Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-10-27 / 43. szám
Budapest, 1938. október 27 43. szám 36. évfolyam VÁROSPOLITIKAI, FÜRDŐÜGYI ÉS IDEGENFORGALMI HETILAP ALAPÍTOTTA: VIRAÄG BÉLA SZERKESZTI: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: II., BEM JÖZSEF^UTCA 7. T.: 150*2% ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY ÉVRE 24 PENGŐ. LIPPAY GYULA dr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ICotts-íyvetís- j A fővárosi költségvetés tanulságai Irta: -vitéz nemes Juhász Jenő, szfőv. th. biz. tag A főváros törvényhatóságának költségvetési vitáját ezúttal a nagy nemzeti események súlya terheli. Rövidebb, gyorsabb talán sohasem volt még a büdzsévita. Ennek ókát Zsitvay Tibor klasszikusan jelölt? meg bevezető beszédében — Budapest most — mondta —í elsősorban nem azok iránt a számok iránt érdeklődik, amelyek a költségvetésben szerepelnek és nem azok iránt a határok iránt amelyek teherviselőképességének határait jelentik, hanem más számok felé fordul és más határok felé tekint. Felmerül a másik kérdés: hogyan áll Budapest, a magyar nemzet fővárosa a várható nagy átalakulással szemben? Errs a kérdésre Szendy Károly polgármester felelt meg expozéjában. Álljanak itt, minden felesleges kommentár nél- a polgármester gyönyörű szavai. — Ez a költségvetés — mondotta a polgármester — kétségtelenül nem jelenti azt a haladást és fejlődést a főváros igényeinek kielégítésében, amelyet a mai idők követelnek, de a tárgyilagos kritikának el kell ismernie, hogy a főváros most is igyekszik kötelességét polgárai iránt becsületesen teljesíteni. A főváros ebben a költségvetésben, is megmutatja, hogy az ipar és a kereskedelem támogatója, a szegényeka gyengék védelmezője, a kultúra, a művelődés hordozója, mint ahogy a múltban is mindig ennek bizonyult. — Ezt a költségvetést a nemzeti sorsfordulónál, húsz év távlatából nézem és úgy érzem, hogy Budapest a trianoni két évtized alatt becsületesen dolgozott. A főváros ezalatt hatalmas arányokban fejlődött, szépült és gyarapodott. Milliós nagyváros lett úgy külsejében, mint kulturális és gazdasági életében,. A különböző válságok közöli megállt szilárdan, anyagi alapjai népi rendültek meg soha és a polgárság, ha nehézen is, de megtalálta kenyerét cs megélhetését Budapest falai között. Hu bekövetkezik és megvalósul az, amit kivétel nélkül mindnyájan óhajtunk és amiért minden áldozatra készek vagyunk, a fejlődés üteme gyorsabb lesz és megjavul a megélhetés, a boldogulás lehetősége is. — Budapest, annakidején súlyosan érezte az ország feldarabolását, a nemzet gyászos sorsát, de nem állt meg az építő munkában, nem tévesztette szem elől a maga életében, a nemzet nagy céljait. Mindenkor a jobb jövő érdekében dolgozott, a nemzeti élet erős oszlopa akart lenni. Ezekben az időkben is minden szellemi és anyagi erejét a nemzet szolgálatába állítja, a nemzetvédelem és a szociális újjászületés oltárára legnagyobb hittel és odaadással helyezi n maga áldozatát. . — A nemzet sorsdöntő napjaiban hivatkozhatunk arra, hogy az elmúlt két évtizedben Budapest megfelelt hivatásának, polgársága megtette kötelességét. A magyar főváros min-' den, szellemi és anyagi ereje megfeszítésével felkészült a történelmi fordulatra. A trianoni években a. keresztény nemzeti szellem olyan fővárosi épített, amely méltó fővárosa lehet Nagy-M agyar országnak. Mindaz, amit a költségvetéssel kapcsolatban mondhatnánk, benne van ezekben, a szavakban.’ Ebben «. pillanatban, amikor húszéves álmaink egy része megvalósulás előtt áll, tulajdonképen nem tudjuk, mit hoz ,a legközelebbi jövő Budapestre, milyen új’ feladatokat kell vállalnia és époly kevéssé tudhatjuk, hogy a most elfogadott költségvetés tételeit nem borítják-e 'el a gyorsan torlódó események. A közgyűlés egyhangú bizalma fogadta á polgármester előterjesztését. Budapest hisz a szebb jövőben, Budapest új horizontok- felé tekint: ebben, a hangulatban, egy történelmi pillanat nagy várakozásai közt fogadja el azt az előterjesztést, melyet hivatott vezetői terjesztettek eléje. A nemzeti egység pártja fővárosi csoportjának évadnyitó értekezletén rövid nyilatkozatot tettem. Ennek lényege a következő volt: Budapest székesfőváros nem tekintheti magát egy, a nemzet testében idegenül élő öncélú alakulatnak, separatum eorpusnak. Ha valóban az akar lenni, amire hivatott: a nemzet élő és életadó szive — nem lehetnek más céljai, mint az egyetemes nemzetnek, nem fűtheti kazánját más szén, más vér, más gondolat mint az.' amely magának a nemzetnek életadó eleme. A politikai kényelemszeretet megdöbbentő példáját adták a Gömbös Gyula előtti egymást váltó kormányok akkor, amidőn kitérve a fővárosi politikában való felelősségvállalás elől, ennek a nagy nemzeti erőempóriuinnak sorsát, gazdálkodását és politikai irányítását hosszú ideig kerületi klikkek, törzsfőnökök, majd lokális jellegű és lokális felelősségű községi pártok diszkréciójára bízták. Gömbös Gyula elévülhetetlen, érdeme az, hogy a főváros politikai életéért való felelősseget kormányfelelősségé tette és ezzel bekapcsolta a főváros politikai életét a nemzet politikai életének teljességébe. Ezt az elhatározását, a nála oly gyakori ösztönös lényegfelismeréssel, azzal indokolta, hogy bár a lélekszám tekintetében Budapest csak az ország egy nyolcadát, parlamenti képviselet tekintetében pedig még kisebb tő rede két reprezentálja, gazdasági, kulturális és politikai jelentőség szempontjából annak többszörösére kell az államférfinak értékelnie. Ezt a megállapítást igazolják a költségvetés számadatai is. A költségvetés végösszege a községi háztartásnál 165.804.835 pengő, az üzemeknél 192,056.907 pengő, összesen kereken 360 millió pengő. Ennyit, fejenkénti átlagban 360 pengők áldoz tehát a főváros közönsége arra, hogy a nemzet fővárosa megjelenésében, szellemi és technikai kultúrában méltó helyet foglaljon el a világvárosok sorában és kielégítse azokat az igényeket, amelyeket a nemzet egyeteme az ország fővárosával szemben támaszt. A főváros és az állam között hosszú időn át függőben tartott anyagi kérdések rendezése lehetővé tette a deficitmentes költségvetés .összeállítását. De azért, hogy a deficitmentes költségvetésig a székesfőváros közérdekű feladatainak sérelme nélkül eljutottunk, elismerés illeti az adminisztrációt és a törvényhatóság képviseletét is. Gyakran halljuk, különösen vidéki agitáci- ós beszédek során, hogy a vidék és a vidéki városok háttérbe szorulnak a székesfővárossal szemben. Ez a vád könnyen hihetővé válik azok előtt, akik csupán a székesfővárosi költségvetés hatalmas számadatait nézik. Azok azonban, akik nemcsak a végösszegeket vizsgálják, hanem azt is, hogy mire használtatnak ezek a milliók, kétségkívül felismerik azt, hogy a székesfőváros ezekből a milliókból számos olyan feladatot teljesít, amellyel nem a saját polgárainak jólétét és kényelmét, hanem a nemzet egyetemének érdekeit szolgálja, hogy Budapest ebben a vonatkozásban sem separatum corpus, mm a budapestieké, hanem a nemzeté. Ilyen tétel a közoktatásra fordított 33 millió 126.743 P is. Éspedig nemcsak a törvényes kötelezettség nélkül fentartott inkolák és intézmények révén, amelyek létfentartásánál völtaképen állami feladatot lát el, hanem azért is, mert a törvényes kötelezettség alapján fentartott iskoláiban mindenkor a legmagasabb színvonalat igyekszik megőrizni. De ilyen tétel a közsgészségügynél felhasznált 23,284.317 millió jelentékeny része is. mert a nagy fővárosi kórházak, nemcsak a főváros polgárainak állanak rendelkezésére, hanem nagymértékben pótolják azokat a hiányokat. amelyek a vidéken a kórházszükséglet te- Tén ma is feunállanak és csak hosszú évek munkájával lesznek valóban kielégítően pótolhatók. De ide sorolható a szociális gondoskodás kiadásaiból is egy jelentékeny hányad, mert -az elmúlt évek gazdasági válságai közepette a -vidéki munkanélküliek tömegei lepték el re . mőnykedve a fővárost és szorulnak rá a székesfőváros közönségének hivatalos támogatására. Egyetemes nemzeti érdek szolgálatára vállalkozik a főváros akkor is, amikor múzeumokat, könyvtárakat tart fenn és jelentékeny összegekkel támasztja alá a nemzeti művó- .szetet. Amint híre jött, hogy a HÉV a törökbáilinti villamosvonalat - megszünteti és helyette rövidebb útvonalon autóbuszforgalmait tervez, a Budai Napló .rögtön áitlátta és múlt számában már jelezte is, hogy a változás erősen érinti az Alsóváros közönségét. Az AVE (Buda Alsóváros-Sósfürdő Egyesület) október 18-ifci értekezletén megállapította, hogy a vomalmegszüntetés a törökbálinti kocsik kiesésével a Fehérvári úti közlekedést még nagyobb mértékben rontja ugyan, de a lakosság mégis bizakodva néz e váratlan változás elé. Meg van győződve arról, hogy az eddig is rossz közlekedés megjavítása az illetékesek részéről most már elodáz hatatlanul sürgős és fontos. Az iizemcsökkentés tehát az alsóvárosiakban a vidám részvét érzetét kelti. Most már csak azt várják, hogy — az örökké deficites HÉV feltartóztathatEilanml bekövetkező teljes kimúlásáig is — a törökbálinti viszonylat megszüntetése napjától kezdve Beszkárt-kocsik bonyolítsák le a forgalmait, a 3—4 kocsiból álló vonatok kettéosztásával és ennek megfelelően a járatok kétszeres sűrítésével. Minthogy a vonalmegsziünitetésit a székesfőváros közlekedési szakbizottsága elfosadta, teljesen biztosra veszik az alsóvárosiak, hogy ahhoz a közgyűlés és az illetékes minisztérium is hozzájárul. A leghatározottabban és elkeseredetten tiltakoznék azonban az alsóvárosi közönség az ellen, hogy a két emberöltőt leigázó HÉV vonalai még egy autóbuszvonallal szaponittassanak. Ha a HÉV a helytelen üzemvezetés miatt önként feladott vonala helyett autóbuszvonalat akar létesíteni, ám tegye ezt a főváros határain kívül. De me is tételezze fel azt a, hála Isteninek, tisztánlátó és bölcs fővárosi vezetőségről, hogy területére a polgár Ságot megnyomorító vicinális fog beengedni, csak azért, hogy magára újabb deficitet zúdítson és hogy az egységesítés végrehajtását hátráltassa és a város fejlődését akadályozza. Ha mégis a javasolt megoldásra a főváros közönségének (és nem a HÉV-mek) szüksége lesz, tudni fogja ai vezetőség a kötelességét és ahogyan a BART helyett, úsy a HÉV helyett is a Beszkárt autóbuszait és villamoskocsijait fogja járatni: ezt kívánja az igazi egységesítés, ezt Szentimreváros és Budapesti világváros szépsége és hírneve. Ragadja meg hát a főváros ezt az alkalmat A tanulság ebből az, hogy úgy a budapestieknek, mint a vidékieknek meg kell érteni, hogy Budapest nem önző, öncélú, municipium, Budapest nemcsak a budapestieké, hanem a nunzc c. is. És, folytatva a tanulságlevonást, meg kell értenünk azt, hogy Budapest politikai lélek szempontjából sem külömbözhetik a nemzet lelkivilágától, hogy Budapest székesfővárosnak a költségvetésben adott hatalmas keretek kitöltésénél nem lehet más iránytűje, mint min den vonalon érvényesíteni a keresztény-nemze- ti-népi politika irányelveit, amelyet a nemzet félreérthetetlen világossággal és elhatározott szilárdsággal magáénak vall. Ezt meg keli érteniük azoknak is, akik a |székesfőváros életében a fővárosi alkotmány egyedülálló, ma erőszakoknak látszó struktúra ja melletti már néni a jelent és nem a jövőt, hanem a világtörténelem által elsodort múlt nak roskadozó ideológiáját képviselik. és szorítsa ki a HÉV nagytétényi vonalát is a fővárosból mielőbb. Ne tekintsen semmiféle más érdekre, csak a polgárság érdekére, Budapest széppé és közlekedésének tökéletessé tételére. —— —— —. T.T Az 0TI megvette a Sósfürdőt Összesen másfélmillió pengői adott a fürdóér is a 40 000 négyszögöles telekért Sokat írtunk a Sósfürdö sorsáról: Budának ez a régi, egykor világhírű gyógyfürdője évek hosszú sora óta nem tudott kikerülni a zavarokból. Most úgy látszik végképen megoldódott a Sósfürdő problémája. Mint jelentik, az Országos Társadalombiztosító Intézet megvásárolta a Sósfürdöt és vele együtt mintegy 40.000 négyszögöl telket is.. Az Erzsébet Sósfürdö egyike Budapest fürdőügyi nevezetességeinek; 'különösen mint női fürdő jelentős. A kelenföldi Tétényi úton levő, nagy parkkal övezett fürdötelepet a Mattoni- család fejlesztette jkü; valamikor hires kirándulóhely is volt. Nagy park közepén fekszik, szállóval, étteremmel és fürdőépületekkel. A háború után - egy holland érdekeltség katolikus egyházi alapok bevonásával vásárolta meg a fürdőt, azonban felvirágoztatni nem tudta azt és az Erzsébet Sósfürdö és Forrás- vállalat rt. csőd bejutott. A holland érdekeltséget a Leszámítoló Bank képviselte, amely 12.000 négyszögöl telekkel együtt 2.5 millió pengőért ajánlotta fel az Ónnak most egy esztendeje, de az OTI igazgatósága akkor elutasította az ajánlatot. A nyáron a tárgyalások fonalát ismét felvették és most már az érdekeltség a Sósfürdön kívül fölajáulota a Tétényi út környékén levő parcellázott terület összes telkeit is: negyvenezer négyszögölet'. A tárgyalásokat most már a Pénzintézeti Központ kezdte meg és végül sikerült megállapodni abban, hogy a Sósfürdöt, parkjával, összes épületeivel, forrásaival és a negyvenezer négyszögöles telekkomplexummal együtt az OTI mindössze másfélmillió pengőért megvásárolta. A megállapodást az OTI igazgatósága már elfogadta, a belügyminiszter is jóváhagyta és így az Országos Társadalombiztosi tó Intézet lett a, tulajdonosa Budapest egyik leghíresebb- fürdőjének és gyógyforrásának. Az OTI természetesen a fürdőt újjáépíti és jelentős beruházásokkal bocsátja tagjai rendelkezésére. Buda-Álsóváros a Hév. törökbálinti vonalának megszüntetése után a nagytétényi vonal megszüntetését várja Irta: Mikola Géza dr.
