Budai Napló, 1938 (36. évfolyam, 1-49. szám)
1938-10-06 / 40. szám
1938. október 6. Budai Napló 3 Mielőtt kelengyéjét beszerezné H§j= leérjük, látogassa meg a rövid idő alatt népszerűvé vált Finom Holmik Bollfát V., Rudolf tér, 4A>. (Pozsonyi útnál), hol a legkényesebb igényeket kielégítő minden egyéb szükségletét is, úgymint porcellán, étkészletek, ezüst- és kinaezüst evőeszközök, ezüsttárgyak, valódi csipkék, szőrmék, szőnyegek, bőráruk stb, új és alig használt állapotban alkalmi áron beszerezheti. TELEFON: 325-100 Hogyan lehet meghívó nélkül csendben gyűjteni Sikeres matiné a XI. kér. Szt Imre városi Vöröskereszt Választmány tanoncotthona javára A XI. kerületi Vöröskereszt Választmány lelkes rendezögárdája, élén az elnökével, Duday Alajos dr. tanácsnok, Kerületi elöljáróval, jól sikerült filmmiatinét rendezett október 2-én d. e. 11 órakor a Simplon filmpalotában a kerületi ta- noncotthoni javára. Gyárfás Gyula, a filmszínház igazgatója nem az, első ízben tesz hitet mély szociális érzékéről. A matiné egész bevételét ugyanis a 'XI. kerületi Vöröskereszt Választmány által fenntartott tanoncotthon javara ajánlotta fel• A Választmány pedig igyekezett agilis elnöke lirányi- tása mellett odahatni, nogy lehetőleg minden jegy elfogyjon és egyetlen fiitér költség nélkül az egész bevétel a célbavett ügyet szolgálja. A kitűzött cél elerése várakozáson felül sikerült. Bizonyítja ezt a szép bevétel. A kerület polgárai mind élénkebben figyelik a Vöröskereszt Választmány pozitívumokat felmutató munkáját és ilyen alkalmakkor, mint ez a filmmaitiné is, érdeklődésüknek látható jelét adják. De a kerületi ipari és kereskedelmi vállalatok is a maguk nagyobb tőkeerejéhez képest szintén alaposan felkarolják a Vöröskereszt Választmány ehhez hasonló vállakózásait. S ha vannak is olyanok, akiket a kérés, a szociális munkában való részvételre irányuló sok-sok felhívás hidegen hagy és közönyüket megtörni nem képes, azokat is egy-egy ilyen siker bizonyára gondolkodóba ejt. A választmány örömmel látta, hogy az embereken való segítés, az elesetteknek, a kevésbé tehetősnek a megsegítése olyani célok, amelyek elöbb-utóbb minden ember szivét megfogjákA bemutatásra került ',,100 férfi 1 kislány ‘ cimfi darab szerencsésen illeszkedett a szociális témakörbe. Mialatt az édesapjáért sok megpróbáltatáson 'keresztül vergődő kislánnyal együtt búsultunk és együtt örültünk, valamennyien arra is gondoltunk, hogy pénzünk, amit a jegyért kifizettünk, arra vari szánva, hogy a családi otthon nélküli, robotoló fiatal munkásnemzedékünknek közös meghitt hajlékot, meleg szobát és élelmet nyújtson. A sikerült kedves filmmatinőért hála és köszönet mindenkinek, aki abból részt kért és abban résztvett. József Ferenc királyi herceg előadása Kopenhágában a budapesti fürdőkről Dr. József Ferenc kir. herceg a Berlinben és Nauheimben megtartott nemzetközi fürdőügyi értekezlet befejezése után hosszabb északi útra indult, hogy a skandináv államok nagyobb városaiban előadásokat tartson Magyarország kultúrér- tékeiről és Budapest idegenforgalmi és fürdőügyi nevezetességeiről. Útjára elkísérte Szvjezsiény.i Zoltán miniszteri tanácsos, a budapesti gyógyhelyi bizottság igazgatója. A királyi herceg útjának első állomása Kopen- hága volt, ahol a dán-magyar egyesület és Ma- thiasen fökonzul meghívására tartott előadást nagyszámú előkelő közönség előtt. Teisl fbáliam ügyész, a dán—magyar egyesület elnöke köszönte meg az előadást, hangoztatva, hogy a dán közvélemény mindenkor meleg rofconszeiwvel .kiséri Ma gyarorszá-g nemes 'törekvéseit. Annak a reményének adott kifejezést, hogy Magyarország minél előbb eléri jogos kívánságainak teljesülését. X• Keresztély dán király magánkihallgatáson fogadta a királyi herceget és melegen érdeklődött Magyarország sorsa iránt. A lapok elismerő szavakkal méltatják József Ferenc érdemeit, .amelyeket Budapest fürdőváros fejlesztése teörül szerzett. A királyi herceg Malmöbe, majd Stockholmba utazott. Tisztaság egészség egyszerűség a modern vas- bútor előnyei Készíti: HUTTERésSCHRANTZ R.T. VI, Vilmos császár-ut 63. Budára költözik a Berlinijén hurok — az autóbusz fejlesztése helyeit villamos- pályaudvar épül A nagyvárosok közlekedésében mihdnagyobb szerephez jut az autóbusz lés trolleybusz, még pedig a villamos rovására. Parisban már régebben megszűnt az utolsó földfeletti viillamosvonal a belső területeken és ma a forgalmat a földalatti vasút, a Metro mellett csaknem 3000 autóbusz bonyolítja le. A milliós lakosságú angliai Manchester tanácsa a minap határozta el, hogy a város egész területén autóbusz- és trolleybuszközle- kedésre tér át és 29 milliót szavazott meg a terv kivitelére. Az európai városok túlnyomó része — az amerikaiakról nem is szólva — állandóan fejleszti "autóbusz- és trolleybuszhálózatát. Budapest azonban még ma is féltékenyen védi a villamds elsőségét. Nálunk még mindik elkeseredett' harcot kell vívni, közéleti férfiak 'és társadalmi egyesületek minden energiáját latba vetni egy-egy új autóbuszjáratért: nálunk még Valóságos örömünnep, ha évtizedes küzdelmek eredményeként megindul valahol az autóbusz: nálunk még az is természetes, hogy sűrűn lakott villanegyed csak ngy ju: autóbuszhoz, hogy az érdekelt telektulajdonosok jótállanak a járat rentabilitásáért. Hivatalos oldalról egyetlen terv merült csak fel a villamosközlekedés ellen: évek óta kisért a terv, hogy a Belváros szűk utcáin megszüntetik a villamost és trolley buszokkal pótolják- De ez a terv is csak terv maradt. Ám az autóbusz és trolleybusz háttérbe szorítása ellenére a villamosközlekedés megjavítására sem történik semmi. Igaz ugyan, hogy ezen a ci- men a Beszkárt még az utóbbi években is súlyos százezreket ölt hurokvágányokba és a villamossíneknek az úttest közepére helyezésébe, ezek a munkálatok azonban nem hoztak javulást. A Margit- és Ferenc József hid átépítési munkáinak megindulása előtt a Budai Napló felhívta a figyelmet arra, hogy a sináthelyezés költségeit inkább autóbuszok, vagy trolleybuszok beszerzésére kellene fordítani és azokkal lebonyolítani a forgalmat, egyrészt a Margithidon át a Berlini tér és Széna tér, másrészt a Ferenc József hídon át a Kálvin tér és Gellért tér között. Ezzel nemcsak a hidakon javult volna meg a közlekedés, hanem lehetővé vált volna Budapest két égető közlekedési problémájának megoldása is: a Berlini tér és a Kálvin tér közlekedésének rendezése. A két hidon középre helyezték a sínpárokat és éppen a főváros legutóbbi közgyűlésén tette szóvá több bizottsági tag, hogy a középre helyezés után sem jobb a helyzet, mint volt azelőtt. Sajnos, ezen ma mar hiábavaló vitatkozni. Mint- ahogy hiábavaló volt annakidején a közönség felzúdulása a Berlini téri hurokvágány megépítése miatt is. Most azonban — úgy látszik — a Beszkárt is belátta a helyzet tarthatatlanságát és remény I van rá, hogy megszűnik a Berlini téri hurok és helyreáll a közvetlen villamosközlekedés a Nagykörút és Buda között. A probléma megoldása szorosan összefügg a Széli Kálmán tér és Széna tér között tervezett villamos-pályiaudvar tervével. Ez a nagyszabású hurokvágány lenne ugyanis — mint értesülünk — a 6-os reláció végállomása; U 6-os kocsik nem fordulnának vissza a Berlini téren a Nagykörút felé, hanem folytatnák útjukat a Szent István körúton, Margithidon és Margit körúton it a Széna térig. A Beszkárt ezirányú végleges tervei még nem ismeretesek. A Berlini téri hurok megszüntetése és a Széna téri villamosrpályaudvar negvalósitása azonban, amellett, hogy számos új problémát .vet fel, alkalmas sok régi budai közlekedési kérdés végleges és [megnyugtató megoldására. Uj .lehetőséget nyújt mindenekeőtt a Berlini térrel való közlekedés rendezésére- Ennek a térnek is, mint minden nagyforgalmú térnek, ahol a forgalom vegyes, közlekedése csak zsiratoár rendszerrel oldható meg. Ez mindenif.'le keresztezést kizár. A Berlini téren a hurok ntgsziünése után megvan a lehetőség arra- hogy a villamos a tér centrumának elkerülésével közleledjók a Nagy- kőrútról, másrészt a Vilmos császár útról Budára, a MÁV-átjárón, Jókai-, Klotild- és Zsitvay Leó utcákon át. Ezekben az utcákba csaknem min denütt le vannak fektetve a sínpárok, csak néhány rendezésre és| összekötő vágánya viain szükség Amellett az említett utcákban, a. egy Jókai utca kivételével, olyan kicsi a jármiforgalom, hogy a villamosközlekedés semmi zavrt és fennakadást nem okozna. Az átszállások a ér centrumától távolabb, annak szélein történnélek és igy még a gyalogosforgalomban is nagy tömegek kerülnék el a teret. A villamospályaudvar mévalósitása lehetővé teszi ezenkívül számos budai közlekedési sérelem orvoslást. Igy mindenek elöl a XII. kerületi Hegyvidék régi kívánságárul megvalósítását: a közvetlen összeköttetést az Ákotás utcából a Széli Kálmán tér felé. Ennek ma már, hogy az összekötő sínpár megépült a Délipályaudvarnál, semmi akadálya. Valószínű, hogy z új villamospályaudvar feleslegessé teszi egyúíail a déli-pályaudvari hurokvágányt is és igy a irkasréti villamosok is a Széli Kálmán térig közlttedhetnek. Megoldható lesz a 66-os villamos volevezetése is, folytatólag a Horthy Miklós körterí mi végállomástól a Szent Imre herceg úton, Budaörs úton és Alkotás utcán át a Széli Kállmán térig,esetleg onnan tovább a Margit körúton és Marghidon át, mint körforrokvágányon visszafordulnának mindazok a villamosok, amely ezen ponton ma áthaladnak. Ebben az esetben azonban újabb problémák merülnének fel: megszűnnék a közvetlen villamosösszeköttetés a Nyugati- és Délipályaudvar között és csak átszállással lehetne etjuini a Szent János kórházhoz is- Mindakét lehetőség hátrányos az utazóközönség szempontjából- Remélhetőleg úgy oldják meg a kérdést, hogy lesznek átmenő relációk is, amelyek lehetővé teszik az átszállás nélkül való közlekedést a Margit kofáiról a Délipályaudvar és a Szent János kórház felé. Az új pályaudvarra futnának be a hűvösvölgyi és zugligeti villamosok is. így felszabadulna a villamosközlekedéstől a Széli Kálmán tér túlnyomó része- Ebben az esetben pedig a Széna térről ide AZ- ÚJJÁVARÁZSOLT SPOLARIGH-ZOLDFA ÉTTEREM - SÖRÖZŐBEN I. KRISZTINA TÉR 9 Szombathelyi Balázs Kálmán cigányzenekara muzsikál A régi jó SPOLAR1CH konyha I lehetne áthelyezni az autóbuszok végállomását és a villamospályaudvar tőszomszédságában alakulhatna ki a budai autóbuszpályaudvar is. Ennek meg lenne az az előnye, hogy a 3-as autóbusz- vonal idáig való meghosszabbításával megszűnnék a mai lehetetten helyzet, amikor a Krisztinából nincs közvetlen átszállási lehetőség a Pasarét felé. Gerö Sándor Diák$apka2*50 p leszerelve, előírásos tormákban Somorfai H.aroly II., Margit Jrörül 7. Úri- és nőldivatuzlet Tel.: 358-154 Párailanul érdekes a Müssalsi Museum Ötven szobából álló gyűjtemény készül a Délivasut volt igazgatósági épületében Egy igazi tudós fáradhatatlansága és lelkesedése páratlanul értékes, kultúrtörténeti szempontból nagyjelentőségű intézményt hivott létre Budán: a Magyar Műszaki Múzeumot. Eddig csak kevesen tudnak róla, -inkább csak a szakkörök kisérik figyelemmel (azt a megbecsülhetetlen munkásságot, amelyet a múzeum megteremtése és berendezése körül Loósy Schmidt Ede dr., egyetemi magántanár, műszaki főtanácsos, a Magyar Építész és Mérnökegylet könyvtárosa már évek óta kifejt. A múzeum létesítésének gondolata mintegy félszázaddal ezelőtt merült fel, de testet csak akkor öltött, amikor 1934-ben Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter megbízta Loósy Schmidt Edét, hogy keressen megfelelő helyet a múzeum számára és kezdje meg az anyag összegyűjtését és elrendezését. Loósy Schmidt Ede dr. a legnagyobb készséggel és lelkesedéssel tett eleget a megbízatásnak. A múzeum számára csakhamar talált is helyiséget- Rendelkezésére bocsátották a Délivasút volt tér- felügyelöségének' háromemeletes házát, negyven szobájával és azon Kívül még tiz szobát kapott a Délivasút volt igazgatósági épületében is. Az ötven szobából- eddig már 27 van .teljesen és tudományos szakszerűséggel berendezve. Jutott a hatalmas anyagból a folyosóknak is, amelyeknek falai -telve vannak a magyar műszaki tudás művészi készítményeivel. Remekmívű sírkeresztek, koszorúk,, girlandok, cégérek — valamennyi kovácsolt vasból* — nyűgözik* le a nézőt. Ezek közül is kitűnik egy budai kéményseprő céhládájának a fedele, rajta egy kéményseprő vasdomborművű alakja. Az egykori mester két barokkstilü ház között ballag vidámaim, úgy tetszik, hogy az ö szájából hallatszik az a két sor, amely pompás kivitelű vasbetűkből a következőképpen szól az eredeti helyesírásban: „Gott beschütze uns und jedes haus dass kein feier komme aus wenn im rauchfang brennt so heis mit uns rauchfang kerer nach oben hinein unter heraus.” Meglep egy lakatosmester hatalmas céhkarja, amelyen művészi kivitelű kulcsi lóg. A kovácsolt vasból készült gyönyürű cégér 1777-böl való. Általában a múzeum egész gyűjteménye a magyar műszaki tudomány 18. századi tevékenységének emlékeivel indul el. A gyűjtemény alapját herceg Batthyány- Strattmann László vetette meg, amikor 15 évvel ezelőtt 1715-ből, l74SHbóI származó térképeket ajándékozott a múzeum számára, amelyek főként az osztrák-magyar rta tárkiigazitásokat rögzítik meg. Érdekes, hogy ugyancsak egy Batthyány- Strattmann herceg foglalkozott nálunk a víz elleni hajózással- Volt egy „Bucentaurus” nevű hajója, amely Bécs és Budapest között közlekedett, söl néha egészen Zimonyig ment le két uszályával. Az egyik teremben üvegvitrinekben azokat a magyar írógépeket lehet látni, amelyek tanúságai annak, hogy a magyar feltalálói készség sokszor mennyire előtte jár a külföldinek. Ennek a gyűjteménynek legértékesebb tárgya Kempelen Farkas szedőszekrénye, amelyet a lángeszű magyar tudós ezermester 1778-ban szerkesztett. A szekrény keletkezése igen érdekes. Mária Terézia királynőnek volt egy keresztleánya, Paradies Terézia, egy osztrák kormánytanácsosnak a leánya, aki mind a két szemére vak volt. Volt azonban egy csodás tehetsége: gyönyörűen tudott énekelni. Szívesen látták nemcsak a bécsi, hanem a francia udvarnál is. Mária Terézia Kempelen Farkast kérte meg, tanítsa meg olvasni a vak leányt. Kempelen Farkas megszerkesztette kis gépét, amelyen a betűket úgy helyezte el, hogy azok könnyen tapinthatók legyenek. A vak leány a gép segítségével csakhamar megtanult olvasni. Kempelen Farkas rendszere alapján indult meg aztán a vakok oktatása világszerte. Külön teremben vannak összegyűjtve az 1846- bairi Budán alapított József ipartanoda emlékei, amiből később alakult és fejlődött kü a József mügalmi járat. egyetem. Meghatóan kedves tárgyak sorakoznak A tervek szerint —jgy tudjuk — az új hu- egymás mellett az üvegfedelű asztalokban: elfaGERGELY PÉTER 1 A Nemzeti önállósít*! 1 Alap támogatásául | ||, Margit-körut 43. a<tt könyv és papitaMést nyitottam ssSríHf: 1 Háziszőttes, vászon, textil, kéz'* 1 munka és népművészeti cikke** 1 | Budapest, IV-, Eskii ul 3 | kult tanulmányi jegyzetek, tankönyvek, leckekönyvek, rajzok és tervek- Egymás mellett két mérnöki diploma, az -első még latin, a másik már magyar nyelven- A falon érdekes kepcsoportozat a császári királyi Budán székelő magyar építészeti igazgatóságnak vezető tagjai- középen maga az igazgató, Lechner József. A kép egyik értékét a rajzoló adja meg, aki nem más, mint Barabás Miklós, a múlt század nagy magyar piktora. Feltűnik fakeretben egy régi eredeti hid tervrajza,. Erről csak kevesen tudnak. Még mielőtt Széchenyi István a Lár.chid megépítésének gondolatával foglalkozott, már fölmerült a terve annak, hogy Budát és Pestet állandó híddal kell összekötni. Úgy látszik, komolyait foglalkoztak a híd gondolatával- mert Enderle Ignác el is készítette ennek az állandó hídnak a tervrajzát. Enderle Ignác úgynevezett Sprengbrückével akarta összekötni a két testvérvárost. A hid szerkezete fából készült volna, amely öt cölöprácson alapozott pilléren nyugszik- A feszitömüves, hatnyilású és 225 öl hosszú fahíd azonban papíron maradt. Egy másik terem a világítási eszközök történeti fejlődését mutatja be, a faggyúmécsestől az izzólámpáig. Van néhány sarkolt rézből készült csodásán művészi kivitelű faggyúmécses- Ugy látszik, hogy amikor a faggyúmécses volt a divat, akkor is akadtak, akik súlyt vetettek rá, hogy asztalukat minél díszesebb mécs díszítse. Gyönyörűek az ezüstből készült gyertya koppam- tók is, amelyek ugyancsak ezüstből készült tálcákon pihennek. Van egy pár nagyon szép kivitelű Budán készült gyertyakoppantó 1780-ból. Gyertyatartókon és petróleumlámpákon át jutunk el a legelső izzólámpáig, a világítás mai legtökéletesebb eszközéig. Valamennyi az Egyesült Izzó ajándéka. Külön szekrényben van a főváros értékes gyűjteménye, amelyet a múzeum letétként kezel. Hatalmas vitrint foglalnak el a régi tűzszer- számok. Egymás mellett az acél-kova-tapló, néhány szál Irinyi-gyufa, két Römer-féte dörzslap és egy többszáz dobozból álló gyufagyüj temény, a világ minden tájából. Ezt a maga nemében páratlan gyűjteményt Radó Gyula bankigazgató ajándékozta a múzeumnak. Van egy gyű fásskatulya, amelyben egész parasztszoba berendezése van elhelyezve, asztal, székek, ágy, tulipáritosláda, az asztal mellett egy asszony foglalatoskodik, még a cica sem hiányzik. A falon szembeötlik egy gyönyörű gobelin- Csak ha közelebbről nézzük, vesszük észre, hogy gyufafejekböl van színesen kirakva. A képen Békés vármegye címere, Reisner Emanuel békéscsabai gyufagyárában készült. A hlrközvetitök termében két érdekes nyomtatvány arról tesz bizonyságot, hogy a távirással első Ízben, öt esztendővel a francia Chappet előtt, a budai színház karmestere, Chudy József foglalkozott. Találmányáról könyvet irt és ennek a könyvnek címlapját és egyik lapját szerezte meg a múzeum. A könyv cime: Beschreibunk eines Telegraphs, welcher im Jahr 17S7 in Pressburg in Ungarn ist Entdeckt werden. Csak kevesen tudják, hogy 1793 januárjában Chudy József egy egyfelvonásos darab keretében ismertette találmányát. A szinlap szokatlan cime ez volt: Der Telegraph oder die Fernschreibmaschine. Az egyfelvonásos tudományos darabot Budáról átvitték a pesti színházba is. A sikerről nincs módunkban beszámolni, sajnos a darab kézirata elveszett. Sok érdekesnél érdekesebb — köztük számos budai vonatkozású — emlék van felhalmozva ebben a páratlan órdekességfi múzeumban, amely remélhetőleg nemsokára már a nagyközönség számára is megnyílik. Kétségtelen, hogy Buda nagy- értékű közintézménnyel gyarapodik a Magyar Műszaki Múzeummal, amely megtalálta a maga leghozzáértőbb és leglelkesebb vezetőjét. dr.Loósy Schmidt Ede professzorban.
