Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-02-03 / 5. szám

/ 1938. február 3. Budai Napló REGENT Cafe-Restaurant II Keleti Károly-u. 1 Igazgató: Telefon i 153 326 Estönklnt Ördöngős Gyuri és Losonczy Pál együttese A Budai Napifi előfizetést ára 24 P. Egyes szám ára 40 t. Hirdetés ára millimétersoronhént. SZERESSETEK Nekem oly kevés kell, hogy boldog legyek. Én tudok örülni, ha virágosak A messzi kéklö hegyek. S legyen bár kemény hideg tél, kunt havaz, Ha rámmosolyog egy csillogó szempár — Bennem ujjong a tavasz. S szivem, e piros hangszer dalol, búg, Ha érzi egy másik szív lángmelegét S gyönyörű meséket súg. Én a napsugárral kacagok S a pajkos széllel szaladok, Dalolok a kis pacsirtával, Áldom a jó Istent a fával, Fűvel, mindennel, ami éled, Mert szép a föld. cs szép az élet! Nékem oly kevés kell, hogy boldog legyek. Csak szeressetek ... Szeresselek! Réw Zsuzsa. > KETTER ÉTTEREM helyiségeiben , XI., HORTHY MIKLÓS UT 48. (I Esténkint LAKATOS FLÓRIS cigányzenekara muzsikál. Ripka Ferenc ötszáz pengőt adott át a lelőtt rendőrnek. Ripka Ferenc nyug. főpolgármester hétfőn a Szent István kórházban meglátogatta Hajtó Antalt, a lelőtt rendőrtörzsőrmestert. Ripka Ferenc hosszasan elbeszélgetett <a súlyosan sebe­sült rendőrrel, akinek a Rotary Club nevében öt­száz pengőt nyújtott át. Hajtó Antal meghatott hangon mondott köszönetét Ripka Ferencnek a nagylelkű adományért. Az oucharisztia református szempontból. A budai ref. egyház előadássorozatában január 26-án szerdán este a Haypál Benő Emlékalapi tv ány ter­mében dr. Sebestyén Jenő teológiai igazgató, a Kálvin János Társaság elnöke tartott előadást „Az • eucharisztia református szempontból” címmel. Rá­mutatott a római katholikus és református euoha- risztia fogalom közt levő elvi és gyakorlati különb­ségekre s arra, hogy milyennek kell a református eucharisztikus életnek lennie a gyülekezeti és egyé­ni életben. Herz Mihály, a Zeneművészeti Főiskola növendékének énekszáma után Albert Edit oki. ta­nítónő költeményt adott elő. Végül Haypál Béla ref. lelkész a Korinthusbelikehez írott Il-ik levél JX-ik részének 15-ik verse alapján Bibliát magya­rázott. Az előadáson nagyszámú közönség vett részt, ott voltak az egyház vezetősége részéről többék között: Balogh Gábor fögondnok, kereske­delmi főtanácsos, dr. Borbély Kálmán miniszteri tanácsos, Kádár Gusztáv máv. műszaki főtanácsos, Márton Imre tanácselnök, dr. Földes Papp Károly s. lelkész, Papp Albert ny. ref. lelkész, Pintér La­jos főigazgató és sokan mások. Elsőrendű munkát, Jutányos árban kásáit VÁCI GÁBOR Első budai elmtéblafastészete II., lakola.utca 18. TelafonhlvA. <.568-63. A Koronázó Főtemplom (Mátyástemplom) egyházzenei mUnora. Február 6-án, vasárnap XI. Pius pápa koronázitatásának XV. évfordulóján Sugár Viktor: Harsona jelek és Koudeta Géza dr.: Ecce sacerdos, Mozart: Koronázó mise, Sztára Sán­dor: Missa statuit változó részei, Eisvogel Ferenc: Te Deum, amelyet a szerző Serédy Jusztinján her­cegprímásnak ajánlott fel, Sanctus, Pápai Hymnus, a magyar Hymnus szerepel az egyházzenei műso­ron. Az orgonánál Várhelyi Antal ül, vezényel Su­gár Viktor. VOGL és VILLANYI TÁNCISKOLÁJA 11. MeJve-ulca 6. Telefon: 1SZ-34A. Vigyázó Géza jubileuma. Meleg ünneplésben volt része az elmúlt héten Vigyázó Géza dr. X. kerületi elöljárónak közszolgálati működése har­mincadik évfordulója alkalmából. Az elöljáróság személyzete nevében Lukácsy József dr. főjegyző üdvözölte, kiemelve működésének főbb mozzana­tait. Ezekből több budai vonatkozású és ezért a budaiak is részt kémek az ünneplésből: Vigyázó Géza dr, központi beosztása során különösen Bu- dapest-fürdöváros kiépítése körül szerzett hervad­hatatlan érdemeket. A Szent Gellért hullámfürdő, a Széchenyi strandfürdő, a Szent Imre-fürdö meg­szerzése, a Rudasfürdö modernizálása, továbbá a gyógyforrások feltárása körül fejtett ki értékes te­vékenységét. Amikor pedig Kőbánya élére állítot­ták, a kerület polgársága körében folytatta mun­kásságát és számos intézmény létrehozásával tette még ismertebbé és megbecsültté a revét. JÁcMsétet Nagyszabású hangverseny Zugliget szegényei javára Huszár Elemér zugligeti plébános és Máday Sán- dorné a zugligeti szegények javára február 14-én d. u. 6 órakor az International -Clubban nagyszabású és rendkívül nívós hangversenyt rendeznek. Az est mű­sora a következő: 1. Bach: Arioso; Händel: Szonáta; Bach: Cello- sonata.l Violottán előadja: Gróf Zichy Ernő. Zongorán kíséri: Famady Edith. 2. Villaneüe: Ballada; Hubay: Giannina áriája a Cremonai hegedűsből; Delibes: Chanson espagnol. Énekli: Lorenz Kornélia, Adler Adelina növendéke. Zongorán kíséri: Máday Sándomé. 3. Schubert: Litanei; Ravel: Habanera; Popper: Ma­zurka. Gordonkán előadja:Friss Antal, a Nemzeti Ze­nede tanára. Zongorán kíséri: Nagy Olivér. 4. Liszt: Valse impromptu; Liszt: XI. Rapszódia. Zongorán előadja: Farnady Edith. 5. Ady: Mécs László: Me­gyeri Sári: Versek. Szavalja: Bulla Elma, a \^gszín- ház művésznője. 6. Három (olasz, német, magyar) Szerenád. Énekli: Rössler Endre, a m. kir. Operaház művésze. Zongorán kíséri: Solti György, a m. kir. Operaház karmestere. 7. Budapesttől—Broad vmyig. Előadja: B. Palásthy Irén. A nemeslelkű rendezők nem kérnek belépődíjat és szegényeik javára minden adományt köszönettel fo­gadnak. Hangverseny után vacsora a Hangli-söröző- ben. A II. kerületi Általános Közjótékonysági Egye­sület hangversennyel egybekötött teaestélye. A II. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület, amely Thorday tanácsnok elöljáró elnöklete alatt fejt ki áldásos működést, február 14-én, hétfőn este nyolc órai kezdettel hangversennyel egybekötött teaestélyt rendez a Gellért Szállóban. Az estély háziasszonyai­nak gazdag névsorában a főváros vezető személyi­ségeinek feleségei mellett Buda előkelő urítársadal- mának hölgyei szerepének. A hangversenyen közre­működnek: Albert Ferenc hegedű. Kreszné Drewett Nóra zongora, JBodó Erzsi és Bilinszky Zsigmond énekszámokkal. A hangversenyt tánc követi. Gegus Dániel előadása a Budai Iparosok és Ke­reskedők Köre családi estjén. Február 7.-én 9 órai kezdettel családi estélyt rendez a Budai Iparosok és Kereskedők Köre a Pozsony-étteremben lévő he- J lyiségeiben (I., Krisztina-körút 8/10.). Az est vere­tében Gegus Dániel ny. /őkapitátayhelyettes tart előadást. A Vogl-bál. Február 19-én, szombaton este a Budai Vigadó összes ^helyiségeiben rendezi hagyo­mányos jelmezbálját a népszerű Vogl-tata. Jegyek előre válthatók Vogl Imre tánciskolájában, II., Medve­utca 6. I. emelet, telefon 152-346. Árpád Táncestély. A 158. sz. Árpád cserkészcsapat tisztikara és öregcserkészei február 5-én 9 órai kezdet­tel rendezik meg hagyományos táncestjüket a Mar- cibányi téri lövölde termeiben a táborozási segély-* alap javára. A Széna tér és Lövőház utca sarkától külön autójárat áll a közönség rendelkezésére. Sze- mélyenkint 20 fillér. A megjelent hölgyeknek ízléses táncrendet adnak. Meghívóigénylés: Hanzély J. címén. Hl. Hunor u. 16. SZÉP HÁZ, JÓ HÁZ NEM ÉPÜLHET BUDÁN Dräsche-építőanyag NÉLKÜL. Óbudai gyára: I1L, BÉCSI»UT »■■ ■£* a 4 fuvarban, vagy plombáit zsákokban I UZITfltj Szenei, legolcsóbban Zsolnai EdiU Délipályaudvar. Megrendelés Telefon: 367-149 Clauser Mihály igazgató jubileumi ünneplése a Budai Zeneakadémia 70-ik évi közgyűlésén A nagymultú Budai Zeneakadémia 70-ik évi jubiláns közgyűlésén a tagok csaknem teljes számban megjelentek. Kertész K. Róbert elnök elnöki megnyitójában érdekes képet festett Buda zenei kultarajéinak keletkezéséről, fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. A megnyitó után a közgyűlés tárgyalta az el­múlt év működéséről beszámoló évi jelentést, a zásszámadásit és az 1937/38. évi költségvetést. Ez­után egyhangú lelkesedéssel újból Kertész K. Ró­bertét választották elnökké, alelnökfcé az agilis Doleschal Józsefet, aki mint a BBTE egyik tűel­nöke, népszerű Buda társadalma előtt, megválasz­tották újra a régi tisztikart és igazolóválaszt­mányt. Végül az elnök indítványára Clauser Mi­hályt tiszteletbeli taggá választotta meg a köz­gyűlés. 25 évet meghaladó igazgatói működése el­ismeréséül. Az elnök meleghangú szavak kíséreté­ben gyönyörű ezüstkoszorút nyújtott át az ünne­pel tnek. Clauser Mihály 1892-ben került a Budai Ze­neakadémiához. Kezdetben az ének- és zenekar­ban működött, majd 1898-ben megválasztották tit­kárnak. Ez állásában is folytatta zenei működé­sét, segédkezett az cnek- és zenekar betanításá­ban, konepetált a szólistákkal és kisérte őket a hangversenyeken. Az egyesület ének- és zeneka­rát vezényelte a kapucinusok templomában a bér­letből folyó kötelező miséken. Szautner Zsigmond igazgató 1910-ben történt elhalálozása után mint helyettes igazgató, majd mint igazgató került a Zeneakadémia élére s azt 25 év alatt jöhirű ze­nepedagógiai intézetté fejlesztette. Ma is egyike a legkiválóbb budai zenepedagógusoknak, akinek sokat köszönhet Buda zenei élete. „Egy amerikai képviselő ablakából az utcára zuhant', Az egyik napilapban olvastuk ezt a címet. Eddig úgy tudtuk, hogy a háznak, a szobának van ablaka, most azonban kiderült, hogy a képviselőnek is van. Szegény nyelvünk ellen annyi merényletet követnek el nap-nap után, hogy a sajtónak féltékenyebben kellene őrködnie ési védekeznie az ilyen hibák ellen. Nem mentség, hogy a lapkészítés láza elkerülhetet- enné teszi az ilyesmit. Aki tud magyarul, az min­dén körülmények között magyarul fejezi ki magát, akármilyen siétős is a dolga. (— ő) GYORSÍRÁST és gépírást KOZMA iskolában ..— II.. ISKOLA-U. 27. szám.— Műsoros est a Szent Imrevárosi Társaskörben, A Szent Imrevárosi Társaskör és Kulúregyesület január 31-én, hétfőn este műsoros családi estét rendezett, melyen Kovács József ny. tábornok, Déva M. Alfréd énekművész, Sauerwald Géza karnagy, Wehner Tibor zongoraművész, Zombory Zoltán előadóművész, Sauerwaldné Szafthmáry Margit operaénekesnő és Badár Béla hegedűtanár, zene­szerző szerepeltek. A hangverseny után tánc követ­kezett. Fényes esküvő. Farkas Béla, a Magyar Nem­zeti Bank kiváló tisztviselője, sakv. tüzérfőhadnagy, január 29-én. este 7 órakor tartotta esküvőjét a Szilágyi Dezső téri templomban Móra Ilonkával. Az esketési szertartást Haypál Béla lelkész vé­gezte, aki hitbuzgó beszédet intézett az ifjú pár­hoz. A vőlegény nagynénje: Haypál Béláné meg­indító an szép orgonajátékkal gyönyörködtette az esküvön résztvevőket. A vőlegényt házasságkötése alkalmából ai budai ref. lelkészJ hivatal részéről dr. Borbély Kálmán miniszteri tanácsos, gazdasági főtanácsos, az egyház presbitere lelkes szavakkal üdvözölte s hitbuzgó szavakkal Isten gazdag áldá­sát kérte az ifjú párra. Az esküvön nagyszámú lelkes közönség vett részt, ott voltak többek közt: dr. Petri Pál v. b. t. t., nyug. államtitkár, a Kálvin téri ref. egyház főgondnokia, dr. Szász Károly, v. b. t. t., a képviselőhöz volt elnöke, dr. Borbély Kálmán miniszteri tanácsos, presbiter, dr. Szász Béla közig, bírósági tanácselnök, dr. Oláh Isfván ügyvéd, Szelka Árpád, dr. Földes Pap Károly lel­kész, K. I. E. ügyvezető igazgató, dr. Péter János lelkész, a Keresztyén Család főszerkesztője,Pintér Lajos gazdasági főigazgató és sokan mások. Óbuda városrendezési problémái. A Hl. kér. Pol­gári Társaskörben fenti elmen tartott értékes elő­adást Kanyó Lajos székesfővárosi mérnök január 38-án. Az elöadásjt nagy érdeklődéssel hallgatta a megjelent nagy és előkelő közönség, amelynek so­rában ott volt többek között vitéz Pólya Antal dr. min. tan., a Nép. III. kér. elnöke és neje, Szécsy Endre dr.' főmérnök, a kereskedelmi minisztérium megbízásából, Gergelyi Ernő dr.. a III. ker.elöljáró helyettese, Zboray Sándor dr., a III. kér. Honsz. elnöke, Káldor Gyula műszaki főtan., Szigeth Gábor egyet, rendk. tanár, Mathiaskó Károly, Trausehen- felsi Trausch Frigyes, a Kereskedelmi Bank fiók- főnöke, Kuncze Géza, a Keresztény Társaskör és az Ote elnöke, Schuster Ede, a székesfővárosi ül. ügy­osztály vezetője, Orova Zslgmond dr. törvényhatósági biz. tag üdvözölte a megjelenteket, majd az előadás után vitéz Pólya Antal dr. köszönte meg az előadónak nagy felkészültségről tanúskodó és tökéletes szakis­meretet; 'bizonyító lelőadását. Kanyó iűájos mérnök lapunk más helyén nyilatkozik az óbudai városrende­zésről. Itt említjük meg, hogy a HL kér. Polgári Társaskörben február 7-én a Nemzeti Egység Orszá­gos Tanügyi Szervezete Fővárosi Tagozatának III. kerületi csoportja Rendezésében Felkay Ferenc dr. szfőv. tanügyi tanácsnok tart előadást: „A serdülő ifjúság védelme" elmen. 60 év körüli jélelkü, egyszerűbb igényű, maga­sabb intelligenciájú független nő, kfsérőnőü! idősebb hölgy mellé reggel fél 9-től délig és délután 2 órai el­foglaltságra felvétetik. írásbeli részletes ajánlatokat „Kfsérőnő" jeligére a lap továbbít. IDÓSEBB HÖLGY kis családnál keres egysierfi, napos saobáoskát jcözpdntl fűtéssel, fürdőszobával, teljes kitűnő ellátással. Jólelkü embereknél otthonra vágyik. Havonta 80 pengőt fizet. Ajánlatokat a ki- adóhivatalba kér „Kertes lakás** jeligére. Előadás a „Budai Ügyvédet Egyesületében“. A „Budai Ügyvédek Egyesülete" február 9-én (szerdán) este 7 órakor, a Budai Polgári Kör helyiségeiben (II., Szilágyi Dezső-tér 5. sz. a.) ülést tart. melyen Varannai István dr. „Az új Ügyvédi Rendtartás fe­gyelmi joga’’ címen olvas fel. Az előadást este 9 óra­kor ugyanott társasvacsora követi. A társasvacsorái leendő részvételt az egyesület háznagyánál, vitéz bárciházi Bárczy Boldizsár dr.-nál, II . Margit-rakpart 15. sz. (Telefon: 152-632), vagy írásban 1938. február 6-ig kell bejelenteni. Újabb kisajátítás az óbudai városrendezéssel kapcsolatban. Kempelen Ágoston tanácsnok el­nöklésével tartott ülést szombaton délelőtt a köz­ponti .városházáin a városrendezési és magánépítési szakbizottság. Bertalan Albert mérnök ismertetésé­ben előadta, hogy az óbudai hídfő környékének szabályozásával kapcsolatban a fővárosnak meg kell vennie a hídfő melletti Pacsirta utca 17. számú ingatlant. A telek 21,000 pengőbe kerül. Az ingat-1 lant útépítés céljaira használják fel a városszabá-1 lyozási tervek szerint. A szakbizottság tárgyalta még a Kakuk utca, Mártonhegyi út és Diana út közötti terület szabályozásának módosítását is. A Vöröskereszt ül. kerületi választmánya február 23-án tartja meg évi rendes közgyűlését Hanthy-Haidekkcr János kerületi elöljáró elnöklete alatt. A gyűlés napirendjén több fontos tárgy sze­repel. A III. kerületi választmány a jövőben még fokozottabban kíván résztvenni a szociális mun- kában és erre vonatkozóan tesz előterjesztést az elöljáró elnök. Hanpulatos uzsonnadélutánok vacsorák tánccal ze­nével Leggondosabb diétás konyha is II., Atilla utca 53 08 BELLEVUE A „Budavára* ku) tűrés tje. A „Budavárét1 szerkesztősége február 5-én, szombaton kultűr- estét rendez a Kapucinus Kultúrház (volt Budai Zeneakadémia) II. Fő utca 30. sz. I. em. alatt levő hangversenytermében gazdag műsorral. Az estély, amelyre a belépés díjtalan, hét órakor kezdődik. Bécsi jődler-énekesnő a Dé!ivasű;-feűvénás­ban. A patinás budai kávéház mindig különleges csemegével szolgál budai törzspublikumának. Most itt lép fel Budapesten először a bécsi jódler- versenyen kitüntetett Franci Grötz' jódler- énekesnö. Mint kuriózumot is érdemes meghall­gatni. Rovatvezető: VÉCSEY MÁTYÁS. A. palkószeglől a koporsóig Irta: Tóili. Gábor tvhat. biz. tag, a Füszerkereskedők Orsz. Egyesülete elnöke „Patkószeget és koporsót egyformán kell árulnia a vidéki vegyeskereskedőnek, — ezt az egyszerű ténymegállapítást egy iparos- ember tette kamarai sokadalomban. — Váj­jon hányféle képesítést kéne szereznie, hogy mindazt árulhassa, amit kuncsaftjai venni akarnak?” Egyik fővárosi napilap január 29-iki számá­nak vezércikke kezdődik ezzel a mondattal. A to­vábbiakban pedig élesen és ironikusan kikel a ke­reskedelem képesítéshez kötése ellen, amivel a Kereskedelmi és Iparkamara január 27-iki közgyű­lése foglalkozott Mint a képesítés híve, — magam is kereskedő —■ nem találhattam volna megfelelőbb kiinduló­pontot cikkem megírásához, mint éppen az említett vezércikket. Elsősorban meg kell állapítanom, hogy a köz vélemény, de maguk a kereskedők sincsenek tisz­tában a kereskedői képesítés minémüségével. Az említett vezércikk joggal azt a hitet kelti, hogy a képesítés azt jelentené, hogy az a kereskedő, aki patkószeget árul, kovácsmesterséget, aki kopor­sót, asztalosmesterséget kénytelen tanulni. Ez a beállítás nevetséges. A kereskedői képesítés annyit jelent, hogy kereskedő csak az lehessen, aki mint inas és segéd tcszolgátta a szükséges éveket és az üzletben nőtt fel. Csodálatos, hogy a fenti módon a Kamarában a képesítést éppen iparos aposztro­fálta, aki egészen magától értetődőnek találja azt minden szakmában és elkeseredetten harcol a kon­tárok ellen. Ahogy az iparban vannak kontárok, ugyanúgy lehetnek a kereskedelemben, — mint ahogy vannak is — és ezek a kereskedökontárok éppúgy ártanak a korrekt kereskedelemnek, mint- ahogy a kontár iparosok ártanak a becsületes iparnak. A háborúelőtti időkben soha szóba sem ke­rült a kereskedői képesítés, de erre akkor nem is volt szükség, mert — egészen rendkívüli kivétele­ket nem tekintve — a legtöbb kereskedő mint inas és segéd nőtt fel és alaposan kitanulta a szakmát. Kitanulta, mert a kereskedőnek is kelt tanulnia cs pedig sokat. Tessék csak megkérdezni Orel Géza dr. tankerületi főigazgató urat, a kereskedői prob­lémáknak Magyarországon legalaposabb ismerő­jét, mit és mennyit kell tanulnia és tudnia a mo­dern kereskedőnek és milyen nagy gondot fordíta­nak a nyugati államokban a kereskedő képzésére. De nem volt szükség kereskedői képesítésre a béke boldog éveiben már azért sem, mert még húsz evvel ezelőtt is Nagy magyarország fővárosá­ban mindössze 20 bútorüzlet volt, a mai 400-zd szemben, alig valamivel több cipöüzlet, ma kb. SOG van, 100 tejcsarnok-fiók volt a mai 1100-zal szem­ben és míg békében egyetlen szövetkezeti üzlet nem volt, ezeknek száma ma déri a 160 at Ugyanez az arány, vagy még rosszabb a kereske­delem minden ágában. Állítsuk most ezzel az üzleti túltengéssel szem­be a mai Csonka-Magyarország népességét azt, hogy a főváros lakosságának szaporodása néni­nk hogy lépést nem tartott az üzletek elszaporo­dásával, de mélyen alattamaradt annak és állítsuk szembe még azt is, hogy ez a lakosság vésáriő- képesség tekintetében mit jelent és akkor előttünk áll tisztán a kiskereskedő sivár jelene és jövője. Ma az egy üzletre eső vásárlók még a létmini­mumot sem biztosítják és a megélni nem tudó kis­kereskedő kénytelen, ha ez egyáltalán lehetséges manapság, egy-egy szerencsésebb kartársánál mint alkalmazott elhelyezkedni, vagy pedig a munkanélküliek, esetleg a máról-holnapra élő ügy- nő kos ködé ssel foglalkozók szomorú sorát szapo- 'itja. Az államnak érdeke, hogy önálló, kiegyen súlyozott egzisztenciákat neveljen és ne szaporítsa az eltartottak számát. A kaskereskedelem mai hely­zete azonban semmi jóval sem kecsegtet e téren. A boldogtalan korszak egyik mámájának ne­vezi az idézett vezércikk a kereskedői képesítést amely az egyén ellen tör, a gondolat és cselekedet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents