Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-10-27 / 43. szám

1938. okttóber 37. Budát Napló 3 ==si Mielőtt kelengyéjét beszerezné ===£ kérjük, látogassa meg a rövid idő alatt nép­szerűvé vált Finom Holmik Bollfái V., Rudolf tér 4/b. (Pozsonyi útnál), hol a leg­kényesebb igényeket kielégítő minden egyéb szükségletét is, úgymint porcellán, étkészletek, ezüst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, bőráruk stb új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. ' TELEFON: 325-100 RE 61 V un LESZ, HA AZ ELLENSÉG A FŐ­VÁROST BOMBÁZNÁ?... Akik arra gondolnak, — lés ki nem gondolt rá az elmúlt hetek izgalmas napjaiban — hogy mi lesz Budapesttel légitámadás esetén, megállapít­hatják, hogy Pest és Buda bombázásának kérdése nem új: az 1848—i újságok már 90 év előtt is fog­lalkoztak ezzel a problémáviaJi Persze, -akkor még nem repülök bombáitól féltették a fejlődő fővá­rost, liánéin az ellenséges ágyúk lövedékeitől. Éhez képest a védekezés, -módja is más volt természetesen, mintahagy ma védelmezzük a fővárost. Nagyon érdekes -azonban, ni-a-i szem­szögből nézve is, hogyan- akarták megvédeni Pes­tet 1848-ban az akkori szakértők. Álljon itt pél­daképpen a Pesti Hírlap egyi-k októberi számának cikke,' -a-mdlye;t a ..Márczius 15-ike’‘ ci-mü lapból vett át, hogy megnyugtassa, a főváros sorsáért aSgódókat. ,,Azokat, — írja a Pesti Hírlap 1848 október 10-én — kik a főváros sorsa felett aggodalomban voltak, némileg megnyugtatta s megvigasztalta Makk tüzérfőhadnagy a ,»Március 15-ike“ 166. szá­mában közzétett czikkelye által, meg mutatván, miként Buda sakban tartja Pestet, így az ellensé­get is, me Ily e várost elfoglalná. Ez tagadhatatlan igazság. De hogyan fogjak Budáról az ellent, a makacs ellent kiirtani Pest­ből? Nemde Pestnek összeálgyuztatása s bombáz- tatása s ekkép tökéletes lerombolása által? Ezt azonban tenni annyi volna, mint hazánk fővárosá­nak további kifejlődését bizonytalan időre elha­lasztani, sok milliókat érő házait lerombolni csak azért, mert a város megvédésére nem készítettünk oly földsánezokat, mellyek csak néhány ezer fo. rintba kerülnének. Tehát minél előbb el kell látni sánczokkal Pest­nek Bakosra eső részét; a sánc zokon kívül egy hajó- kázó csatornát vonni; a sánezokat folytatólag Cse­pel szigetére átvinni s innen a budai részre. Itt a körsánczolat felesleges; csak a legkitűnőbb hegy­oldalakat és hegycsúcsokat kell elsánczolni és föld­várakat készíteni. Valamint a Margit sziget felső részének földvárrali ellátása első teendők közé tar. tozik. E ■ munkálatok tükC-úicu bevégzésére s olcsó kiállítására magok a körülmények is igen kedve­zőek, mert a harezban elfogott ellenséges nép ke­zeit e munkára lehet alkalmazni. Fogjunk hozzá mielőbb, e nagy, de megfizethe­tetlen munkához. Nem tudhatjuk, mikor, melly végrő( támadhat meg bennünket az ellenség; ne­künk mindenre készen kell lenni. Igaz ugyan, hogy erőben, lelkesedésben bátran kiállunk a világ bár­milyen hatalmának is; azonban csel, fortély által sok erőt megkímélhetünk — mert fiait szegény megtámadott hazánk nemcsak halni — de inkább életben akarja tartani.“ „MAGYAR A MAGYARÉRT 1848-ban« A társadalom természetesem egy ember,ként indult meg, hogy segítsem honvédeinken -is, azoikon a hősökön, akik vérüket ontják a hazáért. Számos mozgalom indult el, a magyar szivek megnyíltak mindenütt, hogy segítsenek, sebeket hegesszenek be. Buda nem maradhatott hátul a segités terén. Bizonyítja -ezt a 'kormány hivatalos lapjának, a Közlöny-nek október 20-i száma, ahol az alábbi — nagyrészt ma ‘is itt élő és közismert családok nevét tartalmazó — közlemény jelent m-eg: „Bndaváros lelkes hölgyei által, névszerinti Götz, Stern, Steiner, Batthyány grófné, Much may er, Kremier, Fischbuch, Légrády, Zeidlinger, Müller, Rükker, Szanvaid, . Reither, Hölbing, Szebenyi, Splényi bárónő, Trinyi, Prokopius, Salamon, Sebő­déi, Gayer, Nöthig, Rácz, Pellegrini, Sax, Vezerlc, Schilling, Kentzi, Milialovich, Volnhoffer, Grosz, Freund, sebesitett harezosaink számára nagy nieny- nyiségben, és nagyobb értékű ágyneműek, fehér ruhák, továbbá tépett, és vászonrongyok ajánlattak. Midőn ezen hazafiúi áldozatokat rendeltetésük he­lyére átadom, a fent nevezett tisztelt hölgyeknek hálás köszönetemet ezennel nyilvánosan kijelentem. Budapest, octóber 13-dikén 1848. A hadügyminister“ Garszon~ lakásba praktikus vasbutorokat! Készíti: Hutter és Schrantz R.T. V., Vimos császár-ut 63. Telefon: 122—918. Mintalap ingyen Megszűnik a berlini-téri hurok­vágány és a Széna-térig közle­kednek a körúti villamosok % Buda egész villamosközlekedését átalakítják a Széna-téren folyó nagy munkálatok A Beszkárt nagyszabású terveket dolgozott ki a közlekedési vonalait leegyszerűsítésére és ennek révén a forgalom gyorsabb lebonyolítá­sára. A vállalat igazgatóságának komoly törek­vése, hogy ezeket a terveket, amelyek különösen a budai villamosközlekedés gyökeres megjavu- lását vonják maguk után, gyors ütemben hajtsa végre. Erre vallanak azok a nagyszabású mun­kálatok is, amelyek most folynak a Vérmező út és Széna tér között. A Vérmező északi csücs­kétől a Krisztina körúton át csak nagy kerülővel futnak a vülamos kocsik a Szélll Kálmán tér irányában és innen vissza: ennek az útszakasz­nak -megrövidítését akarja a Beszkárt biztosi-' tani a most folyó épíkezésekkel, amelyeket a Budai Napló már ismertetett. A terv régi. -Hosszú évken át tárgyalt a Beszkárt a főváros illetékes tényezőivel, amíg végre sikerült — főként a költségekre vonat­kozóan — az ellentéteket kiküszöbölni. Az uj útszakasz érdekében hatalmas földmunkálatok váltak sükségessé, amelyek jelentő- befolyással voltak a költségvetésre. Az uj útvonal a Vérmező ut északi bejára­tánál fordul el. Áthalad a Vérmező ut fele részén, keresztezi a Várfok utcát és a BBTE sporttelepén át jut ki a Széna térre és itt kap­csolódik be újból a Krisztina körúti vonalba. Csak­nem kétszáz méterrel rövidül meg a pálya — mintegy fele a réginek — ami jeelntékeny kilo­méterköltség és üzemi költség megtakarítását jelenti. Megnehezítette a terv végrehajtását, hogy a Vérmező ut a Várhegy lejtőjén halad át és igy szintje sokkal magasabb a Széna tér szint­jénél. Földbevágással kellett a színvonal kiegyen­lítését elérni, ami nagyarányú földmunkálatok végrehajtását tette szükségessé. A Várfok utca és Vérmező út találkozásáig terjedő szakaszról eddig mintegy 16.000 köbméter földet távolítot­tak el és vittek a Vérmező ászaid részére, ame­lyet az Attila utca kiszélesítése érdekében fel­töltenek. Az Attila utca mintegy 3—4 méterrel lesz szélesebb és ennyivel keskenyül a Vérmező­nek itt elhúzódó szegélye. A építkezés a BBTE, sportpályájának jelen­tős részét veszi igénybe. Lebontották a sport­egyesület épületét is és eltávolították a Széna téri piac egész sereg útba eső bódéját. Ezeket ideiglenesen a sporttelep kerítése mentén a Krisztina körútra helyezték át. Kisajátítottak a Telefonközpont telkéből is egy széles sávot, ami 80.000 pengőbe került. A földbevágás a telefonközpont telkén történt. Csaknem hat méter. mély, ez. .Szinte elvesznek! a nézők állandó nagy tömegei mellett a kora reggeltől késő délutánig szorgoskodó munkások százai. A födbevágás külső kialakítására két tervet dolgoztak ki. Szó van arról is, hogy alagút- szerűen képezik ki azt. Az alagút betonból Készülne és ebben a esetben felső felülete egy szintben maiadna a Vérmező úttal, tehát nem szakadna meg a Várfok utca. Ez a költségesebb megoldás. A másik elgondolás szerint a bevágás med­rét és falait összhangba hoznák a környezettel, hogy a városesztétikai szempontokat is kielé­gítse. Há ez valósul meg:- a főváros a gyalog- fcrgalom biztosítására a meder mélyén, a sínek két oldalán gyalogjárdákat llétesít Sebben) az esetben a kettévágott Várfok utcát függőhiddal kötik össze. A munkások számára már most is emeltek egy keskeny kis ludat, amejy igen érdekes színfoltja az itt folyó igazán nagysza­bású munkálatoknak. A hid mellett keskeny, mozgó tartály emeli ki a mélyből a földet amit a kubikusok hordanak át a Vérmezőre. „ Az építkezésnek teljesén áldozatul esik a BBTE sporttelepe, pedig ehez már úgy hozzá­szokott a budai szem. A sportháznak, amelynek erkélyéről — míg a gramofon ki nem szorította — annyiszor hallatszott a korcsolyázás kellemes téli évadján a katonamuzsika, már nyoma sincs. Helyén villamosvasúti sínek futnak. A Be.zkárt az egész telepet igénybeveszi tervei­nek megvalósítására. És ezek a tervek kihatás­sal lesznek a pesti oldal villamosközlekedésére is. Itt akarja ugyanis a Beszkárt megépíteni azt a hármas hurokvágányt, amely felszabadítja nemcsak a Széna teret, hanem a Berlini teret is. Ide futnak majd be a villamosok a Hűvös­völgy, a Zugliget, a Déli pályaudvar és a Margit körút felől és innen fordulnak . vissza. Újból helyreáll a közvetlen összeköttetés Pest és Buda között és átmegy a Margithídon újból a 6-os villamos, amelyet annak idején olyan indokolat­lanul szüntettek meg és amelyért annyit harcolt meddő vitatkozással a két városrész lakossága és csaknem minden illetékes tényezője. Megszű­nik az a lehetetlen állapot is, hogy annak, aki a Margit körút felől igyekszik a Krisztina tér felé, a Déli vasútnál nyüt pályán kelljen le­szállnia és megszakítania az útját és néha tíz percig várnia olyan villamosra, amely más irányból fut erre. Az építkezési munkálatok már nagyon előre haladtak. Valószínűleg mlég október végén, be is fejeződnek. A forgalomnak az uj útvonalat azonban csak akkor adják át, ha az építkezés­sel kapcsolatos valamennyi munka elkészül. Erre tavasz előtt aligha kerül sor. Van azonban egy másik dolog, ami ezek­kel a munkálatokkal kapcsolatban megoldásra vár. Ez a Széna téri piac sorsa. A sporttelep felhasználása folytán el kellett távolítani légy csomó árusító bódét és olyan területre áthelyez- 1 ni, ahol nem maradhat meg. Elhelyezésük csak ideiglenes. A főváros illetékes tényezői ezt p. kérdést egy, a Vérmezővel szemben létesített csa*rnók mintájára kívánják megoldani. Az a térv merült fel ugyanis, hogy a sporttelep meg­maradó részén nyílt csarnokot emelnek és ennek megfelelően rendezik a telep egész környékét. Ha, ami nem valószínű és szinte elképzelhetet­len, a csarnok építését elejtenék, akkor a fő­város kertészetére hártilna a téír átrendezése. Ebben az esetben a sporttelep fel nem használt részét parkoznák, mint ahogy park kerülne a Széli Kálmán tér hurokvágányának helyére is. Minthogy pedig ezzel felszabadulna a Ber­lini tér is a villamossínek tömegétől, azoknak helyén is parksziget létesülne. AZ ÚJJÁVARÁZSOLT SPOLARICH-ZQLDFA ÉTTEREM - SÖRÖZŐBEN I. KRISZTINA TÉR 9 Szombathelyi Balázs Kálmán cigányzenekara muzsikál A régi jó SPOLAR1CH konyha! Sasadiak a csaiádi-ház gondolatáért A Sasadi Ingatlantulajdonosok Egyesülete mlast tartotta évi rendes közgyűlését dr. Pap Géza államtitkár elnöklete alatt. Az elnök meg­nyitó szavaiban lelkesedéssel szólt a Felvidék visszaszerzésére irányuló nemzeti akaratról. Székely Miklós ügyvezető alelnök az Egyesület széleskörű munkásságáról előadott évi jelenté­sében hibáztatta azt az irányzatot, mely a kö­zéposztálybelieket, főként a tisztviselőelemet meg akarja akadályozni abban, hogy a tisztale­vegő jü hegyvidéken építse meg kis családi ott­honát. Az úgynevezett külterjes fejlődés ellen támasztott akadályokkal . azt akarják elérni, hogy az önálló családi ház után áhítozók a rossz- tevegőjü tömegbérházakban húzzák meg magu­kat. Ez a törekvés a legfőbb oka annak, hogy a közműépítések terén a főváros e hegyvidéki részében stagnáció van. A Sasadi úti autóbusz- közlekedés állandósítását és a Sasad fásítását ajánlotta, mint a polgárság egyetemes kíván­ságait, a hatóságok figyelmébe. Svéd Mihály a zárszámadást, Ágh Róbert titkár a jövőévi költségvetést terjesztette elő. Ezután dr. Nemes Jenő György fővárosi intézeti orvos, a Budai Napló orvosi és fürdőügyi munkatársa, a Sasad rendkívül kedvező klimatikus adottságairól tar­tott érdekfeszitő és tetszéssel kísért előadást. Végezetül Szántay István törvényhatósági bizottsági tag mondott elismerő, meleg szavak­ban köszönetét a tagok nevében az egyesület vezetőségének fáradhatatlan és önzetlen mun­kásságáért. Nemes J. György dr.-nak a Sasadról szóló előadására legközelebb visszatérünk. WadUt ISZŰCS Megbízhatóságáról ismert ÓBUDÁN III., Polgár-u. 13. Telefon.: 162-765­Haypál Béla ünneplése A budai ref. egyház lelkésze, Haypál Béla, a na­pokban ünnepelte születésének évfordulóját. Az egyház vezetősége nagy őrömmel ragadta meg az alkalmat arra, hogy közszeretetnek és köztiszteletnek Örvendő lelkipásztorát ünnepelje. Az egyház részéről dr. Bor­bély Kálmán miniszteri tanácsos, gazdasági főtaná­csos, presbiter az alábbi meleg üdvözlő szavakkal mél_ tatta Haypál Béla lelkész kiváló érdemeit: — Nagytiszteletü Lelkész Ur! — A Mindeható Isten kegyelméből ünnepnapra, születésed évforduló napjára virradtunk, amikor nagy örömmel ragadjuk meg az alkalmat arra, hogy szivünk meleg szeretetének és lelkünk mély tiszteletének ki­fejezésével ünnepeljünk. Ez a vállalkozás ugyan igen nehéz feladat, mert annak a mélyen meggyökeresedett hü szeretetnek és tiszteletnek a feltárására, amit szi­vünkben és lelkűnkben Irányodban régi idők óta ér­zünk és táplálunk, méltó szavakat találni lehetetlenség. — Törekvésedben sohasem az önérdek, hanem min­denkor magyar református egyházunk és egyúttal magyar nemzeti közéletünk igaz és jogos igényeinek az elérése vezérelt és vezérel. Kiváló tevékenységed boldogult édes jó Atyádnak ragyogóan szép múltra emlékeztető nagy nevét még ragyogóbbá, még fénye­sebbé tette. Egészséggel megáldott nemes életed nem­csak igen tisztelt és szeretett szép családodnak jelent különös örömöt és boldogságot, hanem magyar re­formátus egyházunknak és ma még sok sebből vérző és szenvedő magyar nemzetünknek is megbecsülhetet­len nagy nyeresége. Hitbuzgó imával kérjük a jó Is­tent, hogy szép életed határát igen-igen messze időkre terjessze ki, s értékes közéleti munkálkodásod ered­ményes folytatásához adjon mindvégig erőt, egészséget. Az ünneplők sorában jelenvoltak többek között: dr. Borsos Endre közig, bíró, egyházközségi gondnok, dr. Bary Zoltán kir. főügyészhelyettes, dr. Eördögh Árpád közig, biró, dr. Igó Elek tábl&biró, dr. Péter János lelkész, dr. Czeglédy Sándor teológiai m. tanár, dr. Mirtse Árpád, dr. Muzsnai László, dr. Földes Papp Károly vallás tan árok. Hőgye Mihály segédlelkész,, nemes Pintér Lajos gazdasági főigazgató, v. Tóth Jó­zsef egyházi asszisztens, Kiss Sándor és Csiky Győző h. pénztárosok és sokan mások. j 5"'° vásárlási visszatérítés Somorfai Károly I 1 r így eiem a Budai Napló olvasói-és előfizetőinek ,,“^^^^56. I üoccoím akarnak a a budai éw&s „ifaa", aki katonának (etontUczeti Nég-y éve dolgozik a budai ifjúság egyrésze azon, hogy a budai szeretetház agg ápoltjai ré­szére lelki táplálékkal szolgáljon. Fiatalemberek, közgazdasági hallgató, fővárosi tisztviselő, aszta­los, teológus, újságíró, kereskedelmista, zenész; munkásifjak, akik életet visznek az élet szám­kivetettjeinek. A Budai Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület hivatástérzö tagjai már négy éve hetenkínt kétszer áhítatot tartanak, fele­kezetibe való tekintet nélkül, amelyen a hit bi­zonyságain kívül szellemi táplálékot is nyúj­tanak változatos összeállításban. AZ ÖREGEK A HIMNUSZT AKARJÁK ÉNEKELNI Október 22-én 50—60 „öreg“ férfi és asszony gyűlt össze a négy „középbudai“ szeretetházból: a Lógodi utcai, Marcibányi téri, Ó-szentjános- kórházi és Ménház utcai szeretetházból az utóbbi helyén, hogy az év első áhítatában ke­ressenek enyhülésit .a szürke napok egyhangú­sága elől. Az első áhítat sorrendje szerint alig halkult el a kezdőének, a „Tebenned bíztunk eleitől fogva“, amikir a 69 éves Nagy bácsi hangot ad az összegyűltek őszinte és irányítatlan vágyá­nak: Ugyan leérem |— .kérte —, .elénekelhet­nénk talán a Himnuszt... Magunk is próbáltuk, de így jobban fog menni... És el-elcsukló, remegő hangon, de mély ér­zésből fakadó, őszinte lélekkel feiltör a társa­dalom számkivetettjeinek ajkán az Isten, áldd meg a magyart.. .1 „JELENTKEZTEM KATONÁNAK“ „AZ APÄM BEM ALATT SZOLGÁLT“ Feszülő, várakozó, forrongó érzés üli meg a lelkeket, még azokét is, akik látszólag semimi, vagy igen kevés kapcsolatban állnak a külső vi­lág életével. Figyelik a Szentírás szavait, öreg­asszonyok, agg férfiak. De valami még ég ben­nük. Nem elégíti ki őket az Ige hiretése. S amint befejezi zárószavait Zimányi Alajos, az új ifjúsági elnök, nem oszlanak et a jelenevök, mint mláskor. Valamire várnak. Beszélni ikez- denek. Felbuggyanó lelkűk felszínre hozza a mélyen kavargó kérdéseket, érzéseket. Délcegen húzza ki magát Gábor bácsi, hogy aszongya: — Az én apám Bem katonája volt! Együtt harcolt Segesvárnál is Petőfivel, ahol azután a költő elesett.. .! Tudunk mi még példát mutatni az ifjúságnak! De nem a futásban — mondja enyhe gúnnyal —, hanem a kitartásban! Önérzetesen szólnak hozzá többen, a 82 éves Raiss János, sőt az öreg Horváth néni, Blücher, Helberger és Nemes bácsi és felesége. „Nincs ilyenkor öregség“ és hivatkoznak az itt élő „koreinök“ Johann bácsira, a kertészre, aki 98 éves, a 87 éves müfestö Rezsákra (aki még mindig szabadszemmel fest!) és a 84 éves Mi- hályfalvyra, az íróra. Kipirult arccal lép elő a 70 éves „ifjú" Oravecz Gyula. Alacsony, de még ruganyosjárású bácsi. Kis állszakállt hord, kopott kabátja haj­tókáján a magas iparoskitüntetés: ezüstkoszorús cipész. Mindnyájan büszkén néznek rá: néhány napja elment és jelentkezett a Mária Terézia laktanyában — katonának. Rátartian meséli el, hogy elébe állították a szakaszoknak: ilyen lel­kesedéssel kell a nemzet, a haza sorsát hor­dozni !- Remélem — fejezi be — nem kerül rá már a sor (a szó legkomolyabb értelmében), hogy ránk is szüksége legyen az országnak. De ha sor kerülne rá, nem félünk, tudunk még állhatatosságot mutatni az ifjúságnak. A ma­gyarságunk nem öregszik meg! És csilogó szemmel bólint rá a deresazakállú Szerdócz bácsi is, áld már arra sem emlékszik, hány esztendős. Boltay 1 smarz pauia d. matrac 1 1. Horthy Miklős-ut 18 1 Mr iij mull uu I Hol csináltat cuUát kedves Bacátom ? — Az elegánsan öltözködő világ divatszabójánál; 1/kLÁh tAAXJaÁP. Erzsébet-körut 54. Telefon-. 135-785.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents