Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1938-10-06 / 40. szám

Budát Napid 1938. Október 6 Az uj Építésügyi Szabályzat budai vonatkozásai Irta: Dr. ForőÉátH Imre, mérnök A Közmunkatanács elkészítette az új Építés­ügyi Szabályzat tervezetét, melynek érvénybelépése most már a legrövidebb időn beiül várható. Mint­hogy a jelenleg még érvényben levő szabályzat 1914-ibő3 való és azóta a közfelfogás és a köziz lés a városi építkezések terén ugyancsak nagy vál­tozáson ment keresztül, érthető, hogy a tervezeti új szabályzat nagyon lényeges eltéréseket mutat a régivel szemben. A közzétett tervezet elfogulatlan tanulmányozása alapján el kell ismerni, hogy az amennyire a gyakorlatban lehetséges, számot vet mindazzal a haladással, amelyet a városrendezés és építkezés fejlődése az utolsó 25 év alatt felmu tat és igy jelentős lépést jelent előre, egy jobb és szebb városépítés felé. E helyen főleg a szabályzat ama rendelkezé­seivel akarunk foglalkozni, melyek a budai részek beépítését érintik. A főváros jövő beépítésének kialakulására a legnagyobb befolyással a szabályzatban lefektetett övezeti beosztás van. A régi szabályzat 8 övezeté­vel szemben a főváros területe ezentúl 10 övezetre lesz felosztva Az első ötben ia beépítés zártsorú, a következő négyben szabadonálló beépítési mód ran előírva. A X. övezetbe az ipari létesítmények tartoznak. Az egyes övezetek beépítési sűrűsége belülről kifelé megfelelően csökken, mit a szabály­zat a telkek minimális méreteinek növelése, vala­mint a telkek beépíthető hányadának és a megen­gedett építési magasságnak csökkenése által ér el. BUDA ÉS AZ U] ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK A legsűrűbben beépíthető T övezethez \a budai területnek egy része sem tartozik. A zártsoruan be­építhető budai területek mind a 11—V. övezethez tartoznak. Az uj szabályzatnak egyik legnagyobb haladása a régivel szemben, hogy a zártsorú be­építésre szánt telektömbökiböl kiküszöböli az egyes telkeknek a négy oldalon körülépitett udvarát,! ami a múlt század második felében épült város-1 részek szomorú bérkaszámyaépitkezéseit tette le-1| hetövé a főváros nagy területein. A haladó város­építési tudomány képviselői évtizedekig harcoltak e bérkaszárnyák létesítése ellen. Már az 1914 évi Építésügyi Szabályzat megalkotásakor naigy har­cok folytak, hogy az építkezésnek ezt a sivár és-ká­ros formáját lehetetlenné tegyék. Akkor azonban csak annyit lehetett elérni, hogy a hatóság a 161. 5-ban jogot kapott arra. hogy a II-, V. és VII. öve­zetekben utak vagy utcák által határolt telektöm­bökön egységes udvar létesítését rendelhesse el. A gyakorlatban a hatóság ezzel a jogával számos esetben élt is és eninek köszönhető, hogy az utolsó években keletkezett új negyedek már sok ilyen egységesen összefüggő udvart mutatnak fel az egyes tömbökben. Komoly haladásnak tekinthető, hogy az új Építésügyi Szabályzat a II.—IV. övezetek telek tömbjeiben a közös udvart mindenütt kötelezöv teszi. Ezeket a telektömböket tehát csak -utcaimenti vonalon szabad beépíteni,» amit a szabályzat zárt­sorú keretes beépítésnek nevez- A telektömbök bel sejében ily módon mindenütt összefüggő -nagy lé tér alakul, minek nagy előnyei a nem szakember előtt is nyilvánvalóak. Az V. övezetben a szabály zat még egy lépéssel, tovább megy és a zártsorú keretes beépítés helyett már csak u. n. sávos épit■ kezést engedélyez, melynél a telkek csakis párhu­zamos sávokban építhetők be, úgy, hogy az egyes telektömbök két keskenyebb oldalukon a beépítés­től mentesek kell, hogy maradjanak, ami a leveg'. szabadabb átjárása folytán egészségügyi szempont­ból még előnyösebb. Minthogy Budán zártsorú be­építést kizárólag a II.—V. övezet szabályai szerint engednek meg: jövőben a régifajta egészségtelen és minden más szempontból is káros bérkaszár- nyarendszer szerint Buda területén építeni többé egyáltalán nem lesz lehetséges■ A főváros természeti adottságainak következ­ménye, hogy a VI.—-IX. övezetek, melyek szaba- donálló beépítés számára vannak fenntartva, túl­nyomó részben a budai oldalon vannak kijelölve, ami csak intézményesen lefekteti azt a már arnugy- Is fennálló állapotot, hogy a főváros lakosságának az a része, amely örvendetes módon folyton növe­kedő mértékben szabadonálló épületekben akar lakni, a budai részeken keres elhelyezkedést. AZ ESZTÉTIKUS VÁROSKÉP ÉS A KILÁTÁS VÉDELME Haladásnak kell minősíteni az uj szabályzat­iak ama részeit is, melyek a hatóság hathatósabb özbelépését teszik lehetővé a városkép esztétikán ialakitása szempontjából. Már ai régi szabályzat imondta a 172. §-ban, hogy a hatóság egyes ut­akban és tereken emelendő épületekre nézve foko. ottabb épitőművészi követeléseket támaszthat és lyan építkezésre vagy homlokzatkiképzésre, -amely iBudaí kölcsönt-és bérautók, modem luxus-1 laulók II-, Ganz utca 6. jfiej *n{9y | a városrész összhangját megró,ntamá, az engedélyt megtagadhatja- Kétséget nem szenvedi hogy a vá­rosépítés esztétikai követelményeinek sehol a fő­város területén nincs olyan jelentőségük, mint Bu­dán, ahol a történelmi fejlődés és a természetadta szépségek egyformán kötelezővé teszik az esztéti kai követelmények minél messzebbmenő kielégíté­sét.. Megnyugvássá! kell tehát fogadnunk az új szabályzatnak ezt illető intézkedéseit, melyek sok­kal tovább mennek, mint a régi szabályzatéi. Az ú( 35. §. szerint valamely útra, útszakaszra vagy épü tetre a részletes rendezési tervben- meghatározót] jellegű és kiképzésű, vagy valamely rajznak meg­felelő homlokzat építését, továbbá meghatározott építési anyag alkalmazását is kötelezővé lehet ten­ni. A 36. §• szerint minden ópitömunkánál különös gondot kell fordítani arra, hogy az a városikép és tájkép szépségére, összhangjára! vagy megóvandó jellegére zavaró hatással ne legyen. Külön figye­lemmel ikell lenni a-rra is, hogy az új építkezések vagy átépítések a műemlékjellegü, történelmi vagy művészi értékű, a hagyományok és kegyelet szem­pontjából értékes épületek hatását és érvényesülé­sét, valamint a feléjük irányuló kilátást ne zavar­ják. De a hatóság ai jövőben indokolt esetekben ezenkívül is megkövetelheti, hogy az épület külső kiképzése a fokozottabb épitőművészeti követeimé, nyéknek megfeleljen és az építési -engedélyt az evégböl megállapított feltételek teljesítéséhez köt­heti. Különösen a budai részeken van fontosságuk azoknak a rendelkezéseknek, melyeket az új sza­bályzat a kilátásvédelem szempontjából tartalmaz. A szabályzat a 37. §-ban- kimondja, hogy a közle­kedési vonalakról vagy egyéb nyilvános helyekről y-iló értékes városkép érvényesülésének előmozdí­tására akár általános rendelkezéssel, akár eseten­ként a tervezett épület elhelyezése, magassága vagy tömegelosztása tekintetében korlátozásokat lehet megállapítani. A nyilvános helyekről -nyitó ki­látás védelmére a hatóságnak tehát teljes joga van. A magántelekröl nyíló kilátás védelme ezzel szem. ben már nem olyan tökéletes. A 74. §. a kizárólag budai lejtős és1 magaslati részeket felölelő Vili. övezet számára azt állapítja meg, hogy a tervezett épület elhelyezésénél és tömegeloszitásámál meg kell óvni a szomszédos és a szemközt fekvő ingatlanok­ról nyíló kilátást is- Ezt azonban csak akkor, ha a tervezett épület célszerű elhelyezésének, saját ki látásának és a telek megengedett beépítésénél szempontjából az építtető lényeges hátránya nél kül lehetséges. E cél érdekében az érdekeltekké helyszíni eljárást kell tartani, melynek eredményé fuvarban vagy plombáit zsákokban legolcsóbban Zsolnai Editnél Segre^ÄlelonSet-l« hez képest az építési engedélyt feltételeikhez, eset­leg tervmódosításhoz is lehet kötni. A szabályzat azonban, hozzáteszi, hogy „ha nincsen mód a terve, zett épület olyan elhelyezésére vagy átalakítására, ami a szomszédok kilátását az építtető lényeges hát­ránya nélkül biztosítaná, az építési engedélyt emiatt megtagadni nem lehet.” A gyakorlat azt mutatja, hogy a szabályzat ilyen kitételei az esetek túlnyo­mó részében a vonatkozó pont hatálytalanítását je­lentik- Ilyen esetekben -a magáutelkekrő! nyíló ki, látás védelme a méltányosság határain belül is csak úgy lesz elérhető, ha már a szabályozási ter­vet oly módon igyekszünk elkészíteni, hogy az an­nak alapján elhelyezett építkezések egymás kilá- sását el ne vehessék. Mindenki örömmel fogja üdvözölni az új sza­bályzatnak azokat a rendelkezéseit, melyek a Vár­ban eszközlendö építkezéseket vannak hivatva sza­bályozni. Az új szabályzat szerint a Várban, tehát a bástyafalak és folytatóan a királyi palota telké­nek határvonalai által körülhatárolt területen, a jövőben a városkép történelmi jellegét nemcsak meg kell óvni, de lehetőség szerint, vissza is kell állítani. E célból a szabályzat különböző rendsza­bályokat foganatosít. Így a Várban legfeljebb 2 emeletes és legfeljebb 12 m magas épületet szabad épiteni. Ezt a magasságot még korlátozni is iéhet. A telkek beépítése tekintetében a történelmi jelleg megóvása vagy visszaállítása érdekében esetenkint az általános szabályoktól eltérést is meg lehet en­gedni, illetőleg el lehet rendelni. Uj épület építése esetében a homlokzatot a környezetbe illő régies építési modorban kell kialakítani, lehetőleg a le­bontott régi épület művészeti, régészeti vagy tör­ténelmi szempontból értékes részeinek, díszítései­nek, kapuzatainak stb- felhasználásával- Emeletrá. építésénél, vagy közterületről látható toldalék épí­tésénél, a már fennálló épület régies építési modo­rához kell alkalmazkodni; ha a fennálló épület nem régies modorban épült, az emeletráépítésre vagy toldalék építésére kért engedélyt meg kell tagadni. Remélhető, hogy e rendszabályok segítségével si­kerül a Vár külső képét azokban a részeiben is, ahol az utolsó évtizedek káros nyomai észlelhetők, úgy átalakítani, hogy ez a Vár évszázados törté­nelmének és jelentőségének megfeleljen. Az új szabályzat a régivel szemben örvendetes haladást jeleni, a jó szabályozási terv és jó építés­ügyi szabályzat együtthatása teszi majd lehetsé­gessé azt a harmonikus beépítést, amelynek előfel­tételei, ha valahol, úgy a budai részeken adva van­nak. Asztalos, bútor Csemege, fűszer RIITÍIR a Szent Imre-városban MONCZ FERENC DU Ilin müasztalos bútorüzletében XI.. HORTHY MIKLÓS-UT 28. Telefon: 259—839. Csemegekülönlegességek TÓTH G/ÍBOR-nál 1., PAVLER-DTCA 4. Roham-u. sarok, 1 Baromfi, vad csemegét GANCS~tÓl\ 11..RETEK-V. 33-35. VAD, BAROMFI mindig friss FIEISZIG RT. ÜZLETÉBEN 11., Margit korul 95. Tel: 56—919 ­17 év óta fűszert, lisztet, terményt legelőnyösebben PRÓSZNÁL veszünk III. V6r8svérf-u. 12B. Tel.. 163-205. TroMevbus "'egállónál Bor Divatáru özv. báró Trauttenberg Frigyesné MÓRI PINCEGAZDASA G A XI.. HORTHY M.-KÖRTÉR 7. — TEE,.: 258—055. GONDA ARUHÁZ Vászon és kelenjjyeárok, szövetek, függönyök, szőnyegek használt és új állapotban. H.. FŐ-UTCA 37/c. Telefon 167-562 Bőrönd, bőrdíszmű a krisztinavAkos egyetlen bőrönd- és bőrdiszmüéru üzlete 1 GRÉCZI ARTUR, I, GümbBs Gvula-ulca 1. íMkotás-u.l 1 1 # s | r • az összes intéz tek részére. uiáksaDkákschaffer Tib°rná| 1 1., Döbrentei-tér 6 szám. ALPAR böröndösésbőrdiszműves 1 XI.. HORTHY MIKLÖS-UT 42. SZÁM. I Úri és női divatcikkek,kézimun- HUJ 1)61"V1ÓI | kák. textiláruk legelőnyösebben ||| p Kolosy-tér 5. fii A II fi 7 1 A 1 fi C ezüstkoszorus böröndös |i U L A n u L LAJUo mester, fest javít, alakit || “ II.Margit krt8 T.I5B-491 || Csipkék, övék, csattok, gallérok a legújabb párisi modellek szerint. ALBACHÄRY és KORAI Ä n., Margit körút 38/a. Cipő Tartós, jó, elegáns és olcsó cipőt FLITTNER KÁROLY cipészmester készít: II., Olasz-fasor 43 b. Fűző, keztyü FORGÓ GERGE LV Ctpösxalonfái I ff., Fös-utca 90 alatt megnyitotta. Salát készítésű cipők olcsó árusítása. | LEGJOBB FŰZÖK, KESZTYŰK T C D I tinói11-- Marglt-körút 13., ,1 C n 1 • neix, Horthy M.-út 18., ’ Harisnyák, kombinék nagy választékban! Ortopéd cipő spéciéit sta __ -vitéz K.ÓSA KÁROLY II , Margit korul 57. sz. Hangszer csak MftHKUSIDL STÉHLIK ISTVÁN Saját készítésű hang- . szerek — Mindenfajta 111-, ldVaS7,*ll. 21 hangszerek javítása Cukrászda Hentes- és mészáros Kopfmann János cukorka és csokoládigyára I.. ENDRE6Z GYÖRGY-TÉB 1. Fiók: II.. MARGIT-KÖRUT 36. hentesárugyár kft. budai hentes- és mészárosQzlete 1 II. MARGITKÖRUT- S/a. Telefon: 166—418 1 Putsay Testvérek «. I., ATT1LA-UTCA 21. I hentes- és mészárosüzlete. II f., ytészáros-u. 2. Telefon : 153-197. Hőig yfodrász Pékek Glasner Ede Rt. kiv.áló készítményei Budán csak 11 MARGIT KÖRÚT 62 ZrZsVeT- ifj. NEGOVÁN JANOS 111., Bécsi-ut 92. szám. Városi házak, II. épület. Kalap Ruzlcska Pét kenyérgyára 1., Horváth-u. 29. Telefon : 151-S23 Intézetek, kávéházak, éttermek szállítója! Eéri“' PÖ1 Homolától kalap 40 éve hl, Poigár-tér 12 QTAM7KTI KENYÉR Hl., Zslgmond-u. V 1 MIH.CL elismert 45.—T 183-148. Kelmefestő, vegyliszfiíó, mosoda 85 éve SC HŐ DL SSSÍS-V Óbudán, Lajos utca 174 DaiaLah laluón ■ legrégibb budai kelme­neicner isívdn teste és vegytané II.. Téirla-otca 9. — Telefon: 152—261 Szőrme, ernyő Kerékpár Szőrme, ernyő csak Vagácsfól II.. MARGIT-KÖRCT 45. — II.. FÖ-UTCA 11. SZ. Kerékpár, varrógép-alkatrészek Kerékpár 3 óvl Jótállással 79.80 P. gromofonlomei-kölcsönzós. HEGEDlS II., RETEK-U. 1 (Széna-tér) Tolás Késműves BUDAI TOJASKERESKE DÉS I.« Enyedl-ufca 7. Telefon: 158-037. Viszonteladóknak, éttermeknek, kávéházaknak és cukrászdáknak nagv engedmény. DVORAK LÁSZLÓ XI.. HorthV M.-út 47. és Szent Imre hercez-út 4. 1 Telefon: 259—335. Urí- és nőiszabó Kézimunka, fonal Közismerten elsőrangú munka 17 Hl H é XI. Hortß y körtér 3. r O 1 a C 9 Tel. 259-067. „VICA“ kézimunkaüzlet II. MARGIT-KRT 6. Fonalak, magyaros hímzések, Tüzelőanyag Könjv, papír, Írószer Ü Tnltfítnlbt ludán csak Csáthy Ferenc || i: UllUIUlldl iT.-néll., Krisztina-krt 133. ü TŰZIFÁT, SZENET legolcsóbban szállít Tímár Károly ff., Zstgmond - utca 5. szám Madár- és halétel Uriszabó Virágfftld, pétisói rétesliszt B 1 n t, 1. Mészáros u. 2. MUKENHAUPr PÉTER ÚRI SZABÓ. — ÉREMMEL KITÜNTETVE. Zslgmond-u. 38/40. (Lukács fürdővel szemben) Női szabó Üveges, képkeretező GOLD EXKLUZÍV ÍIDIíT szalonul, Kiskorona Q-19 Délelőtti, délujtnl és estélyi ruhák. Épületüvegezést, képkeretezést vállal I GABAS SÁNDOR üvegesmester 111., Bécsi uf SB. Orvosi műszer, Kötszer Vos és háztartási cikkek Budai orvosi kötszer- [míiszertár Orvosi műszer, kötszer, amiharisnya, lúdtalpbetét, haskö­tök. betegápolás! éj gumicikkek la kivitelben. NÉMETH K. GÉZA utóda H AGE MANN JÓZSEF II., Coalogóny-utca 50. Telefon: 167 37ü. óiák, ékszerek Vlrég 0_Z|Ä-t0l, I., Krisztinä- ékszerek Malt» körút 117. szám. I LOHR IRMA utóda Nagy Imre László g = -----------------------------------VIRÁGÜZLET = = uj helyisége 11. FO-UTCA 8 = \ ]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents