erkel Sándor vezényletével és har­madszor 1911 október 21.-én, Liszt Ferenc szüle­tésének századik évfordulóján. Az ének- és zene­kart ekkor is a m. kir, Operaház szolgáltatta. A magánszólamokat: Sándor Erzsi, Marschalkö Rózsi, dr. Székelyhidy Ferenc és Béla éinekelték. A hegedűszólót Hubay Jenő látszotta, az orgonánál Noseda Károly üli Szikla Adolf vezényelt. Ebben az időben voltak orgonisták Degl Frigyes, Dienzl Osz­kár és Szegő Sándor. — Nagy örökséget és kis kórust vettem át. amikor engem ért a kitüntető szerencse, hogy a kórus karnagya lettem. A főváros 1913-ban mint kegyúr rendezte véglegesen a templom kórusának az ügyét. Megállapította az énekkar létszámát: volt négy szólamvezető, 12 nő és 12 férfi, a zene­karban: 6 hegedűs, 2 brácsás, 2 csellós, 2 nagybő­gős, 2 klarinétos, 2 kürtös és egy üstdobos. Nem­sokára kitört a háború, a kórus hadbavonult. Magam is, mint tüzérkapitány, a szerb harctérre mentem. De azért a kórusnak mégis nyílt allcal ma egynéhányszor szereplésre. 1916 november 4.- én Ferenc József halálakor előadta Mozart A. W. Requiemjét, Stojanovits vezetésével. 1916 decem­ber 30.-án IV. Károly koronázásakor kisegítő erőkkel Liszt Koronázó Miséjét, 1917. május 6.-án az én vezetésemmel Liszt Ferenc Esztergomi Mi­séjét. Ez volt a Bazilika felszentelése óta a mű hetedik előadása. A zenekart ezúttal 8 katonaze­nekar 84 muzsikusa szolgáltatta. Azután jött a forradalom, a kommün. Ekkor hangzott el Stoja­novits Jenő hattyúdala: 1919 január 19.-én diri­gálta kis zenekarra átírt F-dur miséjét: — „El akarok búcsúzni miséimtől”, — mon dotfa. — „Olyan szomorú időket élünk, ki tudja megmaradnak-e az egyházi ének- és zenekarok.” Néhány nappal rá, január 28-án örökre lehúnyt? szemeit. — A legnehezebb időkben, az első forrada­lom után és közvetlenül a második előtt, vettem át a kórus vezetését. A rémuralom mindent el akart némítani. Első dolga volt, hogy beszüntette a kórus tagjainak fizetését. A derék tagok azon­ban kijelentették, hogy fizetés nélkül is hajlan­dók közreműködni. A Nemzeti Hadsereg bevonu lásának első évfordulóján Liszt Ferenc Koronázó Miséjét adtuk elő. Ekkor a Föméltóságú úr 100.000 koronát utalt ki a kórus céljaira. Ezzel szervez­tem meg a nagy zenekart. Három évvel később a főváros megteremti a kórus mai létszámát. Ez a létszám a következő: 8 vezetőénekes, 36 zenész, 1 orgonista, aki egyúttal helyettes karnagy, egy kottatáros, egy karnagy, ez összesen 47 tag, eh­hez járulnak az állandó helyettesek, beleértve a zenekari helyetteseket is, akikkel együtt a kórus 114 tagból áll. Olyan hatalmas kórus, amely vi­lágviszonylatban! is egyedül áll. A bécsi Wiener Sängerknaben és a Leipziger Thomanerchor csak 60 tagból áll­— Ettől az időtől fogva büszkéin állapíthat­juk meg, hogy a mi kórusunk, amely állandó jel­leggel és hivatásos énekesekkel meg zenészekkel műveli a figurális zenét, a maga nemében párat­lan. — Ettől az időtől kezdve zavartalanul dolgo zunk és ebben a munkában nagy segítségünkre van Szendy Károly polgármester, aki mint a fő­város kegyúri jogának gyakorlója, a legnagyobb megértéssel viseli szívén a kórus sorsát. Ezt a velünkérzését már jegyző korából hozta magá­val, mert már fiatal korától kezdve kiváló érzéke volt a zene és főként az egyházi zene iránt Erre a jóindulatra csak hálával és tisztelettel gondolok mindig, épp úgy, mint dr. Kátay Béla plébánosra, aki szintén rajongó szeretette!' csüng a kóruson amelynek mindenkor rendelkezésére álL — Ünnepeken a hangszeres egyházi zenét műveljük. Főként a hazai szerzők dominálnak, liszt Ferenc, Adler György, AntaHfy Vilmos, Bárdos Lajos, Beliczay Gyula, Balogh Lajos, Clement Károly, Eisvogel Ferenc, dr. Kodály Zol­tán (Budavári Te Deuma), Iavotta Rezső, Müller Károly, Sztára József és Sándor, Stojanovits Je­nő, Vavrinecz Mór. Dohnányi Ernő Szegedi Mi­séje 29 előadást ért meg. A magyar zeneszerzők az egyházi zene terén külföldi viszonylatban is vezető helyen állanak. Sugár Viktor ezután a következőkben ismer­tette a jubileumi nagy hangverseny programját: a hangversenyt a Zeneművészeti Főiskolában ren­dezzük meg a következő műsorral: 1. ) Erkel Ferenc: Himnusz. 2. ) Emlékbeszédet mond a Székesfőváros, mint kegyúr nevében, Szendy Károly pol­gármester. 3. ) P. Szabó Polikárp: Tu es Petrus. 4. ) L. v. Beethoven: Missa Solemnis, a ma­■ gámszólamokat éneklik Szabó Ilonka. Németh Anna, Harangozó János és Ko­réh Endre. Hegedűszólót: Hoffmann Rezső játssza. SZÜNET. I 5.) Kodály Zoltán: Budavári Te Deum, a tenorszólót Laczó István énekli. Orgonái Várhelyi Antal, vezényel Sugár Vik­tor. — Az emlékhangverseny iránt a külföldről is óriási az érdeklődés. Igen sokan helyezték kilá tásba megjelenésüket Csehszlovákiából, Romániá­ból, Jugoszláviából, Olaszországból, Németor­szágból, Ausztriából, különösen Tirolból. Sok az érdeklődő Franciaországból, Angliából és Ameri­kából is. Sőt. exotikus országokból is lesznek hallgatói a hangversenynek. így Bombayból eljön Jer. J. Jussawala hercegnő, aki a múlt nyáron már volt a fővárosiban és különös szeretettel lá­togatta a Koronázó Főtemplomát, érdeklődött a kórus iránt ,sőí nem egyszer maga is leült az orgonához. Törökök is jelezték, hogy jelen óhaj­tanak lenni a jnbiláris hangversenyen. Ezekben mondotta el Sugár karnagy a kó­rus érdekes múltját és a készülő jubiláris ünnep­ség hatalmas zenei programját. Bizonyos, hogy ez a nagy zenei teljesítmény igen sok idegent fog vonzani Budapestre. Budai ellen/avaslai áss uf autóbuszok fel&assználására 30 uf Robiból csak 18 kerül forgalomba és ebből is csak 6 fut Buüúnak 30 új kocsival szaporodik április végéig a Beszkárt autóbuszparkja. Az igazgatóság az új autóbuszok felhasználására vonatkozó javaslatot most terjesztette Szendy polgármester elé. Az utazóközönség abban a hitben él, hogy 30 új kocsi természetszerűen ugyanannyi szaporula tot jelent az autóbuszfoirgaJombain. Ez a hit té­ves: a Beszkárt 5 kocsit azonnal tartalékol, he­tet nagy óvatosan nem vesz számításba, „hátha nem emelkedik az utaslétszám” és így valóidban mindössze 18 áj kocsi kerül forgalomba, ezek fele is csak már meglevő járatok kocsijainak szapo­rítására. A fennmaradó 9 autóbusz két új járat felállítására és egy járat útvonalának megftosz- szabbitására szükséges. Az egyik új járat a főváros és Pestszentorzsé- bet forgalmát bonyolítaná le, ez tehát nem érdekli közvetlenül Budát — bár nézetünk szerint, az Autóbuszüzem felrfdatla elsősorban a belterületi forgalom lebonyolítása lenne, — a másik járat azonban1 és a meglevő járat meghosszabbítása már közvetlenül budai jelentőségű. A javaslat szerint megindulna az óbudai autóbuszközlekedés „egyelőre” a Pálffy tér— Zsigmond utca—Bécsi út vonalán, a Nagyszom­bat utcáig és áthelyeznék a 30-as reláció végállo­mását a Hegyalja úttól az Alkotás utcán, Krisz­tina körúton és Vérmező úton vezetve, a Széna térre. így létrejönne a teljes pestbudai körforga­lom. Amennyire örvendetes a rég óhajtott autó buszösszeköttetés megteremtése a Széna tér és Déli pályaudvar között, annyira nincs megelégedve Buda azzal .hogy az új kocsik teljes számban való beállítása és a budai közlekedési sérelmek orvoslása helyett 12 autóbuszt tartalékolnak. Buda érdekének és közönségének nevében ezért a következő javaslatot tesszük az új autóbu­szok felhasználására: Mindenekelőtt a Horthy Miklós körtérre len­ne helyezendő a 12-es reláció mai Boráros téri végállomása. A Nagykörútról a Szentimrevárosba igyekvő utasok túlnyomórésze úgyis csak a kör­térig veszi igénybe a kocákat és így teljesen fe- Venczel lesleges és kényelmetlen a Boráros téri kényszerű átszállás a 30-asra. A 30-as ennek következtében nem menne át a hídon, hanem a körtértől foly­tatná útját a Fehérvári úton a Bártfai utcáig, megfelelő közlekedést biztosítva így a Hév-mizé­riák miatt végleg elkeseredett Buda-Alsóváros- nak. E két vonalváltozás keresztülvitelére 4 kocsi szükséges. A Lenke-téri 1-es végállomás kihelyezendő a Kelenföldi pályaudvarra. Ezt követeli a pályaud­var hatalmas utasforgalma, amit a villamos csak a legnagyobb nehézséggel tud lebonyolítani, de ezt követeli az ottlakók kényelme is, akik ma csak a Lenke térig utazhatnak. Ez a vonalmeg­hosszabbítás újabb három kocsit igényel. Az óbudai járat úgy, ahogyan a Beszkárt tervezi, nem lesz rentábilis. Ez csak úgy fizetőd- nék ki, ha Óbuda központjáig, a Flórián térig közlekednék. Megmaradhatna a tervezett útvonal a városi házakig, ormán azonban a Nagyszombat utcán kivezetendő volna az új föátra és azon vé­gig a Flórián térig. Erre újabb három kocsi szükséges és így összesen tíz kocsival megoldhat­nák egyelőre a legsürgősebb budai autóbuszköz­lekedési problémák, természetesen csak a belte­rületet illetően, mert a Hegyvidéknek külön kí­vánságai vannak, amelyeknek teljesítése elől szin­tén nem zárkózhatik el sokáig az üzem. Javaslatunk utolsó pontja független az új ko­csiktól, de lényeges Buda szempontjából. Ma­radjon meg az 1-es reláció mai, kényszerűségből megváltoztatott útvonala az Erzsibet-hidon és Gellért rakparton át. Ez is csak olyan régi kíván­ság, ami elől eddig mereven elzárkóztak az ille­tékesek, csak a Ferenc József híd elzárása kény- szeritette ki a természetes megoldást és így ma már az első és második kerületből nem kell Pesten keresztül a XI. kerületbe utazni. A mai állapot fenntartása mellett szól az a körülmény is, hogy az 1-es régi vonalával párhuzamosan, attól alig pár méterre közlekedik a 9-es és 15-ös, amelyek így megteremtik az összeköttetést az Apponyi tér és Kálvin tér között. A Ferenc József hídon át a kieső 1-es pótlására a Gellért térig közlekedő 10-es reláció volna meghosszabbítandó a Kálvin Gtrö Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents