Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-02-10 / 6. szám
1938. február lo. 2 Budai Napló JUSZT GYULA OPTIKAIT fényképészeti SlAKÜZLETE ❖ PUNKTAL ÉS ULTHASlM ÜVEGEK uORGNETTEK LÁTCSÖVEK mbrmöki MÍ/S2.EREK SZOLID ARAK7 Kizárólag a régi ßelyen * II., Margit Körút 6A 70 ívts- Budai TeH&At&dcmia ívta: IC&Mvz IC. Jlótect <dlaintiiUác L „igv folyó országában kifejleszteni és nekünk kötelességünk, hogy ezt a műveltséget a következő nemzedékre átszármaztassuk. Nem szabad, hogy ugyanaz a történelmi felelősség súlyosodjék a mi szerencsétlen generációnkra, amely felelősség alól a mohácsi vész nemzedékét felmenteni nem lehet." 9R|PP I Igenis, mi is a nemzeti művelődésnek vagyunk harcosai, ha közkatonái is és tudjuk, hogy „az a kis darab föld, melyet Magyarországnak neveznek, a mi hazánk. Európa belvárosában fekszik. A mfiveletlenség zsupfedeles háza számára Európa belvárosában túlságos drága lenne a házhely s hamarosan lerombolnák az ott éktelenkedő házat. Vagy megtartjuk legdrágábo nemzeti örökségünREGENT Cafe Restaurant II Keleti Károly-u. 1 Igazgató: BOCKi^^^^ Telefon: IBS 326 ♦ Estónklnt Ördöngős Gyuri és Losonczy Pál együttese két: műveltségűnket, vagy törölnek bennünket mz önálló nemzetek sorából és pusztulnunk kell erről a földről." Súg Ár rádió,csillár, írógép, kerékpár és villanyszerelési szaküzlet. Horthy Miklós körtér 4. Gyönyörű villaváros lesz a MÁíyÁsKecjy, Táborhegy és Testvérheav vidéke Az óbudai Árpád-gimnázium borzalmai {Levél a szerkesztőhöz) Mélyen Tisztelt Szerkesztő Ur! Az Árpád gimnázium jelenlegi tarthatatlan állapotára és a rég óhajtott uj iskola tető alá hozatala érdekében nb. lapjában közölt cikket örömmel üdvözöljük. E kérdés újból való napirendre hozása mindnyájunk titkos aggodalmának visszhangja és leghőbb óhajunk, hogy az ezúttal necsak a pusztában elhangzott kiáltás maradjon. t A közveszélyes épületre vonatkozólag közölt adatok teljesen fedik a valóságot, azok cseppet sem túlzottak, sőt még nem is terjeszkednek ki ,,apróbb“ részletekre. így többek közt, hogy a ,, tanterem “-ben megrepedezett falakon kitóduló füst miatt az ablakokat az előadás alatt is nyitva kell tartani és a kihullott betétek következtében lyukas ajtókon keresztül állandó léghuzatban folyik az előadás. Hogy tanterem- hiány miatt a tornateremben elfoglalt növendékek osztályát más tantárgy előadására kénytelenek használni, az otthagyott ruhák és tanszerek nem nagy örömére. Hogy sok drukkoló diákot a válságos percben előbukkanó egerek üldözése menti meg a feleléstől, ezt mosolyogva hallgatjuk meg az ebédlő-asztalnál, de talán mégsem lehet célja a magas közoktatás- ügynek. Pedig a mostohaként kezelt Árpád gimnázium jobb sorsot érdemel, mert ilyen áldatlan körülmények között is szép eredményeket ér el. De Óbuda is megérdemelné, történelmi emlékeiért, gyönyörű fekvéséért, hogy természetest fejlődése elé gátat ne emeljenek. Megérdemli a tanári kar annak lehetővé tételét, hogy nagy tudásukat, hazafias és emberbaráti gondolkozásukat korlátlanul {rvényfesithessék. Megérdemlik a tanulók, akik tarthatatlan viszonyok mellett is lankadatlan erővel törnek az élre, tanulmányi, tehetségi és testnevelési versenyeken az elsők között vannak. Megérdemeljük mi szülők, akik az ígéretekre alapított jobb jövő reményében híven kitartunk gimnáziumunk mellett. Végül megérdemli a kerület, hogy az uj iskola részére kijelölt terület beépüljön, s a jelenleg szemétdombos, giz-gazos libalegelő eltűnjön a Bécsi-úti Városi-házak és a környező mellékutcák szépen kiépült körzetéből. Mélyen Tisztelt Szerkesztő Urnák a közleményért ismételten köszönetét mondva, üdvözli több óbudai szülő. Megnyílt ttudán Kriszti na-tér 9. “öltőit étterem — söröző Györy Vince muzsikál A régi jó Spolarich-konyha Óbuda — szeméttelep Szemétváros lesz lassan Óbuda mellékneve, mert minden piszok, csúnyaság, amit más kertllet kidob magából, ott gyűl össze. így a főváros összes jobboldali emésztőgödreinek tartalmát most a hajógyári szigetre viszik s ott az előírt tőzegelés nélkül kiöntik. Szemeteskocsik végeláthatatlan sorának bacillus tartalma a hegyoldalakon tátongó hatalmas göörök betömésére szolgál, amit a téglagyárak évtizedek óta kivájtak. Itt sincs semmi óvóintézkedés. A szemétre legyek milliói szállnak és a sűrűn lakott alsó és felső Hegyvidéken a betegségeket, nyavalyákat gátlás nélkül terjesztik. A homokhegyeket a város déli részéből is mind idetelepitik. Nagyrészük a Cserepes utca irányában a Dunaparton már régebben csúfítja a transzkontinentális utat és a kilátást a Dunára meg a Margitszigetre. Most pedig a Máv összes építkezéseihez szükséges homokot szintén az óbudai Dunaparton tárolják. Ezzel egész Óbuda egészségtelen portengerbe merül el, mert az északi szelek állandóan szállítják a finom homokot az utcákba, lakásokba, az emberek tüdejébe, szemébe. Óbuda lakóssága folyton a város szebb jövőjéről hall zengzetes szavakat. A jövő azonban messze van, a Jelen addig tönkreteszi a mostani generációt. A BUDAPESTI ÜGETŐVERSEHYEGYESÜ.ET Febr. 10. 13, 17. 20, 22, 24, 27. napjain H.u. V«3 órai kezdeflel versenyeket tart 1. Hely, úri 3.— n | hölgy 2.— Belépődíj 11 .. 1.50 III. „ —.60 Külön fog. hely 5.— ______Közlekedés: 75 és 76 villamossal A B udai Zeneakadémia Egylet olyan ha tárkövéhez érkezett el fennállásának 70. (övi beteljesülésével, amelynél meg kell államunk és emlékeznünk kell. Boldog Nagyamagyarország újabbkori fellendülési korszakának talpköve, a király és nemzet egybeforrása, a kiegyezés, Ferenc József alkotmányos uralkodása áldásos és termékeny korszakának legelejére nyúlik vissza emlékezésünk. De még korábbra kell! visszanyúlnunk a történelemben, ha azt nézzük, hogy' mai nemzeti művelődésünk, különösen a zenei élet terén, honnan merítette életfenntartó energiatartalékjait. Mondhatjuk, kereken 100 esztendős múltra kell visszatekintenünk, a palatínust korszakig, Széchenyi reformkoráig és innen kell levezetnünk zenekultúránk alapvető tényezőit és azok fejlődését. A múlt század második negyedében megindult fej- 1 lödést félbeszakította a szabadságharc idegen erőkkel való leveretését követő elnyomatási kor- ! szak. De az eddig is elért eredmények nagy erkölcsi tőkegyűjtés voltak és erre mondotta egy nagy kolturpotitikusunk: „Ha nem tudtunk volna művelt európai nemzetté válni a reformkor idején, akkor a 48—49. évi szabadságharcok után meg tudott volna bennünket semmisíteni az osztrák önkényuralom.” Ha már most ilyen történeil|mi| szemlélettel nézzük végig zenekultúránk százéves múltját, — melyhez hasonlót Európának ezen a részén fekvő népek egyike sem tud felmutatni, — úgy zene- művészeti kultúránk hatalmas fejlődését kevés adattal és szóval ,de kifejezően lehet jellemezni. A legrégibb intézmény ezen a téren az 1837- ben alapított Nemzeti Színház, -mely megalakulásától kezdve ápolta a műsorába felvett opera- műfajt. 1884-töl, a király által is erőteljesen támogatott Operaház a magyar operairodalom nagyszerű fellendülési korszakát jelzi. Ugyancsak a reformkorszakban gyökerezik a működését 1839-ben megkezdett „Pest-Budai Hangászegyleti Zenede”, a későbbi Nemzeti Zenede, melynek felvirágzása körül Zichy Géza gróf oly nagy érdemeket szerzett és amely sokáig az ország egyetlen zeneművészeti vezetőisfcolája volt. Az elnyomatás korába is esik egy nagyjelentőségű kezdeményezés. 1853-ban Erkel Ferenc létrehozza olasz mintára a Filharmóniai Társaságot, mely a küzdelmes első évtizedek után hazai zeneművészeti életünk minddíszesebb palotájának egyik legerősebb pillére lett és ma európai elismerésben van része, Dohnányi Ernő nagy művészi egyéniségének vezetése ala-fjt. A budapesti Filharmóniai Társaság nyomán ilyenek keletkeztek később vidéki centrumainkban is, Pozsonyban-, Kolozsvárit* Temesvárott, Kassáin, Pécsett, Sopronban, Szai- badkán és Baján. A Ferenc Józsefi alkotmányos kor alkotása a Zeneművészeti Főiskola. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc kezdeményezésére Deák Ferenc és Apponyi Albert gróf parlamenti támogatásával 1875-ben megszületik a főiskola és a király Liszt Ferencet állítja annak élére. Ez a legmagasabb zenei emporium a zenei ólet minden ágazatában bőven ontja aztán a magyar tehet- ' ségeket. Meg kell emlékezni a dalárdák intézményéről is, amely a társadalom széles köreit vonzza a ze- \ nei művelődés bűvös körébe. Éppen az elnyomatás korában lendült fel hazánkban a dalárda-kultusz, ami nem véletlen-, mert hiszen a dal virágos, tarka köpenyébe burkoltan a nemzeti eszmének 1 lehetett rejtett, de hathatós istápolója. A Budai Dalárda későbbi felvirágzása és európai diadalai már a mi időnkbe esnek. És mindebben a nagyarányú kulturtevékeny- ségben szerény helyet kór magának a Budai Zeneakadémia Egylet az ö hetvenéves múltjával. Ez a 70 év telítve van a magasabbrendű művelődés^ iránt mindig fogékony budai polgárok rajongó zeneimádatával, bővérű jóindulatának cselekvő törekvéseivel ,a hazai zeneművészet elöbbre- vitelenek aktív szolgálatával, — mindig odaadás sál, legjobbat akarással és mi-ndenekfelett hűséges es becsületes hazafias honszereto érzelemmel Nagy intézményeink hatalmas fénykévéinek sugárzása mellett a mi működésünk mécsesének lángja csak kisebb, szűkebb körzetté világít de a mi mécsesünket nemzeti hitvallásunk és művészetszeretetünk kiapadhatatlan olaja táplálja. Ha azok a magasbameredő, ezüstösen csillogó hegycsúcsok, mi vagyunk az enyhe hajlatú zöldelő domboldal, mely azok nagyságát csak érzékelhetőbbe teszi. A Budai Zeneakadémia Egylet és a hozzá hasonló egyesülések célja nem is lehet azonos a vezető országos intézményekével. A Budai Zene- akadémia, 70 éves múltja után, a maradékország fővárosának egy darab földjén, ma a leg-nehet zebb körülményei között is becsülettel teljesíti vállalt kötelességét és kiveszi a maga részét abból a nagy nemzeti munkából, amit a művelődés fenntartásának, a jövőbe való átmentésének, ufó. diáinkra való átszármaztatásnak nevezünk. Nem felejthetjük el Klebelsberg -grófnak, a nagy kultuszminiszternek szavait: „Azon kincsek között, amelyek a magyar nemzetnek a nagy ősz- szeomlás után is megmaradtak, az első helyet foglalja el az a művelődési fölény, amellyel a magyar nemzet ma is bír az öt környező kelet- európai népek felett. Nekünk szent kötelességünk, hogy ezt a művelődési fölényt megőrizzük, megtartsuk, s úgy, amint apáinktól átvettük, fiainkra is átszármaztassuk” — és szinte halljuk mernen- tóját, mely szerint: „Vigyázzon a mai nemzedék hogy a vesztett világháború, a botor forradalmak és a trianoni békén felül meg ne érje még a modern magyar művelődés összeomlását is 1867 óta számottevő művelődést tudtunk a három hegy és Elkészült az óbudai hegyvidék rendezési terve Óbuda nagyszabású útrendezésével napirendre kerül végre a Mátyáshegy, Táborhegy és Testvérhegy vidékének rendezése is. Évtizedek óta vajúdó kérdés ez. Az óriási szűz területen, amely a legújabb időkig úgy festett a térképen, mint valamikor régen a Lágymányos és Kelenföld, nem volt más, mint néhány helyet megjelölő név. Lassanként azonban, és egyre sűrűbben, akadtak merészebb vállalkozó szellemek, akik telket vásároltak a hegyeken és családi villákat építettek. A nagy vidék kezdett bekapcsolódni a Bécsi-út mentén lüktető városi életbe s szükségessé vált a rendezése. Elsőnek mozdult meg a; rendezés érdekében 1911-iben az Árpád Emlékbizottság, amely a parkká átalakítandó Táborhegyi temetőben akarta felállítani az 'Árpád-emléket. Megbízása alapján Schulek Frigyes el is készítette a terveket. Schulek a Bécsi-útmak a temető fölötti elhajlásánál rondellát tervezett ég e mögött jelölte meg az Árpád-emlék .helyét. Most, hogy a városrendezési és magasépítési szakbizottság programjába vette a hegyvidék végleges rendezésének ügyét, elejtette a régi térivel és egészen új alapon akarja a nagyfontosságú kérdést megoldani. El is készítette a terveket, amelyek megvitatása a bizottság február 7- iki, hétfői ülésére volt kitűzve. Kempelen Ágoston tanácsnok betegsége! miatt el kellett halasztani az ülést a jövő hét elejére, ez azonban nem odázza el többé az ügyet, amelyet a tervek elfogadásával rövidesen1 tető alá is hoznak. Az új tervek szerint nemcsak a Táborhegyi temető régi sírjai tűnnek el, hanem hozzáveszik a temetőtől északra fekvő területet is és a kettő egybekapcsolásával hatalmas új parkot létesítenek a Farkastoröki-út és Laborc-út között. Ennek a parknak a területe meghaladja a tízezer négyszögölet és így nagyban hozzá fog járulni az új Óbuda szépségének emeléséhez. A parkon át vezetik a Bécsi-útról a szerpen- tinutat a meredek Farkastorok lejtőre, hogy ezzel biztosítsák a forgalom könnyebb lebonyolítását A rendezés legjelentősebb elgondolása a Mátyáshegy, Táborhegy és Testvérhegy vidékét átfogó hegyi sugárút megépítése. Ez a főforgalmi út a Reimetehegyi-út lesz, amelyet húsz méterre szélesítenek ki. A Szépvölgyi ároktól kiindulóan, át a Folyondár-utcán, belekapcsolódva az Erdő- alja-útba, a Virágos nyergéig fog haladni ez a hatalmas útvonal, amely több mint négy kilométer hosszával a főváros egyik leghosszabb útja lesz. Kiláiásos autóútnuk szánták, amelynek jelentőségét még fokozná, ha a bécsi autóbusz- és autóforgalmat Hidegkúton át vezetnék a Bácsiéira. A Nagybátony-Ujlaki és a Bohn Testvérek két nagy téglagyárának telepei kívül esnek a rendezésen, annál is inkább, mert mind a két gyár üzemben van és belátható időn túl is folytatja üzemét. De gondoskodás történik, hogy a kiaknázott területeket beépítsék vagy parírozzák. Ettől eltekintve azonban, mindent elkövet a főváros, hogy a hegyvidék modern szabályozását fokozatosan végrehajthassa. Utak és szerpentinek egész serege épiil majd ki, hogy a szétszórt villák és egyéb házak megközelíthetők legyenek. Ez kemény feladat elé állítja a városrendezési és magasépítési bizottságot, mert például a Táborhegy legmagasabb pontján is vannak már lakott .területek. A Bécsi-út 12 méteres Duna fölötti szintjétől az emelkedés 100- -150 méter. így az a pont, ahol a Remetehegyi-út belekapcsolódik az Erdőaljarútba, 145 méter magas a Duna szintje fölött és itt is vannak már villák, vendéglők. Nagy nehézséggel és természetesen sok költséggel jár iti a közüzemek létesítése. Ez természetesen a lakott helyek.sűrűségétől függ. A sűrűbb népességű utakon már megvannak a közüzemek és ezen a téren is a fokozatos kiépítés a program. A világítás kérdése már könnyebb és minden újonnan alakult út mentén elhelyezik a póznákat és ezeken a vezetéket. A Mátyáshegynek csak a külső része esik bele az új szabályozási tervbe. A belső rész amely a városhoz közelebb esik, már a fejlődés rendes kerékvágásában van. Ennek terveit már két évvel ezelőtt hagyták jóvá és azok végrehajtása elé nem gördülnek többé akadályok. A Testvérhegy nyers területe is beleesik a rendezés programjába, úgy, hogy a Mátyáshegy, Táborhegy és Testvérhegy jövő kialakulása egységes elgondolásból indul ki. A közel jövő meghozza a hegyvidék régi és új lakóinak a székesfőváros ajándékát: a végleges rendezéssel a három hegy bekapcsolód ágát a városi életbe. Hosszú évtizedek jogos igényei nyernek így kielégítést. A városrendezési és magasépítési bizottság az egész vidéket a villaövezetbe sorozta, n tervek a bizottság jövő heti ülése elé kerülnek és minden remény megvan arra, hogy azok símáa mennek keresztül a bizottsági tagok kritikai rostáján. Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN HL POLÉI-U. 13 Telefon: 162-765. IfUt kap Buda a Uatmiltiás útépítési doicány.<za{&át A székesfőváros út és csatornaépítési ügyosztálya elkészítette az idei költségvetést, amelynek hatmilliós összegében jelentős tétellel szerepelnek a budai kerületek. A legnagyobb összeget, 1,320.000 pengőt, a Szentimreváros útépítései emésztik fel. — A Horthy Miklós-híddal, az új budai -autóbuszgarázs építésével és a Műegyetem- rakpart kiépítésével kapcsolatos útépítések teszik ki ezt az összeget. Az I. kerület 293.000, a II. ke fülét 507.000, a III. pedig 420.000 pengővel szerepel a költségelőirányzatban. Rövidesen megkezdik a Lenke-út környékén az új budai autóbuszgarázs építését. Ezzel kapcsolatban számos út -és csatornaépítést végez a főváros. Keramittal burkolják a Vincellér utcának' a Szent Imre heroeg-útja és Len-ke-úti -közötti szakaszát 350 méter hosszuságba)n lés rendezni kell a Zsombolyai utcának a Diószegi-út és Lenke- út közötti szakaszát, 165 méter -hosszúságban-. Azonkívül elkészítik a Zsombolyaii-utoa, Vincellér- utca és Diószegi-út csatornázáséit. A székesfővárosi II. ügyosztály döntött egyébként a kerületek kövezet- és aszf-altjavitási munkálatairól is. A budai kerületek útjavítási kövezőmunkáit a következő útépítő vállalkozók kapták: I. kerület: Wohl Dezső, II. kerület: Schaffer György, III. kerület: Obendorfer Rudolf, XI. kerület: Simon László. Az aszfaltjavitási munkákra az I. kerületben a Bitumen útépítő rt., a II. kerületben a Biehn János cég, a III. kerületben Pos- nansky és St relitz, végül a XI. kerületben az Építőipar Rt. kapott megbízást BUDAI ÉTTERMEK és KÁVÉHÁZAK
